Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

It' ÍV Ve' -'♦ások Hevesben Főbíróválasztási komédia Egerben anno domini 1839^ ä tnarroa suuyecrc emDep- Bltők sok-sok választás bot­rányát rejtegetik, de talán egyik sem volt olyannyira felháborítóan becstelen s a város polgárainak alapvető jogait lábbal tipró, mint a hírhedt 1839. március 21-én megtartott egri városi tiszt­újítás. Idézzük tel hát a 132 esztendős történetet, lefújva a levéltári kötegekről és vaskos fóliánsokról a porré­teget.., A város adózó lakossága évente tartott tisztújítás ke­retében választotta újjá a magisztrátus tagjait, élén a nagyhatalmú főbíróval. Az érseki és káptalani kettős földesuraság alatt tikkadó vá­rosban azonban ezekben • reformkori esztendőkben egyre magasabb hullámokat vetett az elvadult feudaliz­mus átkos bilincseit feszege­tő szabadság utáni vágy. A földesurak önző érdekeit kö­zépkori alattvalói alázattal kiszolgáló udvaroncok ellen egyre izmosodott, gyarapodott és szervezkedett a haladó el­lenzék — 1837-ben a földest urak jelöltje: Csépány János került a város legmagasabb polcára: a főbírói székbe, da mivel elsöprőnek látszott aat ellenzék szervezett ereje, t5iv ' vényellenesen, az 1838-as vá­lasztást egyáltalában mag sem tartottáJct 1839. január elején aiutflil jt város ügyes-bajos dolgai­ban munkálkodó nemes kül­döttségé arra kérte a kettős földesuraságot, hogy tartsák meg már régrevalahára as egri Osstűjftást Kezdetben elutasításra találtak, de vé­gűi is engedni volt kénytelen mz ének és a káptalan, a Jo­& követelésnek. A küzde- első csatája sikerében «agyon jelentős része volt a -város fiatal, agilis városi ügyésznek: Csiky Sándornak. f 2839. március 21-én tűz- »Sk ki m .Városi „Tiszti Syf- *6 Szék tartasd”-! Az adófi­zető polgárok közül aki csak *«* és nem nyomta betegen -au ágyát, mind odasereglett ta városházára, hogy részese leb essen városa sorsát egy -esztendőre elhatározó ma- jgisztrátus választásának. Az Menték, Csiky Sándor, Végh József is Schaffner János Ügyvédek vezetésével indult n küzdelembe. A már hóna­pok óta dúló szervezkedés Sózás Károly személyében találta meg a város vezeté­kére legalkalmasabb embert Bár minden egri emberfia biztosra, vette, hogy csakis és kizárólag 6 kerülhet ld győz­tesen a választásból, de Csé­pány János uram nem adta tel a küzdelmet, és a Kacsa­korcsmában bőven itatta a népet, kivált a hőstyal kapá­sokat, hogy megnyerje érté­kes voksukat A választási elnökség élén Frimm János prépost-kano­nok, főesperes, mint a kettős földesuraság képviselője ál­lott, mellette foglaltak helyet az érseki és főkáptalani ura­dalmak ügyészei. A tekinte­tes nemes vármegyét pedig a szolgabíró s egy esküdt kép­viselte. Az Egerben érvényes jog alapján, csakis a földesurak által javasolt személyek kö­zül lehetett azonban csak választani a népnek. Az el­nök által felolvasott négy je­lölt között ott állott az élen Csépány János jelenlegi fő­bíró neve, de hiányzott a vá­rosi választók zömének je­löltje: Rózsa Károlyé. Áz izgalmas választás le­folyásáról hallgassuk meg az egyik szemtanú és résztve­vő: Végh József prókátor uram feljegyzéseit: „E kétes helyzetben községünk eltökél­té, ha a közkívánatnak min­denben megfelelő bírót vá­lasztania nem lehet, válasz- szón a jelöltekből legalább kevesebb fogyatkozással bi­tót. Így pontosult a közkívá­nat Szretics András tanács­olok úrban. A közkívánt sza­kadatlan felkiáltásokban nyi- latkozék, de a megbízott úr (ti. Frimm kanonok) ezt meg • sem erősíthető, mert maga­szervezkecíésdt vezették. Már­már