Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-24 / 70. szám

KOSSUTH 8.30 Daljátékokból. 9.00 Pilátus. 9.30 Zenekari muzsika. 10.05 Nyitnikék. 10.40 Don Pasquale. 11.30 A Szabó család. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene. 13.15 Nóták. 13.50 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.05 Bartók és az Ifjúság. 14.30 Nőkről — nőknek. 15.10 Az élő népdal. 15.20 Iskólarádió. 16.05 Csendes Don. 17.20 Cj kórusfelvételeinkből. 17.41 Világgazdasági figyelő. 17.53 Zene indul Ferihegyről. 19.25 Kortársaink: Nemes György 20.05 Nóta- és népdalest. 21.02 Nóta- és népdalest 21.02 Visszhang. 21.32 Lemezek közt válogatva, 22.15 Indiai űtijegyzet. 22.25 Kortárs a zeneszerzők között. 23.22—0.25 Operettmuzslka. PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika. 9.00 Fúvószene. 11.47 Néhány pere tudomány. 11.52 Hernád mellék! népzene. 12.09 Bartók-művek. 13.03 Házunk tája. 13.23 D. Ojsztrah hegedűk 13.40 Orvosi tanácsok. 14.00 Mindenféle kettőtől — ötíg_i 17.00 Ötórai tea. 18.10 Kis magyar néprajz 18.15 Áriák. 18.45 Riport i 13.00 Népi zene. 19.35 Bartók-est SL35 Riport. Eszi rád parádé. __ , l;ji 21.55 Esztrád parádé. áSOS Mozart művelbők | MAGYAR jÁ *589 Kköla-t«. II I .mi . ®J0 Delta. Í1 SAS Ne zavarjon, kérem. 0k3O A legkisebb szerep. (Magyarul besz. NSZK film.) I »«5 Nótaszó. | ,y. j mUBS Az elnémul* Mai ,| ! Dok--íllm. « .00 Filmesztétika. M Előkészítő a fetvéteSi vizsgákra. 'TCT.SJ Hírek. | M.40 Tapsifülea. Ü li " £8.20 Radar.-g8.5ft Szovjet rajztant , 30.15 Esti mese. $9.30 Tv-hiradó. 10.00 Bors-sorozat 9. Aí attasé. pLM Közvetítés a jégkorong VB- ről; Szovjetunió-; Csehszlovák!*. i; m*» Tv-hiradó. 11; SSÖíÍST POZSONYI * ' ■JKSS Legla Arzenál—Afledoo Madrid labdarúgó BSK* nérk. «3.00 és 22.15 Tv-hiradő. 39.40 Dalok. ®.5S Jégkorong VB; kla—Szovjetunió. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. S, fél s és este t órakor Vihar délen > Színes, szinkronizál* amerikai film. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 6 és fa 8 órakor Marié szeszélyei Színes, szinkronizált francia filmvlgjáték EGRI BÉKE Kaleidoszkóp GYÖNGYÖSI PUSKIN Idegen a cowboyok között I—II. rész. (Dupla helyárak) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az elítéltek kastélya HATVANI VÖRÖS CSILLAG A boston' fojtogató (Felemelt helyarakkal) HATVANI KOSSUTH Családi fészek ,.yJ Hol volt Vidróc az egri Rókus-teme? Egy szemtanú hiteles közlése — Hogyan ért gyászos véget a híres betyár élete? ű nrci ít Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajesy-Zsílinsz ky utcai rendelőben. (Telefon u-io.) Rendelés gyermekek ré­szére is. Györgyösön: 19 órától esíitör- tök reggel 7 óráig, a Jókai'utca 41. szá n alatti rendelőben. (Tele »n: 17-27.) ... mi mindenéé Ártotta bele magát Vidróczki Márton életében, holtában, nehéz ki­bogozni a hozzá fűződő sok népi mendemonda közül, de való, hogy száz esztendeje, forog a neve az országban. Először csak helyi nevezetes­ségként emlegették, aztán a ponyvairodalomban kelt szárnyra. Petőfi három nap, három éjszaka színdarabot írt róla, igaz, el is tépte kéz­iratát, csárdát neveztek el nevérő’ a Mátrában, nemré­giben. operettbe foglalták, vé­gül irodalomtörténeti össze­foglaló örökítette meg, bib­liográfiával, s ezzel helyet foglalt a tudományban. Hit­ted volna-e valaha is, Vid­rócaki Marci? % A híres betyár aránylag rö­vid ideig betyárkodott: 1870- től 73-ig, s végül cimborái verték agyon. De miért? Bogdál József néprajzkutató