Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-10 / 58. szám
Furcsa demokrácia Narancsszínű embléma BIZONYÁRA nagyon meglepődne bármelyik termelőszövetkezeti gazda, ha egy napon a közös gazdaság elnöke azzal a kérdéssel állna elő, hogy véleménye szerint az idén a juhokat Francia-, vagy Görögországba érdemesebb-e exportálni. Bizonyára meglepődne, s e meglepődés nem is lenne alaptalan. Hiszen a termelőszövetkezeti tagok ismerete nem terjed odáig, hogy ilyen kérdésre egyből és előzetes tájékozódás nélkül válaszolni tudnának. . Nem is feladatuk, hogy ilyen ügyekben állást foglaljanak, hiszen azért vannak a szövetkezet vezetői, hogy felmérjék az értékesítés lehetőségeit, tanulmányozzák a tendenciákat s ők válaszoljanak az ehhez hasonló kérdésekre. Látszólag pedig demokratikusnak tűnik az ilyenfajta magatartás, hiszen úgy tűnik, hogy az egyszerű dolgozók is beleszólhatnak a nagyobb horderejű ügyekbe, véleményüket nyilváníthatják és a vezetők figyelembe veszik észrevételeiket Pedig korántsem demokratikus az ilyen eljárás, inkább a demokrácia lejáratásának nevezhetnénk. Hiszen az illető vezető élőre tudja, hogy kérdésére nem tudnak érdemben válaszolni, tehát valójában nem is kiváncsi a válaszra. Persze — mondhatja bárki, csupán az a bökkenő, hogy a valóságban ilyen kérdéseket nem tesznek fel. Lehet, hogy ilyeneket nem. De ehhez hasonlókat igen. A KÖZELMÚLTBAN lezajlott zárszámadó közgyük léseken ismét előfordultak Olyan esetek, hogy a vezetőségek beszámolói olyan szinten voltak megfogalmazva, hogy a tagok édes keveset értettek belőlük. S mit szólhattak volna az olyan beszámolóhoz, amely komplexitásában tárgyalta a mikro- és makroökonomizmust — és így tovább. Sajnos, a téma nem új, évek óta fordulnak elő olyan esetek, amelyeknél a demokráciát csak látszólag biztosítják, vagy csak egyikol- dalál biztosítják. Máris van olyan tapasztalat, hogy a nemrég megválasztott szövetkezeti nőbizottságok képviselői ugyan részt vehetnek Válaszra sem méltatva... Cserős Lajos, 42 éves vájár az egercsehi bányaüzem dolgozója 1969 februárjában üzemi balesetet szenvedett, fél szemét elvesztette és a másik szeme is erőseai meggyengült. Egy évi táppénzes állomány után munkaképességének) Jelentős csökkenése miatt •nyugdíjazták. Mivel balesete önhibáján kívül történt, kérte a vállalatot, hogy a csökkent jövedelmét egészítsék ki a korábbi szintre. Bizonyos idő elteltével kapott is 12 ezer forintot táppénzkiegészítés ' címén, de ő ezt kevesellet- te, hiszen a nyugdíja 1150 forinttal kevesebb a volt átlagkereseténél. Levelet 1970 májusában küldte él az Czdvidéki Szénbányák Vállalathoz, s mivel választ nem kapott, az Igazr ságügyi Minisztérium illetékes osztályához fordult. Onnan többek között azt a tájékoztatást kapta: „Keresetkiegészítését egy évet meghaladóan is megkaphat ja, s amennyiben a vállalat elutasítaná per útján kérjen vizsgálatot” Amikor az üzemegység szakszervezeti titkárától, TJtassi Mátyástól a napokban információt kértünk, nem tudott választ adni az ügyrőL Ugyancsak nem volt nyoma a panasznak a munkaügyi döntőbizottság iktatójában sem. Az üzemegység tehát nem is tudott az ügyről, mialatt Oserős Lajos már ügyvédhez fordult! Felhívtuk a vállalat jogászát, aki telefonon • nem akart részletesebben tájékoztatni, de annyit azért elmondott, hogy a volt bányásznak valóban jár némi keresetkiegészítés, de mivel sok hasonló eset van, és ezek nem kevés pénzébe kerülnének a vállalatnak, az ügyet alaposain ki kell