Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-09 / 57. szám
föáctí# KOSSUTH 8.30 Könnyűién«. 8.45 Harguui a kürtszó! 9.20 Puccini: Manón Leeeaut, Négyfelvonósos opera. 11.45 Könnyűzene, 13.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól. 13.46 ŰJ Georgiáira. 14.01 Pol-beat. 14.14 Tamási Áron: Hazat tükör. Rádióvá! tozat 15.10 Rádlólskola. 16.05 Az élő népdal. 16.15 Riport 16.35 Kóruspódium. 16.46 Filmdalok. 17.20 Mozarti D-dür vonósötSs. 17.45 Ä Lunohod l. küldetése. 18.00 Könnyűzenei híradó. 18.30 A Szabó család. 19.25 Slágerturmix, 20.15 Áriáik. 20.35 Népdalok. 20.54 Esti beszélgetés. 21.27 Bartóki A csodálatos mandarin. 12.20 Schumaim: Gyermek jelenetek.. 22.40 A munkaügyi konferenciáról. 23.00 Egy éj Velencében Részletek. 0.10 Kórusmuzsikja. PETŐFI 8.05 Beethoven és Buta zenei öröksége. 9.02 Madrigálok. 9.19 Népdaljátékok. 11.47 Regényrészlet 12.00 Barokk versenyművek. 13.03 Mandátum és megbízó*. levél, 13.20 chopln-zongoramüvek, Kettőtől — hatig... 18.10 Idő és valóság. 18.35 Áriák. 19.05 Népi zene. 19.35 Hangversenyközv. — az Erkel Színházból. 25.15 Hadjáratok este nyolda Rádiójáték. 22.10 Verbunkosok. . 23.15 Sztravinszkij műveiből. MAGYAR 0.« Iskola-ív. ál I ; 17.30 Híreik. 17.35 A legkisebb szerep. Magyarul beszélő NSZK film. 18.09 Riportfllm. 18.25 A Tv Galériája, 19.10 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vetélkedő. 21.30 Sanzonról sanzonra --2 21.50 Szülők;, nevelők egymás közt tut Tv-híradó. POZSONYI 19.00 és 21.55 Tv-híradd. 19.30 Dalok. 20.00 A világ nagy vasútjaá. ! 21.35 A vett színhelyén. I EGRI VÖRÖS CSILLAG i (Telefon: 22-33.) F« 4. fél 6 és 8 órák*» A lovag végakarata Színes szovjet—észt film; EGRI BRODY (Telefon: 14-0(4 Effi Briest színes NDK fiit» GYÖNGYÖSI PUSKIN 3ó estét Mrs. Campbell GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Filmklub HATVANI VÖRÖS CSILLAG Néma barátok HATVANI KOSSUTH , 13+1 . ' HEVES Elkésett virágok FÜZESABONY !j Szerelmi álmok. I—Uh i (Dupla hely árak.) !-!lf ÜGYELET Egerben? I® őráMSS - szerda reggel 7 óráig, a Bajesy-Zsilinez- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek; részére is. Gyöngyösön: 10 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41 szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) _________________L.______________ l ^irdesseo a Vasutak a Szovjetunióban Az egri szülészet-borászat múltjából... Miért pusztultak ki az egedi szőlők? A szovjet közlekedési hálózatban a fő szerep a vasútnak jut, az bonyolítja az ország egész teherforgalmának négyötödét.. 1970 első félévében a forgalom 1235 milliárd tonna-kilométer volt. 24 óra alatt átlagban mintegy 16 ezer személyvonat van úton. Egy év alatt körülbelül 3 milliárd utast szállítanak a szerelvények. A szovjet vasúti közlekedést a forgalom nagy intenzitása jellemzi. A világ vasútvonalaiból a Szovjetunióra alig 10 százalék jut, de ezeken bonyolítják a világ te- heráru-forgalmának több mint a felét A Szovjetunióban jelenleg 32 400 km főútvonal, az egész vasúthálózat egynegyede villamosított Az áru- és utas- forgalom csaknem félét villanyimozdonyok bonyolítják. A jelenlegi ötéves tervben az előirányzotton felül 1400 kilométert villamosítottak. A világ leghosszabb villamosított útvonalai közé tartozik például az 5,5 ezer km-es Moszkva—Bajkál, a több mint 3j3 ezer km-es Lenin- grád—Leninakan, a mintegy 1,8 ezer km-es Moszkva— Szverdlovszk útvonal Villany és Diesel A szovjet vasutalt távlati fejlesztésének alapja a villany- és Diesel-vontatás észszerű összekapcsolása. Az utóbbi évtizedben évi átlagban több mint 500 villany- mozdonyt és vontatóegységet és másfél ezer különböző teljesítményű és rendeltetésű Diesel-szekciót kaptak á szovjet Vasutak. Az első Diesel-mozdony 1924-ben épült a Szovjetunióban, ma mintegy 75 ezer km- es vasúthálózatot ezek a