Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-27 / 73. szám

flfidfä KOSSUTH S.20 Lányok, asszonyok. 8.40 Bemutatjuk új felvételein­ket. 9.10 Schubert: VII. szimfónia. 10.05 Karinthy vidám írásaiból. 11.03 Operatinálék. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Riport. 12.40 Melódiakoktél. 13.48 Gondolatok a könyvtárban. 13.58 Kóruspódium. 14.25 Üj Zenei Újság. 15.05 Csak fiataloknak! 15.55 Kis magyar néprajz. 16.00 168 éra. 17.30 Színházi magazin. 18.23 Beethoven: IV. szímf. 19.25 Az Express-együttes hangversenye. 20.00 őskor és ókor — mai módra. *1.00 Népi zene. 21.40 Schubert-dalok. 22.25 Táncoljunk! 0.10—2.00 Melódiákoktól. 8.05 8.51 9.45 11.50 12.00 12.17 13.03 13.30 14.00 15.00 15.05 15.30 16.05 16.17 16.30 17.20 17.47 18.10 19.06 19.19 PETŐFI Mendelssohn: e-rnoü trió. Nóta- és nepdalegt. Válaszolunk hallgatóinknak. Könyvszemle. Hemád-melléki népzene. Zenekari muzsika. Szombat és bétfő között. Flotow operáiból. Napraforgó. Orvosi tanácsok. Mozart: Nagy g-moO szimfónia. Falvakban, mezőkön Fácán, a kérő. Elbeszélés. Az élő népdaL Közv. az FTC—Vasas labdarúgó-mérte. EL fő­idejéről. Lemezek közt válogatva. Egy hír a mikroszkóp alatt. Húszas stúdió. Nóták. Bartók: O. zoogoca- verseny. Csajkovszkij: A Pikk Hám a. Három fel vonatos opera. M8 m*o 10.50 14.58 as.25 37.20 17.25 18,10 ».IS 19.30 ».00 20.05 30.10 38.45 MAGYAR A tv politikai tanfolyama a honvédség részére, A Forsyte Saga-sorozafc 12. Egy Forsyte születés». A technikusképzés. A kisíilmek kedvelőinek. Twist Olivér-sorozat &, Közv. az FTC—Vasa* labdarúgó-mértL-tő. Hírek. Antenna. A skorpió órája. NDK Utó­pisztikus bűnügyi tv-tllm. L rész. Cicavízió. Tv-híradó. Tabl László « Színházi világnap. A kutyás férfi. A pécsi színház előadása. Tv-hlradó. POZSONYI M.5S Skoda Plzen—Inter Bratis­lava labdarúgó-mérk. 17.55 Jégkorong VB: USA— Csehszlovákia. 20.20 Tv-híradó. 21.05 Lengyel zenés rervfifltan. 21.35 Artistaműsor. 23.43 A kék gomb. Tv-Játáte, EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-23.) Fél 4, fél 6 és este S óraikor Jó estét Mrs. Campbell Színes, szinkronizált, amerikai íilmvigjáték EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 8 és fa » érakor Olsen bandája színes, szinkronizált, dán bűnügyi bohózat GYÖNGYÖSI PUSKIN Tájkép csata után GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Isadora HATVANI VÖRÖS CSILLAG A gyilkos a házban van HATVANI KOSSUTH Hárem a sivatagban FÜZESABONY Az inkák kincse PPÉTERVASARA Csavargók köztársasága A FENTI CÍMÉRT remél­hetőleg az állategészségügy egyetlen diplomás szolgája sem neheztel majd. Az állat- orvoslás tudományának egy 1861-ben megjelent — és a maga idején jogos tekintélyt kivívott — tankönyve visel­te ugyanezt borítólapján. Szerzőjét, dr. Zlamál Vilmost, a M. K. Egyetem állatjár- ványtani. s a M. K. Állat- gyógyintézet kór-, s gyógy- tani rendes és nyilvános ta­nárát, a Pest megyei Orvosi Karnak, a M^gy. Gazdasági Egyesületnek, s a Magy, Ter­mészettudományi Társulat­nak rendes tagját már nem nevezték „baromorvosnak”, mint elődeit nagyon hosszú időn át. De amikor a profesz- szor tankönyvét kiadta, a tu- tudományos alapokra helye­zett állategészségügynek, ál- latorvosképzésnek még száz­éves múltja sem volt Ma­gyarországon. A valóságos állatgyógyá­szat történelme viszont belát­hatatlan messzeségbe vész.' A bicskával kifogástalan műté­teket végző juhászok vala­hol tán a népvándorlás korá­ban szerzett tapasztalatokat alkalmazták, és hasonló, va­lóban „népi” gyógymódok a mindenapak részét képezték a nomád pásztor-népeknél, így a magyaroknál is. Az első tudományos igényű állator­vosképző tanintézetet azon­ban a franciák alapították, 1762-ben Lyonban. Magyaror­szág nem