Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-14 / 38. szám

A kenyér vitája a vita kenyere Kii'tlnftQ¥ű!és az apci ÍFÉSZ-nél Szavaz a közgyűlés. r A vita eléggé kiélesedett, amikor a Gyöngyösi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga meghallgatta a kenyér­ügyben legilletékesebb felek: a sütőipariak és a gabonafel­dolgozók eszmecseréjét. Jó- szerint igazságot sem lehe­tett tenni az ellentétes véle­mények alapján. Nagyon ha­sonlított a szavak csatája ahhoz a kérdéshez, amikor azt akarják kideríteni, me­lyik volt előbb: a tyúk, vagy a tojás? A gordiuszi csomót a gabonafeldolgozó igazgatójá­nak az állásfoglalása vágta ketté: Ne veszekedjünk egy­mással, hanem tegyünk meg mindent, hogy a lakosság mi­nél jobb kenyeret kapjon — ajánlotta nagyon sportszerű­en. Kérdés: mitől lesz a ke­nyér jó? AZ ÍZLÉS. Ahány ember, annyifajta kenyérre eskü­szik. Ki a pirosabb héjút, ki a sápadtabbat viszi. Egyben azonban valamennyi meg­egyezik: csak az a kenyér a jó, amelyik még szinte süti az ember kezét. Beszélhetnek az orvosok, amit akarnak, egészséges, nem egészséges, makacsak vagyunk a sertés­húsban is és a forró kenyér­ben is. Ez az, ami nem megy. Nem lehet mindig mindenhol csak ,kemencemeleg” kenyeret árusítani. A pékek két mű­szakban dolgoznak, éppen azért, hofey este ne kelljen kenyeret kisütniük, mert az másnapra már szikkadt len­ne. Nem kellene senkinek. A két műszak Viszont elég nagy megterhelést okoz a pékeknek. A kereset sem olyan nagy, hogy csábítaná A Magyar Közlöny feb­ruár 8-i száma közli azt a hét kormányrendeletet, a azok végrehajtási utasításait, amelyek az új lakástörvény­nyel foglalkoznak. Ezek kö­zül a 2-es számú kormány- rendelet tartalmazza a la­kásépítési hozzájárulásról és a lakáshasználatbavételi díj­ról, az azokkal kapcsolatos kedvezményekről szóló jog­szabályokat. Köztudott, hogy az állami, illetve vállalati és szolgálati lakások kiutalásakor eddig a bérlők nem fizettek — a megállapított lakbéren kí­vül — semmiféle hozzájáru­lást a kiutált lakás építésé­vel, annak használatbavéte­lével felmerülő költségek­hez. A 2-es számú kormány- rendeletnek a tárgyát a la­kásépítési hozzájárulás, a lakáshasználatbavételi díj fi­zetése, illetőleg az ezzel kap­csolatos kedvezmények mér­tékének megállapítása ké­pezi. A rendelet hatályba lépé­se után kiutalásra kerülő tanácsi lakások elfoglalása előtt — annak komfortíoko- zata, nagysága, és területi elhelyezkedése alapján —1 a bérlő számára megállapítják a lakáshasználatbavételi díj mértékét. Az összkomfortos 1 alvások esetén például vá­rosokban és kiemelt telepü­léseken ez a „beugró”.a kö­vetkezőképpen alakul a ren­delet végrehajtási utasítása szerint: 1 szobás lakások esetében 15, 2 szobásoknál 24, 3 szo­bás lakások kiutalása ese­tén pedig 33 ezer forintot kell fizetni. A komfortos la­kások „beugró” összege 13, 21, illetve 29 ezer forint vá­roson és a kiemelt települé­seken, a félkomfortosok 9, 17 és 25 ezer, a komfort nélküli nedig 6, 11 és 16 ezer forintjába kerül a bérlőnek - már említett szobaszám- • ’’ függően. A kormányrendelet tartal­mazza azokat a szociálpoli­tikai kedvezményeket is, amelyek a megállapított la­ké "használati díj összegéből a bérlő által eltartott, vele közös háztartásban élő gyer­mekek és más családtagok után megilletik. A kedvez­mény értéke egy gvermek után 20 százalék, a további | gyermekek után 25 százalék.! az embereket a forrósé got lehelő kemencék mellé. Ke­vés a szakmunkás. Ezzel még tetéződik a nehézség a szak­mában. KIVÉTEL? Sokféle minő­ségű a liszt. Nincs elegendő a raktáron, tehát nem lehet pihentetni. Még kötbérezni is kellett a malomipariakat, toldják hozzá az előbbiek­hez. Az élesztő sem olyan, mint amilyennek lennie kel­lene. Szegény