Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-16 / 63. szám

Rjidifr KOSSUTH 8.25 Dallal, tócsád körül. 8.52 Harssá a kürtsa** 8.27 Gluck: Oríeusa. 3 felv. opera. 12.20 KI nyer mai 12.30 Melódiakoktél. 13.11 Mandátum és megbízólevél. ____ 14.01 Nemes Katalin zongorázik. \ 14.18 A Gyennekrádló műsora. 15.10 Operettdalok» 15.25 Kádióiskola. 16.95 Pol-bea*. 16.14 Jegyzet. •• i -. Xs 16,34 Áriák. > 17.20 Népdalod. 17.45 Az idegseJteS; Ssutaio^ 18.00 Könnyűzenei híradó. 18.30 A Szabó család. 19.25 Magyar századok zenéje. 20.58 Don Juan a pokolban. Hangjáték. 22.30 Népi zene. 23.07 Rókafogta --­K ádiókomédla. o.io Filmzene. PETŐFI 8.05 Smetana operáit»®. 8.45 Kamarazene. 9.24 Cigándi lakodalmas. 11.45 A tengeri szivacsok titkai. 12.00 Zenekari művek. r.i.03 Kórusok, hangszcrszólófc, i 3.30 Vietnami úti jegyzetek. Randevú kettőtől — hatig .«a 13.10 Fiatalok hullámhosszán. •11,28 Nóták. 21.43 Verses útlnaplő. 1.12 Suppé: A széjr Galatfaea. ■2,30 Bartók: Concerto. Mo Esztrádparádé. MAGYAR 8.03 Iskola-tv. 17.33 Hírek. 17.40 Évszakok, mesterek« művek. 18.00 Tárlatról — tárlatra.».; is.20 Vidám műsor gyermekek­nek. 18 50 Parabola. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 Shakespeare: Minden J6, ha a vége jó. Magyarul beszélő angol tv­, filmsorozat. 21.50 Tv-híradö. 22.00 Egy születő tudomány bölcsőjénél. POZSONYI 9.25 Késői szerelem. (Tv-játék.) 19.00 és 21.55 Tv-híradó. 19.30 Dalok. 1 21.10 Kaméleon. (Tv-film.l 21.35 Dalműsor. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és 8 órakor: Kitörés Színes magyar űlm. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Csák fél 6 órakor Feltámadás I—n. rész. Szinkronizált szovjet film. (Dupla helyárak.) GYÖNGYÖSI PUSKIN Homok asszonya GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Filmklub HATVANI VÖRÖS CSILLAG Délután fél 6 órakor Staféta Fél 8 órakor Emberöléssel vádolva HATVANI KOSSUTH A skarlátruhás nő HEVES Az élethez túl sok FÜZESABONY A tűzön nincs átkelés ÜGYELET Egérben: 19 órától sáerda reg- 1 7 óráig, a Bajcsy-Zslinszky i rendelőben. (Telefon : 11-10.) ■ lelés gyermekek részére is. öngyüsön: 19 órától szerda gél 7 óráig, a Jókai utca 41. im alatti rendelőben. (Telefon: ;-27.) rilessen a t r • r , Muzikális" betegség a gyomorfekély? Hogyan hat a zene a gyomorsav-kiválasztásra? fill Egy nem mindennapi eset arra késztette a Ludwig Demling professzor vezette erlangen! klinikát, hogy rendszeresen foglalkozzék a zenehallgatás és a gyomor- sav-kiválasztás összefüggé­seivel: Miközben egy tizen­hét éves lány beat-muzsiká- ra táncolt, váratlanul átfú­ródott teljesen újkeletű gyo­morfekélye. Hogy a végére járjon a meglepő jelenség­nek, Demling professzor 23 önként jeiejrlsasaő, 25 év átlagkorú egészséges szemé­lyen végzett „zenei gyomor­tesztet”. Vizsgálatainak ered­ményei minden valószínűség szerint a gyógyászát számá­ra is használhatók lesznek. Legkésőbb Iván Pétro- vics Pavlov orosz fiziológus úttörömunkáinak megjele­nése óta tudjuk, hogy lelki éhnények számottevő