Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-02 / 51. szám

CJj torvény a tanácsokról ii. Demokratikus, szakszerűen működő közigazgatás Az utóbbi években egész sor hatáskört adtak le a me­gyei és járási tanácsok a köz­ségeknek, városoknak. Így lassanként formálissá váltak a járási tanácsülések, egy- egy ülés előtt sok fejtörést okozott az előkészítés a vég­rehajtó bizottságoknak. A já­rási ' tanácstagoknak pedig jobbára csak bosszúságot, hi­szen egyéb dolgukat halaszt; va be kellett menniük a já­rási székhelyre, hogy mégis­csak megtartsák a tanács­ülést. E'gykor élő szervezet­ből — a fejlődés hozta így ■—, megfelelő tartalom híián, mindinkább bürokratikus formaság lett. Április végén, a választá­sok után hivatalosan is meg­szűnnek a járási tanácsok, ugyanakkor megkezdik mű­ködésüket a járási hivatalok, amelyek az új tanácstörvény előírása szerint a megyei ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gainak egységes, önálló hatás­körű szervei. A fokozott önállóságot ka­pott helyi tanácsok minden bizonnyal úgy látnak majd munkához a választás után, hogy feladataikat a lehető legjobban akarják ellátni. Ez azonban nem csupán elhatá­rozáson múlik. Az igazgatási, hivatali munkának is — mint minden szakmának —. ezer­nyi ága-boga van, a jó szán­dék mellett jelentős szakmai tudás és tapasztalat is szük­séges hozzá A iárási hivata­lok egyik legfőbb teendője lesz, hogy az önállóság vele­járóira — a döntés biztonsá­gára, az intézkedéssel járó felelősség érzetére és válla­lására, a törvényesség tisz­teletben tartására, s még az alaki-formai teendőkre is — megtanítsa a helyi tanácsok végrehajtó bizottságait, a szakigazgatási szerveit. S maradnak ügyek, amelyeket — első- vagy másodfokon — továbbra is a járási székhelye­ken intéznek. A járási hivatal, mint a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának szakigazgatási szerve, rugalmasan, operatí­van működő intézmény kell, hogy legyen. Apparátusának létszáma megközelítően egy- harmadával kisebb lesz, mint volt a járási tanácsoké —, hiszen feladatkörének jelen­tős részét, és számos szakem­berét a helyi tanácsok, illet­ve azok szakigazgatási szer­vei veszik át. A járási hiva­tal elnöke és munkatársai nem választás hanem kine­vezés alaptan töltik be hi­vatásukat. Ám azért, hogy munkájuk megfeleljen a tör­vényes előírásoknak, a fel­sőbb szervek rendelkezései­nek. választot+ testületnek: a megvei tanács végrehajtó bi­zottságának tartoznak fele­lősséggel. Előreláthatóan ritkább lesz a kapcsolat ezután a iárási hivatal és az ügyeiket intéző állampolgárok között, mint volt korábban a járási ta­nács és a sokszor minden ap­ró-cseprő üggyel oda fordul­ni kénytelen emberek közt; Ritkább — de közvetlenebb kapcsolat alakul ki, s ezért áll az a megállapítás a já­rási hivatalokra is amit az igazságügy-miniszter hangsú­lyozott országgyűlési expozé­jában: „Az apparátusnak úgy kell dolgoznia, hogy az állampolgárok az ügyinté­zőkben valóban a szocialista állam képviselőit, a nép szol­gálóit lássák” S ha fennáll ez a járások­ra — még sokkal inkább vo­natkozik a helyi — községi, nagyközségi, városi — taná­csok szakigazgatási dolgozói­ra. Az ügyeiket intézni akaró, személyes dolgaikban a „ta­nácshoz” forduló állompolgá­rok elsősorban az apparátus dolgozóival, a szakigazgatási szerv munkatársaival talál­koznak. náluk tesznek beje­lentést vagy panaszt, tőlük kérnek egy-egy hatósági iga­zolást — azaz számukra ők testesítik meg a tanács mun­káját. A szakigazgatási szerv meghatározott jogkörökben önállóan dönt, egész mun­kásságát azonban a végre­hajtó bizottságnak alárendel­ve végzi. A szakigazgatási szervek vezetőinek kinevezé­se a tanács hatáskörébe tar­tozik. Mindez — a szocialista demokrácia biztosítéka: a ta- ní.-oon k<-resztül a választók ellenőrzik a szakigazgatás működését. Virkouvi Enrtre (Folytatjuk) Kertészeti közös vállalkozás Cson*rédhan %)nafS kertészeti vállalkozása alakult meg Csongrád megye híres zöldségtermelő vidékén, a szentesi tájkörzetben. A fábiánsebestyéni Kinizsi, a szente si Május 1 és a nagymágocsi Sallai tsz-ek 110 millió forintot fordítottak közös óriás kertészetük létrehozására. A 25 000 négyzetméter alapterületű „üvegház-városban” már megkezdték a részleges ter~ mesztést. Képünkön: jól fejlődnek a primőrök az új üvegházban. (MTI foto — Tóth Béla) 1 Talajjavítás = terméstam-afvaiés *)Q lakó jobb lakás Fokozott munka a Tisza 19. térségében Sí nem örülne annak, ha eddigi gyengén felszerelt la­kásából egy modern, komfor­tos lakást akarnak varázsolni úgy, hogy neki egy fillérjébe sem kerül a korszerűsítés? A fölöslegesnek tűnő kér­dés után azonnal fel lehet tenni még egyet: ki vállalja szívesen az ilyen korszerűsí­tésnek a sok-sok kellemet­lenségét? Jószántából senki. Tehát maradjon a lakás kor­szerűtlen? Erre nemet kell mondani, és hivatkozni lehet arra az érvényes rendeletre, amely szerint mindenki kö­teles tűmi a felújítással, kor­szerűsítéssel járó kellemet­lenségeket. Itt le is lehetne zárni az ügyet, de mégsem tesszük. Éppen az érintettek érdeké­ben mondjuk el részleteseb­ben, hogyan akarja a mun­kákat, elvégeztetni Gyöngvö- sön az Ingatlankezelő Vál­lalat úgy, hogy a lehető leg­kevesebbet kényelmetlenked jen. Először is: az érintett hu­szonnyolc lakó közül négy család átmeneti lakásba köl­tözhet. Azoknak, akik az építkezések idejére nem akar­nak a lakásukban maradni, ezért albérletet keresnek ma­guknak, az ingatlankezelő kifizeti az albérlet díjáti Azoknak pedig, akik nem hurcolkodnak el, a szoba za­vartalan használatát bizto­sítják. De hogy ott főzni tud­janak, villanyrezs H vagy tűz­helyet kapnak, aminek áram­fogyasztását az ingatlankeze­lő fizeti ki, nehogy bármi­lyen költséget magára kell­jen vennie a lakónak, aki akaratán kívül kerül szokat lan körülmények közé. A vállalat tehát mindent iry'g'esz a bérlők viszonyla­gos nyugalmáért. Helyéibe csak annyit kér, hogy tűr­jék el az átalakítás nehézsé­geit a lakók. Miután a mun­kákat az építőipari ktsz vég­zi el, biztosra vehető,_ hogy a szerződésben is rögzített fél év elegendő lesz a Korsze­rűsítéshez. A korábbi, csök­kent értékű lakások tehát hat hónap alatt fürdő­szobát kapnak és a meleg vi- aet az épületben elhelyezőn-, dő kazán szolgáltatja majd. A