Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-12 / 60. szám

Szükséges és igazságos

A választás joga — a választás lehetősége

Mindenki tudja, imilyen sokfajta, bonyolult ! kérdés kapcsolódik a „lakásához, azaz a lakásügyhöz, lakásviszonyainkhoz,, hogy az egyes i embert, a családot, mindnyájunkat egész életünkön át végigkísér, befolyásolja életviszonyainkat, alakítja közérzetünket, s hatással van a munkánkra, terveinkre, í még az életfelfogásunkra is.

■ És bér tagadhatatlan, hogy az emberek szorgalma, tehetsége, céltudatossága, a családok összetartása és következetes munkája igen sok esetben lemérhető a lakásviszonyainkon is, túlzás lenne azt állítani, hogy általában valamiféle megcáfolhatatlan társadalmi igazság érvényesül ezen a téren, s ki-ki érdeme, képessége és jogos, méltánylandó igénye szerint lakik. Ám eddig nemcsak az egész társadalomra kiterjedő, igazsá- , go® rendelkezések, jogsza- v bályok hiánya gátolta a méltányosát* lakáshelyzet kialakulását hanem mindenekelőtt az elégtelen lakás- állomány, a lakások jelentékeny részének avultsága és a hosszú évekig elég szűk körű, s csak lassan kibővült .... lakásépítés. Ez utóbbi anyagi, gazdasági okaira itt nem ... kívánunk kitérni. A lényeges az, hogy az utóbbi években, állama és más erőforrásból is, lényegesen meggyorsult a lakásépítés; ennek tudható be, hogy egy évtized alatt kereken 600 ezer új lakás került tető alá, s a most kezdődő öt esztendőben, 1975-ig, még további 400 ezer felépítésere nyílik lehetőség.

Ami pedig az építés és a rendelkezések összefüggését Sieti: hiábavaló is lett volna addig rendezni az egész lakásügyet — elosztást, béreket, fenntartást és a többit —, amíg az építkezések fokozódása folytán nem áll ‘ rendelkezésünkre — ha még „ nem is elegendő, de — a korábbinál Jóval több lakás;

' rnirit ahogy az építés ön- ' magában sem oldja meg a lakáskérdést, ha nem párosai mindenre kiterjedő, igazságos jogi szabályozással.

Mindazonáltal az elsőbbség az építésé, s ezért is kellett várni a rendelkezések kiadásával mindaddig, amíg meglehetős előrehaladást érünk el az egymilliós lakásépítési program teljesítésében és meggyorsíthatjuk a további építkezéseket, annak ellenére, hogy a közvélemény már huzamos ideje tisztában volt a lakáskérdés átfogó rendezésének szükségességével. Ami ugyanis a feltételeket illeti, most már — a szükségesség mellett — időszerűvé is vált a rendezés.

Nem szeretnénk azonban illúziókat kelteni. Az elmondottakból nem következik, hogy most két oldalról is — az építés és a szabályozás felől — megragadva a lakásügyet, egyszeriben sikerül általánosan kedvező lakásviszonyokat teremteni az országban. Sajnos, erről még nincsen szó. De megértek a korszerű lakáshelyzet megteremtésének feltételei, mégpedig annyira, hogy belátható időn belül, legalábbis mennyiségileg, meg tudjuk szüntetni a lakáshiányt. Ehhez pedig, a növekvő kiterjedésű építkezéseken túlmenően nagy segítséget nyújtanak a lakáselosztásról és a bérletről, az anyagi hozzájárulásról, a lakásépítő és fenntartó szövetkezetekről, valamint a lakásépítés pénzügyi feltételeiről és támogatásáról nemrég megjelent, egymással összefüggő és egységes egészet alkotó rendelkezések.