mér­tékben befolyásolhatják a gyomornedv-kiválasztást. S mivel a zene lényegében ér­zelmi tartalmú művészet, lehetséges, Demling szerint, hogy a Pavlov által megfi­gyelt pszichikai hatásokat zenével ki lehet váltani. A lélegzésről és a vérkeringés­ről már régebben tudjuk, hogy befolyásolhatók zené­vel. Az e téren észlelt ösz- szefüggésék teljes, tisztázá­sára azonban végűi is m gyomorfekélyes leány esete adta meg a végső ösztön­zést, hisz nála igen valószí­nűnek mutatkozott a beteg­ség és a zene közti kapcso­lat . i Mint ismeretes, a dallam-: tói és a hangerőtől függően kellemesnek és kellemetlen­nek is érezhetjük. a zenét, sőt a túlzott hangerő kö­zönséges lármát is csinálhat belőle. Hogy kísérleteikből hasznavehető következteté­seket ' vonhassanak le, az erlangend klinikusok nem­csak beat-, hanem klasszi­kus zenével is traiktálták kí­sérleti alanyaikat. Egyebek közt Mozart „Linzi szimfó- niá”-ját, „Kis éji zené”-jét, továbbá Beethoven „Sors- szim£óniá”-ját vették igény-; be erre a célra. • A kísérlet a következő­képp folyt le: 30 perc alatt, egy vastag szondával ki­szívták a páciensek gyom­rának a tartalmát, majd ezt követően megállapították egy bizonyos időtartamon belül a normális gyomor­nedv-kiválasztást Ennek megtörténte után követke­zett a „zenei rész”: a kísér­leti személyek egy félóráig hallgattak zenét, miközben az orvosok folyam, osan el­lenőrizték a gyom or sav-ki­választásukat. Annak érde­kében, hogy a zenehallga­tás megfeleljen a normális körülményeknek, a proíesz- szor megtudakolta a Bajor Rádiónál azokat a Ion-érté­keket amelyek egy-egy hangverseny alkalmával a nézőtér közepe táján ural­kodnak, s ennek megfelelő­en állította be a hangszórók erősségét összesen 60 kis. ölel haj­tottak végre, ebből 21-et beat-zenével, 20-a Mozart műveivel és 19-ei Beetho­ven Sors-szimfóniájával. Az észlelt eredmények alapjában véve n » sokat­mondóik. A kíséri ? i.i szemé1- lyek egyik csopo; tja tője-, sen közömbösen í igáit va­lamennyi zeneszár i, de a többiek körében sem voltak érdemleges különbségek ta­pasztalhatók. Mindössze azt állapíthatták meg a kliniku­sok, hogy a beat-;. „ki­fejezetten bosszankodva" reagálóknál valamivel cseké­lyebb volt a medvki választás, mint a beat híveinél. Per­döntőnek azonban ez a kü­lönbség nem nevezhető, Je­gyezte meg Demltog pro­fesszor. Ugyancsak nem jel­legzetes az a különbség sem, amely a beat- és ® klasszikus zene barátainak gy omomedv-szekréció j ábasi mutatkozott, miközben ki­ki a maga kedvenc zenéjét hallgathatta: a beat barátai­nál némileg kisebb volt a kiválasztás mértéke, mint a klasszikusok* híveinél. Ez utóbbiaknál vitathatat­lanul erősebb volt a kivá­lasztás, mint azoknál, akik a klasszikus zenével szem­ben közönyösök, ám ko­rántsem elég erős ahhoz, hogy egyértelmű következ­tetéseket vonhassunk le a különbségből. Az átfúródott gyomrú leány, aki szintén résztvett az önkéntes akció­ban, bizonyos ideig sajátos helyet foglalt el a vizsgála­tok eredményedben. Mint leilkeß beat-rajongónak,; csak­nem