konyhában pb-gázt hasz­nosító tűzhely várja majd a gazdaasszonyt, és beépített konyhabútor teszi még ké- figyelmesebbé az életét, a házi fteanőőinek elvégzését j>o. A elképzelések sze­rint az a tömb, a mellette levő két épülettel együtt majdan nyugdíjasok háza­ként szerepelhet. Az egyszo- ba-konyhás," komfortos laká­sok nagyon megfelelhetnének a nyugdíjas házaspároknak. Az idén a Bajcsy-Zsilinsz­ky körút 28. felújítása feje­ződik be, a másik két épü­leté pedig jövőre. Néhány an úgy képzelik el, hogy utaljanak ki részükre új lakást, tehát ürítsék ki a felújítandó épületeket, és így végezzék el a korszerűsítést. A javaslat nagyon ésszerű­nek tűnik az első hallásra. Csak egy szépséghibája van: ilyen réven szeretnének né- hányan nagyobb lakáshoz jutni. Lehet, hogy ehhez az igényjogosultságuk is meg­van, csupán ott a baj, hogy ennyi lakással nem rendelke­zik á városi tanács. A javas­latot tehát nem lehet a gya­korlatban végrehajtani. Marad a realitás: az el­mondottak szerint elvégzen­dő felújítás, ami nagyon szép végeredményt ad majd. „TBbbet tett az emberisé­gért az, aki képessé tette, hogy ott két kalászt termel­jen, ahol addig csak egy nőtt, mint az a hadvezér, ki száz csatát nyert.. (Mezőgazdasági Szemle, 1884) A mezőgazdasági termelés legfontosabb termelőeszköze a megművelt föld. A föld ál­lagának és termékenységének fenntartása, illetve állandó fokozása nélkül a termelés fejlesztése el sem képzelhe­tő. A termőföldnek orszá­gunk adottságai mellett még fokozottabb jelentősége van. Ugyanis a termőterületek nö­velésére nincs lehetőség, mert a művelésbe vonható területek felhasználása lé­nyegében már megtörtént. S most egyik problémánk, ho­gyan tudjuk fenntartani és fokozni a meglevő termőföl­dek termelékenységét. A IV. ötéves tervben fokozottan előtérbe kerül a talajok ked­vezőtlen állapotának megvál­toztatása, megjavítása. Zöld (oltok a térképen A mezőgazdasági termelés fejlesztését hazánkban mint­egy 6,1 millió katasztrális holdon — a megművelt terü­letek 51 százalékán — olyan káros talajtulajdonságok hát­ráltatják, amelyeknek ma­radandó megváltoztatása csak talajjavítás útján lehetséges. Heves megye talajtani tér­képén sok a zölddel jelölt te­rület, ami arra utal, hogy ma is nagyon sok a kémiai javí­tásra váró talaj. Ezek túl­nyomó része savanyú erdő­talaj, különösen az egri és a gyöngyösi járás területén, a megye déli részén pedig je­lentős szikes terület is van. A statisztikai adatok tanul­ságai szerint a megye összes mezőgazdasági területéből — 464 545 holdból — húsz év átlagában megközelítően 80 ezer holdon végeztek talajja­vítást. Ez a szám meghök­kentő, hiszen a talajjavításra váró területeknek csak egy kis „töredéke”. Hogy mi en­nek az oka? Kevés az ‘cény a megye termelőszövetkeze­teiben a talajjavítások iránt. Pedig köztudott, hogy rossz talaj adottságok között meg­felelő javítás nélkül, nagy hozamokat elírni nem lehet. A talajjavítás termésfohozó ha‘ását üzemi adatok bizo­nyítják. Megyénkben kedve­ző termésátlag-növekedést ér­tek el a múlt évben Köm'őn, Tiszafáién, Domoszlón. Ká­polnán, Nagyrétén, főként a szántóföldi növények