Vizsgáljuk mindenekelőtt a lakbérrendezés hatását. A rendelkezések döntő vonása, hogy az állam — a jogos, méltányosan megállapított lakásigény mértekéig — visszatéríti az új és a régi lakbér különbözetét a bérlőnek, s ezzel óvja a bérlakásban élők életszínvonalát. De azért ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy az élvezett lakbér-hozzájárulás a jövedelem növekedésének 25

Cukorgyár! segítség - a répatermelőknek

százalékával évről évre csökken, és kinél hosszabb, kinél rövidebb idő múltán megszűnik. A fokozatosan a bérlőre háruló teljes lakbér pedig arra ösztönzi őt, hogy ne foglaljon el tényleges szükségleténél nagyobb lakást. Ez az ösztönzés egyébként némiképp már a rendelkezések hatályba lépésétől érvényesül, mert a megállapított hozzájárulást — természetesen a jövedelem változásától függően — akkor is megkapja, ha netán csalatii körülményeinek változása folytán, kisebb lakásba költözik. Fokozottan érvényes ez a nyugdíjasokra; akiknek életük végéig folyósítják a megállapított lakbér-hozzájárulást; a kisebb, illetve olcsóbb lakásba költözés révén tehát ők véglegesen bizonyos anyagi előnyökre tehetnék szert. Ilyenformán a lakbér eleve szabályozza, bizonyos józan keretek között tartja a lakásigényeket.

Hasonlóképpen szabályozó ereje van a bevezetett lakásépítési hozzájárulásnak is, amely ugyancsak arra készteti a íakásigénylőket, hogy szükségletüket jól megfontolva jelentsék be igényüket. A másik oldalon viszont a taiiács, illetve a társadalmi bizottságok teszik alaposabb bírálat tárgyává, hogy anyagi, szociális viszonyaiktól függően, kik jogosultak tanácsi bérlakásra, kik szövetkezeti lakásra, sőt azt is, hogy lak képesek elviselni az ilyen, vagy amolyan társasházépítés, vagy más magánépítkezés terhét.

b. j.

A választás alapelvei, a

Alkotmányunk alapvető elvként mondja ki, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé. Ezért államunk legfontosabb. jogszabályai azok, amelyek arról gondoskodnak, hogy az állampolgárok részt vehessenek az állam vezetésében, az ország ügyeinek intézésében, vagyis a hatalom gyakorlásában. A részvétel egyik formája az országgyűl« és a tanácsok tagjainak megválasztása. A választópolgárok a választási törvényben szabályozott módon választják meg az országgyűlési képviselőket; és a helyi tanácsok tagjait.

Álapelvek

Választási rendszerünk alapelvei a következők: az általánosság és egyenlőség, a választások népfront jellege az egyéni választókerületek rendszere, a szavazás titkossága, a képviselők és a tanácstagok beszámolási kötelezettsége és a visszahívás joga. ^

Az általánosság azt jelenti, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak; választójoga van. Nagykőn! az, aki a választás napjáig betölti 18. életévét, vagy házasság- kötés révén nagykorúvá válik. Választási törvényünk kizárja a választójogból a politikai vagy köztörvényes bűnözés miatt elítélteket, valamint azokat, akiket a bíróság eltiltott a közügyek gyakorlásától, továbbá az elmebetegeket még akkor is, ha nincsenek gondnokság alá helyezve.

Minden szavazat egyenlő

Az egyenlőség elve az alkotmányon alapul és azt jelenti, hogy minden választó- polgárnak egy szavazata van és minden szavazat egyenlő. A törvény nem ismer olyan szabályt, amely valamely választópolgárnak képzettségére, beosztására, vagy érdemeire való tekintettél több szavazatra adna módot és nem ismeri azt sem, hogy az egyik választópolgár szavazata minőségileg többet érne, nagyobb súllyal bírna mint egy másik állampolgáré.

