Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-02 / 51. szám
CJj torvény a tanácsokról ii. Demokratikus, szakszerűen működő közigazgatás Az utóbbi években egész sor hatáskört adtak le a megyei és járási tanácsok a községeknek, városoknak. Így lassanként formálissá váltak a járási tanácsülések, egy- egy ülés előtt sok fejtörést okozott az előkészítés a végrehajtó bizottságoknak. A járási ' tanácstagoknak pedig jobbára csak bosszúságot, hiszen egyéb dolgukat halaszt; va be kellett menniük a járási székhelyre, hogy mégiscsak megtartsák a tanácsülést. E'gykor élő szervezetből — a fejlődés hozta így ■—, megfelelő tartalom híián, mindinkább bürokratikus formaság lett. Április végén, a választások után hivatalosan is megszűnnek a járási tanácsok, ugyanakkor megkezdik működésüket a járási hivatalok, amelyek az új tanácstörvény előírása szerint a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak egységes, önálló hatáskörű szervei. A fokozott önállóságot kapott helyi tanácsok minden bizonnyal úgy látnak majd munkához a választás után, hogy feladataikat a lehető legjobban akarják ellátni. Ez azonban nem csupán elhatározáson múlik. Az igazgatási, hivatali munkának is — mint minden szakmának —. ezernyi ága-boga van, a jó szándék mellett jelentős szakmai tudás és tapasztalat is szükséges hozzá A iárási hivatalok egyik legfőbb teendője lesz, hogy az önállóság velejáróira — a döntés biztonságára, az intézkedéssel járó felelősség érzetére és vállalására, a törvényesség tiszteletben tartására, s még az alaki-formai teendőkre is — megtanítsa a helyi tanácsok végrehajtó bizottságait, a szakigazgatási szerveit. S maradnak ügyek, amelyeket — első- vagy másodfokon — továbbra is a járási székhelyeken intéznek. A járási hivatal, mint a megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, rugalmasan, operatívan működő intézmény kell, hogy legyen. Apparátusának létszáma megközelítően egy- harmadával kisebb lesz, mint volt a járási tanácsoké —, hiszen feladatkörének jelentős részét, és számos szakemberét a helyi tanácsok, illetve azok szakigazgatási szervei veszik át. A járási hivatal elnöke és munkatársai nem választás hanem kinevezés alaptan töltik be hivatásukat. Ám azért, hogy munkájuk megfeleljen a törvényes előírásoknak, a felsőbb szervek rendelkezéseinek. választot+ testületnek: a megvei tanács végrehajtó bizottságának tartoznak felelősséggel. Előreláthatóan ritkább lesz a kapcsolat ezután a iárási hivatal és az ügyeiket intéző állampolgárok között, mint volt korábban a járási tanács és a sokszor minden apró-cseprő üggyel oda fordulni kénytelen emberek közt; Ritkább — de közvetlenebb kapcsolat alakul ki, s ezért áll az a megállapítás a járási hivatalokra is amit az igazságügy-miniszter hangsúlyozott országgyűlési expozéjában: „Az apparátusnak úgy kell dolgoznia, hogy az állampolgárok az ügyintézőkben valóban a szocialista állam képviselőit, a nép szolgálóit lássák” S ha fennáll ez a járásokra — még sokkal inkább vonatkozik a helyi — községi, nagyközségi, városi — tanácsok szakigazgatási dolgozóira. Az ügyeiket intézni akaró, személyes dolgaikban a „tanácshoz” forduló állompolgárok elsősorban az apparátus dolgozóival, a szakigazgatási szerv munkatársaival találkoznak. náluk tesznek bejelentést vagy panaszt, tőlük kérnek egy-egy hatósági igazolást — azaz számukra ők testesítik meg a tanács munkáját. A szakigazgatási szerv meghatározott jogkörökben önállóan dönt, egész munkásságát azonban a végrehajtó bizottságnak alárendelve végzi. A szakigazgatási szervek vezetőinek kinevezése a tanács hatáskörébe tartozik. Mindez — a szocialista demokrácia biztosítéka: a ta- ní.