mozdonyok szolgálnak ki. A villany és Diesel-mozdonyok részaránya az idén elérte a 96,4 százalékot. A tudósok, a tervezők és a termelő kollektívák munkájának eredményeként állandóan javulnak az új vontató- rendszerek technikai és üzemeltetési adatai A villany- - mozdonyok kapacitása például az utóbbi 10 év alatt mintegy 2,7 szeresére, a vonóerő- és a tengelykapacitós csaknem kétszeresére, a maximális sebesség pedig 20— 35 százalékkal emelkedett. A Diesel-mozdonyok tengelyka- pacitása ugyanezen idő alatt megháromszorozódott; 1,6- szeresére növekedett a tervezett maximális sebesség, ugyanakkor az egységnyi fűtőanyag-felhasználás 15—20 százalékkal csökkent. A Szovjetunióban készülnek a világ legnagyobb teljesítményű távolsági tehervantató mozdonyai. Sorozatban gyártják a 6 ezer lóerős, két szekciós Diesel-mozdonyokat. Sikeres kísérletek folynak a 7—8 ezer kw-os, 8 tengelyes villanyos a 6 ezer lóerős, 6 tengelyszekciós Diesel-mozdony gyártásra is. A vontatópark fejlesztésével együtt alakul a tehervagonpark is, amely jelenleg zömében 6 ezer tonnás kocsikból áll. Elkészültek a nagyobb teherbírású, 8 tengelyes nyitott vagonok és tartálykocsik mintapéldányai is. A fontos, nagy teherforgalmat lebonyolító pályaszakaszokon most vasbeton talpfákra fektetik a nehéz, a szokásosnál jóval nagyobb méretű sínekét. Az országban jelenleg 12 és fél ezerkm-en hegesztett, hézagmentes síneken futnak a szerelvények. Automatika — elektronika Jelentősein fejlődnek az állomások és a csomópontok, meghosszabbítják a pályákat, villamosítják a váltó- és' jelzőrendszereket, automatikus gurítódombokat alakítanak ki a rendező-pályaudvarokon. A vasúthálózat négyötödén már automatikus, vagy félautomata térközbiztosítás van, központi diszpécserszolgálat könnyíti a munkát, elkészült az önműködő jelző- és térközbiztosító, vonatmegállító berendezés, a váltók egyhar- mada központi elektromos irányítással működik. A szovjet vasúti közlekedésben »az utóbbi években mind szélesebb körben alkalmazzák az elektronikus számítástechnikát a szerelvények összeállításában és az üzemeltetés szervezésében. Nagy figyelmet szentelnek az utazóközönség kiszolgálására. A szerelvények korszerű, modem kocsikból állnak. A helyiérdekű fogalom zömét villany-, vagy Diesel*- vontatású szerelvények bonyolítják le. A tudósok, a kutatók, a tervezők sokat tesznek a személyforgalom gyorsításáért. A fővonalakon a személyszállító "vonatok óránként 120, néhány vonalon pedig 140—160 km-es sebességgel járnak. Egyes szakaszokon rövidesen 200—250 kilométeres sebességgel száguldó expressziek járnak majd. A technikai, fejlődés megváltoztatja a vasutas szakmát is. Egyre növekszik a főiskolát végzett vasutasok száma, mert ezt igénylik'az új gépek, a bonyolult berendezések a vasúti közlekedésben. » Nyikolaj Fufrjanszkij professzor, a műszaki tudományok doktora Az egri szőlőkultúra bölcsője bizonnyal az Eged hegyének déli lankáin ringott.. A XIII. században a városban megtelepedő vallonoknak is valószínűen itt voltak legjelentékenyebb szőlőültetvényei; — Kovács Bélának, a Dobó Múzeum régészének, a vallonok szorgos kutatójának alaposnak látszó feltételezése szerint a hegy a nevét is a vallonoktól nyerhette. Ui. beható kutatásai szerint a tatárjárás után megtelepedő vallonok külön- , legesen tisztelték Szent Egyedet, amit egy sor templomnak védőszentjévé való emelése is tanúsít. így például az Eger melletti tályai vallon településen emelt egyház védőszentje is Szent Egyed volt. Hosszú-hosszú évszázadokon át itt termett a város legtüzesebb völös bora. Egy 1750-ben készült kimutatás arról vall, hogy a város püspöki joghatóság alatt álló területén szőlővel beültetett területek 17 százaléka az Egeden volt! Egy 1810-ből fennmaradt okmányban azt olvassuk, hogy „az Eged he- ' gyén termett szőlők bora a legjobb az egész egri Völgyben. Ezt keresik leginkább a kereskedők A XIX. század elején azután lassan-lassan egyre csökken az Egeden művelt szőlők területe. Egyre több a „deserta”, az elhagyott, „puszta szőlő”... 