kétharmadával csök­kent le kiválasztott gyomor- nedvének a térfogata, a kedvenc muzsika hallgatása közben, míg a „Kis éji ze­ne”, , amelyet egyébként is­mert, csak kis mértékben redukálta a kiválasztást. Ami a vizsgálati ered­mények kiértékelését illeti, Demling hivatkozik tanul­mányában Gunther Leh­NYOMDÁSZ­KONGRESSZUS marni professzornak, az is­mert munkaíiziológusaak a megállapítására, amely sze­rint lárma az, amit kelle­metlennek és terhesnek ér­zünk. Nos, mondja Demling, bármiféle zene is lármává , válhat, ha a hallgatója ele­ve nem szívesen hallgatja. Hogy ennek a megállapítás­nak a lényegét megértsük, tudnunk kell, hogy a lárma — orvosi tapasztalat szerint — nemcsak a nedMválasz- tást csökkenti, hanem a gyomor önmozgását, ún. mo­bil tását is. Az erlangeni ku­tatók ugyanazzal a 90 fonos hangerővel prezentálták a beat-zenét, mint amellyel az a fiatalok tánclokáljaiban hallható. Ez a hengerősség azonban már összeszűkítően hat a véredónyekre, kivált magas vérnyomású szemé­lyeknél, minélfogva a gyo­mor nyálkahártyája elégte­len vérellátásban részesül. Jóllehet igen valószínű, hogy az említett tizenhét éves leánynál ez a folyamat idézte elő az átfúródást, Demling tartózkodóan ítéli meg az esetet, és csupán annak leszögezásére szorít­kozik, hogy „lehetségesnek látásúik a gyomor- és nyom- béKeflsSy, valamint a lár­ma közti összefüggés”. Más szóval, az erlangeni belgyó­gyász még mindig nem zár­ja ki a istenségek véletlen taláffcoafeánaik lehetőségét. Bizonyosnak csupán az mondható, hogy a túlzott hasigerejű zene kedvezően hat a gyomorfekély kiala­kulására, míg a normális hangerejű nem redukálja a gyomor nyálkahártyájának vérellátásét. Ez a megállapí­tás azonban már elég ahhoz, hogy a gyomorfekély meg­előzésére nézve bizonyos következtetéseket vonjunk le belőle. Demling szerint te­hát a 90 fon erősségű beat­zene könnyen előidézheti, bizonyos alkati adottságú személyeknél a gyomornyál­kahártya megsérülését (lé- zióját) és ennek súlyosabb következményeit is. Lényegében tehát nem azon múlik, hogy beat-vagy klasszikus zenét hallga­tunk-e, hanem, hogy milyen hangerősséggel éri fülünket a zene. Alátámasztja ezt a vizsgálati eredményt az az orvostudományi felismerés is, hogy a lárma a vérke­ringésre is befolyással van. Alfred Püllmarm (Hannoversche Allgemeine, 1971. január 28.) A ki az országban megje­lenő napilapok pél­dányszámát vizsgálja, megál­lapíthatja, hogy a párt köz­ponti lapja a Népszabadság után a legnagyobb olvasótá­bora a megyei sajtónak van. Az elmúlt négy év alatt pél­dául 160 ezer példánnyal gya­rapodtak a megyei lapok. S közben az újságok tartalma is gazdagabbá vált, témakö­re is bővült, hiszen átlago­san heti 10 oldallal nőtt a terjedelmük. Ez az érem egyik oldala. A másik viszont az, hogy legtöbb helyen sok nehéz­ség közepette, elavult techni­kai, műszaki feltételekkel s — valljuk be —, mostoha kö­rülmények között dolgoztak a megyei lapok előállítói. Ezért is tekintettek nagy várako­zással a nyomdák és szer­kesztőségek háza