Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-12 / 36. szám
KOSSUTH 1.26 Aranyhxngok. Gluletta Slmlon&to. *«.05 Nyiíuj-kéK. *0.» Édes anyanyelvűiül. *0.15 Kodály: Kilenc epigramma. 11.00 Hol történt? 11.10 Két vonósnégyes. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene. 13.15 Népi zene. 14.00 Róka Móka Bábszbdiáza, 14.25 Iskolarádió. 15.11 Kórusmüvek. 15.20 Eötvös József élete. 15.40 Népzenei összeállttá». 16.05 így élünk — a holtszezonban. 17.20 Mozart: U-dür heged«- verseny. «.45 Mikrofórum. 18.00 Kórusművek. 18.12 Ifjúsági Rádlóscfnpad. IS.35 Operetthangverseny. 20.50 Bartók: VI. vonósnégyes. 21.32 Láttuk, hallottuk. 21.32 Népi zene. 22.20 Szólistaparádd. 22.50 Meditáció. 23.00 Szimfonikus zene. 0.10 Zen&sjátékrészletek. PETŐFI 2.05 rüvöszene. 8.23 Verbunkosok. 3.00 Ezeregy délelőtt, 11.43 Száguldó nvugtalansdg, 12.00 Zenekari muzsika. 13.03 Bajazzók. Részletek. Mindenki kedvére kettőtől — hatig ... 28.10 Zoológiái Fantástika. 28.25 Nótacsokor. 19.15 Falvai Sándor songoraestje. 20.33 O'Neill: Az éjszakai portás. Rádióvállozat. 21.37 Muzsikáról fiataloknak, 22.30 Holnap közvetítjük... 83.13 Könnyűzene. MAGYAR Mcota-t*. 25.20 Galgóczy Erzsébeti Aknamező. Tv-JáMK « 23 Hírek. 17 J0 Rólad vas mól 872» Riportfllm. 18.13 A klsfilmek WwW2dt 18.35 Változó Világ-sorozat. 19.13 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 50.00 India feUedeEéns. 81.00 Sanzonról — aanzonm . . KL20 Rumra aeeréll Wiméfc Tv-játék. gkW Tv-híradó. MGKI VÖRÖS CSILLAG« (Telefon: 22-33) Klóadás kezdete dg. Ml 4 és este fér 3 ómkor Spartacus Kétrészes, színes amerOcst fitat. (Dupla helyáisüt) KOM BRÖDY: (Telefon: 14-0?) Előadások kezdem Ml • és fél 8 órakor Királyi vadászat Színes csehszlovák—francia film. GYÖNGYÖSI POSKSMa Szerelem GYÖNGYÖSI SKASADSAGS Felszabadítás (Mérsékelt helyórak.) HATVANI VÖRÖS CSILLAG? Idegen a eowboyok között (Dupla helyárakj HEVES: Vihar délen PÜZESABONY Huszárklsasseenp PETERVASARA: Bűn éa bűnhődés, 1-0, (Dupla helyárak.) Egerben, este T dnfcaM bank ban (Gárdonyi ifjúság} bérlet) ÜGYELET Egerben, » órától mombat reggel 7 óráig, a Bajesy-Zsi- Unszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 őrá«» szófiait reggel 7 óráig a Jókai utón szám alatti rendelőbe«». (Te : 17-27.) Miért szitkozódnak az NSZK-ban Az allensbachi közvélemény-kutató intézet érdekes közvélemény-kutatás eredményét tette közzé. Mintegy 1700 férfinak és nőnek —, akiket a társadalom minden rétegéből, korosztályából és az NSZK minden tartományából válogatott össze, a következő körkérdést tette fel: „Ha az ember rosszkedvű, akkor mindenen szitkozódik. Megfigyelése szerint min szitkozódnak az emberek a legtöbbet?" Íme az eredmény: A magas árak miatt 71 százalék, a hosszú hajú, munkakerülő fiatalok miatt 50 százalék, a bűncselekmények számának növekedése miatt 48 százalék, a magas lakbérek miatt 42 százalék, a radikális diákok miatt 42 százalék, a bonni kormány miatt 36 százalék. a zsúfolt országutak miatt 29 százalék, a külföldi vendégmunkások miatt 21 százalék, a városok rossz levegője miatt 20 százalék, a rendőrség miatt 12 százalék, egyéb miatt 1 százalék. Az allensbachi intézet egyébként 14 éve végez hasonló közvélemény-kutatást, s — közlése szerint a fő szitkozódási téma mindig az árak növekedése volt. A kormány ellen elsősorban a parasztoknak uqn kifogásuk (48 százalék), utánuk