Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-16 / 63. szám
Rjidifr KOSSUTH 8.25 Dallal, tócsád körül. 8.52 Harssá a kürtsa** 8.27 Gluck: Oríeusa. 3 felv. opera. 12.20 KI nyer mai 12.30 Melódiakoktél. 13.11 Mandátum és megbízólevél. ____ 14.01 Nemes Katalin zongorázik. \ 14.18 A Gyennekrádló műsora. 15.10 Operettdalok» 15.25 Kádióiskola. 16.95 Pol-bea*. 16.14 Jegyzet. •• i -. Xs 16,34 Áriák. > 17.20 Népdalod. 17.45 Az idegseJteS; Ssutaio^ 18.00 Könnyűzenei híradó. 18.30 A Szabó család. 19.25 Magyar századok zenéje. 20.58 Don Juan a pokolban. Hangjáték. 22.30 Népi zene. 23.07 Rókafogta --K ádiókomédla. o.io Filmzene. PETŐFI 8.05 Smetana operáit»®. 8.45 Kamarazene. 9.24 Cigándi lakodalmas. 11.45 A tengeri szivacsok titkai. 12.00 Zenekari művek. r.i.03 Kórusok, hangszcrszólófc, i 3.30 Vietnami úti jegyzetek. Randevú kettőtől — hatig .«a 13.10 Fiatalok hullámhosszán. •11,28 Nóták. 21.43 Verses útlnaplő. 1.12 Suppé: A széjr Galatfaea. ■2,30 Bartók: Concerto. Mo Esztrádparádé. MAGYAR 8.03 Iskola-tv. 17.33 Hírek. 17.40 Évszakok, mesterek« művek. 18.00 Tárlatról — tárlatra.».; is.20 Vidám műsor gyermekeknek. 18 50 Parabola. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 Shakespeare: Minden J6, ha a vége jó. Magyarul beszélő angol tv, filmsorozat. 21.50 Tv-híradö. 22.00 Egy születő tudomány bölcsőjénél. POZSONYI 9.25 Késői szerelem. (Tv-játék.) 19.00 és 21.55 Tv-híradó. 19.30 Dalok. 1 21.10 Kaméleon. (Tv-film.l 21.35 Dalműsor. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és 8 órakor: Kitörés Színes magyar űlm. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Csák fél 6 órakor Feltámadás I—n. rész. Szinkronizált szovjet film. (Dupla helyárak.) GYÖNGYÖSI PUSKIN Homok asszonya GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Filmklub HATVANI VÖRÖS CSILLAG Délután fél 6 órakor Staféta Fél 8 órakor Emberöléssel vádolva HATVANI KOSSUTH A skarlátruhás nő HEVES Az élethez túl sok FÜZESABONY A tűzön nincs átkelés ÜGYELET Egérben: 19 órától sáerda reg- 1 7 óráig, a Bajcsy-Zslinszky i rendelőben. (Telefon : 11-10.) ■ lelés gyermekek részére is. öngyüsön: 19 órától szerda gél 7 óráig, a Jókai utca 41. im alatti rendelőben. (Telefon: ;-27.) rilessen a t r • r , Muzikális" betegség a gyomorfekély? Hogyan hat a zene a gyomorsav-kiválasztásra? fill Egy nem mindennapi eset arra késztette a Ludwig Demling professzor vezette erlangen! klinikát, hogy rendszeresen foglalkozzék a zenehallgatás és a gyomor- sav-kiválasztás összefüggéseivel: Miközben egy tizenhét éves lány beat-muzsiká- ra táncolt, váratlanul átfúródott teljesen újkeletű gyomorfekélye. Hogy a végére járjon a meglepő jelenségnek, Demling professzor 23 önként jeiejrlsasaő, 25 év átlagkorú egészséges személyen végzett „zenei gyomortesztet”. Vizsgálatainak eredményei minden valószínűség szerint a gyógyászát számára is használhatók lesznek. Legkésőbb Iván Pétro- vics Pavlov orosz fiziológus úttörömunkáinak megjelenése óta tudjuk, hogy lelki éhnények számottevő mértékben befolyásolhatják a gyomornedv-kiválasztást. S mivel a zene lényegében érzelmi tartalmú művészet, lehetséges, Demling szerint, hogy a Pavlov által megfigyelt pszichikai hatásokat zenével ki lehet váltani. A lélegzésről és a vérkeringésről már régebben tudjuk, hogy befolyásolhatók zenével. Az e téren észlelt ösz- szefüggésék teljes, tisztázására azonban végűi is m gyomorfekélyes leány esete adta meg a végső ösztönzést, hisz nála igen valószínűnek mutatkozott a betegség és a zene közti kapcsolat . i Mint ismeretes, a dallam-: tói és a hangerőtől függően kellemesnek és kellemetlennek is érezhetjük. a zenét, sőt a túlzott hangerő közönséges lármát is csinálhat belőle. Hogy kísérleteikből hasznavehető