Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-31 / 76. szám

A szerzői est előtt

„Prózai" látogatás Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerzőnél

/ jő gyógyító munka egyik forrása:

ÍPfflsy Elemér ftflvéteM

nyárét osztozik as „előlegezett” véleményben.

Szép volt*

Kátai Gábor

CSenéfes. hangulatos TknM ház. Itt lakik, az első emeleten Farkas Ferenc világhírű zeneszerzőnk, a melódia Kossuth-díjas mestere, számos tehetséges növendék tanára. a Kiváló és az Érdemes művész kitüntetés birtokosa. Nem az első találkozásunk ez már. hiszen az idős mester Jó ismerőse Eger zeneszerető közönségének. A szerzői est adott ürügyet ehhez az újabb találkozáshoz; Intim a hangulat: felesége és fia. Farkas András, a bécsi Zeneakadémia igazgatója — így hármasban hamar feloldják a vendég elfogultságát Farkas Ferenc az egri szerzői estért lemondott egy nemzetközi zsűri tagságáról. A miértek hízelgőik ránk nezve»—

— Sok más zenekarral beszéltünk már erről, s most az egri szimfonikusok megvalósították .. t fis — ez az

első zenekari szerzés estem. Az egriekkel már közel 2« éve kapcsolatban vagyok; S ez a kapcsolat Igen erős;

fi— Hogyan kezdődött?

— Annak idején, amikor Egerben a vár ostromának 400. évfordulójára készültek, felkértek egy mű íráséra. Akisor született a Tinódy- kantáta, amelyet a líceum udvarán adtak élő, s azóta is több előadást megélt ez a mű. Aztán a folytatás: az egri szimfonikusok jubileumi hangversenyére megírtam a Mátrai táncokat. A város fel- szabadulásának 25. évfordulója előtt pedig megtisztelt a tanács azzal, , hogy felkért: írjak erre az alkalomra is egy zenekari művet. így született meg az Egri ünnepi nyitány. Hangversenyró először Égerben dirigáltam. Ez lesz mast a harmadik, a sasi- zői esten*

Farkas Ferenc már Idős ember — ha az éveinek számát tekint jük. Túl van a hatvanon. A tempó azonban, amely termékenységét, szerzeményeinek friss képekkel szépen díszített sorát jellemzi, fiatalos lendületre vall. De igaz is: a zene nagy varázsló. S ha avatott kéziben szól.». !

Zeneszerzést tanult Weiner Leónál majd Siklós Albertnál, később korrepetitor és karmester volt a Városi Színháznál, aztán újabb két év tanulmány Rómában. Később Becs, Koppenhága: több osztrák, dán és svéd filmhez írt zenét, de a hazai közönség is sok olyan filmet látott, melynek zenéjét

. ܻl.

Rtrfcas Ferenc szerette. ÍTO49

óta a Zeneakadémia tanára, ma a zeneszerzéstan tanszék vezetője,

Araikor megkérdeztem, hogy mi a véleménye az egri szim SornkueofcnM, ezt mondta;

■“ ♦ niesK'öpp nem todö

volna a számukra.. 4

Deszeigetes során azonban még többet is mondott. A vidéki zenekarok jövőjéről, perspektívájáról volt szó.

— örvendetes — mondta —, hogy a vidéki városok zenekarai ilyen rohamosan fejlődnek. Amikor néhány éve az egri együttes léte megingott. s maga a karmester is lemondott, bizony furcsálltám a dolgot. De aztán nagyon örültem, hogy mégis minden rendbe jött. A színvonal a zenei életben mindig bizonyos személyektől, ambiciózus. tehetséges, lelkes emberektől függ. Ez a jellemvonás megtalálható az egri zenekar tagjaiban és karnagyában is. Még egyet: üdvös lenne, ha a fővárosi sajtó te felfigyelne, milyen szembetűnő a művészeti élet fejlődése. milyen fontos szerepet töltenek be a vidéki együttesek. Hiszen a művek nagyobb részét először vidéken mutatják be, ugyanígy a külföldi alkotások magyarországi bemutatójának is többnyire valamelyik vidéki városa színhelye. Az országos sajtó figyelmét ez a tény valahogy elkerüli. Ez a vesszőparipám, s addig beszélek róla, amíg valami nem történik,

Később átmentünk a dolgozószobába. Az egyik falat a mennyezetig hatalmas könyvszekrény takarja, A polcon ráerősítve ott van az egri szerzői rat plakátja. Az íróasztalon, a patinás zongorán kottapapírok, telve a lejegyzett zenei gondolatokkal, — Most mind dolgozik,

tanár úr?