összegyűjtötte az életére és halálára vonatkozó adatokat, s ezekből a körvetkező kép kerekedik ki: Défcölésekkel kezdte, űton- állássa! folytatta, aztán egyre vakmerőbb tettekről beszél­tek. Az még csak hagyj án, hogy egy vadászaton megsar­colta a főispánt, kirabolta a zabari papot, de hogy beszö­gezte a hosszűrévi csárda aj­taját, ablakát, s meggyújtotta a zsúpfedelet úgy. hogy benn­égett a csaplárosné a három szép lányával, az már egye­nesen tömeggyilkosságnak számít. Azt Is csak azért tet­te különben, mivel megtudta, hogy el akarják árulni a pan­dúroknak. EGYRE NŐTT KÖRÜLÖT­TE a félelem, a tekintély, a nép szerette, bujtatta mert a szegényeknek adta amit a gazdagoktól elvett, sok földes­úr szabályszerűen kimérte neki a negyedévi „kommen­det", búzát, szalonnát, bort, nóták keletkeztek róla, ami­ket ő maga Is ismert És Márton egyre magasab­ban érezte magát. Cimboráit csak ,kend”-nek szólította, meg is verte őket. ha nem engedelmeskedtek. Nagyúr lett, és ez lett a Veszte. 1873. február 5-én Bátony- ban mulatott a falu népével, amikor meglátta gróf Almá- gy Edmandnak, a tiribesi föl- desúmalc a gazdatisztjét Megállította: „Mondd meg a gazdádnak, hogy ma este Ál- másy Mundival akarok vacso­rázni Tiribesen. Ha nem ké­szít jó vacsorát, leborotvá­lom a szép .szakállát.” Két cimborája volt vele, mulat­tak, ügyet se vetettek rá, azt hitték: tréfál. Csak estefelé, «amikor Márton egy itccés üveggel elindult és kiadta a parancsot: megyünk Tiribes- re, mozdult meg bennük a félsz. Tisztára bolond ez, hi­szen az Almásy cselédei fel vannak fegyverkezve, a biz­tos halálba visz bennünket De csak mentek utána a hold­világos erdei ösvényen. Míg­nem Pintér István azt mond­ta: Csak aztán ne ólomból legyen az a galuska. Mert Pintérnek a galuska volt a legjobb vacsora, amit életé­ben evett. Vidróczki megfor­dult: „Aki gyáva gyónni, tüllem is megkaphatja az ól­mot.” És Pintér mellének szögezte a duplapisztolyt. Ballagtak tovább, de Pintér azt mondta magában, azt is csendesen mondta: inkább 6, mint mindnyájan. És amikor Vidróczki valamely forrás­nál lehajolt, hogy igyák egy ital vizet, hátulról fejbe súj­totta a kisbabával. Még az orcáját is szétvagdosta és rá­borította szép rimaszombati szűrét édesanyja is alig is­mert rá, amikor behozták Egerbe. Az a tetovált szív - volt az ismertetőjele, ami a karjára volt szurteálva, Itt te­mették el a Rókus-temetőben, s mint az Eger újság egykorú száma írta: „Koporsóját a Mátra-vidék asszonyai és ha­jad onai környezték, csókjaik­kal és könnyeikkel árasztva el azt.” ök tudták, miért. , Most már csak egy kérdés­re tartozik felelettel a nép* rajzkutatás: hol volt Vid­róczki sírja? Mert nagy volt ám valamikor ez az elha­gyott temető, meg kellene ke­resni benne a betyár nyug­vóhelyét. Az biztos, hogy nem odafent kell keresni a kápolna körül, ahol Gáhy Mihály mézeskalácsos-mes- tert „félesége ezennel tiszte­li” a márványkő vésete sze­rint, hanem valahol lejjebb, a temető árkában, aljában. Az jár a betyárnak. És van valaki, áld biztosan emlékezik rá, egy kedves, idős nyugdíjas, idősebb Tár- kányi Zoltán. Valamikor az övék volt az az emeletes ház, amelyik a temető bejáratától jobbra áll, inkább csak áll­dogál, mert se ablaka, se aj­taja, lebontásra van ítélve. Tárkányi Zoltán 1899-es szü­letés. — Vidróczki sírja közvet­lenül a temető kapuja mel­letti első sír volt, jobb kézre. Éppencsak, hogy befogadták. Onnan tudom, s azért emlé­kezetes számomra, mert mint gyerekek, a