táján, de az újságolvasók, előfizetők is a Nyomda- és a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak XXXIX. kongresszusa elé, amely már­cius 12. és 13-án végezte munkáját. A könyvek, újságok, folyő- iratok előállítása — a tech­nikai folyamatok sorrendjé­ben —, ■ papírgyártásnál kezdődik. A legutóbbi szak- szervezeti kongresszus óta el­telt időszakban mintegy két­milliárd forint jutott papír­ipari beruházásokra. Ezek elsősorban a papírtermelés kapacitásnövelését szolgál­ták^ Az országosan egy la­kosra jutó papírfogyasztás az 1966. évi 30 kg 'főről tavaly 43 kg/főre emelkedett és a negyedik ötéves terv végére várhatóan 60 kg/főre növek­szik, Az új papírgyárak (Dunaújváros. Lábatlan és az épülő Nyíregyházi üzem) kor­szerű munkakörülményeket teremtettek, a régi üzemek többségében azonban a mun­kakörülmények alig javultak. A nyomdaipar fejlesztésé­ben már korántsem ilyen kedvező az összkép. Ehért is tartotta szükségesnek a szak- szervezet központi vezetősége 1969-ben állásfoglalásban fel­hívni az illetékesek és a közvélemény — figyelmét a 'tsfsrssssssssrsfs/rssssss?fsjrsss*rfmssssjvmtsYarrfSss/sss*ipf*S/*)i*f/sjss- , Igor Jaroszlávcev: f /fc nyomda helyzet tarthataílöp- ságára. A mostani kongréáz- szus már jelentésében rög­zíthette: „Véleményünk, ál­lásfoglalásunk figyelembevé­telével született 1970. év ele­jén a Gazdasági Bizottság. ha­tárosain, mely a negyedik öt­éves tervidőszakban a nyom­daipar fejlesztésének célját, a kapacitás 40—45 százalé­kos bővítésében jelöli meg, gépcserés rekonstrukció út­ján: * E hhez állami támogatást, valamint kedvezmé­nyes hitelek igénybevételét irányozza elő. Előtérbe kerül a vidéki, tanácsi nyomdák koszerűsítése, a fővárosi nyomdákra nehezedő terhek átvállalása és a fokozódó vi­déki igények kielégítése cél­jából. A tanácsi nyomdák fejlesztése a negyedik ötéves tervidőszakán előirányzott anyagi eszközök segítségével megoldódik.” Az elmúlt időszakban a nyomdai beruházásokra vi­szonylag kis anyagi erőt — mintegy félmilliárdot — for­dítottak. ez általában a leg­szükségesebb gépcseréket tet­te csak lehetővé. A nagyobb beruházások közül a Kncr Nyomda rekonstrukciója emelkedik M. ennek befeje­zésével a vállalat korszerű csomagolóeszköz-gyártó üzemmé válik. Több megyei lapkiadó és szerkesztőség új helységekkel bővült. Egyes megyékben viszont akadnak niég kívánnivalók az újsága írók és a kiadói dolgozik munkakörülményeiben. Az országos kongresszus alapvető gondolatát a követ­kezőképp fejezhetjük ki: a papíripari munkásnak, nyom­dásznak. újságírónak és a kiadói dolgozónak egy a cél­ja, közösek a törekvései. P ártunk politikájának szellemében a kultu­rális fejlődés, a sajtótájé­koztatás bővítése érdekében egyre több, tartalmasabb, szebb kivitelű újságot, köny­vet, a kulturált élethez szük­séges papíripari, nyomdaipari terméket nyújtani az em­bereknek. Vajda János ''jrs/s^s/r/-mjmxm*rsssfsrsssswssssrjmXMxm Cigaretiaszünet Az igazgató lenyomta m gombot. Bejött a titkárnő. — Szolovjevet küldje be