úriszák elé állították Csikyt és társait, amikor vé gül is csak a Hely­tartótanács menlevele (sal- vus canductus) óvta meg a vádlottak padjától a nép igazságának harcosait Pyrker érsekkel élesen szemben átló vármegyei ha­tóságok ravasz diplomatikus lépés kapcsán támogatták az egri nép akcióját. Mivel Csé­pány főbíró nem hívta össze a megadott Időpontra a váro­si közgyűlést, azt hivatalából felfüggesztették és ellene „tiszti ügyészi per"-t indítot­tak. Sőt annyira kiálllottak az egriek mellett, hogy még a helytartótanács rendeleté­re sem helyezték vissza hiva­talába Gsépánytl Isten malmai lassan, de biztosan őröltek..^ Pyrker keze messze ért... kerekkét esztendő múltán dőlt ed vé­gül is a pereskedés, és 1841. februárjában királyi biztos ültette vissza székébe a dur­va csalással megválasztott CsépányL De csupán négy röpke hó­napig tartott tényleges főbí­rósága, mert az 1841. június 16-i újabb választásokon pél­dátlan bukással eltűnt a süllyesztőben. Ekkor Rózsa Károly 1171 szavazattal nyer­te el a város első embere székét, s a korábban csalás­sal főbíróvá emelt Csépány csupán 137 voksot kapott." Ennek az esetnek a kap­csán írta egy peres beadvá­nyában a láng lelkű balolda­li Végh József fiskális uram e nagy és szent Igazságot: polgári társaságokban a közjólétnek legveszélyesebb mételye: a gyengébbeknek a hatalmasbak általi jogszerűt­len elnyomattatása...” Jő és tanulságos dolog em­lékezni a múlt bűzfa ödő fe­kélyedre is, hogy elriadjon tőle az, aki bűnös nosztalgiá­val vissza-visszafcívánja azo­kat a régi jó időket... Eartfpálwm eWffcfnt: Műanyag silótartályok sertéstelepekhez Egyedülálló gyártmánnyal jelentkezett a róz8aszentmártoni műanyagüzem A műszaki vezető a kap­csolótáblán megnyom egy gombot s mögötte forogni kezd egy hosszú acélhenger. Előtte láncáttétellel megindul egy fémteknő és az acélhen­ger két végpontjáig dóra- hátra automatikusan mozog. A teknőből folyékony mű­gyanta és véle párhuzamosan egy csövéről pedig üvegszál kerül az acélhengerre. Mind­ez természetesen pillanatok alatt történik. Néhány pere után kialakul a csőforma, melyet a műgyantába ágya­zott üvegszál szilárdít. Az üvegszál a valóságban ban nem la üveg, szintén műanyag; mintegy U ezer elemi szálból van sodor­va. Rendkívül szilárd, tar­tós, rugalmas; igen könnyű és nagy előnye, bogy korró- ziómentea Ebből as üveg­szálas poliészter masszából, sárga és zöld színű süótar- tályokat készítenek Rózsa- szentmártonban, a Fővárosi Műanyagipari Vállalat telel pén. A tíz éz harminc köb­méteres silótartályok tarto­zékai lesznek azoknak a ser­téstelepeknek, amelyeket mű­anyag panelekből gyártanak az Agárdi Állami Gazdaság­ban. Ezekben a silótartá­lyokban előre elkészített gra- nuált takarmányokat helyes­nek majd eL Ax üzemhez vezető bekö­tő út mentén már messziről látni az áj üvegbéléses, mo­dem vonalú szerelőcsarno­kot, ahol nemrég szerelték fel és helyezték üzembe a már említett logikai kártyás, programvezérlésű automata gépet, amely Nyugat-Német- országből érkezett Rózsa- szentmártonba. A gép segít­ségével természetesen tetőt is készítenek a cső alakú tar­tályokra. A kúp alakú tető­ket hasonló alakú „negatív” fémhengeren készítik. Erre juttatják a folyékony mű­gyantát és a szilárdító üveg­szálakat. Amikar azután ax alkatrészek megszáradnak, a silótartályokat tartozékaikból összeállítják. t Az új gyártmfayofc proto­típusait már elkészítették, a sorozatgyártást pedig már­cius 20-a után kezdik eL A műanyag silótartályok tránt máris nagy az érdeklődés. Különösen a KGST-országok részéről. Eddig