ter­mesztésében. Ezekben a kö­zös gazdaságokban minden évben programszerűen vég­zik a talajjavítást, s ennek hatása is megmutatkozik. A tapasztalatok szerint komp­lex talajjavítást végeznek, ami azt jelenti, hogy a ké­miai talajjavító anyagok adagolását megelőzően alta­lajjavítást, belvízrendezést, szerves- és műtrágyázást is folytatnak. így a várható terméstöbblet mellett mester­ségesen megváltoztEtják a ta­lajok fizikai és kémiai tu­lajdonságait. Ezáltal egysze­rűbbé és olcsóbbá válik a ta- lajművelés U Nem beszélve arról, hogy a növények élet; tanilag jobban hasznosítják a talajból felvett tápanya­gokat. A javítás ugyan tete­mes költséggel jár, de a rá­fordítás a növekvő termés­többletből viszonylag rövid idő alatt megtérül. Termé­szetesen a szántóföldek mel­lett más művelési ágak, pél­dául a szőlők, gyümölcsösök, rétek, legelők talaján^íojfyí- tása is megoldásra vár a jö­vőben; különösen a Tisza mentén és' az egri járás dombos, hegyes vidékein. Az ilyen irányú igények a közös gazdaságok részéről azonban továbbra sem kielégítők.,. Nagyobb állami támogatással Pedig az állam jelentős anyagi támogatást nyújt eh­hez a rendkívül jelentős munkához. Az elmúlt évek­ben a talajjavítások összkölt­ségeinek ötven százalékát dotálta. Ez a támogatás ja­nuár 1. óta hatvan száza­lékra emelkedett. De még így is eléggé drága a talajjavítás, elsősorban a kémiai talajja­vító anyagok magas árai miatt. Pedig Heves megye előnyös helyzetben van a ta- laiíavító anyagok előállítását illetően. A leinémeti mészkő­őrlő műből és a Mátravi'’éhi Cukorgyárakból évente több száz tonna rhészkőnort és mós-’szamot szólítanak az ország különböző részeibe a folyamatos tatai ’árpásokhoz. Ennek ellenére a megve közös gazdasé eniba mégis kevés talaj ’avító" anyag ke­rül. A IV. ötéves terv irány­számai alapján Heves menyé­ben 71' ?f1W evezer hold termő­te1"' H kell Qri’fi v’dar.i, s en­vek a 1-v : c^nkvrvi cl f"1" n Tisza 11. v O Á c* ' 7 « n. r ■y ”-vi 4 " IzCTVJŐ föl'1'. ry 1* jnV ff í érinti, ami rem! kis 'féle-’atot lűcnt az ji7»^+Tio; A talaijavítás azonban a kor na^an^sa. E nélkül nem leh°t gazdaságo­san termelni, a fokozódd ’gé­nveket kielégíteni. Ezért a közös gazdaságok még foko­zottabban vegvék igénvbe az állam erre irányuló támoga­tását, amelyhez a megyei ta­nács a jövőben is nagy segít­séget nyújt. Mentük Károly MímEitm ihtgß pisi.' március 2.,' ked® Az MTI jelenti: 98 éves a Magyar Távirati Iroda Kilencven éves lesz március 3-án a sajtóvilág egyik legrégibb európai hírköz­pontja: az MTI — a Magyar Távirati Iro­da. Alapítója a hajdani országgyűlési gyors­íróiroda két munkatársa volt: Maszák Hugó és Egyesy Gáza. Az első időkben kapcso­latot teremtettek az egykori híres sajtó­ügynökségekkel, köztük a londoni Reuter­rel (itt egyébként mindmáig őrzik az 1881-ben kötött szerződés eredeti példá­nyát), a párizsi Havas, a berlini Golff, a római Stcíani és a bácsi Korr—Bureau hír­szolgálati centrummal. Jelenleg a nemzet­közi sajtó mintegy 40 hírügynökségtől na­ponta több mint 30 000 sor jelentést, hír­anyagot, tudósítást küldenek a Naphegyen működő MTl-bc, ahonnan a hazai tudósí­tásokkal