pékek. Csinálja­nak jó kenyeret nem megfe­lelő anyagokból. Micsoda erő­feszítés kellene ehhez. De hát ami nem megy, nem megy. A kontra erre a véle­ményre: milyen érdekes, hogy a leszólt minőségű lisztből a szaküzletek sokkal mutatósabb kenyeret kínál­nak, mint a kisker boltjai. Ugyanabból a lisztből ho­gyan lehet a szaküzletek fe­hérebb és a kisker-boltok barnább kenyerét sütni? Egykilós, fehér kenyér? Rendszerint hiányzik. Mint a félkilós zsemlevekni sem kapható mindig, pedig en­nek az ára négy forint! Kif­li, péksütemény a délutáni órákra úgy elfogy, mintha nem is lett volna. De nem­csak az élelmiszer-üzletekből, hanem akár a kenyérgyár melletti szakboltokból is. Amit a kereskedelem ren­del: magyarázza a vállalat igazgatója, Oláh György. És még erre rátartanak tíz szá­zalék biztonságot, nehogy fennakadás legyen. Tehát ebből is kiderül: a sütőipa­riak előrelátók. A vevő pe­dig nem érti, ha a keres­kedelem „felmérte”, ő miért Egyéb családtagok után pe­dig személyenként 20 száza­lék. A kedvezmény mértéke azonban nem haladhatja- meg a lakáshasználatbavé­teli díj 80 százalékát Fiatal házaspár részére kérelmükre a kedvezményt két gyermekig meg lehet előlegezni, azonban ennek időtartama egy gyermek után 3 év, két gyermek után 6 év. A kedvezmény meg­előlegezésére a házaspár csak akkor jogosult, ha a kedvezmény megállapítása­kor a házastársak egyike sem töltötte be a 35. élet­évét nem tartozik a felmértek kö­zé? Hogyan méri fel a ke­reskedelem: mennyi kilós fehér kenyérre, mennyi zsem­leveknire, hány kiflire és zsemlére lesz szüksége hol­nap? Ez titok. Feltételezhe­tően csak egy módon végez­heti el a felmérést: saccol! Vagy jól, vagy rosszul. Ha kitart a kenyér, jól saccolt. A vevő ott áll, és nem tud­ja, kit szidjon. Miért nem vették be a felmérésbe őt? A vita évek óta tart, a bi­zonyítványát az érintett fe­lek mindegyike kitűnően meg tudja magyarázni mindig. A KENYÉR. Kell, egyre több kell és egyre frissebb kell, mert jól élünk, mond­juk ki minden szégyenkezés nélkül. A vevőnek ez a mér­céje. A többi csak szöveg. A kenyérről szóló vita csak a vitát táplálja. De hát mit le­het tenni? A megoldáshoz közelít a Mátravidéki Sütőipari Vál­lalat. Már megkezdte a ma­gyar gyártmányú új sütő­gépsor próbaüzemét, amely félautomata módon működik. Magyar gyártmányú, az ÉBGV csinálja, forintért kapható és nagyon ügyes masina. A dagasztó például ön vezérlésű, negyvenöt má­sodperc alatt végzi el a mun­káját a legrövidebben,, de a leghosszabb ideje sem több két percnél. Az olajtüzelésű kemencék két sütőtérrel ren­delkeznek. Görgős tálak, vég­telenített rostélyok mozgat­ják a tésztát benne. Egy­szerre száznegyven egykilós kenyeret fogad be, ezt har­mincöt perc alatt süti meg. Mindez a berendezés alig négymillióba került, és töb­bet produkál, mint a bélié­in ót kenyérgyár, aminek mai értéke a tizenötmilliót is túl­haladja. Tehát a megoldás adott. Ügyes, okos gépek szolgál­hatják itt is az erúbert. Te­hetik és teszik lehetővé, hogy a nap szinte minden órájá­ban mindenütt friss kenye­ret lehessen venni. Csak ren­delni kell belőle eleget. A sütőipariak saját üzleteibe is és az élelmiszer-üzletekbe is. A kötelességek megtartá­sára pedig a szerződések le­hetnek a biztosítékok. Ne rágódjunk a múlton, fogadjuk el a jelenlegi álla­potot: ha van jó gép, lehet elegendő jó kenyeret is süt­ni. Ezt a sütőipariak bizo­nyították be. A vásárlónak ettől biztonságosabb érvre nincs is szüksége. Pénteken este tartotta meg év végi mérlegzáró és vezetőségválasztó küldött- gyűlését az Apc és Vidéke Körzeti Fogyasztási Szövet­kezet. Részt vett a küldött- gyűlésen dr. Havellant Fe­HEVES MEGYÉBEN a vállalatok létszám- és bér­gazdálkodása részben az or­szágostól eltérő sajátosságo­kat mutat. A