következtetéseket ' vonhassanak le, az erlangend klinikusok nemcsak beat-, hanem klasszikus zenével is traiktálták kísérleti alanyaikat. Egyebek közt Mozart „Linzi szimfó- niá”-ját, „Kis éji zené”-jét, továbbá Beethoven „Sors- szim£óniá”-ját vették igény-; be erre a célra. • A kísérlet a következőképp folyt le: 30 perc alatt, egy vastag szondával kiszívták a páciensek gyomrának a tartalmát, majd ezt követően megállapították egy bizonyos időtartamon belül a normális gyomornedv-kiválasztást Ennek megtörténte után következett a „zenei rész”: a kísérleti személyek egy félóráig hallgattak zenét, miközben az orvosok folyam, osan ellenőrizték a gyom or sav-kiválasztásukat. Annak érdekében, hogy a zenehallgatás megfeleljen a normális körülményeknek, a proíesz- szor megtudakolta a Bajor Rádiónál azokat a Ion-értékeket amelyek egy-egy hangverseny alkalmával a nézőtér közepe táján uralkodnak, s ennek megfelelően állította be a hangszórók erősségét összesen 60 kis. ölel hajtottak végre, ebből 21-et beat-zenével, 20-a Mozart műveivel és 19-ei Beethoven Sors-szimfóniájával. Az észlelt eredmények alapjában véve n » sokatmondóik. A kíséri ? i.i szemé1- lyek egyik csopo; tja tője-, sen közömbösen í igáit valamennyi zeneszár i, de a többiek körében sem voltak érdemleges különbségek tapasztalhatók. Mindössze azt állapíthatták meg a klinikusok, hogy a beat-;. „kifejezetten bosszankodva" reagálóknál valamivel csekélyebb volt a medvki választás, mint a beat híveinél. Perdöntőnek azonban ez a különbség nem nevezhető, Jegyezte meg Demltog professzor. Ugyancsak nem jellegzetes az a különbség sem, amely a beat- és ® klasszikus zene barátainak gy omomedv-szekréció j ábasi mutatkozott, miközben kiki a maga kedvenc zenéjét hallgathatta: a beat barátainál némileg kisebb volt a kiválasztás mértéke, mint a klasszikusok* híveinél. Ez utóbbiaknál vitathatatlanul erősebb volt a kiválasztás, mint azoknál, akik a klasszikus zenével szemben közönyösök, ám korántsem elég erős ahhoz, hogy egyértelmű következtetéseket vonhassunk le a különbségből. Az átfúródott gyomrú leány, aki szintén résztvett az önkéntes akcióban, bizonyos ideig sajátos helyet foglalt el a vizsgálatok eredményedben. Mint leilkeß beat-rajongónak,; csaknem kétharmadával csökkent le kiválasztott gyomor- nedvének a térfogata, a kedvenc muzsika hallgatása közben, míg a „Kis éji zene”, , amelyet egyébként ismert, csak kis mértékben redukálta a kiválasztást. Ami a vizsgálati eredmények kiértékelését illeti, Demling hivatkozik tanulmányában Gunther LehNYOMDÁSZKONGRESSZUS marni professzornak, az ismert munkaíiziológusaak a megállapítására, amely szerint lárma az, amit kellemetlennek és terhesnek érzünk. Nos, mondja Demling, bármiféle zene is lármává , válhat, ha a hallgatója eleve nem szívesen hallgatja. Hogy ennek a megállapításnak a lényegét megértsük, tudnunk kell, hogy a lárma — orvosi tapasztalat szerint — nemcsak a nedMválasz- tást csökkenti, hanem a gyomor önmozgását, ún. mobil tását is. Az erlangeni kutatók ugyanazzal a 90 fonos hangerővel prezentálták a beat-zenét, mint amellyel az a fiatalok tánclokáljaiban hallható. Ez a hengerősség azonban már összeszűkítően hat a véredónyekre, kivált magas vérnyomású személyeknél, minélfogva a gyomor nyálkahártyája elégtelen vérellátásban részesül. Jóllehet igen valószínű, hogy az említett tizenhét éves leánynál ez a folyamat idézte elő az átfúródást, Demling tartózkodóan ítéli meg az esetet, és csupán annak leszögezásére szorítkozik, hogy „lehetségesnek látásúik a gyomor- és nyom- béKeflsSy, valamint a lárma közti összefüggés”. Más szóval, az erlangeni belgyógyász még mindig nem zárja ki a istenségek véletlen taláffcoafeánaik lehetőségét. Bizonyosnak