sokkal maradt eL Egy Óbudán létesítendő ál­latgyógyászati Iskola terve már 1776-ban megszületett, valósággá azonban csak IX. József rendeletére vált 1787. február 6-án, mint a pesti egyetem mellett működő ál­latgyógyászati tanszék. Első professzora. Tolnay Sándor, azonban már három évvel korábban kiadott egy szak­könyvet, mely ugyan fordítás volt, dé mint az első anya­nyelvűnkön megjelent ilyen munka megérdemli azt a pár sort, amely pontos címérjek idézéséhez , szükséges: „A marha-dögről való jegyzésék. Az az oktatás, miképpen kel- lesség a Dög-nyavajakat meg ismerni, s el-távoztatni, a meg-szökött Marhákat orvo­solni; s minérnű ítélettel le­hetünk a Barom-állatok meg- öiettetésérül a Dögletesség- nek Idein. Mellyel Wolstein Amadeus János az Orvosi és seb-gyógyító Tudományok Doctors. Felséges Tsászárf, s Királyi Barom-Ispitályban a Barom-állatok orvoslásának mostani Tanítója, s Directo­rs Német nyelven írt, most pedig Nemzetének, s a Köz­jónak hasznáért Magyar­nyelvre fordított, és az Elöl­járók engedelmével kibotsá- tott Tolnay Sándor. Egy az Embereket, ég Barmokat or­vosló Tudománynak Tudósai közül. Bécsben, Nemes Kur­tabek József bötűivel, 1784.’* AZ UTOLSÓ ELŐTTI mon­datra érdemes odafigyelni. Az első állatorvos-professzorok elsősorban emberorvosok vol­tak. akik állatgyógyászatot is tanítottak. Egy kicsit a szak­ma (ekkor még vakmerőség "'rben, d ét után fél 4 ófako [NASZTIA (Móricz ifjúság bérlet) Este 7 órakor: DINASZTIA (Bérietszünet) GYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: U-10.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 18 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 0 órától 10.30 órá­ig. Délután 18 órától 17.30 óráig, az Alkotmány utcai rendelőben. (Telefon: 17-74.) Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyele­tén (Bajcsy-Zsilinszky utca), Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, á Bajcsy-Zsilinszky utcá­ban. Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól hétfő reggel 7 óráig, Az or­vosi ügyelet helye: Jókai utca 41, szám. (Telefon: 17-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 10 órától 12 óráig, a Puskin utcában. (Telefon- 16- 36. 15-14.) H: ■ * — r 1<> ár«­' '1 hétfő reggel 7 óráig, ^intézetben. (Telefon: .. delés gyermekek részére is. •rmekorvosi ügyelet vasárnap 12 óráig, a rendelő* ntézet tnekszpkrendelésén, (Tele­fon. 1: :i.) ,, , lett volna „hivatásnak” ne­vezni), akkori „mellékességé­re” is utal. Azt természete­sen minden valamire való gazda tudta hogy nem a csö­ves kukoricát érdemes elad­ni, hanem azt a disznót, ame­lyik részben a kukoricától is vastagabbra nevelte a sza­lonnáját. A ..Felséges Tsászá­ri Ház” nem volt rossz gaz­da, Magyarországot pedig el­sősorban az örökös tartomá­nyok éléskamrájának tekin­tette, ilyenként hasznosítot­ta és tartotta félgyarmati sor­ban. A „baromorvos”-k ép zés­ben mégsem az óriási ha­szonállat-állomány egészségi állapota volt az elsődleges, hanem a lovaké A ló a had­sereg ütőképességét, mozgé­konyságát biztosította, az ok­tatás iránya kezdetben tulaj­donképpen a gyógykovács­képzés volt, és a lábvégbe- tegségek gyógyítása. Ez na­gyon sokáig meglátszott az anyagi megbecsülés fokozata­in is. Tolnay Sándor egy ren­des egyetemi tanár fele illet­ményével. évi hatszáz forint dotációval, foglalta el tanszé­két. és csak huszonnyolc évi szolgálat után, három évvé! halála előtt, jutott dl a pro­fesszoroknál szabályos évi eaerkétszáz forinthoz, AZ ELSŐ ALLATGYÖ­GYASZATI tanszék a Pest környéki majorokban kapott helyet. Előbb a Skopek-ma­jorban volt, a mai Maja- kovszkí utcában, ami akkor ▼ároson kívüli területet je­lentett; majd ■ Hülf-majort bérelték részére, a mai Tol­nay Lajos, József és Fecske utcák helyén. A jelenlegi Rottenbiller utcai nagy telek elfoglalására és az itteni épü. letek létesítésének során csak 1879-ben született meg a XLII. te. A pavilon rendsze­rű épületkomplexum terve­zője ugyanaz volt, aki az Osv szágházat alkotta, Steindl Im­re egyetemi tanár. Addig azonban még sok víz folyt le a Dunán. Zlamál Vil­mos idején. 