visontai, a kiskörei és más jelentős be­ruházásokat, valamint a gyorsan fejlődő üzemek ter­mel és.növeked’ís't létszámbő­vítéssel szükséges megoldani. A régebbi üzemekre hat az enyhe munkaerő-kereslet és kényszerítő hatást gyakorol­nak az új szabályozók, ezért a többtermelést jórészt a ter­melékenység növelésével iparkodnak elérni. A jól gazdálkodó vállalatok a ko­rábbinál nagyobb figyelmet fordítanak a belső létszám felszabadítására és átcso­portosítására, a munkafegye­lem és a munkaszervezés ja­vítására. Itt-ott rendelkezést adtak ki az alkalmazotti lét­szám arányának csökkenté­sére. AT FRÉDIMÉN YEK mel­lett hiányosságok is jelent­keznek. Sok üzemben még mindig nem fordítanak kellő gondot a teljesítmények és a bérek kölcsönhatására. Fe­szültségek támadnak, mert nem az kap több bért, aki többet és jobban dolgozik, hanem az. aki az utóbbi években háromszor-négvsz»r munkahelyet cserélt és az új renc, a MÉSZÖV elnöke, Tiliczki József országgyűlési képviselő, valamint a járás párt- és tanácsszerveinek képviselői. A szövetkezet ötéves mun­kájáról és az elmúlt évben elért eredményekről Varga főnöktől mindig kiharcolt legalább egyforintos bér­emelést. A vállalatok nem a helyes kereseti arányok ki­alakítására és nem ösztön­zésre, hanem sokkal inkább a szükséges létszám megszer­zésére fordítják a rendelke­zésükre álló bérfejlesztést. Nem ezt nézik, hogy mit és hogyan dolgozik a jelentkező új munkás, hanem aszerint fizetnek, hogy a másik vál­lalattól mennyiért jön át a dolgozó. Ez a fonák helyzet joggal bosszantja a becsüle­tesen dolgozó törzsgárdata- gokat és fokozza a munka­erő-vándorlást IGAZ, A VÁLLALATOK többsége kisebb létszámmal érte el a tervezettnél na­gyobb termelést, de akad munkahely, ahol a szüksé­gesnél több a létszám, ahol aránytalanul sok az alkal­mazott és sok a kiszolgáló személyzet örültünk, amikor hetenként csak 44 órát kel­lett dolgozni, de sok helyen már 40, vagy 36 órára csök­kentették a munkaidőt, mert péntek délután már nem dol­goznak és hétfőn délig nem érkeznek meg a munkahely­re. Intézkedési munkatervet készítettek a törvényes ren­delkezések következtében ki­eső munkaidő pótlására, a munka jobb megszervezésé­re, de ezeket nem tartják be, törvénytelenül, teljesítmé­nyek nélkül is fizetnek bért és elszámolják a munkaegy­séget. Mit csináljunk? Ha nem kedvezünk az embereknek, akkor elmennek oda, ahol többet fizetnek, — mentege­tőznek a bérelszámolók, mű­vezetők és más felelős be­osztású vezetők. A pótlékkal növelt bért több adó terheli, de a többletbér mögött nincs megfelelő teljesítmény, a sok túlóra felemészti a ré­szesedési alapot. A beruhá­zás, a termelés előkészítésé­nek hiánya, az előre nem látó vezetés kapkodáshoz, túlóráztatáshoz vezet. Lehet­séges, hogy a túlóradíjjal egv-két ember jól jár, de egészségük és a többség ér­deke feltétlenül csorbul. MIT LEHETNE TENNI? Ahol gépesítettek, ahol kor­szerűsítették, á termelést, ott nagyobb követelményeket kell támasztani, felül kell vizsgálni a normákat. Or­szágos felmérés szerint ha­zánkban minden ötödik em­ber száz százalékon felültel­jesíti normáját. Ennyire ipar­kodnánk? Igaz, az emberek többsége azért megy dolgoz­ni, hogy pénzt keressen. De az is igaz, hogy műszakvál­tás előtt csoportosan beszél­getnek, ,az ajtó előtt gyüle­keznek. Műszak közben is sok a csellengő errüer, vagy anyaghiány, és termelési szervezetlenség miatt sok Időt fecsérelnek eL András ÁFÉSZ-elnök adott tájékoztatót. A szövetkezet jelentős fejlődést ért el aa elmúlt években. Emelkedett a forgalmuk és szélesedett a szövetkezet tevékenységi kö­re. Az öt év alatt mintegy 19 millió forinttal növekedett a forgalmuk. A küldöttközgyűlési vitá­ban felszólalt dr. Havellant Ferenc MESZÖV-elnök is, aki elmondotta, hogy