vizsgálni. A baleset 1969 elején tör-i tént. A vállalat a mai napig nem intézkedett, sőt, mégcsak válaszra sem méltatta Cser ős Lajost. (hekeli) a közös gazdaságok vezetőségi ülésein, de véleményünket nem veszik túlságosan komolyan. így válik aztán a demokráciából csupán formalitás, hiszen hiába van nőbizottság, ha a keze megvan kötve. Az ilyenfajta gyakorlat aztán rendkívül negatívan hat. Elsorvad a kezdeményezőkészség, lankad a lelkesedés — idővel mindenki érzi, hogy nem igazi demokráciáról, csupán formalitásról, külsőségekről van szó. A DEMOKRÁCIÁRA nem áll az olimpia elve, itt nem csupán a részvétel a fontos. A résztvevők a demokratikus fórumok keretében dolgozni, alkotni akarnak — ki-ki a maga szintjén. A vezetőknek tehát igazi fórumot kell biztosítaniuk. Másrészt pedig mindenkitől azt kérdezzék, amihez ért. Mert így alkotó módon tud válaszolni. A szövetkezeti gazda tehát ne abban döntsön, hogy Csehszlovákiába vagy Franciaországba vigyék a paradicsomot, ne abban nyilatkozzon, hogy szovjet vagy NPK-s kombájnt vásárolja^ nak. Erre a szakemberek válaszoljanak. De abba szóljon bele, hogy hol, mit érdemes termelni,' hogyan lehet a munikát jobban megszervezni. Mert ez már formális demokrácia. K. L. / Műszerek nyúzzák, szakítják, koptatják, gyűrik a szövetet. Perzselő készülék számlálja, méri az anyag bolyho- zottságának egyenletességét. Esőztető készülékkel az eső- babá,tok, sportruhák víztaszító képességét ellenőrzik. A fényes fonal és kelme fényességéről, mattságáró'l, fehérségéből és színéről foto- metrikus úton tájékozódnak. Koptató és hajtogató gépek a műbőr textil cipőfelsőrész, habhátú textília elhasználódását mérik. Minőséget ellenőriznek, anyagvizsgálattal foglalkoznak a Textilipari Minőségellenőrző Intézet szakemberei. Korszerű laboratóriumaikban sok téma kerül napirendre — tavaly ötven ilyen — közérdeklődésre is számottartó vizsgálatot folytattak. A kötött-hurkolt áruk, a díszítő elemek színtartotsságát, a textil ablakredőny fényállóságát, az olcsó, jő minőségű cikkek fizikai-mechanikai vizsgálatát stb. Viselési próbák egészítik ki a laboratóriumi és szubjektív minősítési elemzési De a Textilipari Minőség- ellenőrző Intézet, a TEXI- MEI szolgáltatása például az alapvetően új gyártmányok — Nyugton maradni! Nem ugrálunk. Hé, maga ott hátul, nem mászik fel! Menjen már lejjebb! Miért nem megy lejjebb, ha kérem? Süket... teljesen süket! Hallja, ne mozogjon állandóan! — Bocsásson meg uram, kinek kiabál ilyeneket? — Az áraknak kérem, az áraknak,11 ★ Mintha valamit torpant volna az utóbbi időben a zseb- és táskarádió hazai őrülete. Ugye? Ja perszej persze: tél volt. Jön a tavasz, a szerelem, a virágillat és a táskarádiók ideje. — Mit ért nutga ehhez faterkám? Mit ért maga éhhez... maga. 11 maga tacskó! Mind a két „hozzá nem értőn én voltam. Ki tud ezek után a korok között bízvást el- igazodnm / ... ........: * <-«. k omplex vizsgálata, új rendszerű gépen, vagy új technológiával készített termékek vizsgálata. Szakvéleményt adnak bírósági ügyekben, megállapítják a gyártási hiba okát. Szaktanácsot adnak, szabványokat dolgoznak ki, a fogyasztói jelzéseket hasznosítják iaz ipar számára. A mechanikai mérések, vizsgálatok a szál, a nyersanyag értékelésével. kezdődnek. Az általános jellemzők (szálfinomság, hosszúság, szilárdság, tisztaság) mellett felhívják a figyelmet a különleges tulajdonságokra. És például összehasonlítják az import és a hazai gyártmányú szálas anyagok tulajdonságait. A