Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-28 / 74. szám
Romantika, hétköznap „Semmi illúziója... semmi romantikája” — mondjuk egy sivár, minden ékítményt, lakályosságot nélkülöző épületre, vagy a szűk prakticis- ta szempontok alapján berendezett lakásra, amely csak háld- és étkezőhely. Mondjuk, mert az ember szereti azt, ami szép, lakályos, otthonos, ami meghittséget áraszt, ami többet mutat, többnek látszik, mint puszta önmaga. Az ember tartalmas, érdekes, színes életre vágyik, arra, ami több, mint egyszerű táplálkozás, alvás és gépies feladatvégzés. Szereti, ha lakása nemcsak egyszerűen háló- és étkezőhely, hanem a pihenésnek, szórakozásnak, elmélyedésnek és sok apró érdekes foglalatosságnak is színhelye. Az ember szeret egy tágas erkélyen elüldögélni, virágokat nevelni, sétálni a csendben, erdők lombsátora alatt A z emberek nagyobb többségének — mindennapi, hétköznapi környezetével kapcsolatban — igenis szüksége van illúzióra és romantikára. A gépkocsivezető mackót, mókust, majmot, vagy valami apró, játékos mütyürkét akaszt ablakára; a vándormunkás fényképeket vagy lapkivágásokat szegez a szálláson ágya fölé; és láttam sertéshizlalda falán is olyan aranykeretes, metszett, cirádázott tükröt, amely akár kastélyok szalonjában is függhetett volna egykoron. És hiába minden bíráló, leleplező vagy kioktató cikk, szatíra, az emberek lakásuk falára aggatják a hattyús tavat, a rózsaszín keblű cigánylányt, a nagyszemű őzikét, a vérvörös svájci alkonyt; szekrényük polcaira törpéket raknak, táncosnőket, első lábukra hajtott fejű kutyusokat porcelánból meg hallalizó tiroli gyerekeket is. A számtalan cikk, szatíra és tanulmány szerzője sosem fog a helyzeten változtatni, amíg be nem látja és meg nem érti, hogy mindennek az oka nemcsak az ember rossz vagy elrontott ízlése, hanem az illúzió keresése, a vágy a romantika után. Nem akarók általánosítani, de tény az, hogy az emberek többsége romantikus alkat. Ahhoz, hogy valaki teljesen éktelen, sivár környezetben — ágy, asztal, szekrény és semmi más — élni tudjon, képek, virágok, szőnyegek, falvédők, egyebek nélkül, ahhoz vagy teljesen elfásult skizoid, a világgal érdektelenül szemben álló lelkialkat szükségeltetik, vagy pedig az aszkéta, a lángész teljes megszállottsága, közönye a mindennapi apróságok után. D e hadd térjek itt vísz- sza a giccsellenes hadjáratokra. Számtalan esetben voltam tanúja annak, amikor kiváló pedagógusok, művészek, népművelők, folkloristák, újságírók és mind ama foglalkozású emberek, akik küldetésüknek érzik a giccsellenes keresz- teshadjárátot, milyen mulatságosan sülteit fel, mert értetlenül álltak szembe a jelenséggel amelyet oly szörnyűnek tartanak. Egyetlen példa: a nipp. Nem is tudom, hányszor halgattam végig olyan beszélgetéseket, amikor a háziasszonyt arra akarták rábeszélni, hogy az olcsó és ócska kerámiautánzat helyett tegyen a lakásába kisplasztikát. Hiszen az a művészi, az ízlésesebb, a mi valóságunkhoz kapcsolódó, és így tovább. Mégis mennyi képzőművész alkotása porosodik a képcsarnokok polcain — ellenben a tehetségben és ízlésben hozzájuk sem mérhető dísz tárgykészíÚíMmiism &FCI. március 38.. vasárnap tők óriási vásárokat csapnak. Ha valaki egy karcsú porcelán táncosnőt szeretne a lakásába, szekrénye polcára állítani, azt hiába próbáljuk