az el­múlt hetekben megyénkben négyszáz részközgyűlést tar­tottak a fogyasztási szövet­kezetek. A megye szövetkezeteinek forgalma meghaladja a kétmilliárd forintot, amelyet jelentős mértékben elősegített, hogy 20 százalékkal több árut biz­tosítottak a szövetkezetek a falu lakosságának mint az előző években.» A küldöttgyűlésen újabb négy évre megválasztották a szövetkezet igazgatóságát, felügyelő bizottságát és a nőbizottságot, elfogadták az 1970. évi nyereségfelosztást és határozatot hoztak, hogy 1974-ig a szövetkezeti rész­jegy névértékét 300 forintra növelik. Szabó Lajos Nincs, nem lehet más ki­út: fokozni kell a munka- é3 a technológiai fegyelmet. Ehhez nem szükséges feltét­lenül beruházás, szinte kivé­tel nélkül mindenütt van még belső tartalék. De ren­det, fegyelmet kell teremteni a munkapadoknál, a műveze­tőknél és feljebb Is. Megoldást lehet találni a túlzott munkaerő-vándorlásra is. Sokan központi rendelke­zést, kötelező munkaerő-köz­vetítést sürgetnek, mások ép­pen ezt, vagy a szabályzókat szidiák. Több vitát mint eredményt váltott ki a Fi- nomszerelvénygyár, a Vörös Csillag Traktorgyár és a hozzájuk csatlakozó egri vállalatok megállapodása, hogy egymástól nem vesz­nek fel dolgozókat, magasabb bérrel nern csábítják a mun­kaerőt. A megállapodás cél­szerűnek látszott, de annyit ér. amennyit megvalósítanak belőle. NEM Ártana tanulmá­nyozni a salgótarjáni példát. A Kohászati Üzemekbe nem veszik fel azt, akinek mun­kakönyvében az előző évben négy, vagy ennél több be­jegyzést látnak. Akit fegyel- mileg elküldték az egyik üzemből, azt a másik kohá­szati üzem egy évig nem ve­szi fel. Az újfelvételis dol­gozóknak nem adnak több bért, mint a munkaköri átlag. A figyelmeztetés nem hasz­nált, sokan műszak vége előtt abbahagyták a munkát. Ezért 206 embert fegyelmi elé állí­tottak. bérüket csökkentették. A Kohászati Üzemekben és bizonyára Heves megye több vállalatánál a szakszervezeti választások és a termelési tanácskozások tapasztalatai azt igazolják, hogy a ren­des, becsületes dolgozók egyetértenek a vezetők kö­vetkezetes intézkedséeivel, sőt követelik a fegyelmezet­lenségek megszüntetését. A nagy beruházásokat, a korszerű üzemeket a megye fejlesztésére, az emberek ér­dekében telepítették ide. Or­szág-, sőt világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a gé­pesítés, a modern ipari tár­sadalom kialakulásának ta­núi vagyunk. A képzett munkaerő egyre kevesebb, egyre becsesebb. De több bért, több részesedést csak akkor lehet kifizetni, ha an­nak ellenértékét megtermel­tük, ha növeltük a terme­lékenységet, ha fokozzuk a gazdaságosságot. Mindennek előfeltétele a rend és a fegye­lem. Ezt meg lehet értetni az emberekkel, ezt kell tenni az emberért. Dr. Fazekas László y»l 1971. február 14„ vasán»* 1 (G. Molnár F.) futball-labda Pú S st Ol* O l lalat ’ pásztói telepén január ban új üzemrészt adtak át rendeltetésének. Az új üzemrész a vállalat és a Pásztói Községi Tanács közös anyagi erejének eredményeként létesült. Itt készítik a Szov­jetunió, Kanada, Anglia megrendelésére a különböző jazonú divatos női műbőr ké­zitáskákat. XJj termékük a sima és pettyes bőr futball-labda, amiből a teljes üze­melés során havonta ezer darabot készítenek. Hagyományos terményük a közismert és jól bevált munkavédelmi kesztyű is. Az üzemben csaknem kizárólag nőket foglal­koztatnak, betanított munkásként, mintegy 100 főt a helyi és környékbeli községek­ből. Terveik szerint a termékeik mennyiségét és a foglalkoztatottak létszámát a ne­gyedik ötéves tervben duplájára emelik. J __________________ CUTI foto — Bereth Ferenc) M agyarázzuk az új lakástörvényt A lakáshasználatbarételi díj Emberekkel - az emberért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents