Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-27 / 73. szám
flfidfä KOSSUTH S.20 Lányok, asszonyok. 8.40 Bemutatjuk új felvételeinket. 9.10 Schubert: VII. szimfónia. 10.05 Karinthy vidám írásaiból. 11.03 Operatinálék. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Riport. 12.40 Melódiakoktél. 13.48 Gondolatok a könyvtárban. 13.58 Kóruspódium. 14.25 Üj Zenei Újság. 15.05 Csak fiataloknak! 15.55 Kis magyar néprajz. 16.00 168 éra. 17.30 Színházi magazin. 18.23 Beethoven: IV. szímf. 19.25 Az Express-együttes hangversenye. 20.00 őskor és ókor — mai módra. *1.00 Népi zene. 21.40 Schubert-dalok. 22.25 Táncoljunk! 0.10—2.00 Melódiákoktól. 8.05 8.51 9.45 11.50 12.00 12.17 13.03 13.30 14.00 15.00 15.05 15.30 16.05 16.17 16.30 17.20 17.47 18.10 19.06 19.19 PETŐFI Mendelssohn: e-rnoü trió. Nóta- és nepdalegt. Válaszolunk hallgatóinknak. Könyvszemle. Hemád-melléki népzene. Zenekari muzsika. Szombat és bétfő között. Flotow operáiból. Napraforgó. Orvosi tanácsok. Mozart: Nagy g-moO szimfónia. Falvakban, mezőkön Fácán, a kérő. Elbeszélés. Az élő népdaL Közv. az FTC—Vasas labdarúgó-mérte. EL főidejéről. Lemezek közt válogatva. Egy hír a mikroszkóp alatt. Húszas stúdió. Nóták. Bartók: O. zoogoca- verseny. Csajkovszkij: A Pikk Hám a. Három fel vonatos opera. M8 m*o 10.50 14.58 as.25 37.20 17.25 18,10 ».IS 19.30 ».00 20.05 30.10 38.45 MAGYAR A tv politikai tanfolyama a honvédség részére, A Forsyte Saga-sorozafc 12. Egy Forsyte születés». A technikusképzés. A kisíilmek kedvelőinek. Twist Olivér-sorozat &, Közv. az FTC—Vasa* labdarúgó-mértL-tő. Hírek. Antenna. A skorpió órája. NDK Utópisztikus bűnügyi tv-tllm. L rész. Cicavízió. Tv-híradó. Tabl László « Színházi világnap. A kutyás férfi. A pécsi színház előadása. Tv-hlradó. POZSONYI M.5S Skoda Plzen—Inter Bratislava labdarúgó-mérk. 17.55 Jégkorong VB: USA— Csehszlovákia. 20.20 Tv-híradó. 21.05 Lengyel zenés rervfifltan. 21.35 Artistaműsor. 23.43 A kék gomb. Tv-Játáte, EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-23.) Fél 4, fél 6 és este S óraikor Jó estét Mrs. Campbell Színes, szinkronizált, amerikai íilmvigjáték EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 8 és fa » érakor Olsen bandája színes, szinkronizált, dán bűnügyi bohózat GYÖNGYÖSI PUSKIN Tájkép csata után GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Isadora HATVANI VÖRÖS CSILLAG A gyilkos a házban van HATVANI KOSSUTH Hárem a sivatagban FÜZESABONY Az inkák kincse PPÉTERVASARA Csavargók köztársasága A FENTI CÍMÉRT remélhetőleg az állategészségügy egyetlen diplomás szolgája sem neheztel majd. Az állat- orvoslás tudományának egy 1861-ben megjelent — és a maga idején jogos tekintélyt kivívott — tankönyve viselte ugyanezt borítólapján. Szerzőjét, dr. Zlamál Vilmost, a M. K. Egyetem állatjár- ványtani. s a M. K. Állat- gyógyintézet kór-, s gyógy- tani rendes és nyilvános tanárát, a Pest megyei Orvosi Karnak, a M^gy. Gazdasági Egyesületnek, s a Magy, Természettudományi Társulatnak rendes tagját már nem nevezték „baromorvosnak”, mint elődeit nagyon hosszú időn át. De amikor a profesz- szor tankönyvét kiadta, a tu- tudományos alapokra helyezett állategészségügynek, ál- latorvosképzésnek még százéves múltja sem volt Magyarországon. A valóságos állatgyógyászat történelme viszont beláthatatlan messzeségbe vész.' A bicskával kifogástalan műtéteket végző juhászok valahol tán a népvándorlás korában szerzett tapasztalatokat alkalmazták, és hasonló, valóban „népi” gyógymódok a mindenapak részét képezték a nomád pásztor-népeknél, így a magyaroknál is. Az első tudományos igényű állatorvosképző tanintézetet azonban a franciák alapították, 1762-ben