fonal- és cérnavizsgálat, majd a kelme és a ruházati cikké feldolgozott anyagok jellemzőit veszik számba. Különösen fontosak a fogyasztót legközelebbről érintő témák — a tartóssággal, a külső képpel (esztétikai) összefüggő és a ruházatfiziológiai méréseik, vizsgálatok. A mechanikai vizsgálatokat kémiai elemzés egészíti ki. Többféle színtartóságot mérnek ;— egyebek közt a fénnyel szembeni színtartó-, ságot, az anyagnak a napfénytől, az időjárástól függő viselkedését. A kémiai laboratórium dolgozza ki vagy hagyja jóvá a textil,rak kezelési utasítását és jelképeit, a Textil-KRESZT. 1967 óta egyes textíliák különleges megkülönböztető minőségi jelzést, narancsszínű „t” emblémát viselnek. A Textilipari Minőségellenőrző Intézettel húsz ■ nagyvállalat kötött szerződést 80 gyártmánycsaládja folyamatos es rendszeres ellenőrzésére. íía a termék minden szempontból megfelel az első osztályú követelménynek s ezenkívül egyéb előnyös tulajdonságokkal is rendelkezik (éltartóság, rugalmasság, aö- bösödéssel szembeni ellen 11- ióság stb.), a textília viselheti a t-jelet. A TEXIivíEI rendszeresen ellenőrzi, hogy a gyártmány minősége állandóan azonos magas színvonalú-e. Amennyiben minőségváltozást észlelnek, felfüggesztik, esetleg megvonják a t-jel használati jogát. A vállalatok munkásellátási és munkavédeliúi szerveinek kíván tanácsot adni a néhány hete létrehozott Munka- és Védőruha Tanácsadó Szakszolgálat melyét a TE- XIMEI és n SZOT Munkavédelmi Tr/tiomőnyos Kutató Intézetéivel együtt alakított. A kikSnböző munkakörökhöz .-megfelelő kopásálló, vegyi és mechanikai hatásoknak ellenálló, színes textíliákat és modelleket ajánlanak. A vállalat megkeresésére és költségére a tanácsadó szolgálat által jónak tartott nyersanyag-összetételű, kikészítésű, konstrukciójú és fazonú ruha elkészítéséhez ösz- szehozza a partnereket. Viselés-gyakorlati próba alapján győződnek meg, hogy va- lóbajn bevált-e a munkaruha. <K) Vöröshagy más tanácskozás Kecskeméten Drágul, a vöröshagyma- termelés, csökkent az ételízesítő termőterülete állapították meg Kecskeméten a hagymások tanácskozásán. A tapasztalatcserén a termelő gazdaságok, az illetékes kutató intézeteik, az ipar és a kereskedelem szakemberei foglalkoztak a fűszernövény termesztési gondjaival. A felsorolt gazdasági adatok szerint évről évre drágul a magyar vöröshagyma-termesztés. A jelenlegi termesztési móddal, mázsánként 200 forintos árat véve alapul, minden száz kiló hagymánál hatvan forint a ráfizetés. Ezekután a termelési költségek csökkentése, az olcsóbb termék előállítása sürgős reformot igényel. A megoldást a fűszernövény komplex gépesítése és az elavult fajták leváltása. A közgazdászok szerint a jelenlegi magyar hagymafajták termesztése még teljes mechanizá- lással is drága. Az áru előállítása ugyanis gyakorlatilag két évet igényel. Az egyik évben megtermelt dug- hagyma még ráadásul különleges kezelést is igényel ahhoz, hogy a következő évben megfelelő, egészséges gumót fejlesszen. Ezért terjed gyorsan a magról termeszthető holland hagyma. A Kecskeméti Konzervgyár körzetében például az idén a terület nagy részén már ez a fűszernövény kapott helyet. A termesztési módok keresése, az áru felhasználásának sokoldalúsága miatt, Bács-Kiskun megyében tavaly eredményesen kísérleteztek a hagyma gépi dug- gatásával, s a teljes gépesítésével. A probléma megoldásához nem elegendő az egyéni törekvés. A termesztés továbbfejlesztése, gépesítése országos feladat. A szocializmus gazdasági