1860 körül pedig az egri bor ázsiójának csökkenését már egyenesen az egedi szőlők feladásában látják! 1822-ben ugyan még arról ad hírt egy fennma-' radt értékes irat, hogy „a legnemesebb vörös borok az egedi és a síkhegyi szőlőkben teremnek”, de a helyzet egyre romlott, míg végül is teljességgel feladták a hegy magasabban fekvő déli lankáinak szőlőművelését. Csak mintegy 10 esztendeje kezdtek csak újból hozzá a szőlőtermeléshez. Rejtély volt a szakértők előtt is, hogy mi lehetett az oka annak, hogy felhagyták az évszázados szőlőtermő területek művelésével. A beható levéltári kutatás a közelmúltban tisztázta az okot, mely bizony nem volt más, mint az erózió, Illetve az Él« lene való védekezés rendkívül költséges és bonyolult volta. A probléma adatszerűén 1723rban merül fel először, amikor a városi magisztrátus úgy határozott, hogy „mivel a Város Egedi Széliéiben a Víz nagy károkat tett és más képpen is az földe Igen el vonódott, azért Bor- bírák Uraimék a hal Szükségesnek láttyák földeltessék meg.” Igen ám, de az ún. föld éltetéshez jó termőtalajra volt szükség, s azt a, XVIII. század során mindig a püpök szőllőskei erdejéből hordták egyre több és több kocsiszámra ... A püspök földesúr jószágkormányzója már 1768-ban súlyos büntetés terhe alatt szigorúan megtiltja, hogy „senki... az erdőben vagy meredékes cserjés helyeken földet hányni és az Uraság különös engedélme nélkül ne merészellyen”. A földesúr tehát már a XVIII. század dereka táján egyre ébert ob szemmel figyelte az „egri kapások földeléseit a Szőllőskei erdeiből...” A XIX. század elején azután szigorú tilalmat rendelt el, mivel olyan mértékben hordták el az erdő talaját, hogy a fák kipusztultak. 1845-ben „a környező erdőkből a föld végképp elfogyott”, s így föld szűke miatt sok egedi szőlő „elhagyatott... amelyek pedig máig is állanak, régen felhasználták az nékik szolgálható föld- táiékot, többé könnyen nem is fognak hozzá juthatni, ha csak nem az erdő kárával...” 1851-ben azután „mindenfelé Föld hányás kemény parancsolattal elUltatott.., nem tartozván az Uraság szállók földelésére föld hányást engedni.. így azután lassan-lassan felhagytak az egedi szőlők művelésével, s egyre több és több hajdani virágzó ültetvényt vert fel a gaz, a bozót, — egyre több és több termőtalajt hordott le a víz, s, s egyre kevesebb, művelhe- tetlenebb lett a talaj. Az irgalmatlan erózió erősebbnek bizonyult, mint az ember .. Sugár István Levelek „Zsigulinak99 Napjaink első számú sztárja — a legalábbis a „hozzá’ intézett levelek alapján — a Zsiguli. Ezügyben ugyanis a MERKÚR naponta mintegy 250—300 levelet kap amelyben különböző információkat kérnek az autóra várók. A MERKUR-nál három személy kizárólag ezekre a levelekre válaszol és így is alig győzi. A vállalat kereskedelmi osztályán hatalmas archív rendszerben tartják nyilván a 107 ezer előjegyzést. A MERKUR kartoték rendszere, ahol az előjegyzéseket tartják nyilván, Simon Grabb: A telhetetlen Sylva _ A feleségem meg akar ö lni — mondta Tobias Woodrow, és elmosolyodott. Beszéde közben nagy szeretettel nézegette drága bé- lyeggyüj teményét Nem mondhatom, hogy a közlés különösképpen megrázott volna. Megszoktam a kellemetlen, szomorú dolgokat,' mint ügyvéd sokszor hallottam hasonló történeteket. — Természetesen a gyilkosságot nem saját maga fogja elkövetni — folytatta Tobias Woodrow. — Azt hiszi, hogy nem tudom, hány szeretője van a városban, A kedvencei közé tartozik titkárom, Harry Wilson is. ön ismeri, itt lakik velünk a házban. Ö azt hiszi, hogy ő az egyetlen szerető, öreg ember vagyok már, ismerem az életet. Amikor