1851-ben lett a tanszékből Pesti Állatgyógy- tntézet. Ilyen néven műkö­dött 1875-ig. Az oktatási Idő két esztendő volt. a profesz- szorok száma hat, a tanterv­ben pedig már górcsövezés (mikroszkópia), szövettan és magasabb élettan is szerepelt. 1875-ben az oktatási időt, há­rom évre emelték, az inté­zet pedig Magyar Királyi Ál­latorvosi Tanintézet nevet ka­pott. A különböző, rangot is jelentő címek sorát tovább követve: 1890—1899 akadé­mia, 1899—1933 főiskola, 1934- től a felszabadulásig egyete­mi állatorvosi osztály, majd ismét főiskola, később a Ma­gyar Agrártudományi Egye­tem Állatorvos-tudományi Kara, utóbb újra főiskola, míg végül ma Állatorvos-tu­dományi Egyetem néven foly­tatja működését, a nagy múl­tú intézmény. A magyar állategészségügy történetében valóban forra­dalmi változásit természete­sen a felszabadulás hozta meg- Az állategészségügyi há­lózat az egész országra kiter­jed és a felbecsülhetetlen gazdasági fontosságú mester­séges termékenyítést szintén állatorvosok Irányítják. Korszerű, vagy egyelőre még kevésbé korszerű állat- kórházakban éppúgy folyik a beteg állatok ambuláns gyógyintézeti ápolása, keze­lése. akár a humán orvostu­domány vonalán. A nagyüze­mi gazdálkodás fejlődésével, erre tavaly mutatott rá egy miniszterhelyettesi nyilatko­zat, egyre inkább szükséges­sé válik üzemi állatorvosok alkalmazása. Abból a szak­emberek szerény, kis. lelkes csoportosulásából, mely Tol­nay Sándor „baromorv osai- ból” nem is egészen két év­századdal ezelőtt Magyaror­szágon létrejött az egyetemi végzettségű állatorvosok né­pes tábora lett. akiknek szak­mai munkássága már messze az ország határain túlterjedő hírű, amiként hogy az Állat­orvos-tudományi Egyetemé is Ordas Iván Stockholmban is a minisort a divat (MTI Külföldi Képszotgffiaif Csaknem 500 filmet forgattak 1970-ben Az élmúlt évben együttvé­ve 488 filmet forgattak ha­zánk filmstúdióiban, a Ma­gyar Filmgyártó Vállalatnál 21 nagy játékfilmet és 60 te­levíziós filmet készítettek, A híradófilmek, száma 80, a reklámfilmeké 140 volt. A magyarországi mozik­ban az elmúlt év folyamán 753 803 előadást tartottak, a látogatók száma megközelí­tette a 80 milliót, 147 ezer­szer vetítettek magyar fil­met, 14,7 millió néző előtt. Szovjet filmekből 104 ezer előadást tartottak, ezek lá­togatóinak száma 7,6 millió volt. A megelőző évekhez vi­szonyítva a látogatottság to- . vábbra is csökken. A nem­zetközi statisztikai adatok fényében azonban a szak­emberek megállapíthatják: a világszerte észlelt mozi-de­konjunktúra Magyarországon — a televízió rohamos tér­hódítása ellenére —. lassú, kevésbé érezhető, mint más országokban A magyar mozihálózatban összesen 161 új, nagyjátékfil­mét mutattak be 1970-ben. Ebből 22 magyar film volt, 28 szovjet. 8 francia, 10 olasz, 11 csehszlovák. 10 NDK-beli és 9 lengyel, 73 pedig egyéb nemzetiségű. A 161 bemuta­tott alkotás közül 107-et szo­cialista országokban gyártot­tak. Érdekesen alakult az el­múlt évben a 21 bemutatott nagyjátékfilm műfaji meg­oszlása is, legtöbb közülük — szám szerint tíz: társa­dalmi dráma volt. négy sza­tirikus vígjáték. 