temetőben ját­szottunk és gyakran rendez­tünk futóversenyt a kápol­nától lefelé vezető úton, egész az aljig. És Vidróczki sírja volt legalul, az volt a cél. Arra is emlékszem még, hogy apátfalvi rokonok úgy 1910. táján meg is újították a sír keresztjét, barnára fes­tett kereszt volt, s fehér be­tűkkel volt rápingálva Vid­róczki neve. Aztán elköltöz­tünk onnan, s lassan a teme­tő is elköltözik „. EZ A TEMETŐ MÉG né­hány évvel ezelőtt is olyan helye volt a városnak, ami­nőt nem hiszem, hogy bár­hol a világon meg lehetett volna lelni. Ahogyan a ke­gyelet lassan levonta róla azt a fátylat, amit őszi virágok­ból és novemberi gyertyák füstjéből sző az emlékezés, csodálatos keveréke lett a halál vetésének és az újjá­éledt életnek. Ha az ember belépett a Makiári út 1. szá­mú ház mögé. s látta az elő­re bukó, hanyatt dűlő sírkö­veket különleges véséseikkel, felirataikkal, valami megfog, hatatlan poézis markolta meg, s at volt az érzése, hogy itt mindig bágyadtabban süt a nap egy kicsit, mert mint­ha a holdfénnyel kevered­nék. a múltnak olyan illata szállt, ami szüntelenül áradt, áramlott a levegőben. Ért a temetőt így, egészben, meg kellett volna hagyni szívet konditó idegenforgalmi lát vány osságnak. De hál írókat, költőket, művészeket nem hallgatnak meg ilyen kérdésekben. Ami nagy kár. Mert a temető nagy része ma raktár. Épí tői.pari raktár tenyereit rá a költészetre és múltra, tégla- hatenofckssS, méssael, vassal, egyébbel, valami kegyetlen racionalizmus és Vidróczki sírja helyére zárt raktárt építettek. Beton alatt fekszik, fölötte vasajtó, lakat, mit nem szenvedhetett sohasem. Szomorúfűa és madárda] helyett. Ami megillette vol­na mégis, akármilyen rosz- szul tparicodott Jó lenni. Dar. Kapor Elemér Sfeétl. Jól sikerűit az R—3--25-ÖS riadó Az Országos Úttörőelnök­ség által meghirdetett R—J— 25 jelzésű riadót sikerrel hajtották végre az adácsi út­törők is. Pénteken a délutáni órákban az őrsi futárok megkapták a futárigazolvá­nyukat, illetve a riadó első parancsát. A tizenhat őrs ^ riadólánca 17 óra 45 perckor fejeződött be. Másnap dél­előtt ünnepélyes csapatössze­jövetelt tartottunk, ahol Nagyváradi János csapatve­zető ismertette a riadó je­lentőségét és célját, majd megkezdődött a parancs vég­rehajtása. Öt állomáson ad­tunk számot az eddig végzett munkánkról, illetve az elkö­vetkezendő feladataink isme­retéről. A legjobbaknak já­ró dísztortát a VIII. b Gár­donyi Géza raja és a IV. b osztály Dobó István . raja nyerte el. A többi raj' pedig elismerő oklevelet kapott. Az eredményhirdetés után az út­törőcsapat őrsei megkoszo­rúzták a szovjet katonai em- lékrhűvet a saját maguk ál­tal készített virágkoszorúik­kal. A riadó a televízióban elhangzott záróparanccsal ért véget Géczy Gizella Vili. o. Adács Fiafalok találkozója A Hevesi Gépjavító Állo­más KISZ-alapszervezete a forradalmi ifjúsági napok so­rán megrendezte a napokban a tanuló és a munkás KISZ- fiatalok találkozóját, melyeit klubdélután követett, ahol a helyi fiatalok vendégül lát­ták a helyi Gimnázium II. b Mcgjntaliiiazíák az egri és a gyöngyösi járás legjobb kisállattenyésztőit Kedden a MESZÖV-szék­ház tanácskozótermében gyűltek össze az egri és a gyöngyösi járás legjobb kis- áitattesnyésztői. A tanácsko­záson részt vettek a járási pártbizottság, a Hazafias Népfront, a tsz területi szö­vetség és a MÉSZÖV képvi­selői. Az elmúlt évben meghir­detett kisállattenyésztési ver­seny eredményeiről kaptak tájékoztatót a résztvevők. A megyében