Lyonban. Magyarország nem sokkal maradt eL Egy Óbudán létesítendő állatgyógyászati Iskola terve már 1776-ban megszületett, valósággá azonban csak IX. József rendeletére vált 1787. február 6-án, mint a pesti egyetem mellett működő állatgyógyászati tanszék. Első professzora. Tolnay Sándor, azonban már három évvel korábban kiadott egy szakkönyvet, mely ugyan fordítás volt, dé mint az első anyanyelvűnkön megjelent ilyen munka megérdemli azt a pár sort, amely pontos címérjek idézéséhez , szükséges: „A marha-dögről való jegyzésék. Az az oktatás, miképpen kel- lesség a Dög-nyavajakat meg ismerni, s el-távoztatni, a meg-szökött Marhákat orvosolni; s minérnű ítélettel lehetünk a Barom-állatok meg- öiettetésérül a Dögletesség- nek Idein. Mellyel Wolstein Amadeus János az Orvosi és seb-gyógyító Tudományok Doctors. Felséges Tsászárf, s Királyi Barom-Ispitályban a Barom-állatok orvoslásának mostani Tanítója, s Directors Német nyelven írt, most pedig Nemzetének, s a Közjónak hasznáért Magyarnyelvre fordított, és az Elöljárók engedelmével kibotsá- tott Tolnay Sándor. Egy az Embereket, ég Barmokat orvosló Tudománynak Tudósai közül. Bécsben, Nemes Kurtabek József bötűivel, 1784.’* AZ UTOLSÓ ELŐTTI mondatra érdemes odafigyelni. Az első állatorvos-professzorok elsősorban emberorvosok voltak. akik állatgyógyászatot is tanítottak. Egy kicsit a szakma (ekkor még vakmerőség "'rben, d ét után fél 4 ófako [NASZTIA (Móricz ifjúság bérlet) Este 7 órakor: DINASZTIA (Bérietszünet) GYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: U-10.) Gyermekorvosi ügyelet szombaton 18 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőtt 0 órától 10.30 óráig. Délután 18 órától 17.30 óráig, az Alkotmány utcai rendelőben. (Telefon: 17-74.) Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Bajcsy-Zsilinszky utca), Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, á Bajcsy-Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig, Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41, szám. (Telefon: 17-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasárnap délelőtt 10 órától 12 óráig, a Puskin utcában. (Telefon- 16- 36. 15-14.) H: ■ * — r 1<> ár«' '1 hétfő reggel 7 óráig, ^intézetben. (Telefon: .. delés gyermekek részére is. •rmekorvosi ügyelet vasárnap 12 óráig, a rendelő* ntézet tnekszpkrendelésén, (Telefon. 1: :i.) ,, , lett volna „hivatásnak” nevezni), akkori „mellékességére” is utal. Azt természetesen minden valamire való gazda tudta hogy nem a csöves kukoricát érdemes eladni, hanem azt a disznót, amelyik részben a kukoricától is vastagabbra nevelte a szalonnáját. A ..Felséges Tsászári Ház” nem volt rossz gazda, Magyarországot pedig elsősorban az örökös tartományok éléskamrájának tekintette, ilyenként hasznosította és tartotta félgyarmati sorban. A „baromorvos”-k ép zésben mégsem az óriási haszonállat-állomány egészségi állapota volt az elsődleges, hanem a lovaké A ló a hadsereg ütőképességét, mozgékonyságát biztosította, az oktatás iránya kezdetben tulajdonképpen a gyógykovácsképzés volt, és a lábvégbe- tegségek gyógyítása. Ez nagyon sokáig meglátszott az anyagi megbecsülés fokozatain is. Tolnay Sándor egy rendes egyetemi tanár fele illetményével. évi hatszáz forint dotációval, foglalta el tanszékét. és csak huszonnyolc évi szolgálat után, három évvé! halála előtt, jutott dl a professzoroknál szabályos évi eaerkétszáz forinthoz, AZ ELSŐ ALLATGYÖGYASZATI tanszék a Pest környéki majorokban kapott helyet. Előbb a Skopek-majorban volt, a mai Maja- kovszkí utcában, ami akkor ▼ároson kívüli területet jelentett; majd ■ Hülf-majort bérelték részére, a mai Tolnay Lajos, József és Fecske utcák helyén. A jelenlegi Rottenbiller utcai nagy telek elfoglalására és az itteni épü. letek létesítésének során csak 1879-ben született meg a XLII. te. A pavilon rendszerű épületkomplexum tervezője ugyanaz volt, aki az Osv szágházat alkotta, Steindl Imre egyetemi tanár. Addig azonban még sok víz folyt le a Dunán. Zlamál Vilmos idején. 