-oon k<-resztül a választók ellenőrzik a szakigazgatás működését. Virkouvi Enrtre (Folytatjuk) Kertészeti közös vállalkozás Cson*rédhan %)nafS kertészeti vállalkozása alakult meg Csongrád megye híres zöldségtermelő vidékén, a szentesi tájkörzetben. A fábiánsebestyéni Kinizsi, a szente si Május 1 és a nagymágocsi Sallai tsz-ek 110 millió forintot fordítottak közös óriás kertészetük létrehozására. A 25 000 négyzetméter alapterületű „üvegház-városban” már megkezdték a részleges ter~ mesztést. Képünkön: jól fejlődnek a primőrök az új üvegházban. (MTI foto — Tóth Béla) 1 Talajjavítás = terméstam-afvaiés *)Q lakó jobb lakás Fokozott munka a Tisza 19. térségében Sí nem örülne annak, ha eddigi gyengén felszerelt lakásából egy modern, komfortos lakást akarnak varázsolni úgy, hogy neki egy fillérjébe sem kerül a korszerűsítés? A fölöslegesnek tűnő kérdés után azonnal fel lehet tenni még egyet: ki vállalja szívesen az ilyen korszerűsítésnek a sok-sok kellemetlenségét? Jószántából senki. Tehát maradjon a lakás korszerűtlen? Erre nemet kell mondani, és hivatkozni lehet arra az érvényes rendeletre, amely szerint mindenki köteles tűmi a felújítással, korszerűsítéssel járó kellemetlenségeket. Itt le is lehetne zárni az ügyet, de mégsem tesszük. Éppen az érintettek érdekében mondjuk el részletesebben, hogyan akarja a munkákat, elvégeztetni Gyöngvö- sön az Ingatlankezelő Vállalat úgy, hogy a lehető legkevesebbet kényelmetlenked jen. Először is: az érintett huszonnyolc lakó közül négy család átmeneti lakásba költözhet. Azoknak, akik az építkezések idejére nem akarnak a lakásukban maradni, ezért albérletet keresnek maguknak, az ingatlankezelő kifizeti az albérlet díjáti Azoknak pedig, akik nem hurcolkodnak el, a szoba zavartalan használatát biztosítják. De hogy ott főzni tudjanak, villanyrezs H vagy tűzhelyet kapnak, aminek áramfogyasztását az ingatlankezelő fizeti ki, nehogy bármilyen költséget magára kelljen vennie a lakónak, aki akaratán kívül kerül szokat lan körülmények közé. A vállalat tehát mindent iry'g'esz a bérlők viszonylagos nyugalmáért. Helyéibe csak annyit kér, hogy tűrjék el az átalakítás nehézségeit a lakók. Miután a munkákat az építőipari ktsz végzi el, biztosra vehető,_ hogy a szerződésben is rögzített fél év elegendő lesz a Korszerűsítéshez. A korábbi, csökkent értékű lakások tehát hat hónap alatt fürdőszobát kapnak és a meleg vi- aet az épületben elhelyezőn-, dő kazán szolgáltatja majd. A konyhában pb-gázt hasznosító tűzhely várja majd a gazdaasszonyt, és beépített konyhabútor teszi még ké- figyelmesebbé az életét, a házi fteanőőinek elvégzését j>o. A elképzelések szerint az a tömb, a mellette levő két épülettel együtt majdan nyugdíjasok házaként szerepelhet. Az egyszo- ba-konyhás," komfortos lakások nagyon megfelelhetnének a nyugdíjas házaspároknak. Az idén a Bajcsy-Zsilinszky körút 28. felújítása fejeződik be, a másik két épületé pedig jövőre. Néhány an úgy képzelik el, hogy utaljanak ki részükre új lakást, tehát ürítsék ki a felújítandó épületeket, és így végezzék el a korszerűsítést. A javaslat nagyon ésszerűnek tűnik az első hallásra. Csak egy szépséghibája van: ilyen réven szeretnének né- hányan nagyobb lakáshoz jutni. Lehet, hogy ehhez az igényjogosultságuk is megvan, csupán ott a baj, hogy ennyi lakással nem rendelkezik á városi tanács. A javaslatot tehát nem lehet a gyakorlatban végrehajtani. Marad a realitás: az elmondottak szerint elvégzendő felújítás, ami nagyon szép végeredményt ad majd. „TBbbet tett az emberiségért az, aki képessé tette, hogy ott két kalászt termeljen, ahol addig csak egy nőtt, mint az a hadvezér, ki száz csatát nyert.. (Mezőgazdasági Szemle, 1884) A mezőgazdasági termelés legfontosabb termelőeszköze a megművelt föld. A föld állagának és termékenységének fenntartása, illetve állandó fokozása nélkül a termelés fejlesztése el sem képzelhető. A termőföldnek országunk adottságai mellett még fokozottabb jelentősége van. Ugyanis a termőterületek növelésére nincs lehetőség, mert