— Maguknak mondom meg először — feleli kis tűnődés után — a Naszty fiú esete Tóth Marival című Mikszáth, történetet írom meg daljáték, ban. Most már olyan stádi umban van. hogy egy nagy része készen áll,

A fia.,Farkas András, aki szintén vezényel a mai szerzői esten, belelapoz a kottákba,

— Amatőr zenekart vezényelni jobb — mondja. — Sokkal lelkesebbek.

•— Milyen érzés édesapja művét vezényelni?

— Mint kezdő karmesternek. akinek ez az első magyarországi bemutatkozása, nagy élmény, s még nagyobb, hogy édesapám szerzői estjén, az ő művét vezényelhetem...

A látogatás befejezése is „stílszerű” volt. a Bükki váz. latok című szvit egyik tételét hallgattuk meg felvételről. Hogy milyen volt? Az egri

Könyvtár az egri kórházban

EGY KEDVES, szolgálat- kész leányt dícsér Hevér Lajos, aki hetekig feküdt trombózissal a gyöngyösi kórházban.

— Minden másnap megjelent a kórtermekben, hóna alatt garmada könyv, s válogathattunk belőlb. örültem nagyon a dolognak, hiszen könnyebben telnek bent az órák, napók, ha értékes olv asmánnyal tovaűzi az ember a gondot...

Ez a kis beszélgetés adta az ötletet, hogy -meglátogassuk Egerben a megyei kórház könyvtárát, melynek különösen a szakmai jellegű anyaga igen gazdag, s egyik kútforrása az itt folyó eredményes gyógyító munkának.

— Még elődöm, dr. Os- váth Gábor nevéhez fűződik a könyvtár nagyarányú felfejlesztése. Ö szorgalmazta art is, hogy mind több orvó® és egészségügyi középkáder rendszeres olvasója legyen az itt felhalmozott szakirodalomnak — mondja dr. Csapó István Igazgató, amikor a könyvtár meglátogatására hozzájárulást kérek. — Természetesen a jó hagyományt ápoljuk, s csak hatványozódni fog a kórházi könyvtár jelentősége, ha újjáalalculó tudományos bizottságunk Ismét intenzív munkába kezd.

SZŰKÖS, ZSÜFOI/r a

könyvtár három kis helyisége. Szinte csodálkozik az ember, hogyan lehet ennyi helyen tízezer szakkönyvet, 101 külföldi és magyar orvosi folyóirat évfolyamait, valamint közel ezer kötetnyi szépirodalmat tárolni, kölcsönzésről, kutató tevékenységről nem is szólva.

— Pedig ezzel még ki sem merült anyagunk — jegyzi meg Ebergényi Tiborné, aki az intézmény létezése, tehát tíz esztendő óta itt, dolgozik, és segítséget csak tavaly ősszel kapott Korsós lAsz- lóné személyében. — Gyűjtjük és raktározzuk a nekünk nem járó további 800 külföldi szaklap dolgozatainak rövid kivonatát, mély az Országos Orvostudományi Könyvtárból érkezik, továbbá birtokunkban van 2000 szakmunka különlenyomata, szükség esetén magyar fordításban.

KÜLÖN KEZELIK a

könyvtár gondos, szorgalmas munkatársai az egri kórház orvosainak megjelent szak- dolgozatait, így belepillanthattunk a most Ghánában dolgozó Ringelhann főorvos;

tj otthont kapnak a lőrinci

fiatalok

mm ft>«

Amikor jó néhány évvel ezelőtt megalapították Lőrinciben a József Attila Ifjúmunkás Otthont, az egykori uradalmi épület kacsalábon forgó kastélynak tűnt Az idő múltával alakítgattak is rajta, amit lehetett Mostanra azonban kinőtték a fiatalok a már kissé kopott; toldozott-toldozott otthont

így merült fel az igény; új épület kellene. Modem, ami Jobb kereteket nyújtana az állami gondozottak neveléséhez, STBfaaunikáasá való képzéséhez.

