Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-03 / 52. szám
•? Hädfö KCV^TTTH 8.20 Régi melódiák. 9.00 Pilátus. 9.20 Áriák. 10.05 Nyitnikék. 10.40 Zenekari művek. H.30 A Szabó család. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene. 13.15 Verbunkosok. 13.« Vita a korszerű mezőgazdaságról, 11.07 Az Ifjúsági Rádió Kodályról. 11.37 Válaszolunk hallgatóinknak, 11.52 Kantáta. 15.10 Durkó: Kolloidok. 15.20 Iskolarádió. 16.05 Mozart: Klarinétverseny. 16.38 Egy amatőr versmondó. 17.05 Külpolitikai figyelő. 17.20 Cigánydalok. 17.« Verdi: Otelló. Négyfelvoná sós opera, 20.35 Hermesakcló. 20.50' Könnyűzene. 21.19 Gondolat. 22.20 Népi zene. 22.54 Üj fogalmak a filozófiában. 23.09 Kórushangverseny. 0.10 Táncdalok. PETŐFI 8.05 Fúvószene. 8.20 Mozart: Zené« szánk***«. 9.00 Népi zene. 9.40 Lakáshelyzet 1971-ben. 11.55 Néhány perc tudomány. 12.00 Mi van a varázsdobozban. 12.30 Haydn műveiből. 13.03 Operarészletek. 13.40 Orvosi tanácsok. 14.00 Kettőtói — hatig, n aktualitások jegyében.»»« 18.10 Kis magyar néprajz, 18.15 Hermes-akció. 18.30 Könnyűzene. 19.05 Lemezgyűjtők húszperce. 19.28 Két elbeszél*«. 20.25 Nóták. 20.49 Bartóki HL «ongow». verseny. 21.12 Előadás. 2L35 Beethoven *s Brahma hegedűversenye. 23.15 Operettrészletek. MAGYAR «.OS Iskola-**. 9.35 Delta. 10.05 Maigret felügyel«.:; A ílamand Üzlet. 10.55 A Tv politikai tanfolyama. I 16.40 Előkészítő a felvételi vizsgákra. 17.23 Hírek. 17.30 Tóparton. (KlsfllmJ 17.45 Riportműsor. 18.20 A magyar művésze* története. 18.40 Riportműsor. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. ?,o.oo Bors. 6. A zsokéidrűly. 21.00 Színházi album. 21.55 Tv-hlradó. POZSONYI 18.15 Filmriport a Tátra Kupa síbajnokságról. 19.00 és 21.55 Tv-híradó. 10.50 Dalok. 20.00 ötvenedik születésnap. (Tv-játék.) 20.50 Néprajzi együttesek nemzetközi hangversenye. EGRI VÖRÖS CSILLA« (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 0 és 8 órakor Bostoni fojtogató (Felemelt helyárak.) EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Az inkák kincse Színes, szinkronizált bolgár— NSZfC—spanyol—olasz- perui film. EGRI BÉKE Anna Karenina GYÖNGYÖSI PUSKIN Én vagyok Jeromos GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Vízkereszt HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kitörés HATVANI KOSSUTH Szabálytalan ötpercek IQE5QB! ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig 9 Bnjcsy-Zsilinsz- l;y utc^i rendelőben. (Telefon: ii-10) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca szám alatti rendelőben. (Te stóö; 17-27«) i A fantázia világa Beszélgetés Iván Jefremov íantasztikusregény-íróval, az Andíoméda-köd című mű szerzőjével — Hogyan lett jefremov, a geológus és paleontológus, a biológiai tudományok doktora fantasztikusregény-íróvá? — őszintén szólva nem szeretem a .fantasztikus” szót, én magamat ábrándozónak tartom. A fantaszta — számomra olyan embernek tűnik, aki ül magának és egy adott témakörben teljesen szabadjára engedi fantáziáját. Én meg gyermekkoromtól különféle találmányokon töröm a fejem, a tudományban, a geológiában csakúgy, mint az őslénytanban az ismeretlen, legkevésbé kidolgozott témák foglalkoztatnak. — „A gyémánttölcsér” című elbeszélésében megjósolta a ja- kutföldi gyémántkincs felfedezését.