A választókerületi beosztás értelme

A választások népfront jellege azt jelenti, hogy mind az országgyűlési képviselő

választók névjegyzéke (L)

— mind a tanácstag — jelöltek a Hazafias Népfront — a párt célkitűzéseivel egybevágó — választási program alapján azt képviselve lépnek föl a választásokon. Az egyéni választókerületi beosztás lehetővé teszi, hogy minden állampolgár tudja ki az ő képviselője az országgyűlésben és ki képviseli őt a helyi tanácsban. A képviselők és a tanácstagok időről időre, kötelesek beszámolni tevékenységükről az őket megválasztó állampolgároknak. Ha a választópolgárok nincsenek megelégedve országgyűlési képviselőjük, vagy tánácstaguk tevékenységével, akkor a mandátum lejária előtt joguk van a képviselőt, illetve a tanácstagot tisztségéből visszahívni.

Fontos intézkedése a törvénynek, .a szavazás titkosságának biztosítása. Ennek az a jelentősége, hogy a választópolgárok a szavazás napján. Szavazatuk leadásakor minden külső befolyástól mentesen saját akaratuk és lelkiismeretük alapján szavazhassanak. (Ezt szolgálja a Választás napjára elrendelt szesztilalom is.)

A választók névjegyzéke

A , Népköztársaság Elnöki Tanácsának intézkedése szerint február 22-én áz egész országban a helyi tanácsok megkezdték a választók névjegyzékének összeállítását. Ennek első mozzanata, hogy az összeíró biztosok minden családot felkeresnek lakóhelyén és összeírják a választásra jogosultak nevét, személyi adatait. Az összeírás alapján legkésőbb március 20-ig mindenütt elkészítik a választók névjegyzékét és azt március 22-től 30-ig a tanácsok hivatali helyiségében közszemlére teszik. Ezzel egyidejűleg minden választót írásban is értesítenek a névjegyzékbe történt felvételéről.

Minden választópolgárnak saját érdeke: meggyőződjön arról, hogy amennyiben választójoggal rendelkezik felvették-e a választók névjegyzékébe és ha valamilyen adminisztrációs hiba miatt kihagyták, akkor személyesen vagy írásban kifogást emeljen lakóhelye tanácsánál. E felszólalások alapján a tanácsok —- illetve vitás iigyeben a járásbíróságok — három nap alatt döntenék és a kihagyott személyek adatait pótnévjegyzékbe veszik.

a k

A legfőbb cél:

A IV. ötéves terv megvalósításának társadalmi elősegítése

Beszélgetés Nagy Lászlóval, a Magyar Agrártudományi Egyesület Heves megyei Szervezetének titkárával

LAPUNKBAN IS TÖBBSZÖR említettük már, hogy hazánkban baj van a cukorré- pa- termesztéssel. Érezhetően visszaesett a gazdaságok kedve, ennélfogva a gyárakba mind kevesebb termés' érkezik. Rövidülnek a féldolgozási kampányok, s természetesen: kevesebb cukrot küldenek az üzemekből a kereskedelemnek. Hosszú idő után legutóbb megtörtént az is, hogy a korábbi export helyett — importálnunk kellett a fogyasztók számára szükséges édességet.

Az országosnál sajnos a megyei helyzet sem különb. Amint a Mátravidéki Cukorgyáraknál elmondták, s hiteles kimutatásokkal illusztrálták is: szállítóik közül 79 gazdasági egységnél az 1969 —1971-es időszakot tekintve jóformán teljesen stagnál a termesztés, 135 másiknál kétharmadára csökkent a répaterület, további 154-nél pedig az idén már egyszerűen nem foglalkoznak a cukorrépával. Mindössze 35 gazdaság növelte tavaly óta a termőterületét, de ez is kevés, hiszen együttesen sem ériéi a másfél ezer katasztrális holdat így az elmúlt évi $4 030 helyett az idén csupán 28 ezer holdas répaterületre ' szerződhetett a megyei vállalat

Hangsúlyozni sem kell, hogy a helyzet hovatovább tarthatatlan. Éppen ezért gyors és eredményes intézkedéseket sürget az idő,- feltétlenül javítani kell á kialakult állapotokon.