rábeszélni egy Végletes tömörséggel megalkotott fekete bika megvételére. És ha valaki tündért akar, azt céltalan erőlködés meggyőzni arról, hogy a lemeztelenített íjászfiú szobrocskája sokkal értékesebb. És itt jutunk el a lényeghez. A nip- pek többsége esetében a vevő szempontja ugyanis az, hogy bájt, finomságot, emelkedettséget vigyen vele a lakásba. Természetesen, ha nem kapja ezt olcsón, művészi színvonalon, megveszi még akkor is, ha művésziet- len. Nem igaz, hogy a mű- vészietlent keresi. A vevő ebben az esetben a bá josát, a finomat, és természetesen az olcsót kereste. Ezért aztán a modem kisplasztikus — alkalmazzon akár zománcos felületet is — aki nem akarja megérteni, hogy a vevő a ..nem közönségest” keresi, az hiába akarja a közönségest leleplezni vagy eszményíteni. V együk most a képek dolgát. Tény az, hogy a tömegek esztétikai képzettsége sosem fogja elérni a művészekét és a műkritikusokét, azokét, akik hivatásszerűen foglalkoznak művészettel. És ilyen értelemben a modem művészet bizonyos irányzatai, amelyek a művészi látás algebrájának tekinthetők, éppoly érthetetlenek lesznek a széles rétegek számára, mint Bohr, Max Planck, vagy Einstein fejtegetések Ez azonban ne ringasson abba a tévhitbe, hogy a tömegek azért fordulnak ed bizonyos műalkotásoktól, mert rossz az ízlésük. Erre fogadást ajánlok: bármilyen esztétikailag képzetlen néző elé odateszünk egy Rubens-, Csók István-, vagy akár Mo- digliani-aktot és melléje a fertelmes kontárok giccse- it, nincs olyan műveletlen néző, aki ne az előbbieket választaná. És arról is meg vagyok győződve, hogy bármelyik falusi öregasszony szemében egy Raffaeló-Ma- conna szebb, mint egy szsnt- g.ccs festőjéé. A giccsekről szólva nem hallgathatunk az utóbbi évtizedek alatt megszületett és egyre terjedő „ellengiccs”- ről sem. Igen, ellengiccs, mert pontosan az ellenkezője azoknak a sablonoknak, amivel a giccs operál, s any- nyiban is különböző, hogy már „nem a legszélesebb tömegekhez”, hanem a félműveltekhez, az önálló ítéletre képtelen kultúrsznobokhoz szóL Műháj helyett műbájta- lanság, műkidolgozottság helyett műkidolgozatlanság, sablon helyett műrögtönzött- ség, arányok helyett műaránytalanság, balett-táncosnő helyett bálnaszerű zsírfa- rúság és gyufafejűség, konstantinápolyi ornamentika helyett ócskavasdom bon-keresettség, és így tovább.,. Még szerencse, hogy a nagyobb tömegek valóban él nem rontott jó ízlése ezt visszautasítja. Csak aki hallott már valamit harangozni a modern művészetekről, az dől be nekL A z az erkély, amire nem lehet kimenni, vagy kényelmesen heverész- ni tajta, az a torony, ahonnan nincs hova és miért kilátni, és az az emléktárgy, amely nem emlékeztet semmire — egyformán üres és céltalan. A meghittség és a romantikus légkör megteremtése a lakás falai között csakis olyan tárgyakkal érhető el, amelyek valamilyen funkciót is betöltenek. Egy olyan faliszőnyeg, amely csak porfogó, de nem arra szolgál, hogy a fal hidegét elvegye, a mellette levő he- verőn fekvő ember fejének koppanását a falon csökkentse, vagy hogy a hang- szigetelést erősítse, egy ilyen faliszőnyeg csak kacat a lakásban. Úgyszintén a lám- paemyőnek, csillárnak, kép-, gyertya-, tónak és j számtalan más elemnek is alkalmazkodnia kell a szükségletekhez. Hányszor látni olyan nevetséges lakásokat, ahol