csehszlovák és NDK-szakemberek tekin­tették meg a gyártási folya­matot, valamint az új termé­ket és nagy elismeréssel szól­tak róla. A rózsaszentmárto- niak által készített műanyag silók pillanatnyilag egész Eu­rópában egyedülállóak. Ta­lán egy kicsit szokatlan a szakemberek körében, hogy ezek a silótartályok már mű­anyagból készülnek, ellentét­ben a hagyományos betöm­és fémsilókkal szemben. Da ez is bizonyítja, hogy a mű- anyag betört a mezőgazda­ságba és valóban hódít Mint Ormössy Imre üzem­vezető elmondta, ebben aa évben 328 üvegszálas poliész­terből készült silótartályf szállítanak az Agárdi Állami Gazdaságnak, a kész sertés­telepekhez. Jövőre pedig má® 1500-at gyártanak majd. Ró- zsaszentmártonban továbbra is várják a diótartályok iráni érdeklődőket, hogy minél többen megismerjék az új technológiái és az új tenné- tatot Mikor a legjobb a permetezés? A szőlőtermelő gazdaságok mindennapi gondját segíti a szőlészeti kutatóintézet bada­csonyi telepének új kutatási programja. A közismert és veszélyes kártevők elleni vé­delmet élettani megfigyelé­sekkel teszik megalapozot­tabbá, hatékonyabbá. Kuta­tásaik között £6 témaként szerepel a peronoszpóra, amely 1970-ben te számotte­vő kiesést okozott a szőlős gazdaságokban. A kísérleti telepeken azt vizsgálják, hogy mely időben a leghatéko­nyabb a permetezés. A szür­kepenész is igen gyakran pusztítja a termést a szőlő­mollyal együtt Ezek irtására hazai és külföldi növényvédő szereket próbálnak kL Könyr, — lemezen Adler és Von Dorren, ame­rikai konstruktőrök a „könyvnyomtatás" új formá­ját ajánlják: egy képeslap nagyságú plasztiklemezről van szó, melyen elfér egy ezeroldalas, illusztrált könyv teljes szövege. E Jemez- könyv" olvasása külön vete­tő segítségével történik. A vetítőgép akkora, mint egy írógép. Az új találmányt a szakemberek fanyalogva fo­gadták. Feltalálói azonban ki­tartanak amellett, hogy ló- mezük az egyedüli megoldás arra, hogy a könyvtárak helyhiányát enyhítsék. Munkáspanasz V' Irt ...... öA-rigCV- )- tjg >- —r-» r anasszsr erwssecB szer-} fcesztőségünkbe Majnát Jó- zsefné ostorod lakos, a He­ves megyei Vegyesipari Vál­lalat gépmunkása. Amint hozzáfogott, kiderült, hogy több bánat Is nyomja a lel­két, a hirtelenjében nem tudja melyikről beszéljen előbb. Belekapott az egyikbe és a másikba is, Idejébe tel­lett amíg zaklatott, ideges kedélyállapota végül csilla­podni kezdett, s összefüggé­sében előadhatta sérelmeit. Mert a kezdeti — lát­szólag — több téma: volta­képpen összetartozik. Űjabb adalék az említett vállalat­nál már régebben figyelmet keltő, meglehetőse^ furcsa történetekhez. ^ NEHÉZ A BARLANGBÓL SZABADULNI — Nyugdíjas kanász lá­nya vagyok, egyszerű a csa­ládunk, s mióta férjhez mentem is szegényes körül­mények között élünk. A lakásunkat egyformán ne­vezhetném régi, rozzant gazdasági épületnek vagy akár csak amolyan barlang­félének, hiszen minden az, csupán olyan otthon nem, amiről az ember különösebb igény nélkül is álmodozik. Ezekután nem nehéz megér­teni, ha természetesen mi is iparkodnánk kifelé az öreg falak közül, azért dolgo­zunk, keresünk, törekedünk esztendők óta, hogy építhes­sünk. Annál is inkább, mert már hivatalosan is felszólí­tottak bennünket, hogy mos­tani helyünkön nem lakha­tunk sokáig... Mondom: építkezni akartunk már jó id- Je. Amikor a Heves me­gyei Vegyesipari Vállalathoz kerültem, egyhamar kaptam is az alkalmon. Megtudtam > Költözés éJSS Sím«* Úe bánt, hogy vajon mire fog­ták le a pénzünkből hiány­zó összeget, amikor szinte semmit sem csináltak a vál­lalattól, miért nyújtották