rendje Irta: dr. Földi Pál T ársadalmunk Szocialista jellegének erősítése mindenekelőtt a szocialista termelési viszonyok tökéletesítését, az egységes szocialista gazdasági rend megteremtését jelenti. A termelési eszközök társadalmi tulajdonának állami és szövetkezeti formája létezik a szocializmusban. A társadalmi tulajdon mindkét formája szocialista jellegű. Nem tartható helyesnek a társadalmi tulajdon két formájának elhatárolása olyképpen, hogy az állami tulajdon a következetesen, a szövetkezeti tulajdon pedig a nem .következetesen szocialista ;-ttsgű tulaj donforma. Ha -i-1 gadnánk ezt az osztályo- ebből az következne, r y a szövetkezett tulajdont ;':t feli alakítani kpvetkezete- : en szocialista tudajdonná, vagyis, felmerülne a szövetkezetek államosításának kérdése. Valójában a szocializ- íni’s építése során aszerint ’coll jvetkezetesnek vagy ; övetkezetesr.ek minősíteni egy-egy gazdasági szervezet vagy szektor működését, hogy a tevékenység gaz- c.rsfiqi tartalma összhangban van-e a társadalom érdekeivel és a gazdasági tevékenységet végző közösség érdekei- pel. A szövetkezetek esetében megvan ez az összhang. Ezért nem indokolt a fenti megkülönböztetés a társadalmi tulajdon két formája között. Természetesen egyenlőség! jelet sem tehetünk a szocia-, lista tulajdon állami és szövetkezeti formája közé. Az állami tulajdont ott érdeké a társadalomnak fenntartani, ahol közvetlen érdekeltsége áll fenn a gazdasági tevékenység tartalmát illetően az egész népgazdaságnak —. például alapanyagipar, vegyipar, gépipar, stb. —, tehát olyan népgazdasági ágazatokban, amelyek kiszolgálják a társadalom egészét, ahol közvetlen társadalmi jellegűvé válik a termelés. Ahol viszont nem válik közvetlenül társadalmi jellegűvé a termelés — például szolgáltatás, kiskereskedelem stb. — ott célszerű a szövetkezeti tulajdon fenntartása. a szövetkezeti tulajdont tehát helytelen lenne valamiféle átmeneti, ideiglenes jelenségnek tekinteni a szocializmusban; A szövetkezetek létezése a szocialista társadalomi körülményei között objektív gazdasági szükségszerűség. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szövetkezetek jól alkalmazható gazdálkodási formák a felsős középméretű gazdasági tevékenységre. A szövetkezetek ugyanis olyan gazdasági szervezetek, amelyek meglehetősen rugalmasak, viszonylag kis adminisztrációval dolgoznak, ahol a gazdasági tevékenységet végzők apyagi érdekeltsége, anyagi kockázatvállalása és jövedelme rendkívül szorosan függ a gazdasági tevékenység hatékonyságától, attól, hogy a társadalom hogyan értékeli az adott kollektíva gazdasági tevékenységét. A szövetkezetek működése továbbá objektíve előnyös mindenütt, ahol a gazdasági tevékenységben kiemelkedően magas az emberi munka, az emberi tevékenység aránya. Miűel mind az állami tulaj dop, mind pedig a szövetkezeti tulajdon egyaránt szocialista jellegű, az állami vállalatoknak és a szövetkezeteknek azonos gazdasági és jogi feltételeket kell biztosítani a szocializmusban. Az állami vállalatok tényleges gazdasági súlya természetesen mindig nagyobb lesz, mert abban a gazdasági szektorban működnek, ahol a gazdasági eszközök nagyobb mennyiségét birtokolják és a gazdasági lehetőségek is nagyobbak. Mindez nún mond ellent annak, hogy szükségszerű, a két szocialista Szektor egyenlő gazdasági lehetőségeinek biztosítása és a tényleges jog- egyenlőség elvének érvénye- [ sítése. f Magyarországon a termelési eszközök szocialista tulajdonformái lényegében kialakultak, a szocializmus gazdasági rendje megszilárdult Ez abban is kifejezésre jut hogy jelenleg a nemzeti jövedelem 98 százalékát a szocialista szektor adja. Ennek 69 százaléka az állami, 25 százaléka a szövetkezeti, 4 százaléka pedig egyéb szocialista szektorból származik. A magánszektor részesedése mindössze két százalék. Mindebből azonban nem következik, hogy a szocialista tulajdonviszonyok területén megállt a fejlődés. Ezt talán a földtulajdon rendezésének kérdésével lehet legélesebben megvilágítani. B munkáshatalom győzelmétől a szocializmus alapjainak lerakásáig terjedő időszakban a termelési észközök társadalmi tulajdonba vételének problémáját meglehetős következetességgel végrehajtottuk. De a legutóbbi időkig függőben maradt a földtulajdon rendezése. Pedig a föld az egyik legfontosabb termelési tényező. Társadalmi fejlődésünk az elmúlt időszakban minden káros következmény nélkül elviselte a földkérdés rendezetlenségét. A társadalom szocialista struktúrájának teljes megvalósításához azonban ennek megoldása elengedhetetlen követelmény. ■ Az MSZMP IX. kongresz- szusa behatóan foglalkozott a földtulajdon rendezésének kérdésével. A kongresszus idején a termelőszövetkezetek által használt földterület 20 százaléka volt állami tulajdonban, 58 százaléka termelőszövetkezeti tagok, 22 százaléka pedig nem szövetkezeti tagok, kívülállók tulajdonát képezte. Mind a termelőszövetkezeti tagok, mind pedig a kívülállók Ju- lajdonában levő föld tulajdonjogi szempontból magán- tulajdont jelent. Ezért a termelőszövetkezetek a tagoknak földjáradékat fizetnek, a kívülálló tulajdonosok viszont haszonbért kapnak. A föld magántulajdon joga tehát jövedelemszerzési forrás^ Ez hosszú távon nem egyeztethető össze a szocializmus célkitűzéseivel. R földtulajdon rendezetlensége több társadalmi ellentmondást eredményezett. Ezek közé tartozik mindenekelőtt az, hogy elkülönült egymástól a föld tulajdonjoga és tényleges használata, vagyis, a földtulajdon és a földhasználat között ellentmondás keletkezett. Ezen túlmenőleg az a tendencia érvényesül, hogy a termelőszövetkezetek által használt földterület mind nagyobb része kerül nem szövetkezeti tagok tulajdonába, részben a faluról való elvándorlás miatt, részben pedig az eredetileg belépett termelőszövetkezeti tagok halála folytán, örökösödés révén. Ha engednénk a jelenleg érvényesülő spontán folyamat továbbhaladását, akkor két-há- rom évtizeden belül a termelőszövetkezetek által használt földterület nagyobb része, nem szövetkezeti tagok tulajdonába kerülne. A földtulajdon "és a földhasználat ellentmondásából gazdasági problémák is fakadnak, mert a földbe különféle beruházásokat kell eszközölni. A termelőszövetkezetnek végső soron csak olyan földbe. érdeke beruházást eszközölni, amelynek használatában, birtokában tulajdonjogilag is biztos lehet. N éhány évvel ezelőtt született meg a földjogi törvény (1967), amely kimondja, hogy a földtulajdon és a földhasználat egységének megteremtése, és fokozatosan a termelőszövetkezeti földtulajdon létrehozása a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztésének, különösen a termélőszövetkezetelc. gazdasági önállósága megszilárdításának fontos előfeltétele. A termelőszövetkezeti földtulajdon létrehozása jelentős lépés a termelési eszközök szocialista formáinak fejlesztésében, az egységes szocialista gazdasági rend megteremtésében, a társadalmi fejlődést gátló ellentmondások megszüntetésében 1971, március 1Q„ sserg*