csupán az mondható, hogy a túlzott hasigerejű zene kedvezően hat a gyomorfekély kialakulására, míg a normális hangerejű nem redukálja a gyomor nyálkahártyájának vérellátásét. Ez a megállapítás azonban már elég ahhoz, hogy a gyomorfekély megelőzésére nézve bizonyos következtetéseket vonjunk le belőle. Demling szerint tehát a 90 fon erősségű beatzene könnyen előidézheti, bizonyos alkati adottságú személyeknél a gyomornyálkahártya megsérülését (lé- zióját) és ennek súlyosabb következményeit is. Lényegében tehát nem azon múlik, hogy beat-vagy klasszikus zenét hallgatunk-e, hanem, hogy milyen hangerősséggel éri fülünket a zene. Alátámasztja ezt a vizsgálati eredményt az az orvostudományi felismerés is, hogy a lárma a vérkeringésre is befolyással van. Alfred Püllmarm (Hannoversche Allgemeine, 1971. január 28.) A ki az országban megjelenő napilapok példányszámát vizsgálja, megállapíthatja, hogy a párt központi lapja a Népszabadság után a legnagyobb olvasótábora a megyei sajtónak van. Az elmúlt négy év alatt például 160 ezer példánnyal gyarapodtak a megyei lapok. S közben az újságok tartalma is gazdagabbá vált, témaköre is bővült, hiszen átlagosan heti 10 oldallal nőtt a terjedelmük. Ez az érem egyik oldala. A másik viszont az, hogy legtöbb helyen sok nehézség közepette, elavult technikai, műszaki feltételekkel s — valljuk be —, mostoha körülmények között dolgoztak a megyei lapok előállítói. Ezért is tekintettek nagy várakozással a nyomdák és szerkesztőségek háza táján, de az újságolvasók, előfizetők is a Nyomda- és a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak XXXIX. kongresszusa elé, amely március 12. és 13-án végezte munkáját. A könyvek, újságok, folyő- iratok előállítása — a technikai folyamatok sorrendjében —, ■ papírgyártásnál kezdődik. A legutóbbi szak- szervezeti kongresszus óta eltelt időszakban mintegy kétmilliárd forint jutott papíripari beruházásokra. Ezek elsősorban a papírtermelés kapacitásnövelését szolgálták^ Az országosan egy lakosra jutó papírfogyasztás az 1966. évi 30 kg 'főről tavaly 43 kg/főre emelkedett és a negyedik ötéves terv végére várhatóan 60 kg/főre növekszik, Az új papírgyárak (Dunaújváros. Lábatlan és az épülő Nyíregyházi üzem) korszerű munkakörülményeket teremtettek, a régi üzemek többségében azonban a munkakörülmények alig javultak. A nyomdaipar fejlesztésében már korántsem ilyen kedvező az összkép. Ehért is tartotta szükségesnek a szak- szervezet központi vezetősége 1969-ben állásfoglalásban felhívni az illetékesek és a közvélemény — figyelmét a 'tsfsrssssssssrsfs/rssssss?fsjrsss*rfmssssjvmtsYarrfSss/sss*ipf*S/*)i*f/sjss- , Igor Jaroszlávcev: f /fc nyomda helyzet tarthataílöp- ságára. A mostani kongréáz- szus már jelentésében rögzíthette: „Véleményünk, állásfoglalásunk figyelembevételével született 1970. év elején a Gazdasági Bizottság. határosain, mely a negyedik ötéves tervidőszakban a nyomdaipar fejlesztésének célját, a kapacitás 40—45 százalékos bővítésében jelöli meg, gépcserés rekonstrukció útján: * E hhez állami támogatást, valamint kedvezményes hitelek igénybevételét irányozza elő. Előtérbe kerül a vidéki, tanácsi nyomdák koszerűsítése, a fővárosi nyomdákra nehezedő terhek átvállalása és a fokozódó vidéki igények kielégítése céljából. A tanácsi nyomdák fejlesztése a negyedik ötéves tervidőszakán előirányzott anyagi eszközök segítségével megoldódik.” Az elmúlt időszakban a nyomdai beruházásokra viszonylag kis anyagi erőt — mintegy félmilliárdot — fordítottak. ez általában a legszükségesebb gépcseréket tette csak lehetővé. A nagyobb beruházások közül a Kncr Nyomda rekonstrukciója emelkedik M. ennek befejezésével a vállalat korszerű csomagolóeszköz-gyártó üzemmé