Ekkor egy sor kérdőjel tolakodott elő. A Lőrinciben levő épületet a község fejlesztési terve szerint le kell majd bontani. Hová tegyék hát az új épületet? Hiszen a környezet nevelő hatása sem elhanyagolható tényező.

A Hatvani Városi Tanács és a pártbizottság felkarolta a fiatalók érdekelt. A legmesszebbmenő segítséget kínálták fóL amikor az ofcbveBetősége megkereste a vezető testületeket A legnagyobb kérdés tehát eldőlt: a lőrinci ifjúmunkás otthon Hatvanban épül meg a Bányász utcában.

Sók előnye van az űj helynek Közelében található a III-as. számú iskola, ahol a fiatalok tanulhatnak, illetve az iskpla tornatermét sportolási célra is használhatják. A terület felszabadítása nem jár sok anyagi áldozattal. Közművesítése szinte teljesnek tekinthető, csupán a szennyvízcsatornát kell egy rövid szakaszon kiépítem. A városnak ez a része egyfelől kulturáltságával lesz jó hatással a fiatalok magatartására, másfelől viszont alkalmat ad arra, hogy az otthon mellett játszóudvart és sporttelepet is ki lehessen alakítani

Az épület száz fiatal elhelyezését teszi majd lehetővé. Két tantermi méretű tanulószobája a szakmunkásképzésnek is keretet ad, de

KasznosffihafW' Klubfoglalkozásra és könyvtárnak is. A hálószobák néhány személyesek tesznek, de azokat nappali szobáknak is lehet majd használni. Az étterem lehetővé teszi a nagyobb lélegzetű rendezvények, ünnepségek megtartását ‘is. Kis színpad csatlakozik majd hozzá.

A fűtést olaj- vagy gázhasznosítású kazánok biztosítják majd.

A dokumentációt a Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalat készíti él, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat pedig a tervek megvalósítását végzi el. Az otthon vezetősége azt reméli, hogy a munkát 1972- ben be is fejezik.

Az összes költség nagyjából tízmillió forint Ehhez még tanácsi fejesztési alapból mintegy ötszázezer forint kapcsolódik. A beruházás a Művelődésügyi Minisztérium pénzügyi kereteiből valósul meg (gmf)

Csurka István«

Hét tonna dollár

IXL-MM*»

Ha

— P részit Szervusz,’ mér úgyis letegeztelek.

Luciánó meghúzza az üveget

— Szervusz;

Rendben van. Biztosítom neked a szerelmet is, de akkor nekem nem 50 százalék kell, hanem legalább 60.

Luciánó egy kicsit gondolkodik.

— Nem lehet Én az egész társulatnak keresem a pénzt, te meg csak magadnak.

— Nekem is van családom.

— Az enyém nagyobb.

Szántód! feláll, s körbejár

a kis szobában. Ideges mozdulatokat tesz. Hangosan gondolkozik.

— Csakhogy falun vagyunk ám, kisapám! Honnan szerezzek én neked kedden éjjel fél egykor egy bomba jó pipit Mindenki alszik.

Aztáh egy kis szünet után hozzáteszi:

— Vagy foglalt

— Holnap még nem késő — mondja Luciánó.

egy intézmény előtt, amelynek ajtaján éz a felirat látható: ÁLLAMI BÁBAKÉPA fekete kocsi kanyarog a maaßk eet küzöa|g|e bízó- falu utcain. Vé^ul megáll

ZÖ INTÉZET. A sofőr és Szántódi nagy üggyel-bajjal kitámogatják a kocsiból a becsípett Luciánót. Szántódi bevezeti az intézetbe.

A bábaképző társalgóját rendkívüli módon kidekorálták. Girlandok, virágok, dra- IWXtói* **

Amikor Luciámé Szántóéi karján megérkezik a terembe, a bábanövendékek valamennyien felállnak, és tapsolni kezdenek.

Az igazgatónő elébük siet, bemutatkozik, az asztalhoz vezeti őket Szavaikat természetesen nem lehet hallani a tapsviharban. Leülnek a díszes asztalhoz, szemben a bábanövendékekkel, a taps lassan elül, fc az igazgatónő megnyitja az ünnepséget

— Szeretettel üdvözlöm a körünkben megjelent bohócművészt, s egyben megköszönöm neki, hogy drága idejéből szakított számunkra is egy kis darabot, hogy megtarthassa nekünk ezt a mai bohócnéző találkozót...