A Mátravidéki Cukorgyáraknál —, ahogyan értesültünk — már vannak is elképzelések. Egyebek mellett ebben az évben a régebbinél k nagyobb tömegben biztosították a termelőknek a növénytermesztési munkát lényegesen könnyítő egycsírájú répamagot. Még annak az árán is, hogy importból szerezzék be a szükséges meny- nyiséget, s csupán az árkülönbözet miatt 3,6 millió forintot fizessenek.

TOVÁBBI segítség,

hogy újabb hárommillió forintból fedezi a gazdaságok által igényelt gyomirtó szerek 20 százalékát. Ezen túl, nem 'kevesebb, mint hétmillió forintos hitelt biztosít Heves, Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Hajdú-Bihar és Szolnok megye több termelőjének vető- és betakarító gépek vásárlásához és vállalja a gép- beszerzési hitelek egymillió forintos kamatját. Annak fejében, hogy a gazdaságok öfteres szerződésük szerint már az idén elkezdik termőterületeik növelését. ..Szűkebb hazánkban" a vistnéki, a nagy- fügedi termelőszövetkezetek és a Hevesi Állami Gazdaság élvezi ezt a támogatást. Mr s. ösztönzésként pedig a vállalat összesen 1.5 millió forlnto! fi ' ’- azd' k . a szá' lilára r . ■' : k a ■■■ —r ::

séi-.-pi és Ív.'van i üzemek — körzetéből, 20—30 kilométeres távolságból saját fuvareszközeikkel viszik a cukorrépát feldolgozásra.

jelentős Áldozatok

mindezek a vállalat részéről, ám remélhetően idővel megtérülnek. s nemcsak a termelőknek. a feldolgozóknak, hanem végső soron az egész népgazdaság számára hasznot jelentenek. Ha az idén még nem is, a következő esztendőkben minden bizonnyal érezzük majd a kedvező változásokat.

tgyóvi)

A Magyar Agrártudományi Egyesület az idén ünnepli fennállásának húszéves évfordulóját. A szervezet az elmúlt két évtized alatt jelentős munkát végzett apart és a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósításában, a szakemberek továbbképzésében, és a szakosztályi munka elmélyítésében. A Heves megyei szervezet a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése után, a hatvanas évek elején erősödött meg és azóta a rendelkezésekre álló eszközökkel és lehetőségekkel hozzájárni a megye mezőgazdaságának. élelmiszer-gazdaságának továbbfejlesztéséhez. Pillanatnyilag 680, tagot tömörít soraiban a megyei szervezet. melynek rendezvényein elsősorban olyan témákat dolgoznak fel, ame- lyek elengedhetetlenül szükségesek a modern gazdálkodás megteremtéséhez. Nagy László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi o-vvíály vezető je évek óta beiéi az Agrártudományi

1. sülét 1 leves megyei szerve őv'k titkári funkciójáé v- beszélgettünk a szervezel munkájáról, eredményeiről és terveiről.

— Milyen szakemberekéi tömörít magába az egyesület?

— Az egyesület a Műszaki és Természettudományi Egyesület keretében összefogja mindazokat a szakembereket, akik a megye mezőgazdaságában, illetve élelmiszer-gazdaságában tevékenykednek; a technikusoktól a gépészmérnökökig, az agrárközgazdászoktól az állatorvosokig. A tagságon kívül 12 mező7 gazdasági üzem — tez-ek, állami gazdaságok, a MEZŐ- BER, az AGROKER, a bom- polti kísérleti intézet — mint partomálók segítik a szervezet munkáját.

— A múlt évben milyen főbb feladatokat valósítottak meg?