1851-ben lett a tanszékből Pesti Állatgyógy- tntézet. Ilyen néven működött 1875-ig. Az oktatási Idő két esztendő volt. a profesz- szorok száma hat, a tantervben pedig már górcsövezés (mikroszkópia), szövettan és magasabb élettan is szerepelt. 1875-ben az oktatási időt, három évre emelték, az intézet pedig Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet nevet kapott. A különböző, rangot is jelentő címek sorát tovább követve: 1890—1899 akadémia, 1899—1933 főiskola, 1934- től a felszabadulásig egyetemi állatorvosi osztály, majd ismét főiskola, később a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Kara, utóbb újra főiskola, míg végül ma Állatorvos-tudományi Egyetem néven folytatja működését, a nagy múltú intézmény. A magyar állategészségügy történetében valóban forradalmi változásit természetesen a felszabadulás hozta meg- Az állategészségügyi hálózat az egész országra kiterjed és a felbecsülhetetlen gazdasági fontosságú mesterséges termékenyítést szintén állatorvosok Irányítják. Korszerű, vagy egyelőre még kevésbé korszerű állat- kórházakban éppúgy folyik a beteg állatok ambuláns gyógyintézeti ápolása, kezelése. akár a humán orvostudomány vonalán. A nagyüzemi gazdálkodás fejlődésével, erre tavaly mutatott rá egy miniszterhelyettesi nyilatkozat, egyre inkább szükségessé válik üzemi állatorvosok alkalmazása. Abból a szakemberek szerény, kis. lelkes csoportosulásából, mely Tolnay Sándor „baromorv osai- ból” nem is egészen két évszázaddal ezelőtt Magyarországon létrejött az egyetemi végzettségű állatorvosok népes tábora lett. akiknek szakmai munkássága már messze az ország határain túlterjedő hírű, amiként hogy az Állatorvos-tudományi Egyetemé is Ordas Iván Stockholmban is a minisort a divat (MTI Külföldi Képszotgffiaif Csaknem 500 filmet forgattak 1970-ben Az élmúlt évben együttvéve 488 filmet forgattak hazánk filmstúdióiban, a Magyar Filmgyártó Vállalatnál 21 nagy játékfilmet és 60 televíziós filmet készítettek, A híradófilmek, száma 80, a reklámfilmeké 140 volt. A magyarországi mozikban az elmúlt év folyamán 753 803 előadást tartottak, a látogatók száma megközelítette a 80 milliót, 147 ezerszer vetítettek magyar filmet, 14,7 millió néző előtt. Szovjet filmekből 104 ezer előadást tartottak, ezek látogatóinak száma 7,6 millió volt. A megelőző évekhez viszonyítva a látogatottság to- . vábbra is csökken. A nemzetközi statisztikai adatok fényében azonban a szakemberek megállapíthatják: a világszerte észlelt mozi-dekonjunktúra Magyarországon — a televízió rohamos térhódítása ellenére —. lassú, kevésbé érezhető, mint más országokban A magyar mozihálózatban összesen 161 új, nagyjátékfilmét mutattak be 1970-ben. Ebből 22 magyar film volt, 28 szovjet. 8 francia, 10 olasz, 11 csehszlovák. 10 NDK-beli és 9 lengyel, 73 pedig egyéb nemzetiségű. A 161 bemutatott alkotás közül 107-et szocialista országokban gyártottak. Érdekesen alakult az elmúlt évben a 21 bemutatott nagyjátékfilm műfaji megoszlása is, legtöbb közülük — szám szerint tíz: társadalmi dráma volt. négy szatirikus vígjáték. 