Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-06 / 55. szám

Péntek esti külpolitikai kommentárunk fl postás mindig kétszer csenget A NÁLUNK IS JÓL ISMERT (filmen is látott), James M. Cain által írt bűnügyi regény elmét juttatja eszünk­be az angliai postássztrájk helyzete. A most történt for­dulat páratlan és példa nélkül áll a szakszervezeti moz­galom és a sztrájkok történetében. Az történt ugyanis, hogy több, mint hat heti sztrájk után a brit postásszakszervezet vezetősége Ideiglenes egyezményt kötött a munkaadókkal. Am a szakszervezeti dolgozók egy része ezt felháborodással és tiltakozással fogadta, nagygyűlésen protestált ellene és a sztrájk foly­tatását követelte, az eredeti követelés teljesítéséig. Erre következett be az a sztrájkmozgalom történetében egye­dülálló újítás: országszerte minden egyes, a postásszak­szervezethez tartozó dolgozó — tehát mintegy 250 ezer ember! —, egyénileg szavaz arról, egyetért-e a sztrájk beszüntetésével, vagy folytatni kívánja? Ily módon, kép­letesen, most csakugyan kétszer „csengetnek” a postások Angliában: az első csengetést — a posta igazgatóságával való kiegyezéssel —, a szakszervezet adta le, de a má­sodik: az egész tagság véleménye lesz a döntő. A sza­vazás pénteken reggel kezdődött, s valószínűleg csak va­sárnap fejeződik be. Hétfőre tehát kiderül: megindul-e Nagy-Britannia levélforgalma, vagy továbbra is szüne­telni fog? A postaigazgatóság mindenesetre óvatos: újra felszólítja a lakoságot, hogy egyelőre ne kísérletezzék levelek bedobásával. MINDEMELLETT több a valószínűsége annak, hogy a postai dolgozók többsége a munka újrafelvétele mel­lett szavaz. Hét hét nagy idő, a tartalékok kimerülnek, s a követelések egy részét a posta vezetősége amúgy is hajlandó teljesíteni. Amennyiben kompromisszumos megoldással talán véget ér hétfőn a postássztrájk: Így is nagy győzelme ez az angol szervezett dolgozóknak. Amikor a postások sztrájkba léptek, nem hogy hét hetet, de hét napot sem adott volna nekik senki. És a munkaadók osztályának nem is a postások az egyedüli gondja. Éppen pénteken jelentették, hogy zátonyra futottak az államvasutak és a brit vasutas szakszervezet közti bértárgyalások, s en­nek várhatóan Ismét sztrájk lesz a következménye. Ezen­kívül ötödik hetébe lépett a Ford Művek angliai telepei <21 gyár) 50 ezer dolgozójának sztrájkja. EZ ÉRT IS HAJSZOLJA annyira a konzervatív kor­mány új, szakszervezet- és sztrájkellenes törvényjavasla­tát. De ugyanez az oka annak is, hogy a törvényjavas­lat mind nagyobb tömegek egyre hevesebbé és elszán- tabbá való ellenállásába ütközik. üiíború« cscickeciofeiorf az amerikai kormánynak viselni kell a köveikezményekel HANOI. Hanoiban pénteken nyil­vánosságra hozták a VDK nemzetgyűlésének 7. üléssza­kán elfogadott határozatot. Ez elítéli az amerikai impe­rialistákat, amiért Indokí­nában fokozzák a háborút és hangsúlyozza, hogy az ame­rikai kormánynak viselnie kell a háborús cselekedetei­ért őt terhelő felelősséget A VDK nemzetgyűlése kö­veteli az Egyesült Államok kormányától, hogy azonnal vessen véget a dél-vietnami, laoszi és kambodzsai agresz- szfv háborújának, s Indokí- nából vonja ki az amerikai és csatlós csapatokat, hogy indokína valamennyi orszá­ga maga dönthessen bel­li gyeiről. A VDK nemzetgyűlése fel­szólítja a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság lakossá­gát és fegyveres erőit, hogy hiúsítsák meg a VDK szu­verenitása és biztonsága el­len Irányuló amerikai impe­rialista mesterkedéseket. WASHINGTON. A TASZSZ az alábbiak­ban ismertette Nixon ameri­kai elnök csütörtök esti saj­tóértekezletét amelyen kor­mánya külpolitikájának problémáival és főként a t in­dokínai háborúval foglalko­zott — Azokban a kérdések­ben, amelyeket a sajtó kép­viselői tettek fel az elnök­nek, ismét érezhető volt az amerikai közvélemény aggo­dalma, amiatt, hogy az Egye­sült Államok kiterjesztette indokínai agresszióját Nixon válaszai nem tartalmaztak semmi újat és mindössze ar­ra szorítkoztak, hogy igazol­ni próbálják az Egyesült Ál­lamok délkelet-ázsiai agresz- szív politikáját. A semleges Laosz területére történt fegy­veres betörés igazolására tö­rekedve Nixon azt állította, hogy a laoszi behatolásra irányuló döntés „helyes volt”. Azt elismerte, hogy az akció bírálatot és ellenzést váltott ki magában az Egyesült Ál­lamokban Is. Előző megnyi­latkozásaihoz hasonlóan a kambodzsai és laoszi agresz- sziót Nixon a Dél-Vietnam- ban tartózkodó amerikai ka­tonák „élete megvédésének szükségességével” és „a vi- etnamizálási politika” megva­lósításával magyarázta. Nixon elnök újból fenye­getéseket hangoztatott a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság címére. Kijelentet­te, ha „arra a következtetés­re Jut, hogy a Dél-Vietnam- han maradó amerikai csapa­tokat veszély fenyegeti”, ak­kor „a légierőt fel fogja használni, hogy csapást mér­jen Észak-Vietnamra”. Nixon nem volt hajlandó megmondani, mikor vonja ki az amerikai csapatokat Dél- VietnambóL Kijelentette, hogy az Egyesült Államok­nak meghatározatlan ideig „bizonyos amerikai csapat- kontingenseket Dél-Vietnam­ban kell tartania”. A közel-keleti helyzetről szólva az elnök kijelentette, az Egyesült Államok „min­dent megtesz, hogy meg­győzze a feleket, folytassa­nak tárgyalásokat”. Mind­amellett tagadó an válaszolt arra a kérdésre, hajlandó-e nyomást gyakorolni az Egye­sült Államok Izraelre a kö­zel-keleti konfliktus békés rendezésének megkönnyítése céljából, különös tekintettel az Egyesült Arab Köztársa­ság legutóbbi békekezde­ményezésére. Hadgyakorlat A Norvégia északi részén levő Troms kerületben NA- TO-hadgyakorlat kezdődött, amelyen — sajtójelentésefc szerint — az angol és a nor­vég hadsereg több, mint hat­ezer katonája és tisztje, va­lamint 1500-nál több páncé-. lozott szállítójármű, gépko­csi és tank vesz részt. A „hi­deg tél” fedőnevet viselő gyakorlatba bevonták a nor­vég haditengerészet egységeit is. képtövfrónkon érkezett Vége m agglegénységnek... Pierre Elliot Trudeau, Kanada SÍ éve» miniszterelnöke megnősült. Margaret Sinclair nevű. Ifjú hitvese 22 esztendős. Brandt interjú WUly Brandt nyugatnémet (cancel .ár pénteken este in­terjút adott a nyugat-berli­ni rádiónak. Ebben körvona­lazz álláspontját az NSZK nyugat-berlini jelenlétének kérdésében. A kancellár a többi között állást fog’alt amellett, hogy Nyugat-Berlinnek és az NSZK-nak szoros kapcsolato­kat kell fenntartania. Ismeretes, hogy a Szov­jetunió és a többi szocialista ország álláspontja szerint Nyugat-Berlinben négyhatal­mi m-'gszállás van. a bonni kormány a. városrészre vo­natkozóan semmiféle joggal vagy hatáskörrel nem ren- delkezk. A jelenlegi négy­hatalmi tanácskozásokon a' Szovjetunió erőteljesen kép­viseli is ezt a nézetet Brandt kijelentette: „Nyu- gat-Berlin és az N”ZK ösz- szetartozásán nemcsak a kö­zös gazdasági rend mr és a közös deviza értendő, han^m a törvénykezési összefonó­dás is”. Másfelől viszont Brandt tá nógatta Herbe t W elmer­nek, a szociáldemokraták páriáméi i csoportja vezető­jének ál'áspon'ját abban a kérdésben, hogy a négyhaíal mi táré a ások idején „nem ésszerű” a nyugatnémet po­litikusok gyakori nyugat­be tini lítog-tára” — „Bi- zonyO" urak móri, néhánv hót alatt töobször utaztak Nvu^ot Beri-'nbe. min: az­előtt évek s.rán” — m.n dotta. Válaaxiá» Indiában Rendőr vigyáz az urnára ÜJ DEL HL Az indiai választások ötö­dik napján mintegy 65 mil­lió szavazásra