feleségül vettem Sylvát, fülig szerelmes voltam. Nem is jutott eszembe, »hogy harminc évvel öregebb vagyok nála, s hogy csupán a pénzemért jött hozzám feleségül. — Van rá bizonyítéka, hogy a felesége meg akarja ölni — kérdeztem. — Igen, ismerem a tervet, hála a modem lehallgató készülékeknek. Sylva és Harry az ebédlőben beszélgettek. Először szerelmükről áradoztak, aztán a feleségem azt mondta: — Ma ismét könyörögtem. hogy váljon el tőlém, dé nem akar beleegyezni. — Ez persze, alattomos hazugság. Soha nem kérte tőlem, hogy váljunk ej. Nem tartásdíjat akar, hanem az egész vagyonomat. — És Ön soha nem gondolt arra, hogy elváljon? — Nem. Szeretem Sylyát, . nem tudnék nélküle élői. De figyeljen tovább! Sylva elmondta a gyilkosság t ■ vét a titkárnak. — Beüopőzol a szobába, mögéje állsz, halántékon lövöd, s utána ujjait rákulcsolod* a relvolv erre. Így mindenki arra fog gondolni, hogy Tobias öngyilkos -lett. — A gyilkosságnak csütörtökön este kell megtörténnie — folytatta Wood- row —», ilyenkor ugyanis a személyzet szabadnapos. Sylva is elmegy hazulról, hogy alibit teremtsen magának. — S gondolt már . arra, hogyan akadályozhatná rheg a gyilkosságot? — Nem akarom megakadályozni. Csütörtökön este magam leszek öngyilkos. — S nekem milyen szerepet szánt az ügyben? — Ön régi bizalmasom. Arra kérem, segítsen, hogy Wilson egész életére való leckét kapjon. Nem akarom, hogy felakasszák halálom miatt, de Önnek fel kell vetnie • a lehetőséget, hogy meggyilkoltak. Mondja el a nyomozóknak, hogy Wilson és Sylva intim viszonyban vannak. Egy időre majd fogházba kerül, s ez lesz a bosszúm, ★ Szerdán felhívtam telefonon Sylvát, s megkértem nem vacsorázna-e csütörtökön velem. — Boldogan, drágám —* mondta. — Este nyolcra nálad leszek. Elkeseredett, kiábrándult voltam Sajnos, én. is . azok közé tartoztam, akik azt hitték, hogy az egyetlen vagyok Sylva életében. ★ A nyakamba ugrott, s megcsókolt. Aztán arra panaszkodott, hogy halálosan fáradt, és végignyúlt a he- verőn. Az italokat már elkészítettem Sylvóéba jó adag altatót is tettem. Két perccel később úgy aludt, mint a bunda. Kivettem táskájából a kulcsokat, és Tobias Woodrow házába siettem. Ha az öreg valóban öngyilkos akart lenni, ezóta halott. Amikor visszaértem a terv másik részét is végrehajtottam, és még egyszer visszamentem a Woodrow-házba. Aztán néhány gyengéd csókkal felébresztettem Sylvát, s hazakísórtem. Péntek délután felhívott • Milton felügyelő. — Tobias Woodrow ha- . lőtt — közölte. — Szörnyű — mondtam Mi történt? — Gyilkosság — mondta a felügyelő. — Lehetetlen. — Már á gyilkos is megvan, Sylva Woodrow széni ílyesen. — Ez nem lehet igaz —- kiabáltam a hallgatóba. —Ne ordítson! — háng- zott a válasz. — Sylva meg- fltte a férjét, a halánték** találta el. Utána a fegyvert a férje 'kezébe adta, hogy rajta maradjanak az ujjlenyomatok. Később azonban úgy látszik — arrább helyezte a fegyvert, s közben kesztyű nélkül nyúlt hozzá., — S most a rendőrségen van? — Nem. Amikor megmondtuk, hogy az ujjlenyomatai rajta vannak a fegyveren, idegösszeroppanást kapott. A kórházban ápolják. — Hihetetlen, Mondja Milton, nem lehetséges, hogy Sylva a gyilkosság előtt fogta meg a fegyvert? — Woodrow asszony a kihallgatás alkalmával többször is azt állította, hogy soha életében nem látta a revolvert. Egyébként azt is mondta, hogy az éjszaka nagyobb részét Önnél töltötte. — Ez, sajnos, nem igaz. Egész éjjel egyedül voltam. — Annak a két rövid látogatásnak a kivételével, kedves barátom — mondta Milton felügyelő —, amikor a _Woodrow-házban volt Tanúnk van rá. Egy rendőrkocsi már Ónért indult Amíg vártam, azon töprengtem, hogyan tudom bebizonyítani, hogy Woodrow öngyilkos lett, s én kulcsoltam az alvó Sylva kezét a revolverre, itt, nálam. Hogy bosszút álljak rajta. ßmisu Q 1*71. máretas 9„ ked*