következnek az önálló üzletemberek (47 százalék) és — jellemző módon — a bajorok (41 százalék). A túlzsúfolt országutak elsősorban a férfiakat dühösl- tik s ugyanez a helyzet a rendőrség elleni szitkozódás- nál. A rendőrség egyébként meglepően jól került ki a versenyből. (MTI) A nagyításról általában Pár évtizeddel enelőtt Jóformán minden fényképet másolással állítottak elő. Olyan negatívra fényképeztek, amilyen méretű pozitív képre volt szükség, s ezekről a negatívokról kontakt eljárással kapták a fényképeket. Nem csoda, ha akadt 50x6# cm méretű negatív is, de a 9x12 és 9x13 cm (lev. lap) méret általánosan, a 13x18 és 18x24 cm és ennél nagyobb méret pedig a műtermékben terjedt el. Az sem csoda, hogy ekkortájt jóval kevesebb ember vállalkozott a fényképező gépek cipelésó- re, mint manapság. Létezett nagyított kép Is, de ezt — erős fogy átéli osságai miatt — különböző kézi eljárásokkal teljesen átdolgozták. A nagyítógépek élterjedését a negatív anyag szem- csézetének finomodása és a kisgépek elterjedése tette lehetővé, illetve szükségessé. Ma a 24x36 mm méretű kisgépek uraljál! a placot.de egyre inkább terjednek az ennél kisebb méretű felvevőgépek is, A hivatásos 'A kültúrMz-lgazgató sületére legyen mondva, logy az utolsó percig hősié- en ellenállt. A szervező szó- uhataga azonban cégül még- scsak lehengerelte. Kérem — tárta szavait a szervező —, Strapák Arankát igazán csak ■.ultúrpolitikai szempontok lezetik akkor, amikor eljön de, hogy Puszpángbükkös lagyérdemü közönsége előtt ékozolja istenáldotta tehet- légét A kultúrház-igazgap izomorúan és megadóan bólintott. Másnap pedig megjelentek szerte a községben az Síes plakátok és a tanácsodfényképészek használnak ugyan jóval nagyobb méretű gépeket is, de egyrészt korántsem olyan nagyokat, mint régen, másrészt ők sem nélkülözhetik a kisgépeket. A kisképek élvezhetetlen sége és a nagyított kép finomsága zöld jelzés volt a nagyítógépek minden területen való elterjedésének. A nagyított képek megszerettetésébe azonban más tényezők is beleszóltak. A rövid és hosszú gyújtótávolságú objektívek elterjedésével mélyült a kép kifejezőkészsége. Egyiknek jól ki tudjuk használni mélységélességet fokozó, másiknak távlati hatását Csak a nagyításnál van mód a felesleges részletek elhagyására. De nemcsak ez a lényege a nagyítási munkának. A mai fotós a pillanatnyi idő alatt felvillanó életjelenségek megörökítésének a művésze. Saját érzelmeinek akar akar kifejezést adni, de a rákényszerített gyors munka miatt nincs ideje előre meghatározni a képhatárokat Csak a nagyításnál van módja a látottakat látomássá leszűkítenie. A megfelelően kinagyított részletek életerős tartalmat adnak a képnek és alkalmasak arra, hogy a szemlélőben ugyanazokat az érzelmeket keltsék, mint a fotósban az életjelenség. Művészi értéküket éppen az adja, hogy az özönnyi látnivalóból kihámozott látomás azokban is érzelmeket kelt, akik közömbösen mentek el a látottak mellett. Körmendi Károly m hangosbemondója egész nap bömbölte a nagy újságot: „Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy vasárnap este nyolc órai kezdettel műsoros est keretében a televízióból népszerű Strapák Aranka lép fel a kültúrház- ban. Kíséri a világot járt „Hajcihő" együttes. Jegyek a torlódás elkerülése végett már elővételben is kaphatók ...” Az előadás megkezdése előtt pár