az íróasztal mellett egy szál dróton lóg egy csupasz villanykörte arra az esetre, ha olvasni is akarnak az asztalnál; ugyanis a drágán megvett pergamen lámpaer- nyő, vagy a csillár erre nem alkalmas. Roppantul terjed az a gyakorlat, amely a lakást felosztja egy sivár, dísztelen, közönséges használt részre, ez rendszerint a konyha, és egy giccsekkel, silány, hamis hangulatot keltő díszportrékkal telizsúfolt szobára, amelyet annyira kímélnek, hogy legszívesebben még takarítani se lépnének be. A vendégnek dicsekedve mutatják, de cigarettára csak a konyhában gyújthat, holott a díszszobában legalább negyven hamutartó van, a konyhában meg gyufásska- tulyát használnak erre. Az esztétikai nevelésnek tehát elsősorban abban az irányban kell hatnia, hogy a szépet ne válassza el a gyakor- l&tiastóL Hogy a mindennapi élet használati tárgyaiban ne érje be a legközönségesebbek hogy ne dobjanak ki pénzt használhatatlan dísztárgyakra. Mert hiába van a díszszobában gyönyörű hímzett abrosz — legyen az vásári portéka, vagy valódi flamand kézimunka a XVI. századból —, ha ugyanakkor letakaratlan, piszkos konyhaasztalon fogyasztják az ebédet. A szép, a hangulatos, az ízléses csak akkor „igazi”, ha valóban szükségletet tölt be, ha részt vesz a mindennapi életben. (Igaz, vannak olyan műtárgyak, amelyeket az ember megkí- méL megóv a használattól, itt azonban más lényeges dolgokról van szót) Sok a giccs a lakásokban. A giccs elleni harc azonban csak akkor lehet eredményes, ha az emberek érzelmi szükségleteit, romantikaszomját, szebb utáni vágyát kielégítjük, s mindezt olyan berendezési elemekhez kötjük, amelyek valóságos hasznos feladatot töltenek be életünkben, környezetünkben. Pataky Dezső Jelentén Fison ftfr ét Hz l-es és a Hl-es bEoMc üzemel, párhuzamosan kapcsolják m Bll-ast is A KISZ-vMnÄksisl operatív bizottság felhívása Szerelik a Heiler—Forgó hűtőtornyot. Meglehetősen rosszul sík©, rült az év eleji rajt a vison- tal beruházáson. Januárban többször is váratlan és súlyos üzemzavar fékezte a múlt év közepétől napról napra szervezettebben, eredményesebben folyó építési, szerelési munkálatokat. Az I-es blokk üzemelését le kellett állítani, és a III-as számú, 200 megawattos blokkon is meg kellett nyomni az „Állj” gombot. Ráadásul napokig orkánszerű szél “tombolt a Mátra alján, s így a több ezer szabadban dolgozó építőt, szerelőt még az időjárás is próbára tette. Ma azonban már lényegesen jobb a hangulat az építkezésen. Az I. blokk az egyik szovjet vállalat, a III-as pedig a Láng Gépgyár gyors segítségével ismét üzemképes. Az első a kettessel együtt már üzemel is, a hármason pedig rövidesen sor kerül a párhuzamos kapcsolásra* Az idei esztendő újabb erőpróbája lesz a nagy építke- kezésnek. A 12 hónapra tervezett beruházás értéke meghaladja a kétmilliárd forintot. A legfontosabb feladatok: a III-as blokk népgazdasági átadása, 1,4 milliárd kWó villamos energia fejlesztése, valamint a IV-es gépegység 1971. november 15-i határidővel történő első kapcsolása. Az említett feladatok elvégzéséhez az eddiginél is szervezettebb, kiegyensúlyozottabb munkára. nagyobb összefogásra van szükség, erre hívta fel többek között a figyelmet a Gagarin Hőerőmű Vállalat MSZMP csúcs- vezetősége is, amikor a közelmúltban napirendre tűzte a beruházás