tizenegyedik alka­lommal értékelték a háztáji gazdaságokban tenyésztett és a fogyasztási szövetkezete­ken keresztül értékesített baromfi-, nyúl- és tojás- mennyiségeket Az egri és a gyöngyösi já­rásban különösen kiemelkedő eredményeket értek él a nyűltenyésztésben és a tojás­termelésben. A két járás háztáji termelői nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt évben a megyében 20 vagon nyúl került felvásár­lásra. Ezenkívül a szövetke­zetek 40 vagon baromfit 9 — Szia, drága Margóm. — Mór két hete, hogy nem vagyok az. A Margók kimen­tek a divatból. — Hát akkor most ki vagy? — Margaréta. — Szia, Margaréta. — A „szia" sincs már di­vatban. „Pá"-t mondanak helyette. — Pá! Margaréta1 — Pá! És téged most hogy hívnak? — Mint mindig, Irénnek. — Az utóbbi időben már nem viselnek ilyen neveket En Irénének foglak hívni. — Rendben. Mi újság? — Gratulálhatsz, Irene, férjhez mentem. — Már megint?!!}-— A csodálkozás most nem divat. Férjhez mentem — és punktum. Már harmadik nap­ja: — Bevált? — Nem nagyoií — Iszik? — Rosszabb. Borotválko­zik. Pedig most a szakáll a divat. Ráadásul még haja is van. Sikkes hárija. — És az baj? —. Na hallod! Az utóbbi időben még a költők is rneg- vannak hajzat nélkül. Mind kopasz fejet KsräandlR . —*■ És a nőknél milyen fri­zura a divat? — Semmilyen frizura! Csak gubancos kócok. — Milyen érdekes1 — De igen óvatosan kell kezelni: csak semmi mosás, fésülés. Megmosod a fejed és rögtön kimész a divatból, s úgy nézel ki, mint egy kis­polgár. — És milyen színű a h--'" — Még kábé másfél hc.y c vörös megy. Aztán, úgy h •!'. rátérnek a narancsra. í 'vszúzalékos modern dol­gok! s= Es a szem? — Hogyhogy a szem? — Milyen a szírié? — Színtelen. A szemed kö­ré sok különböző szint kensz föl, hogy a színe egyáltalán ne is látszódjék. — O.,. se... git .11 — Köhögsz, Irénét — Igen, egy kicsit — Az effajta köhögés most vem megy. Köhögj bangó­éban, érthetőbben, hogy ...odern legyen. Menj orvos­hoz! — Voltam.: — A legdivatosabb orvos­hoz kell járni. A legdivat»­mílliő tojást és nagy meny­nyiségű hízott libát adtak'az iparnak és a kereskedelem­nek megyénkből. A tenyész­tők munkáját segítik azzal, hogy évenként 7—8 ezer na­poscsibét, 40 ezer libát és más tenyészanyagot adnak a szövetkezetek. A megyében 40 kisállattenyésztő társulás működik, amelyek takar­mány-, takarmánytáp-és más tenyésztéshez szükséges anya­gok ellátásáról a fogyasztási, szövetkezetek gondoskodnak. Az 1970. évben meghirde­tett kisállattenyésztő-ver- senybem az egri járásban Nyerges Károly, míg a gyön­gyösi járásban Előházi Lász­ló érte el a legjobb ered­ményt. A rendező szerveit munkájukat elismerő okle­véllel és 1500 forinttal jutal­mazták. Ezenkívül díjat ka­pott még Pálkovács Miklós- né verpeléti, Pászti Istvánná egri, Juhász Sándor gyön­gyösi, Bolyóczki Istvánná viszneki és Laczkó András hatvani háztáji termelő. Szabó Lajos sabbhoz. És megkérni, hogy csakis a legmodernebb gyógy­szereket Írja fel. De nem ám holmi izzasztószereket. Ne felejtsd, izzadni most nem divat. Külhonban most csak az alacsony fizetésű férjek izzadnak. — Jaj, Margaréta, hogy te milyen nehéz-tudsz lenni! — Nem tesz semmit. Ha érdekes akarsz lenni, hódolj a divatnak. O, Irene, hogy elfecsegtem veled az időt! S nekem még be kell ugranom egy öregasszonyhoz, egy ré­gi apróságot akarok tőle ven­ni. Nem nekem kell, hanem a férjemnek. Egy titkot áru­lok el: ez a belga öreglány egy ősrégi ikont akar elad­ni — A férjed hivő? Ne röhögtess már, légy