órával egy furgon gépkocsi haladt végig Puszpángbükkös utcáin. Az autó ablakából egy szőrös kar nyúlt ki és röpcédulákat szórt, amelyekre hatalmas piros karika volt nyomtatva, alatta pedig a következő szöveg: „Leheljen rá, ha megké- kül, dobja el. Ha nem, jöjjön el Strapák Aranka Műsoros táncdalestjérel" A srácok persze hallatlan izgalommal kapkodták szét a röpcédulákat és ájült igyekezettel lehelték a piros karikákat, melyek azonban nem hogy nekik, de még az atyaistennek sem kékültek volna meg. Ily hathatós propagandáét előzetes szervezés után aztán igazán nem lehetett azon csodálkozni, hogy már hét óra tájban tömeg gyűrűzött a kultúrhás körül Elnéptelenedett a falu. A szövetkezeti kocsmában abbahagy • Winnetou és társai a filmvásznon A Nagy Medve fiai, a Vadölő, a Halálos tévedés és most Az inkák kincse egy csapásra népszerű lett az országban, A mozik tele van- .nak fiatalokkal, akik arra kíváncsiak, milyenek is voltak azok az észak-amerikai indián harcok, amelyekről annyit hallottak már eddig. A fehérek és a rézbőrűek vad összecsapásai, s skalpvadászok kegyetlenkedései közben már el is feledkezünk arról, hogy kik ellen, és milyen indítékkal harcoltak a bennszülött Indiánok’ Amikor Kolumbusz 1492-ben Közép-Amerikábán partra szállt, azt hitte, hogy Indiát érte el. Ennek á tévedésnek az alapján nyerték el az eszkimók kivételével az amerikai földrész valamennyi bennszülött népe ezt a gyűjtőnevet, hogy indián. Észak-Amerfka keleti partvidékét a XVI—-XVII. században gyarmatosították az európai hatalmak, elsősorban Spanyolország, Anglia, Franciaország és Hollandia Az első angol település Jamestown volt Virginiában, 1607-ben alakult. A gyarmatok lakossága főleg az angol polgári forradalom, majd a Stuartok restaurációja után megnövekedett. Az európai gyarmatosítók a föld őslakóit elűzték birtokaikról, és állandó egymás elleni háborúskodásaikat kihasználva, nagy részüket fokozatosan kiirtották. Az amerikai függetlenségi háború, az angol—amerikai, majd az amerikai—mexikói háború, később az amerikai polgárháború mind-mind áldozatokat követelt. A gyarmatosítás idején az Indiánok létszáma Észak- és Dél-Amerika területén ösz- szesen 50 millió volt. A gyarmatosítók elpusztították ősi kultúrájukat, elvették földjeiket és kíméletlen írtó- hadjáratban pusztították el Észak- és Közép-Amerika indián népeit. Ma lélekszámúk Dél-Amerikában és Közép-Amerikában 15—18 millió, az USÁ-ban és Kanadában hozzávetőlegesen 700 ezer. ezek is nagyrészt rezervátumokban élnek!... Indián — ez a szó minden európaira különös varázzsal hat. Még az is, aki gyermekkorában és fiatalságában nem olvasott indiánokról szóló kalandos könyveket, még az is akaratlanul bátor, rettenthetetlen férfiakra gondol, akik gyors lovakon száguldanak a prérin. Olyan törzsekre gondol, akik a „sápadt arcúak” benyomulásával szemben védekeznek. verekedést, a duhaj legények megszelídültek, a csöndesek pedig mámorossá váltak, még a kandi öregasszonyok is felfüggesztették a pletyká- zást, hogy ők is ott ögyeleg- hessenek a kultúrház körül. Mindenki tanúja akart lenni a nagy eseménynek, mindenki látni akarta Strapák Arankát! A felajzott közönség türelmetlenül toporgott, de nyilván abból a meggondolásból, hogy egy ilyen nagy esemény igazán csak akkor értékes, ha várat magára, egyelőre senki sem zúgolódott. Az idő pedig közben csak