jogosult ad­hatta le szavazatát Ezen a napon került sor a válasz­tásra az indiai főváros Del­hi hét szavazók őrületében is. Bihar és Uttar Pradesh ál­lamokban, India két legné­pesebb államában, pénteken is folytatódott a szavazatok összegyűjtése. Eddig már a szavazókérületeknek csak­nem háromnegyedében véget ért a választás. A választás, mint jelentettük, március 10- én ér véget és az eredmé­nyek túlnyomó része a kö­vetkező napon lesz ismere­tes. Pénteken került sor a szavazatok összegyűjtésére, több, miniszter, így például Szvaran Szingh külügymi­niszter választási körzetében. Delhiben, ahol több mint kétezer szavazókörzetet állí­tottak fel, már a kora reg­geli órákban sokan gyülekez­tek a kijelölt helyiségek előtt. A helyi rendőrség nagy erő­ket vonultatott fel az eset­leges rendzavarások megaka­dályozására és a szavazás biztosítására. Az indiai fő­városban a legutóbbi vá­lasztáson az ellenzékben le­vő jobboldali Dzsan Szangh párt szerezte meg a mandá­tumok többségét, ezúttal azonban Indira Gandhi nem­zeti kongresszusának jó esé­lyei vannak, annál is inkább mert több körzetben nem­csak a Dzsan Szangh, hanem a jobboldali koalíció más pártjai is indultak. Hivatalos helyen a szava­zással összefüggő incidensek számát nem jelentősnek mi­nősítik, néhány körzetben azonban csütörtökön is vol­tak összecsapások, öt újabb halottja van a pártviszá­lyoknak Calcuttában. Nyu- gat-Bengáliában egyébként kiterjedt intézkedéseket tet­tek a tizediken sorra kerülő szavazásra. Govind Narain, az indiai központi kormány belügyminisztere, aki Ma- neksav vezérkari főnökkel együtt személyesen irányítja a rendőri és katonai szervek felkészítését, újságíróknak el­mondotta,' hogy az állam rendőrségét központi rendőr­alakulatokkal, katonai ésha- tárő regy ségekkel erősítették meg. Minden egyes körzet­ben legalább két fegyveres őr vigyáz majd az urnákra. A rendőrség nagyszabású razziákat hajtott végre, s ezek során mintegy 1700 személyt tartóztattak le lő­szer- és íegyverrejtegetésért. A miniszter elutasította azt a — különböző bilioldali csoportok által emelt — vá­dat, hogy a központi kor­mány erőszakkal igyekszik befolyásolni az államban a választás kimenetelét. A középen: a 34 éves Yvette Vaucher asszony, aki a Mount Everestet megmászó 1971-es nemzetközi expedíció tagja, beszélget a japán Reizo Itoval (bal oldalt) és Naomi Uemurá- val, akik az 1970. évi expedíció során jutottak el a Mount Everest csúcsára. (Telefoto — AP—MTI—KS) Sályss ütközet az ankarai diákok ás rendiri-katuai kíiiSnitmények közfitt Szabályos ütközet zajlott le pénteken reggel az ankarai közép-keleti műszaki egye­tem területén, katonai és rendőrségi különítmények, valamint az egyetem hallga­tói között. Az öldöklő harc azután tört ki. hogy 51 teherautón és 30 autóbuszon — a legfri- sebb jelentések szerint —, több mint 1500 katona és ro- hamrendőr érkezett a hely­színre, hogy az amerikai lé­gierő négy elrabolt katoná­ja és elrablóik után kutatva átfésülje a terepet. A hadsereg egyik tisztje hangszórón szólította fel a diákokat, hogy kerüljék a véres összeütközést. Az egye­temisták hevenyészve felál­lított barikádjaikról és az egyetemi épülettömb abla­kaiból ouskagolyókkal és robbanólövedékekkel vála­szoltak a felhívásra. Csataki­áltásaikban „független Tő­lehurrogták az amerikai im­perializmust. Az egyetem te­rületére benyomult katonai és rendőrségi különítmények tüzet nyitottak a diákokra, miközben a térség fölött ke­ringő katonai helikopterekről is lőttek a zendülő fiatalok­ra. Az öldöklő harc másfél óra hosszat tartott. Ekkor „tűz­szünet” jött létre a szemben álló felek között. A biztonsá­gi erők egyik tisztviselője szerint a rendőrök és a kato­nák „ellenőrzik a helyzetet”, de a négy elrabolt amerikai Szovjet élet Konzervált éghajlat A 15-ik szovjet antarktiszi expedíció glaciológusai a Vosztok kutatóállomás közelében mélyfúrásokat végeztek a jégpáncél rétegeződésének tanulmányozására. Milyen csapadék hullott az Antarktiszra 100 ezer év­vel ezelőtt? Hogyan változott a levegő összetétele az azóta eltelt idő alatt? Az évezredek során egymásra ré­tegződött jég a régmúlt légköri jelenségeinek sajátos kon- zervjeként segít a fenti és más hasonló kérdések megvá­laszolásában. Nem ‘véletlenül választot­ták ki mélyfúrások céljaira a Vosztok kutatóállomást. Ez a szovjet szárazföldi megíi- gyelőáliomás ugyanis a hi­degpólus közelében fekszik. Az évi átlaghőmérséklet itt mínusz 56 fok. Szeizmikus vizsgálatok szerint * gleccser jegének vastagsága a Vosz­tok közelében 3500—3700 mé­ter, vagy még ennél is több. Mivel majdnem az Antark­tisz közepén található, ez a gleccser lassabban „folyik”, mint a part menti területe­ken (az Antarktisz jégpán­célja ugyanis állandóan meg­határozott sebességgel a ten­gerbe ömlik.) A gleccser ezen a helyen a rideg éghajlati viszonyok, különösképpen a gyér csapadék miatt lassan képződött A mélyen fekvő rétegek minden métere kö­rülbelül 30 ezer év alatt ra­kódott le. A tudósok felté­telezése szerint a réteg ,4®* nekén” található jég mint­egy 100 ezer éve leesett hó­ból alakult ki. Az Antarktiszon már ko­rábban is végeztek jégszon­dázást: az amerikaiak a Byrd kutatóállomáson, míg a szovjetek a Mimijén. Ezeket todik kontinens viszonylag „meleg”, lazj részein, nem pedig a nagy gleccserekben végezték. i A Nárcisz Barkov kandi­dátus vezette glaciológus ex­pedíció tagjai között ott vol­tak a Leningrádi Bányászati Intézet szakemberei is. ök dolgozták k5 a különlegesen hideg közegben is használha­tó ötletes, kompakt termo- elektromos fúróberendezést. A szerkezetet egy tíz méter magas aknatoromiyal ellá­tott házikóra szerelték. A Villamos fűtésű fúrófej gyű­rű alakú rést vág a jégbe. Középen egy 120 milliméter átmérőjű jégoszlop marad fenn. A jégoszlopot speciális szerkezet időről időre elvág­ja és a felszínre juttatja. Az eddig felszínre hozott leg­idősebb minta kora körülbe­lül 14 ezer év. Milyen információt hor­doznak ezek a minták? A legérdekesebb vizsgálati aiany maga a jég. A kris­tályképződés, a repedések elhelyezkedése és az össze- préseltség mértéke valamim a jég kora a különféle idő­szakban a kontinensre jutó csapadék törvén yszerűséget­hajlati enyhülésekről, ültet­ve a ridegebb periódusokról adnak hírt A glaciológusok különös figyelmet fordítanak a kü­lönféle mélységekben fekvő jég hőmérsékletének ' méré­sére. A mélység növekedé­sével fokozatosan emelkedik a hőmérséklet — hatni kezd a Föld mélyén felhalmozó1- dott hő. Az sincs kizárva, hogy valahol a 2 ezer kilo­méteres mélységben a fúró gleccser alatti „mocsarakat” vagy „tavakat” talál. A jégmintákban rejlő má­sik érdekes vizsgálati objek­tum a történelem előtti ko­rokból származó levegő. A nagy nyomás alatt bu­borékok alakjában beszorult levegő már több ezer éve szunnyad a jég pórusaiban. A konzervált levegőnek a jégoszlopből való kiválasztá­sa és összetételének megha­tározása már nem lasz nehéz feladat. A kémikusok, a biológu­sok, a fizikusok és meteoro­lógusok a valamennyi min­tában előforduló idegen ere­detű zárványok vizsgálatától várnak sokat. Találtak mar radioaktív csapadékot, kozr mikus eredetű port, nagy erejű vulkanikus kitörések nyomait vsai mint '—k- tőí és n:ikrcov*"*' ”mtv •. .-'i származó spórákat is. A . ciolígurok hűtágépail ' j naturá'is és felolvasztok, majd részben bepárolt min­tákat is szállítottak. isiMt fütiiicsnyUwni > \

Next

/
Thumbnails
Contents