— A megyei szervezet hét szakosztálya — a kertészeti, növénytermesztési, növényvédelmi, agrárközgazdasági, gépészeti, állattenyésztési és állategészségügyi, szakosztály — lehetővé teszi a specializálódást, a szakemberek érdeklődési körének megfelelően. Ennek alapján szakosztályaink eredményesen valósították meg feladataikat. A kertészeti szakosztály például tanulmányterv keretében felmérte a megye zöldségtermesztési ,és értéke-, sítési helyzetét A tanulmány tartalmazza azokat a feladatokat, melyeket üzemi szinten meg kell valósítani ahhoz, hogy Heves megye zöldségtermesztése ismét elérje a kívánt szintet. A gépesítési szakosztály munkabizottsága a Dél-Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének felkérésére felmérte a megye n^ezőgazdasá- gi üzemeiben a gépesítés helyzetét: az erő- és munkagépparkot, a géputánpótlóst és a gépész-szakemberképzés perspektíváit. Megyei szervezetünk jelentős segítséget nyújtott a sertés- és a •szarvasmarha-program megvalósításához is. Az állattenyésztési és állategészségügyi szakosztály pedig a koncentrált elhelyezésű sertés- és tehenészeti szakosított kelepek .technológiájának és állategészségügyi feltételeinek kidolgozását segítette elő.

— E jelentős f eladatok mellett milyen egyéb rendezvényeket tartottak?

— A munkatervben előirányzott 28 helyett 30 rendezvényt tartottunk. Az egyes szakosztályok a témák megválasztásánál figyelembe vették a szakemberek széleskörű igényeit. Ennek megfelelően nagy volt az érdeklődők száma, az előadások hallgatói pedig aktívan bekapcsolódtak a vitákba. Megyei szervezetünk részt vett á hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmával rendezett élelmiszer- és fagazdasági kiállítás forgatókönyvének (elkészítésében. Ugyancsak jelentős szerepet vállalt szervezetünk a múlt év nyarán megrendezett nemzetközi mezőgazdasági filmszemle megrendezésében is.

— És a külföldi kapcsolatok?

— A múlt évben a lengyel NOT katowicei SITR szervezetével együttműködési megállapodást írtunk alá. A megállapodás tartalmazza azokat a lehetőségeket és igényeket, amelyek a két szerv együttműködését biztosítják. Kapcsolatot létesítettünk a csehszlovákiai Bojnicei Mezőgazdasági Kutatóintézettel is, melynek négy munkatársa előadást tartott Egerben.

— Mik a szervezet idei tervvel?

— A legfőbb célkitűzésünk a IV. ötéves terv megvalósításának társadalmi elősegítése, részvétel a gazdaság- irányítási rendszer széleskörű kibontakoztatásában, az élelmiszer-gazdaság területén elért eredmények továbbfejlesztésében, a mezőgazdasági tudományok' gyakorlati megvalósításában. Szeretnénk hosaájárulni az agrárszakemberek színvonalas továbbképzéséhez az MSZMP X. kongresszusának határozata alapján. Kiemelten foglalkozunk a IV. ötéves terv közgazda- sági szabályozórendszerével, a kedvezőtlen adottságú üzemek fejlesztésével, a húsprogram megvalósításának keretében a nagyüzemi

szarvasmarha-tenyésztéssel, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari feldolgozás helyzetével és a gépesítésfejlesztés kérdéseivel. Az elkövetkező időszakban még fokozottabb

mértékben fogunk együttműködni az lelmiszer-gazdaság területén működő tudományos egyesületekkel, különösképpen a Magyar Élelmiszer- ipari Tudományos Egyesülettel, valamint a gépipari és más tudományos egyesületekkel is. A termelésbiztonság előtérbe helyezése adja a mottóját az ősszel, Egerben megrendezésre kerülő harmadik országos szőlészeti és borászati tudományos tan • kozásának, melyet az Agr tudományi Egyesület Heves megyei Szervezete rendez majd. Ég még egy lényeges, az idén is tovább kívánjuk növelni a taglétszámot, hogy még több megyei szakember bekapcsolódjon közös munkánkba. A különféle rendezvények megtartására nagyszerű lehetőséget biztosít az egri Technika Háza ahol korszerű környezetben, megfelelő lehetőség nyílik a magas 'szintű munkához.

Mentusz Károly

íMMMMQ

1971. március 12„ péntek