válik. Több megyei lapkiadó és szerkesztőség új helységekkel bővült. Egyes megyékben viszont akadnak niég kívánnivalók az újsága írók és a kiadói dolgozik munkakörülményeiben. Az országos kongresszus alapvető gondolatát a következőképp fejezhetjük ki: a papíripari munkásnak, nyomdásznak. újságírónak és a kiadói dolgozónak egy a célja, közösek a törekvései. P ártunk politikájának szellemében a kulturális fejlődés, a sajtótájékoztatás bővítése érdekében egyre több, tartalmasabb, szebb kivitelű újságot, könyvet, a kulturált élethez szükséges papíripari, nyomdaipari terméket nyújtani az embereknek. Vajda János ''jrs/s^s/r/-mjmxm*rsssfsrsssswssssrjmXMxm Cigaretiaszünet Az igazgató lenyomta m gombot. Bejött a titkárnő. — Szolovjevet küldje be hozzám! — Igenis, Arkagyij Mat- vejevics. A titkárnő vette a háztáji telefonkönyvet és már tárcsázta is a 149-est. —Szolovjev elvtárs jöjjön az igazgató elvtárshoz! — Szobán kívül tartózkodik — válaszolt egy női hang. A titkárnő visszament és jelentette az igazgatónak: — Szolovjev szobán kívül tartózkodik, Arkagyij Matje vies! — Ha visszamegy, azonnál jöjjön be hozzám! — Igenis, Arkagyij Matve- jevics. A titkárnő újból hívta a 149-est: — Ha Szolovjev visszamegy a szobájába, azonnal küldje bef az igazgatóhoz! — Jó — felelte a női hang. Eltelt egy hét, de Szolovjev nem jelentkezett. Kedden reggel az igazgató ismét lenyomta a gombot. Bejött a titkárnő. — Szolovjevet küldje hozzám! — Igenis, Arkagyij Matmjevics! ■> A tiffiájmő a könyvből kikereste Szolovjev számát, a 149-est, és tárcsázta. — Szolovjev azonnal az igazgatóhoz! — Nem tartózkodik a szobában — felelte a női fiang. — Nem tartózkodik bent a szobájában, Arkagyij Matve- jevics. — Mikor ment ki ormon? — Azonnal megtudom, igazgató elvtárs! A titkárnő hívta újból a 149- est: — Mikor ment ki a szobából Szolovjev? — Szolovjev a múlt év június tizenötödikén, kedden, ment ki a szobából. A titkárnő pontosan jelentett: — Szolovjev a múlt év június tizenötödikén, kedden, ment ki a szobájából. — Tudja meg, hogy hová távozott. — Igenis, Arkagyij Matvejevics. A titkárnő újból rácsen- getett a 149-esre: — Hová távozott a szobából Szolovjev? — Szolovjev kiment rágyújtani — telelte a női hang. — Szolovjev kiment rágyújtani — közölte a titkárráí uz igazgatóm}. Az igazgató felemelte a te kintetét, megkeményítette az ajkait és mondta: Az egyik szobában rá is alcadt Szolovjevre, aki újságot olvasott. — Önt látni akarja as igazgató! — Megyek — felelte Szolovjev, és összehajtotta az újságot. — Azóta nyolc hónap telt el. — Es kilenc nap — egészítette ki a titkárnő. — Kerítsék elő Szolovjevet! — Igenis, Arkagyij Matvejevics — felelte a titkárnő, és elindult osztályról osztály m. — Ön a Szolovjev? — iaétr- dezte az igazgató. — Igen. En vagyok — falelt a Szolóvjev. — ön a múlt év jdnéos tizenötödikén kiment bájából, hogy elsztajom cigarettát!? Igen, valahogy dgjp 7§r nik, hogy akkor lehetett — felelte Szolovjev. — Ez nyolc hónap és kilenc nap... — Tíz — javította ki a számot a titkárnő. — Tehát nyolc hónap és tíz nap óta üldögél ön egy másik osztályon? — Akkor én valószínűleg eltévesztettem az irodám ajtaját — feltételezte Szolovjev. — Világos. Es most miéri is van itt nálam? — Ön hivatott. — Mikor? « Ép — Most. — önt én tegnap hivattam — mondta szigorúan az igazgató —- mára nekem más van beütemezve! —■ s lapozni kezdett naptárjában — Szkorcov. Igen, küldje be hozzám Szkorcovoti — kérte az igazgató a titkárnőt. — Igenis, Arkagyij Mat- vejev ics. A titkárnő lapozgat a házi telefonkönyvben, és tárcsázza a 278-as számot: — Szkorcov elvtárs fáradjon be az igazgatóhoz! — Kiment rágyújtani — felelte egy álmos férfihang. (Fordította: Sígér Itort) rs aiSnmtsg