szíves, ő ugyanolyan hivő, mint én, meg te. De most olyan elegáns az, ha az em­bert ikont vesz. Ne felejtsd, hogy most 3orbáláék vél ta­núsága fut. Ha ikont veszel légy résen: Borbála helyett olyan szentet is rád sózhat­nak, aki már rég kiment a divatból. Pá, drágám! Oroszból fordította: Saiga Attila osztályának tanulóit. Először ismertették a forradalmi if­júsági napok jelentőségé-, célját, majd pedig a helyi eseményekről szóltak. Elmon­dották többek között az ott dolgozó fiatalok, hogy meg­hirdetik a Szakma ifjú ma­tere versenyt is. Ezután a gimnázium tánulói adtak egy kis irodalmi műsort, s Hári Erzsébet, az osztály KISZ- vezetőségének tagja emléke­zett meg az egykori márciusi eseményekről. Ez a jól sike­rült közös klubdélután is bi­zonyítja, hogy a két alapszer­vezet között jó a kapcsolat, melyet továbbra is ápolni szeretnének: közös kirándu­lást, kulturális, sport és po­litikai rendezvényekét ter­veznek a jövőben. Molnár Dezső Heves Nyugdíjasok köszöntése A hatvani MÁV vontatási főnökség vezetői, valamint az üzemi szakszervezeti és párt- szervezet képviselői a napok­ban a MÁV Liszt Ferenc Művelődési Házában benső­séges ünnepség során bú­csúztatták el a most nyug- díjba vonuló huszonegy vas­utas dolgozót. Kékesi Károly szb-titkár köszöntőjében to­vábbi erőt, egészségeit kívánt a pihenés napjaira is, majd pedig kedves szavakkal kö­szönte meg a közlekedés te­rületén végzett több évtize­des munkájukat. Ezt követő­en valamennyiket értékes ajándékokkal lepték meg, s ■egy közös búcsúvacsorán lát­ták vendégül. Szűcs Ferenc Hatvan „Muzikális" betegség a gyomorfekély? Már maga az a tény, hogy megyei lapunk ilyen témával foglalkozik, csak örömmel tölthet el sokakat; ha meg­gondoljuk, hogy, a közönség érdeklődik és várja az ilyen tartalmú írásokat. A német cikk — Hogyan hat a zene a gyomorsav-ki- választásra? — ismertetése Pavlovra, a nagy orosz fizio- lógusra hivatkozik, aki állí­tólag azt fedezte fel, hogy a lelki élmények számottevő mértékben befolyásolhatják a gyomornedv kiválasztást: Pavlov és mások kutatásai nyomán mindannyian tudjuk, hogy a zenével való kapcso­lat egyfelől társadalmilag de­terminált, másfelől nézve pe­dig pszichofiziológiai kapcso­lat. Elemzése közben különb­séget kell tenni a zene fizi­kai anyaga és a zene között. A zene fizikai anyaga fizioló­giai hatást vált ki az ember­ben, ami befolyásolja a szer­vezet egészét, anyagcsere­egyensúlyát, a légzést, vér­nyomást stb. Újabban a ze­ne fizikai anyagának fizioló­giai hatását nemcsak az em­ber gyógyítása (pl. az ideg- gyógyászatban a musikoterá- pia), de például a tejhozam növelése érdekében is fel­használják a tehenészetben. De miért fontos ezekkel a problémákkal foglalkozni? Fontos, alapvető zenei neve­lési vonatkozásai vannak en­nek a témának. A zenei ne­velés, a zene anyagának igen intenzív komplex fiziológiai hatása miatt is az egyik leg­hatékonyabb esztétikai neve­lőeszköz. Nevelni kell az embert a szellemi táplálkozás higiénéjére is. Mert a fizio­lógiai károsodás maga után vonja a szellemit is. Az egészséges fiziológiai szük­séglet kielégítése érdekében be kell tartani a zene élve­zetének higiénéjét. És itt van a zenei nevelés fontossá­ga: ne csak mértéktelenül élvezzük a zenét, hanem jus­sunk el a zenei tudatosság magas szintjére, amikor a ze­ne a maga ezernyi hangjá­val, múllatatlan szépségével hatja át- az ember lényét. Dr. Kádár Károly ■'1 ^ zenetanár Eger ISTI, március, 24» sxerda

Next

/
Thumbnails
Contents