amúgy Is kínos várakozá­sunkat, miért tett velünk Jobbat egy idegen kisiparos mint a tulajdon munka­adóm,? A VAT/LALATNAJU MÁSKÉPP 4 vélekednék — Kérem, Majnáméék há­zát építjük!... Vagy nem? No, várjon csak, mindjárt utánanézek! — fogad Ináig Imre, a Heves megyei Ve­gyesipari Vállalat műszaki vezetője. Aztán néhány pil­lanat múlva eszébe jut, hogy valóban régen leálltaik már a munkával. — Leálltunk — mondja >— mert Majnáméék felbon­tották a szerződést. Ök te­hetnek a történtekről! A felbontott szerződésnek nyomát sem találják a vál­lalatnál. Kínos a keresgé­lés, a kellemetlen helyzetet azzal próbálják áthidalni, a főépítésvezetővel egyetem­ben, hogy előszednek egy másik szerződést, amelyik — mint bizonygatják —tel­jesen párhuzamosan futott a Ma iná rákéval Egy na­pon kötötték, s hasonló idő­pontban jelölték meg az építkezés befejezését is. A befejezés határideje: 1970. december L — Elkészült az a másik láz? — kérdezem a mű­szaki vezetőt — Még nem. Csúszásban van.:: — Akkor voltaképpen Majnárók házának tavalyi elkészültét sem á szerződés felbontása akadályozta — vetem ellen. «gyanta, hogy ez a vállalat építéssel is foglalkozik. Ügy gondoltam akkor, hogy az lesz a legbiztosabb, ha a tulajdon munkaadómra bí­zom a dolgot Ügy Is lett Szóltam odabenn, aztán el­készült a terv, a költségve^ tés, a nyár elején pedig megkötöttük a szerződést A férjemmel együtt valósággal tűzbe jöttünk, amikor vég­re idáig jutottunk! Azonban sajnos, korai volt az örö­münk, s mert a korai öröm ritkán jő, lassan-lassan le­hűltünk mi is. Az ügyünk nagyon betegesen vánszor- gott előbbre. Sokáig más sem történt mint hogy egy­szer kijöttek á vállalattól hárman, az egyiküknél volt egy „colos tok”, darabig időztek, aztán visszamentek. Később megérkezett a ce­mentszállítmány, de csakha­mar el is vitték a nagy ré­szét mert úgy találták a központunkban, hogy kerü­lő úton hozták, jogtalanul, s akkortájt a cement sokkal fontosabb helyre kellett. A száz zsákból csak huszonhét maradt nálunk, de arra is azt mondták, hogy nem a miénk. Azóta is ott „dög- lik”, nem használhatja máf azt senki! No, ezzel aztán végképp betelt a pohár! Hiszen ász volt már, nem sok jót vár­hattunk volna ha ezek után is kitartunk. Fel is bontot­tuk a szerződést, visszakö­veteltük az előlegként befi­zetett 35 ezer forintunkat és egy magánkisiparossal egyezkedtünk. Végül is vis­szautalt az OTP 27 651 fo­rintot, s a szomolyai kőmű­ves mester hozzálátott a munkához. A ház azóta már régen tető att van. csupán a teljes b ‘.ejezés , hiányzik. Ügy ígéri a vállal*.: hogy a tavasszal azért már köl­tözhetünk! — Hát Igen. Szerződéssel sem készült volna eL — Ezt érezték, látták jő élőre az építtetők te. Csoda ha idegesek, nyugtalanok voltak és később más kivi­telező után néztek? —foly­tatom a beszélgetést — Belátom — sóhajt a műszaki vezető — felelőt­lenség volt hitegetni az os- torosi házaspárt, egyáltalán nem kellett volna elvállal­nunk a kivitelezést hiszen meghaladta az erőnket... Ezután a 27 651 forintos ■visszautalásra célzok és a 35 ezerből hiányzó összeg­ről tudakozódom. Kérdésemre nagy sokára felmutatnak egy szeptember 14-i számlát Olvasom a té­teleket — cementár, fuvar, kitűzés — s nézem a vég­összeget: 2483 forint Feltűnő a 37,5 mázsás ce­mentté teL Azok után, hogy az ominózus cementet letil­tották, visszavitték. S feltű­nő az is, hogy abból a bi­zonyos 35 ezer forintból Majnáréknak nemcsak 2483 hiányzik... — A pénzről nem tudunk többet mondani. Legfeljebb a jogtanácsosunk — vála­szolják tanácstalanul. Homályos ez a