együtt — nonstop szerkesztéssel — percről percre ontják az anyagot, a telexgépek az újságokhoz, — így a Nép­újsághoz is — a rádióhoz, a tv-szerkesztő- ségh^z és a világ minden tájára. Az újságírói gárdához több mint 230-an tartoznak: a budapesti eseményekre rend­szeresen ki iáró munkatársakon kívül 15 külföldi tudósitó — ők Moszkvából, Varsó­ból, Prágából, Berlinből, Bukarestből, Bel’gródból Szófiából, Londoból, Párizsból,. Bonnból, Rómából, Washingtonból, Kairó­ból, Pekingből és Tanzániából küldik jelen­téseiket — mintegy 40 fotóriporter, továb­bá a megyeszékhelyeken dolgozó 32 mun­katárs. ., ... Saját híradásain kívül a világsajtó 400 újságját és folyóiratát kíséri figyelemmel és dolgozza fel a budapesti távirati iroda Ugyanakkor szerződéses kapcsolatban all a baráti szocialista államok hírügynöksé­geivel : Az MTI kiadványai a sajtómöhelyeken túl mintegy 5300 különféle szervhez jut­nak élj Állandó telex-hálózatához S orszá­gos és 21 megyei, illetve városi lap, vala­mint több külföldi hírügynökség szerkesz­tősége kapcsolódik. Naponta 80—90 bel­politikai jelentés és sporttudósítás, 80—100 külföldről érkező hír, valamint 20 oldal ter­jedelemben külföldre továbbított magyar vonatkozású híradás jelenti a „termést”, írásban. Képben viszont: a hazai esemé­nyekről és a külföldi történésekről nap mint nap 300—350 fotó kerül ki az MTI- ből. Itt készül a kétnyelvű napilap, a „Daily News—Neueste Nachrichten” — elsősorban a Magyarországra látogató külföldiek szá­mára. A központ „lelke” a legkorszerűbb for­mában kialakított, 400 négyzetméter alap- területű nagyterem. A szó szoros értelmé­ben együtt van itt minden: kartávolságnyi­ra egymástól a szerkesztők, a szüntelenül kopogó távgépírók, a világvárosokból be­futó telexvonalak, a hazai tudósítók, a sportriporterek, a sok nyelven beszélő for­dítógárda. Klímaberendezés temperálja a le­vegőt, fényjelzéssel működnek a telefon- készülékek, a fülhallgatóval dolgozó gép­írónőktől csőpostán jutnak el az anyagok a rovatvezetőkhöz, az ügyeletes szerkesztők­höz, s onnan az adótelexgépekhez. Sürgős tudósításokat — az események perceiben — egyenesen a telexgépbe diktálnak, telefo­non a tudósítók, s így a sajtó vérkeringése szinkronban lehet az élet ritmusával. A Magyar Távirati Irodánál dolgoznak az egykori alapítók szakmai utódai: a mai országgyűlési gyorsírók, akik percenként 400—450 szótagos sebességgel sztenografál- nak — szónoklatot, vitát. Körülbelül 1700 helyen lehet látni szer­te az országban a hetenként friss anyagú „MTI képes híradó”-t; havonta kereken 3000 sajtófotó jut el külföldre, a hazai na­pilapok, képes újságok pedig 350—400 kép­riportot kapnak közlésre az MTI-től. A Naphegyre viszont havi átlagban 5000—G000 képet küldenek a világ eseményeiről a kül­földi fotóügynökségek; zömmel légipostán továbbítják és naponta 1200 fénykép érke­zik • telefotó szolgálat útján. Részese az MTI az európai szocialista távirati irodák képtávíró-szolgálatának (Photo Internatio­nal), s így naponta eljutnak Budapestre a TASZSZ, az APN. az ADN. a lengyel CAF, a CTK tele- és rádiófotöi. I

Next

/
Thumbnails
Contents