3 zenés film, két történelmi dráma és egy klasszikus irodalmi feldolgo­zás valamint egy .bűnügyi film. A magyar filmgyártás és filmművészet 47 nemzetközi fesztiválon képviseltette ma­gát és 31 esetben nyert dí­jat (MTI) vy"y-"'y-f"'y"y*'*y"**,**'***/*r‘"'"*/****Hfs*f*WÍ&**WXAWffsss*sssssss//s/sssssssss/*SA'yssssssfs//ss//ssfssssss/ssysssssssssss/sfssssssss7ssssffsssss*sssrfJvsfsr/Fss/s/ iMindent a szerelemért Itt a tavasz, a mecseki üdülőből egyre többen indul­tak a hegyi túrákra. Margit­ka is közéjük tartozott Ne­ki az volt a szerencséje, hogy az üdülőből autóbuszon tíz perc alatt el lehetett érni a várost. így mindennap le­mehetett a városi gőzfürdő­be, ahol alaposan megdögö- nyözték izomláza», fájó» lá­bát — Pihennie kellene — mondta neki a masszírozónő, de Margitka szomorú arccal válaszolta: — Nem lehet! Holnap fel kell másznom a Tubes-esúcs- ra. Ma a Misinán voltunk, holnapután délelőtt a Tety- tye, délután a Kölyuk a program, este pedig a Dö- mörkapuhoz megyünk, — Kinél. — A fiúval... Nagy twto­ta. Itt ismerkedtünk meg. Mindjárt nagyon megtetszett És képzelje, nőtlent Ilyen ritkán adódik. El akarom őt venni férjül. — És ö 7 — érdeklődött a dögönyözés női mestere, mi­közben jó erősen rátenyerelt Margitka formás lábszárára. — ö folyton a turisztiká­ról beszél. Én szóvá teszem a családi élet szépségét, mire ő a Menguszfalvi-csácsról ál­modozik. Én megemlítem, hogy milyen remek, ha a fia­tal frizsiderük van, ő a tájolás nehézségeit ecseteli. Én irigykedve be­szélek a barátnőmről, aki­nek most lesz az esküvője, ő lelkesen magya­rázza. hogy a versenyeken so­hasem kerül ka. sárba. — Micsodába? *— Kasirba! Én se tudtam, hogy mi az, de meg­kérdeztem a posta „Telefon- tudakozódás kü­lönleges ügyek­ben” elnevezésű szolgáltatásától. Megtudtam, hogy a kasir az össze­hajtott térkép hajtásában levő és azért nem látható térkép­részlet. A kasir gyakran zavarba hozza a turistá­kat. —« Szegény kislány — mondta részvéttel a masszí­rozónő és olyat bökött erős kezével Margitka lábán, hogy az felsikoltott. Margit kipihente « bőkést, azután tovább panaszkodott; — De ez még semmi! Tíz nap van hátra az üdülésből, és én, aki Pesten egyetlen megállónyit sem megyek gyalog, azt hazudtam, hegy szenvedélyes turista vágyó!. Képzelje, a fiú <4 hét végén tizenöt kilométeres túrira akar vinni — sóhajtott Mar­gitka és elbúcsúzott izmai lazítójátóL A turista a hét végén meg is tartotta a szavát. Elmen­tek a nagy túrára... Már vagy négy óra hosz- szat mentek, amikor « fiú felkiáltott: — Csak kasir ne lenne a világon! Eltévedtünk! Lehet, kegy vissza se mehetünk az iU’Műhe, talán itt kell alttá- nur.! a menedékházban.,. Mi jitka nem bírta to­vább ._ — . ría iáé figycijcn, Pé tér! Én nem vagyok vérbeli turista, én semmilyen turis­ta sem vagyok. Én maga miatt egy hete keservesen szenvedek, alig állok a lába­mon és túrd előtt a masszí­rozónő állít talpra. Szinte összesrófol, hogy utána ismét kilihegjem maga mellett a tüdőmet, amikor hegyen­völgyön mászkálunk. — De Margitka, nem ér­tem, izé... akkor miért... — Mert szeretem magát, maga szerencsétlen... — Ez komoly? És annyira szeret, hogy mindennap ilyen nagy áldozatot hoz? És én örült, még a kezét és még azt a gyönyörű szőke haját se mertem megcsókolni. — Persze, hogy nem mer­te! Mert gyáva! — Margitka, én olyan, de olyan boldog vagyok. Első pillanatban belebolondultam magába, de azt hittem, olyan elérhetetlen, mint a Cawri- zankar teteje. Engedje meg, hogy megkérjem... — Persze, arra, hogy mész- szak fel magával a Gerlach- falvi csúcsra? — Nem, hanem hogy meg­kérjem a kezét. — A magáé! — De egy kikötésem van. A lakodalommal kapcsolat­ban ... — Jó, jő, már teljesítve is van. — Nem is tudja, hogy mit kérek­— De tudom. Azt akarja hogy stílszerű legyen az es kit vő. Ne féljen, írni fognak róla az újságok. Az lesz a címe. hoay: „Hegyen-völgyön lakodalom!” Palásti Lásau» A „BARMaSZaT” A magyar állategészségügy múltjából

Next

/
Thumbnails
Contents