helyzetét, eredményeit, feladatait. Tovább kell növelni a munka termelékenységét, a munkafegyelmet, s többet várnak a középvezetőktől, javítani kell a munka minőségét és az üzembiztonságot is. A KXSZ-védnökségi operatív bizottsága már eddig is jelentős segítséget adott az építkezés koordinálásához, az erőmű, a bánya építéséhez, szereléséhez, az ifjúsági szövetség közelgő kongresszusa tiszteletére és az 1971-es feladatok maradéktalan teljesítése érdekében a védnökségi bizottság országos versenyt hirdetett az építkezésben résztvevő több mint 30 nagy- vállalat ifjúkommunistái, ifjúsági brigádjai részére. Tegyenek vállalásokat — hangzik a felhívás — a beruházási, a kivitelezési, az építési, szerelési munkálatok határidő előtti teljesítésére* A helyszínen dolgozó fiatalok elfogadták a bizottság felhívását, s értékes vállalásokkal kapcsolódtak a versenyhez, s várják az országos vállalatoknál dolgozó fiatalok felajánlásait. — koos — üj filmek a televízió képernyőjén A következő hónap számos érdekes filmet igér a képernyő híveinek. „Nyárkezdet — vég nélkül” a címe annak az NDK produkciónak, amely mai a fiatalok életébe enged bepillantást. Gjűngyos kiemelt város A LEGFELSŐ DÖNTÉS értelmében Gyöngyös, mint dinamikusan fejlődő ipari jellegű település, a középvárosok sorában kiemelt helyre került. Amikor Keresztesi Lajossal, a városi tanács megbízott vb-titkárá- val ennek a megkülönböztető jelzőnek a tartalmát igyekeztünk kifejteni, abból indultunk eL hogy Gyöngyös dinamikusan fejlődő város. A fejlődés néhány évvel a felszabadulás után kezdődött az első jelentős ipari üzem, a kitérőgyár idetelepítésével, majd a legfrissebb eseményként az Egyesült Izzó új félvezető üzemét kellett megjelölni, mint a megtett út két sarkalatos pontját Az iparosodás a város általános fejlődésének is forrása lett Mint ahogy ennek következménye most az új minősítés. Ez viszont egy sor kötelezettséget hordoz magában. A legfontosabb a lakás- kérdés. A mostani tervidőszakban újabb 840 lakás épül állami erőből. Ezzel együtt növekszik a kommunális fejlesztés, de a víz- és csatornahálózat az út-, és járdaépítés üteme mégsem valószínű, hogy összhangban lesz az igényekkel és a szükségletekkel az előbbi lakásberuházás nyomán. Jellegzetes tulajdonsága Gyöngyösnek, hogy még belső részein is sok elavult épület, sikátor található. A szanálás adhat csak megoldást ezeknek a részeknek a rekonstrukciójához, de a szanálás egyben az új lakások jó részét le is köti. Más dolog, hogy nemrég lépett érvénybe a távlati fejlesztési terv. ami húsz-huszonöt eve szabja meg i Gyöngyös építkezéseit, ter- j eszkedését, alakulását. Az is tény viszont, hogy az elmúlt évről 120 lakás maradt el, húzódott át erre az évre, tehát ezzel a hátránnyal indul a város az új tervidőszakban. Bővülni fog az iskolahálózat. A Mérges utcai lakótelepen megépül egy nyolctantermes általános iskola, Mát- rafüreden egy négytantermes, mellé százötven fiatal elhelyezésére alkalmas kollégium, amely a mátrai települések fiataljainak szakosított oktatását és bentlakását oldja meg. A városban 250 személyes középiskolás kollégium épül. MINDEZ NEM JELENTI azt, hogy nem volna szükség az oktatásban jobban alkalmazkodni a városban működő üzemek igényéhez. Sokat vár a lakosság a 36 milliót igénylő új művelődési központtóL amelynek szintén a