-7- Geológus vágyók, társaimmal együtt sok-sok éven át Szibériában dolgoztam, hogy e hatalmas országrész térképéről minél több fehér folt eltűnjön. Jóslásokkal persze nem foglalkozom, egyszerűen áthoztam a jelenbe annak idején azt, ami akkor még csak a jövő témájának tűnt, amit fel kellett tárni, de amiben biztos voltam, hogy nem marad el. Azt vallottam ugyanis, hogy Szibéria geológiai struktúrája nagyon hasonlít Dél-AÍrikáé- hoz. Nem túl sok az, amit megsejtettem. Fiatal kutatóként azt javasoltam, hogy feltétlenül foglalkozni kell az óceánok mélyének kutatásával. Cikket is írtam e témáról. és elküldtem az akkori tekintélyes szakfolyóirathoz, a Geologische Rund- schauhoz. Egy idő múlva Otto Prattier, neves szakértő válaszával visszakaptam: „Jefremov úr cikke teljesen fantasztikus. A tengerfenékről semmiféle ásványt nem bányászhatunk. A tengerek medre teljesen sima, nincs domborzata, vastag üledék- réteg borítja”. Így söpörte el elméletemet Prattier, s természetesen cikkemet sem közölték. Ma már tudjuk, hogy a ten germed erben vannak hegyek és völgyek, szakadékok, s a meder felszínéig húzódnak ásványi rétegek. Csaknem ugyanez ismétlődött meg egy másik írásommal. amelynek a címe: „A múlt árnya”. A Litycratur- naja Gazetában J N. Gye- niszjuk, a holográfia atyja maga is elismerte, hogy egy 1944-ben közölt írásom nyomán kezdett foglalkozni ezzel a témával. Abban a cikkemben, egyébként arról írtam, hogy a legfőbb problémát a rendkívüli nagy erejű fényforrás hiánya okozza. A laserek és a maserek felfedezésével megvan a fényforrás is. „A hegyi szellemek tava” című novellában az Altáj- hegysegben levő higanytóról írtam. Ma higanyt találtak ott. Lehet hogy még más „jóslatom” is beválik? Mindezt persze nem az én jóstehetségen magyarázza. Inkább arról van szó, hogy a meglehetősen széles körű tudományos kérdésekkel foglalkozó kutató szinte mindent „magába szív” ami a „levegőben van”. Aztán már csak egy kis képzelőerőre van szükség és máris előttem van minden, mint „realitás”. Ezért vallom, hogy a fantázia, a képzelőerő rendkívül értékes tulaidonság. Ezt persze megint csak nem én fedeztem fel hiszen Lenin is arra hívta fel a figyelmet, hogy a fantázia drága kincs ... Ezeket a szavakat gyakran ismételtük, de ritkán gondolkozunk el azon, mit Is jelentenek. Való igaz, fantázia nélkül egy helyben topogna a tudomány. A képzelőerő, a fantázia szerintem olyan hullám, amelyre feljutva sokkal messzebb lát az ember, még akkor is. ha talán nem teljesen világosak a körvonalak. — önt, a geológust, bizony*. I-K nagyon foglalKoztatJák azok a kőzetminták, amiket a Lima ifi. automatikus űrállomás magával hozott. Milyen következtetéseket vonhatunk le ezekből? Müven titkokról lebhent- hetik tel a fátylat a Marsról és más bolygókról származó kőzetei arabkák? — Amikor valaki egy teljesen ismeretlen tálon meglát maga előtt egy hegyvonu- latot, arra gondol, hogy ha azt eléri, már az első kalapácsütéssel valami tel lesen újat fedezhet fel. A valóság azonban sokkal prózaibb: fel kell tárni a hegy geológiai szerkezetét, különböző helyekről kell kőzetmintákat gvűttenl. míg fokozatosan feltárul a kép. Ugyanez a helyzet a Holddal is. Talán sok száz kőzetmintát