Az igazgatónő nem ereszti le a hangját, minthogy egyáltalán soha nem ereszti le a hangját, s nem fejez be egy mondatot sem. Emiatt aztán légzési zavarai vannak. Amikor újfa levegőhöz jut folytatja:

Felkérem igen tisztelt Szán- tódi elvtársat, hogy a találkozónkkal kapcsolatos né- jűeolojüüi frádésxől

tartsa meg vitaindító előadód

sát...

Szántód! feláll — Tisztéit báibanővemdéJ kék! Rövid leszek. Egy nagy művészt hoztam el önöknek, hogy ismerjék meg, és hogy ő is megismerje magukat Ekkor letekint Lueiánóra; minthogy ezt a célzást csak neki szabad érteni Szántódi folytatjai 1

— Mit mondjak dvtánps nők? A múltban nem voltak bohócnéző találkozók. A bohócoknak nem volt semmi kapcsolatuk a közönséggel És a közönség is csak a porondon látta a bohócokat ha meg tudta váltani magának a jegyet vagy be tudott lógni a sátor alatt, mint jómagam, kölyök koromban. Erről ennyit Most pedig lássuk a medvét! — És szélesen mosolyogva saját, jónak tartott viccéin, közben a medvére mutat, Luciánóra. A bábák vihognák, Luciánó azonbán rendkívül kókadtan ül, alig vesz tudomást a történtekről

Szántódi leül, megböki Luciánó t, hogy álljon fel, és adjon valami műsort.

Luciánón a zárt és zsúfolt

teremben egyre inkább elhatalmasodik a részegség, már a felállás is nagy erőfeszítésébe kerül, imbolyog.

(FolytatitáSj

)

továbbá dr. Varga Béla, ér. Gombkötő Béla, dr. Czirner József, dr. Bukovinszky László és dr. Haraszti Antal tudományos kutatásainak eredményeibe. Legfrissebb ilyen jellegű könyvtári anyag dr. Laub Margit és dr. Bukovinszky László közös munkája, mely az Orvosi Hetilapban jelent meg néhány hónapja a terhesség diagnosztikai kérdéseiről, továbbá dr. Ladányi István ésdr. Dónké András dolgozata, mely a német gynaecologim lapban látott napvilágot.

A látogatottságra sem lehet panaszunk ebben az érdekes kis könyvtárban. A megyei kórház közel ezer alkalmazottjából 301 rendszeresen olvassa a szakmai könyveket, míg a szépirodai mi részlegnek 102 beirt ol vasója van. Utóbbiak tavaly 824 kötetet vittek haza, míg a szakmai állományból 3245 dokumentumot kölcsönöztek ki az orvosok, asszisztensek, ápolónők.

— Van-e anyagi keretük, hogy lépést tarthassanak as

orvosirodalommal ?

— Bármelyik ekkora könyvtár szívesen cserélne velünk, hiszen évi negyed- millió forintot költünk könyvekre, folyóiratokra — válaszol Ebergróyi Tiborné. — Megválogatásuknál dr. Haraszti Antal főorvos aa irányító, aki különben kórházon belül a felügyeletet is ellátja könyvtárunknál. Ö figyelt fel arra a raktározási újításra is, mely egymáshoz kimúló, gördülő szekrényeivel elősegíti a helyiség gazdaságosabb kihasználását, i amelyet Békéscsabáról már megrendeltünk. Ez az egyetlen automatikusan működő szekrény elegendő tízezer kötetünk rali táró zására. Persze, minden gondot, legfőként az olvasó-, illetve kutatószoba kérdését vele nem oldjuk meg Üj otthon kell már nekünk, ezt régen kinőttük.«

VISSZATÉRVE a kórház igazgatójához, szóvá tettük ezt a gondot

— Együtt érzünk a könyvtárral, s igyekszünk zsúfoltságát helyiségproblémáit rendezni —— kaptuk a válaszd. — De a kérdést csak az újonnan felépülő 600 ágyas kórházzal tudjuk megoldani Ígérhetem, valamelyik felszabaduló épületben a korszerű könyvtári munka követelményeinek megfelelő otthont kap ez az értékes, s nagyon fontos segédintézményünk. Moldvay Győző