a művelésbe vonható területek felhasználása lényegében már megtörtént. S most egyik problémánk, hogyan tudjuk fenntartani és fokozni a meglevő termőföldek termelékenységét. A IV. ötéves tervben fokozottan előtérbe kerül a talajok kedvezőtlen állapotának megváltoztatása, megjavítása. Zöld (oltok a térképen A mezőgazdasági termelés fejlesztését hazánkban mintegy 6,1 millió katasztrális holdon — a megművelt területek 51 százalékán — olyan káros talajtulajdonságok hátráltatják, amelyeknek maradandó megváltoztatása csak talajjavítás útján lehetséges. Heves megye talajtani térképén sok a zölddel jelölt terület, ami arra utal, hogy ma is nagyon sok a kémiai javításra váró talaj. Ezek túlnyomó része savanyú erdőtalaj, különösen az egri és a gyöngyösi járás területén, a megye déli részén pedig jelentős szikes terület is van. A statisztikai adatok tanulságai szerint a megye összes mezőgazdasági területéből — 464 545 holdból — húsz év átlagában megközelítően 80 ezer holdon végeztek talajjavítást. Ez a szám meghökkentő, hiszen a talajjavításra váró területeknek csak egy kis „töredéke”. Hogy mi ennek az oka? Kevés az ‘cény a megye termelőszövetkezeteiben a talajjavítások iránt. Pedig köztudott, hogy rossz talaj adottságok között megfelelő javítás nélkül, nagy hozamokat elírni nem lehet. A talajjavítás termésfohozó ha‘ását üzemi adatok bizonyítják. Megyénkben kedvező termésátlag-növekedést értek el a múlt évben Köm'őn, Tiszafáién, Domoszlón. Kápolnán, Nagyrétén, főként a szántóföldi növények termesztésében. Ezekben a közös gazdaságokban minden évben programszerűen végzik a talajjavítást, s ennek hatása is megmutatkozik. A tapasztalatok szerint komplex talajjavítást végeznek, ami azt jelenti, hogy a kémiai talajjavító anyagok adagolását megelőzően altalajjavítást, belvízrendezést, szerves- és műtrágyázást is folytatnak. így a várható terméstöbblet mellett mesterségesen megváltoztEtják a talajok fizikai és kémiai tulajdonságait. Ezáltal egyszerűbbé és olcsóbbá válik a ta- lajművelés U Nem beszélve arról, hogy a növények élet; tanilag jobban hasznosítják a talajból felvett tápanyagokat. A javítás ugyan tetemes költséggel jár, de a ráfordítás a növekvő terméstöbbletből viszonylag rövid idő alatt megtérül. Természetesen a szántóföldek mellett más művelési ágak, például a szőlők, gyümölcsösök, rétek, legelők talaján^íojfyí- tása is megoldásra vár a jövőben; különösen a Tisza mentén és' az egri járás dombos, hegyes vidékein. Az ilyen irányú igények a közös gazdaságok részéről azonban továbbra sem kielégítők.,. Nagyobb állami támogatással Pedig az állam jelentős anyagi támogatást nyújt ehhez a rendkívül jelentős munkához. Az elmúlt években a talajjavítások összköltségeinek ötven százalékát dotálta. Ez a támogatás január 1. óta hatvan százalékra emelkedett. De még így is eléggé drága a talajjavítás, elsősorban a kémiai talajjavító anyagok magas árai miatt. Pedig Heves megye előnyös helyzetben van a ta- laiíavító anyagok előállítását illetően. A leinémeti mészkőőrlő műből és a Mátravi'’éhi Cukorgyárakból évente több száz tonna rhészkőnort és mós-’szamot szólítanak az ország különböző részeibe a folyamatos tatai ’árpásokhoz. Ennek ellenére a megve közös gazdasé eniba mégis kevés talaj ’avító" anyag kerül. A IV. ötéves terv irányszámai alapján Heves menyében 71' ?f1W evezer hold termőte1"' H kell Qri’fi v’dar.i, s envek a 1-v : c^nkvrvi cl f"1" n Tisza 11. v O Á c* ' 7 « n. r ■y ”-vi 4 " IzCTVJŐ föl'1'. ry 1* jnV ff í érinti, ami rem! kis 'féle-’atot lűcnt az ji7»^+Tio; A talaijavítás azonban a kor na^an^sa. E nélkül nem leh°t gazdaságosan termelni, a fokozódd ’génveket kielégíteni. Ezért a közös gazdaságok még fokozottabban vegvék igénvbe az állam erre irányuló támogatását, amelyhez a megyei tanács a jövőben is nagy segítséget nyújt. Mentük Károly