hozzám! — Igenis, Arkagyij Mat- vejevics. A titkárnő vette a háztáji telefonkönyvet és már tár­csázta is a 149-est. —Szolovjev elvtárs jöjjön az igazgató elvtárshoz! — Szobán kívül tartózko­dik — válaszolt egy női hang. A titkárnő visszament és jelentette az igazgatónak: — Szolovjev szobán kívül tartózkodik, Arkagyij Mat­je vies! — Ha visszamegy, azonnál jöjjön be hozzám! — Igenis, Arkagyij Matve- jevics. A titkárnő újból hívta a 149-est: — Ha Szolovjev vissza­megy a szobájába, azonnal küldje bef az igazgatóhoz! — Jó — felelte a női hang. Eltelt egy hét, de Szolov­jev nem jelentkezett. Ked­den reggel az igazgató ismét lenyomta a gombot. Bejött a titkárnő. — Szolovjevet küldje hoz­zám! — Igenis, Arkagyij Matm­jevics! ■> A tiffiájmő a könyvből kikereste Szolovjev számát, a 149-est, és tárcsáz­ta. — Szolovjev azonnal az igazgatóhoz! — Nem tartózkodik a szo­bában — felelte a női fiang. — Nem tartózkodik bent a szobájában, Arkagyij Matve- jevics. — Mikor ment ki ormon? — Azonnal megtudom, igazgató elvtárs! A titkárnő hívta újból a 149- est: — Mikor ment ki a szo­bából Szolovjev? — Szolovjev a múlt év jú­nius tizenötödikén, kedden, ment ki a szobából. A titkárnő pontosan je­lentett: — Szolovjev a múlt év jú­nius tizenötödikén, kedden, ment ki a szobájából. — Tudja meg, hogy hová távozott. — Igenis, Arkagyij Matve­jevics. A titkárnő újból rácsen- getett a 149-esre: — Hová távozott a szobá­ból Szolovjev? — Szolovjev kiment rá­gyújtani — telelte a női hang. — Szolovjev kiment rá­gyújtani — közölte a titkár­ráí uz igazgatóm}. Az igazgató felemelte a te kintetét, megkeményítette az ajkait és mondta: Az egyik szobában rá is alcadt Szolovjevre, aki újsá­got olvasott. — Önt látni akarja as igazgató! — Megyek — felelte Szo­lovjev, és összehajtotta az újságot. — Azóta nyolc hónap telt el. — Es kilenc nap — egé­szítette ki a titkárnő. — Kerítsék elő Szolovje­vet! — Igenis, Arkagyij Mat­vejevics — felelte a titkár­nő, és elindult osztályról osztály m. — Ön a Szolovjev? — iaétr- dezte az igazgató. — Igen. En vagyok — fa­lelt a Szolóvjev. — ön a múlt év jdnéos ti­zenötödikén kiment bájából, hogy elsztajom cigarettát!? Igen, valahogy dgjp 7§r nik, hogy akkor lehetett — felelte Szolovjev. — Ez nyolc hónap és ki­lenc nap... — Tíz — javította ki a számot a titkárnő. — Tehát nyolc hónap és tíz nap óta üldögél ön egy másik osztályon? — Akkor én valószínűleg eltévesztettem az irodám aj­taját — feltételezte Szolov­jev. — Világos. Es most miéri is van itt nálam? — Ön hivatott. — Mikor? « Ép — Most. — önt én tegnap hivattam — mondta szigorúan az igazgató —- mára nekem más van beütemezve! —■ s lapoz­ni kezdett naptárjában — Szkorcov. Igen, küldje be hozzám Szkorcovoti — kér­te az igazgató a titkárnőt. — Igenis, Arkagyij Mat- vejev ics. A titkárnő lapozgat a há­zi telefonkönyvben, és tár­csázza a 278-as számot: — Szkorcov elvtárs fárad­jon be az igazgatóhoz! — Kiment rágyújtani — felelte egy álmos férfi­hang. (Fordította: Sígér Itort) rs aiSnmtsg

Next

/
Thumbnails
Contents