kell szereznünk Földünk kísérőjéről, a vizsgálati eredmények bizonyára ellentmondanak majd egymásnak. eltérő adatokat kapunk, a tudósok szenvedélyes vitákat folytatnak majd, mert ahhoz, hogy teljes képet kapjunk, alapos tanulmányokra van szükség. — Hogyan képzeli el a főiül közlekedést 100—200 é* múltán? — Ebben a kérdésben lényegesen eltér a véleményem külföldi regényíró kollégáimtól. Szerintem a földi közlekedésben a sebességet nem kell nagyon növelni, hiszen a tömegközlekedésben erre nincs szükség. Rendkívüli esetekben persze, sürgős kérdések megoldása, például gyors orvosi segély esetén, természetesen szükség van igen gyors járművekre. Akkor ott vannak a rakéták. A többi esetben a gazdaságosság a fő. Azt hiszem. hogy teljesen elegendő az óránkénti 200 km-es se- gesség, az a lényeg, hogy megfelelő mennyiségű árút szállítsunk. A fejlődés útját tehát e téren nem annyira a sebesség, inkább a szállítandó teher mennyiségének növelésében. a nyomtáv szélesítésében képzelem el. Nem tartom kizártnak, hogy a szerelvények 6—10 méteres nyomtávon járjanak, s egv- egy vagon közepes hajó nagyságú legyen. A városi közlekedés nagy részét — szerintem —. a föld alá kell vinni, hiszen a technika a lövőben ellát maid bennünket gyors alagútépítő gépekkel. — Amit ön mondott, eddi? elsősorban a teli ervon átok ra vonatkozott. T.esznek-e ön szerint szem él vvor átok, va?v valami egészen más közlekedési eszközre számíthatunk? — Biztosan lesznek 2—300 km óránkénti sebességgel közlekedő személyvonatok. Aki pedig siet, az repülőgéppel, vagy rakétával utazik. Ha utazásról van szó, mindig az jut az eszembe, milyen nagyszerű érzés, amikor az ember egy hosszú expedíció után megmosakodva, a csomagokat személypoggyászként feladva helyet foglal a párnás, meleg, jól megvilágított vonat fülkéjében ... Akár tíz napig is szívesen elutazgatnák egyfolytában. Szóval én Inkább a „lassú utazás híve vagyok, amikor nemcsak eljutok egyik helyről a másikra, hanem útközben a tájban is gyönyörköd- hetek.’! — Végül s hagyományos kérdés: mivel tölti szabad idejét? — Tulajdonképpen nincs is szabad időm. Ami mégis akad, abban kissé furcsa hobbynak hódolok, amit a csalód „szépségek gyűjtésének” nevezett. Amikor ugyanis az Androméda köd című regényem illusztrációjáról volt szó. kiderült, hogy művészeink nem tudnak szép nőket rajzolni, leszoktak róla . . / kkoriban minden képeslapból kivágtam a szép nők portréit, hogy segítsek nekik. Most aztán nyakamon maradt néhány dosz- szié „szépség”, csak tudnám, mit csináljak velük ... — Min dolgozik most? Lassan befejezem a Nagy Sándor koráról szóló történelmi regényemet. Egyelőre még nincs végleges címe. most ú?v nevezném — Thaisz legendája. V. Gitkovies (APN — KS) Hasznos kezdeményezés az ÉMÍSZ-nál Érdekes az ÉMÁSZ Egri Üzletigazgatósága szakszervezeti bizottságának kezdeményezése. A gazdasági vezetők esetenként beszámolnak szakszervezeti bizalmiaknak az elért eredményekről és tájékoztatják Őket a dolgozók előtt álló feladatokról. Nagy ennek a jelentősége, hiszen a bizalmiak találkoznak leggyak- ' rabban a dolgozókkal, ott élnek közöttük. Első ízben Simon Antal üzemi igazgató számolt be az elmúlt évi eredményekről. A bizalmiak sok értékes javaslatot mondtak