MímEitm ihtgß pisi.' március 2.,' ked® Az MTI jelenti: 98 éves a Magyar Távirati Iroda Kilencven éves lesz március 3-án a sajtóvilág egyik legrégibb európai hírközpontja: az MTI — a Magyar Távirati Iroda. Alapítója a hajdani országgyűlési gyorsíróiroda két munkatársa volt: Maszák Hugó és Egyesy Gáza. Az első időkben kapcsolatot teremtettek az egykori híres sajtóügynökségekkel, köztük a londoni Reuterrel (itt egyébként mindmáig őrzik az 1881-ben kötött szerződés eredeti példányát), a párizsi Havas, a berlini Golff, a római Stcíani és a bácsi Korr—Bureau hírszolgálati centrummal. Jelenleg a nemzetközi sajtó mintegy 40 hírügynökségtől naponta több mint 30 000 sor jelentést, híranyagot, tudósítást küldenek a Naphegyen működő MTl-bc, ahonnan a hazai tudósításokkal együtt — nonstop szerkesztéssel — percről percre ontják az anyagot, a telexgépek az újságokhoz, — így a Népújsághoz is — a rádióhoz, a tv-szerkesztő- ségh^z és a világ minden tájára. Az újságírói gárdához több mint 230-an tartoznak: a budapesti eseményekre rendszeresen ki iáró munkatársakon kívül 15 külföldi tudósitó — ők Moszkvából, Varsóból, Prágából, Berlinből, Bukarestből, Bel’gródból Szófiából, Londoból, Párizsból,. Bonnból, Rómából, Washingtonból, Kairóból, Pekingből és Tanzániából küldik jelentéseiket — mintegy 40 fotóriporter, továbbá a megyeszékhelyeken dolgozó 32 munkatárs. ., ... Saját híradásain kívül a világsajtó 400 újságját és folyóiratát kíséri figyelemmel és dolgozza fel a budapesti távirati iroda Ugyanakkor szerződéses kapcsolatban all a baráti szocialista államok hírügynökségeivel : Az MTI kiadványai a sajtómöhelyeken túl mintegy 5300 különféle szervhez jutnak élj Állandó telex-hálózatához S országos és 21 megyei, illetve városi lap, valamint több külföldi hírügynökség szerkesztősége kapcsolódik. Naponta 80—90 belpolitikai jelentés és sporttudósítás, 80—100 külföldről érkező hír, valamint 20 oldal terjedelemben külföldre továbbított magyar vonatkozású híradás jelenti a „termést”, írásban. Képben viszont: a hazai eseményekről és a külföldi történésekről nap mint nap 300—350 fotó kerül ki az MTI- ből. Itt készül a kétnyelvű napilap, a „Daily News—Neueste Nachrichten” — elsősorban a Magyarországra látogató külföldiek számára. A központ „lelke” a legkorszerűbb formában kialakított, 400 négyzetméter alap- területű nagyterem. A szó szoros értelmében együtt van itt minden: kartávolságnyira egymástól a szerkesztők, a szüntelenül kopogó távgépírók, a világvárosokból befutó telexvonalak, a hazai tudósítók, a sportriporterek, a sok nyelven beszélő fordítógárda. Klímaberendezés temperálja a levegőt, fényjelzéssel működnek a telefon- készülékek, a fülhallgatóval dolgozó gépírónőktől csőpostán jutnak el az anyagok a rovatvezetőkhöz, az ügyeletes szerkesztőkhöz, s onnan az adótelexgépekhez. Sürgős tudósításokat — az események perceiben — egyenesen a telexgépbe diktálnak, telefonon a tudósítók, s így a sajtó vérkeringése szinkronban lehet az élet ritmusával. A Magyar Távirati Irodánál dolgoznak az egykori alapítók szakmai utódai: a mai országgyűlési gyorsírók, akik percenként 400—450 szótagos sebességgel sztenografál- nak — szónoklatot, vitát. Körülbelül 1700 helyen lehet látni szerte az országban a hetenként friss anyagú „MTI képes híradó”-t; havonta kereken 3000 sajtófotó jut el külföldre, a hazai napilapok, képes újságok pedig 350—400 képriportot kapnak közlésre az MTI-től. A Naphegyre viszont havi átlagban 5000—G000 képet küldenek a világ eseményeiről a külföldi fotóügynökségek; zömmel légipostán továbbítják és naponta 1200 fénykép érkezik • telefotó szolgálat útján. Részese az MTI az európai szocialista távirati irodák képtávíró-szolgálatának (Photo International), s így naponta eljutnak Budapestre a TASZSZ, az APN. az ADN. a lengyel CAF, a CTK tele- és rádiófotöi. I