mostani tervidőszakban kell megnyitnia kapuit. Az intézmény jelentőségét nem kell külön hangsúlyozni. Megépül egy 150 és egy hetvenöt személyes óvoda, két“ hatvanszemélyes bölcsőde. Ezek azonban még nem elégítik ki a meglévő igényeket. A vállalati források koordinálásával ezt a szolgáltatást is lehet bővíteni. De gondolni kell olyanra is, mint a zeneiskola, a szabadtéri színpad. Az első a nagyzenekari hangversenyek megrendezését nem tudja vállalni hely hiányában, a másik p~iig nem tudja a kérést megtölteni tartalommal. A szabadtéri színpad inkább nyűg pillanatnyilag, semmint jól kihasznált kulturális kersÉ, j A sport sok szállal kapcsolódik a városhoz. Van már fejlődés a téli sportokban, a futballban és az atlétikában, de hiányzik a sportcsarnok, aminek megépítésére ugyan már folynak a tárgyalások, de még végleges döntés nem született. A városi tanács a reális igények kielégítését a sportlétesítményekben a lehetőségeihez képest igyekszik biztosítani, illetve: más szervek összefogásával ezt elősegítni. A legfontosabb feladatokat így lehet megjelölni, mint kötelességeit is a város vezető testületéinek ahhoz, hogy Gyöngyös a kiemelt jelzőt meg is szolgálja. A szándék vitathatatlan, a tenniakarás kétségtelen, de az eredmények attól is függnek, mennyire kapcsolódik be a városfejlesztés szép és nehéz munkájába a város lakossága. Lehet arról is vitatkozni, milyen mértékben szolgálja a célját a városfejlesztési hozzájárulás forintjainak mostani menyisége, és arról: mennyire használta ki a városvezetés a lakosság önkéntes munkájában meghúzódó tartalékokat. VAGYIS SOK MINDENT pótolhat a lakosság lelkesedése, önkéntes munkája. Hogy Gyöngyös nagyon sokat fejlődött az elmúlt másfél évtizedben, ezt mindenki látja, aki ismeri a várost, de abban is biztosak lehetünk, hogy a fejlődés lendülete még sokáig éreztetni fogja hatását. Gyöngyös arculata, a lakosság életformája egyre gyorsabban változik, hogy Gyöngyös mielőbb elérhesse a város rangjának megfelelő összes re dii célokat _________, &«11 B aráti országból, Bulgáriából vettük át a „Minden kilométerkőnél” című 12 része* filmsorozatot. A „Malka” című cseh fiira két fiatal tragikus szerelmét idézi. Csehov elbeszéléséből kerül képernyőre szlovák produkcióban „A nagybőgő története.” „Jó éjszakát felnőttek” címmel ismét új sorozat indul a televízióban. A hajdani közkedvelt rajzfilmek helyét ezúttal egy francia sorozat veszi át A 15 részes film az amerikai némafilmek nagy egyéniségeit hívja segítségül a né-: zők megnevettetésére. Kalandos, izgalmas históriákkal hódít majd a „Gorri, az ördög” című francia film-; sorozat Nagyszabású produkció a „Blodd kapitány”, amelynek főszerepében Errol Flynnt, a 30-as évefc népszerű amerikai filmszínészét láthatja viszont a közönség. A krimikedvelőkhöz sző! a „Különleges ügyosztály” című angol bűnügyi történet. Éjszakai adásban kerül képernyőre az olasz Michelangelo Antonioni világhírű filmalkotása, „Az éjszaka”. Ebben Monica Vitti, Jeanna Moreau és Marcello Mast» roianni játssza a főszerepet A Kisasszony-temető Gondnoksága, területrendezés céljából felhívja: Dr, Bakacsi István orvos (1908—1945) özv. Lévay Mihályné (1862—1945) Czeglényi Pál (1887—19451 sírjának hozzátartozóit, hogy jelentkezzenek az eg . Kisboldogasszany Plébánián. Eger. Széchenyi u. 51, sz.