el, melyek megvalósítása elősegíti • az üzem tervteljesítését.' Különösen sokat foglalkoztak a hozzászólások a vállalatnál az utóbbi időben mutatkozó anyaghiánynyal. Képes Szilárd üb-titkár ismertette az igen kedvező lakásépítési akciót. Az elmúlt évben 12-en vették ezt igénybe, az idén 7 dolgozó jelentette be részvételét. A bizalmiak tájékoztatását ismeretterjesztő oktatással zárták. Hasonló tájékoztatásra negyedévenként kerül sor. Daragó István Zárszámadás Ssihalmon Várakozással tekintettek a szihalmi tsz-tagok az idén a zárszámadás elé, hiszen a járásban a Rimamente Tsz volt az egyik olyan szövetkezet, melyet’ az elmúlt év alaposan próbára tett. Gondokból bőven akadt, bevétel viszont kevés volt. Az ellenőrző bizottság jelentése tárta fel a tagok előtt azokat a hibákat, melyek gátolták a haladást, a kiesések pótlását. Foglalkozott a jelentés a munka jobb megszervezésének lehetőségével és kérte a tsz-vezetést, már most gondoskodianak arról, hogy az öregedő tagok helyére szakképzett fiatalok kerüljenek maid. Ennek érdekében a tsz-nek részt kellene vállalnia a fiatalok taníttatásából. A vezetőség beszámolóját. amely feltárta, hogy az elmúlt év jobb eredményeiért a tagoknak is többet kellett volna tenniük, a ta^ág elfogadta. A zárszámadást közös szórakozás követte. Joó Sándor „Az eb urc már nem ^akó" Gondolatok egy d kről A Népújság február 12-én megjelent számában G. Molnár Ferenc újságírótól olvasható a fentebb említett címmel egy cikk. A cikk elolvasása után néhány gondolat merül fel az olvasóban. Elöljáróban talán annyit, hogy valóban megalakult Gyöngyösön a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének csoportja, az országban szám szerint ez a 37. Számos érvet lehetne felsorolni arra, hogy a kutyatartás nem csupán mánia, hobby, hanem sok esetben kell is kutyát tartani. Az ember azért tart kutyát, mert szereti embertársait, akiknek a kutya hasznot hoz, örömet okoz, megköny- nyíti munkájukat. Azért van szükség ebtenyésztésre, mert szüksége van kutyára a vadásznak, vezetökutyára a vak embernek, s még a bűnüldözésben is jelentős szerepet kap néha a kutya. Mellékesen a kutyatenyésztés jövedelmi forrást ielent nemcsak a kutya gazdájának, de sokszor komoly devizabevételt ' az államnak Is. Sokat érnek például a faitiszta pulik. És még valamiről: nem szeretem. ha a tsz-tasot, az erdő- gazdasági munkást parasz- nak nevezik. Dr. Lenes László Bútorliiállítási (erem Hatvanban A hatvaniak örömére szolgál, hogy az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a Horváth Mihály úti bútorüzlet közvetlen szomszédságában egy állandó jellegű bútorkiállítást rendezett. A vásárolni szándékozók az áruda szomszédságában lévő kiállítási teremben kiválaszthatják a megvásárolni kívánt szoba- és konyhabútorokat, s azt a raktárból azonnal el is szállíttathatják. Az elmúlt évek során még itt is gondot okozott, hogy 13 helyen volt a bútorüzlet raktára. 1971-ben megszűnt ez a gond, felépült és átadásra került egy 40x40 m-es raktár. A bútorüzlet most már egy helyen tárolhatja az árut, emellett van az üzlet és egy állandó kiállítóterem. Előnyös volt ez a beruházás a vásárlók és az ott dolgoVXV*XVVXXXXXXVXXVVXX\ÄXtX>»»»»XN>ÄXX\VXVW»XXVSX>X8XXN>XX>X«\VX\V\>» XXX>>V^VtV»iaXXXXV^»?