3 zenés film, két történelmi dráma és egy klasszikus irodalmi feldolgozás valamint egy .bűnügyi film. A magyar filmgyártás és filmművészet 47 nemzetközi fesztiválon képviseltette magát és 31 esetben nyert díjat (MTI) vy"y-"'y-f"'y"y*'*y"**,**'***/*r‘"'"*/****Hfs*f*WÍ&**WXAWffsss*sssssss//s/sssssssss/*SA'yssssssfs//ss//ssfssssss/ssysssssssssss/sfssssssss7ssssffsssss*sssrfJvsfsr/Fss/s/ iMindent a szerelemért Itt a tavasz, a mecseki üdülőből egyre többen indultak a hegyi túrákra. Margitka is közéjük tartozott Neki az volt a szerencséje, hogy az üdülőből autóbuszon tíz perc alatt el lehetett érni a várost. így mindennap lemehetett a városi gőzfürdőbe, ahol alaposan megdögö- nyözték izomláza», fájó» lábát — Pihennie kellene — mondta neki a masszírozónő, de Margitka szomorú arccal válaszolta: — Nem lehet! Holnap fel kell másznom a Tubes-esúcs- ra. Ma a Misinán voltunk, holnapután délelőtt a Tety- tye, délután a Kölyuk a program, este pedig a Dö- mörkapuhoz megyünk, — Kinél. — A fiúval... Nagy twtota. Itt ismerkedtünk meg. Mindjárt nagyon megtetszett És képzelje, nőtlent Ilyen ritkán adódik. El akarom őt venni férjül. — És ö 7 — érdeklődött a dögönyözés női mestere, miközben jó erősen rátenyerelt Margitka formás lábszárára. — ö folyton a turisztikáról beszél. Én szóvá teszem a családi élet szépségét, mire ő a Menguszfalvi-csácsról álmodozik. Én megemlítem, hogy milyen remek, ha a fiatal frizsiderük van, ő a tájolás nehézségeit ecseteli. Én irigykedve beszélek a barátnőmről, akinek most lesz az esküvője, ő lelkesen magyarázza. hogy a versenyeken sohasem kerül ka. sárba. — Micsodába? *— Kasirba! Én se tudtam, hogy mi az, de megkérdeztem a posta „Telefon- tudakozódás különleges ügyekben” elnevezésű szolgáltatásától. Megtudtam, hogy a kasir az összehajtott térkép hajtásában levő és azért nem látható térképrészlet. A kasir gyakran zavarba hozza a turistákat. —« Szegény kislány — mondta részvéttel a masszírozónő és olyat bökött erős kezével Margitka lábán, hogy az felsikoltott. Margit kipihente « bőkést, azután tovább panaszkodott; — De ez még semmi! Tíz nap van hátra az üdülésből, és én, aki Pesten egyetlen megállónyit sem megyek gyalog, azt hazudtam, hegy szenvedélyes turista vágyó!. Képzelje, a fiú <4 hét végén tizenöt kilométeres túrira akar vinni — sóhajtott Margitka és elbúcsúzott izmai lazítójátóL A turista a hét végén meg is tartotta a szavát. Elmentek a nagy túrára... Már vagy négy óra hosz- szat mentek, amikor « fiú felkiáltott: — Csak kasir ne lenne a világon! Eltévedtünk! Lehet, kegy vissza se mehetünk az iU’Műhe, talán itt kell alttá- nur.! a menedékházban.,. Mi jitka nem bírta tovább ._ — . ría iáé figycijcn, Pé tér! Én nem vagyok vérbeli turista, én semmilyen turista sem vagyok. Én maga miatt egy hete keservesen szenvedek, alig állok a lábamon és túrd előtt a masszírozónő állít talpra. Szinte összesrófol, hogy utána ismét kilihegjem maga mellett a tüdőmet, amikor hegyenvölgyön mászkálunk. — De Margitka, nem értem, izé... akkor miért... — Mert szeretem magát, maga szerencsétlen... — Ez komoly? És annyira szeret, hogy mindennap ilyen nagy áldozatot hoz? És én örült, még a kezét és még azt a gyönyörű szőke haját se mertem megcsókolni. — Persze, hogy nem merte! Mert gyáva! — Margitka, én olyan, de olyan boldog vagyok. Első pillanatban belebolondultam magába, de azt hittem, olyan elérhetetlen, mint a Cawri- zankar teteje. Engedje meg, hogy megkérjem... — Persze, arra, hogy mész- szak fel magával a Gerlach- falvi csúcsra? — Nem, hanem hogy megkérjem a kezét. — A magáé! — De egy kikötésem van. A lakodalommal kapcsolatban ... — Jó, jő, már teljesítve is van. — Nem is tudja, hogy mit kérek— De tudom. Azt akarja hogy stílszerű legyen az es kit vő. Ne féljen, írni fognak róla az újságok. Az lesz a címe. hoay: „Hegyen-völgyön lakodalom!” Palásti Lásau» A „BARMaSZaT” A magyar állategészségügy múltjából