pénzhistő- ria, s ködös a cementügy is. Hiszen ha azt a 37,5 mázsát mégis felhasználták volna Majnárék, miért beszélne most másképp az asszony, miért mutatná például a szeptember 18-án kötött építőanyag-biztosítási meg- állanodást, amely szerint 20 mázsa cementet igényeltek a későbbi építkezéshez, a kisiparos munkájához? RÁADÁS_________ ^ ^ Idegileg eléggé kikészí­tett bennünket már ez az építési huzavona is — pa­naszkodik tovább Majnámé — de a vállalatnál még nem elégedtek meg ennyivel! Amikor a kisiparos szinte váratlanul bejelentette, hogy megkezdi az építkezést, sza­bad szombat lévén már csak üzenni tudtam a munka­helyemre. Azt üzentem, hogy hétfőn, kedden nem tudok bemenni, írjanak hát a ne­vemre két nap rendkívüli szabadságot. Hiába, alapoz­ni kellett, s szükség volt rám is... Aztán mégis úgy jött ki a lépés, hogy még szerdán sem mehettem be dolgozni, mert különféle hi-1 vatalos ügyeket kellett in­téznem. De persze, erről a napról is vittem magammal csütörtökön igazolást. Bent azonban Kovács László üzemvezető semmit sem vett figyelembe, mind a három napra igazolatlan mulasz­tást írt. Nos, én is tudom, hogy mivel jár ez, tiltakozz tam, kértem, könyörögtem, de nem használt Erre az­tán elhatároztam, hogy elő­adom sérelmemet a munka­ügyi döntőbizottságnál. Igaz, októberi eset volt, s én csak december közepén kértem meg a gépírónőt, hogy má­solja le a beadványomat, de azt gondoltam: még így sem késő. Január ele jén aztán el is ment a levő a vállalati döntőbizottsághoz. Ám, má­ig sem kaptam rá választ Pedig már a központból is írtak a döntőbizottsági el­nöknek, hogy adjon végre igazat nekem! — Ki a döntőbizottsági elnök? — Kovács László, az üzemvezetőm. Aki az igazo­latlan hiányzást bejegyez­te... Eddig a panasz, az ellent­mondásokkal teli kis köz­napi történet. Furcsa, hogy előfordulhatott. S különös, hogy senki sem vette eddig észre. Gyón! Gyula 1971. március 21-, vasárnap-. ..* ásásig—— t san fel vada nála téve Csé­pány János úrnak megtartá­sa, ami arra indítá végre, hogy magáról megfeledkezve, több ízben az asztalra fel­hágott, azon fel s alá jár­dáit, s Szretics nevét hangoz-' tatókat majd sima szóval, majd fenyegetéssel ellenál­lásra késztetgeté". Az asztal tetején szaladgáló prépost vad dühhel esett neki a Szretics nevével díszített táblának, s ki akarta csavar­ni az azt lelkes agitációs hévvel lengető ügyvéd kezé­ből. Mivel láthatóan, felkiál­tással nem ment simán az ügy, ravasz furfanghoz fo­lyamodott a választási el­nökség. Azt közölték az ösz- szesereglett hatalmas tömeg­gel, hogy gyülekezzék az ud­varra voksolásra, sőt a „voks szedő bizottság"-ot is kine­vezte. Erre a tömeg zöme le- hömpölygött a városháza udvarára és megkezdődött a szavazatok összegyűjtése. ”A szokatlanul nagy számú nép- tömeg"-ben nehezen ment a voksolás, majd meg is akadt. Ekkor valaki felment a nagy­terembe és a legnagyobb megdöbbenéssel őrről érte­sült, hogy közben ott fenn; néhány Csépány-barát vá­lasztó, a város lakossága tö­mének a háta megett, meg­választotta az elnökség csa­lása révén, Csépány Jánossal um élen a> új városi magiszt­rátust. Az udvarra leboloo- dított választó polgárok k8-> rébea óriási tett A felháboro­dó*. Csiky Sándor Városi Ügyésszel az élen, több mint egy esztendőn át folyt a küz­delem a vármegyei, a Hely­tartótanácsi, sót, az Udvari Kancelláriai hatóságok előtt * példátlan csalás orvoslása tárgyában. Az indulatok oly magasra hágtak, hogy pél­dául a kettős földesuraság láe zitás vádjával perbe fogta •sokat; okik az ellenzék

Next

/
Thumbnails
Contents