ílOe^íCCSa««^VX>>vxxXXX>>XVCS»e*!«í«MtXV^XXN.VXNN^xxxVVVXVVVNXVVNxvNvvvxvN.vvVV” » Magyarázom a lakásíörvcm/f Kérdés: Ha háromszobás lakrészem egyik ablaka a ' Balatonra, másik része az Illatos útra néz, s a konyha központi fűtésű, mig a szalonban pásztortűz ég éjszakánként — fél, vagy egész, avagy összkomfortos lakásnak számít? Válasz: Á Balatonra néző szoba négyzetméterének árából ki kell vonni az Illatos úti részre néző szoba bőrrészét, ehhez hozzáadni a központi fűtésű konyha négyzetméterét, plusz a központi fűtés díját és az egészből levonásba kell helyezni a pásztortüzet. Itt csak az bonyolítja a dolgot, hogy az említett pásztortűz éjszakánként ég, így ezért 30 százalék éjszaka pótdíj fizetendő. Dr meg kell jegyezni, hog ez a 30 százalék úgy értendő, hogy a Balatonra néző szoba négyzetméterének árából levont Illatos úti részre néző szoba bérrészéhez hozzáadott... Egyszóval, úgy értendő, ahogy lehet! Kérdés: Egy kétemeletes, régi épület negyedik emeletén lakom. Se víz, se villany, se falak, csak ábrándok és remények. Hány négyzetméter a jogos? Válasz: Hazánk területe 92 ezer négyzetkilométer. Ha ön egy kétemeletes ház negyedik emeletén lakik, s mindezek után még érdeklődik is, hogy hány négyzetméter a jogos? — válaszom: szorozzon be hat forintot 92 ezerrel! Ha kijött az eredmény, akkor lehet csak igazán hrándozni. Kérdés: Nyolcán va■nk társbérlők »gy szoba konyha spájzra. A spájzot átalakítottuk — saját erőnkből! — konyhává, a konyhát ugyanígy szobává, s a szobából csináltunk spájzot. Ezáltal a spájz ba került a vízcsap, a hoó-r\Uoté 9in1n?c« a S2IObába, hogy rekeszenként így könnyebben tudjunk aludni, - $ a ■ spájzba került az öreg cserépkályha, mivel úgysem tartunk ott semmit. Kérdés: hogyan változott ezzel a lakás ko mfnrtyi7 Válaszom. Ha a beépített stelázsi központi fűtésű, ha a spájz Így utcai lett, akkor feltétlenül változott. Rosszabb lett, mint volt. Kérdés: Miután doktor Agy megmagyarázta a gazdasági mechanizmust, szerte az országban, a legkisebb tanyán is mindenki érti már, mi az, hogy nemzeti jövedelem, egyszeri ráfordítás, felhalmozási alap stb. Várható-e, hogy miután maga és itt megmagyarázza a lakbér- törvényt, ugyanez és ugyanígy történik? Válasz: Miért kellene akár a legnagyobb tanyán is érteni a lakbértörvényt? Kérdés: Szabad-e viccelni, tréfálni, humorizálni a lakbértörvénnyel? Válasz: Természetesen, hogy szabad. Különösen, ha tréfás kedvű az ember. Kérdés: S meddig tréfás kedvű az ember. Válasz: Az első tel i jes lakbérfizetésé~ l*0TÍi « zók részére is. ' Szűcs Ferenc Hol a joghurt? Nyolc aláírással érkezett a levél, de aláírhatták volna többen is, mert Egerben nem csupán nyolc ember panaszáról . van szó. Írják: „Az újságok nap mint nap propagálják a több tej és tejtermék fogyasztását. Ugyanakkor Egerben hetek óta nem kapni joghurtot, mert Miskolc nem szállít. Ha a miskolci tejüzem valóban nem tudja ellátni a hozzá tartozó árudákat, miért nem keresnek az egri tejüzemben lehetőséget joghurt készítésére? Fontos lenne a lakosság ellátása miatt, nem beszéhe a betegekről, hiszen egyes gyógyszerek szedésénél nagyon is fontos a joghurt fogyasztása.” Vajon tényleg miért nem keresnek megoldást? Mmim H WS&. máném wr*>