múlt. Háromnegyed tizenegykor azonban mégis kitört a botrány. A szervező szorongatott helyzetében visszafizette a jegyek árát, egyben közölte az érdekeltekkel, hogy az előadás azért maradt el, mert délután a szomszédos Pusz- pángaranyoson, ahol Strapák Arankáék felléptek akkora siker volt, hogy a közönség összetörte a Hajcihő együttes berendezését Mint másnap a derék Puszpángbükkösiek megtudták, a szervező valóban nem hazudott Puszpángaranyoson tényleg összetörték, mi ifibb, pozdorjává zúzták a „Hajcihő” együttes szerszámait, sőt, Strapák Arankát a hátsó ajtón kellett kimenekíteni a helyiségből. De korántsem az átütő siker miatt Ágh Tihamér, Toliakkal ékesített torna- hawkforgatók hadi ösvé- nyire és kínzó cölöpéire, vad táncaira gondol. így aztán minden indiánfllm jelentős érdeklődésre számolhat. Vadölő, Bőrharisnya, Winnetou, gyermekkorunk kedvelt hősei kiléptek a könyvek lapjairól és újból megelevenednek előttünk — a filmvásznon. Cooper és May Károly történeteit ma ismét szériában ontják a filmgyárak. A némafilm korszakban az amerikaiak voltak a kezdeményezők. A hatvanas évek elejétől kezdve már az európai filmgyárak is szívesen forgatnak indiánfilmeket. Példa erre Lengyelország, amely a demokratikus országok közül elsőnek — 1962-ben — készített ilyen filmet. Ezután az NDK kapcsolódott be az indián- filmek gyártásába, de a legtöbb — a kiváló helyszínekkel — Jugoszláviában készült. A nyugatnémetek May Károly-filmek gyártására specializálták magukat Winnetounak, az apacs indiánok rettenthetetlen főnökének kalandjairól, Old Shatterhandról és Old Flre- handról, s a többiekről filmsorozatok készülnek. Míg könyvkiadásunk az elmúlt években pótolta a May- könyvek kiadásával hosszú évek hiányait addig film- forgalmazásunk az új esztendő küszöbéig megfeledkezett róla. A Móra Ferenc könyvkiadó May Károly-regények átdolgozott kiadásával sok gyermek kezébe adott érdekes olvasmányt Hosszú időn keresztül szerte a világon mellőzték May Károly könyveinek kiadását. Hogy miért? Bizonyára azért, mert a német származású May Károly regényeiben a felsőbbrendűnek rajzolt hősök kimondottan németek voltak. Sajnos, éppen ezt a felsőbbrendűséget hangsúlyozó nácizmus robbantotta ki a háborút is. May Károly regényeivel különösen nagy kultuszt űztek Németországban. Felhasználták a német ifjúság fanatikus neveléséhez. A mellőzés oka tehát ez volt, amely végül is alaptalannak bizonyult, hiszen May Károly nem bújtogatott gonosz indulatokra, könyveiben a Jó mindig győz a Rossz felett! Szint* minden generáció kedvét leli Winnetou, Old Shatterhand, Sam Hawkins és a többiek történeteiben: ahol kemény, bátor férfiak harcolnak a gonosz ellen, ahol az igazság mindig győz, s ahol a bee'telenek mindig elnyerik méltó büntetésüket. A felszabadulás után első fzben, 1971-ben került bemutatásra May Károly regényének filmadaptációja. A regén- ismert. Az Inka öröksége magyar nyelven Is megjelent, lfc első hátai* került olyan film bemutatásra, amely öt ország közös produkciójában készült. Mert Az inkák kincse bolgár— nyugatnémet—spanyol- olasz—perui filmművészek közös terméke. Méghozzá eredeti színhelyén készült, az inkák egykori birodalmában, Peruban. Tahuka, az inka és fia, Haukarapora története kel életre a látványos feldolgozásban. A rendező rangos, nemzetközi színészgárdát vonultat fel. A Jó mindig győz a Gonosz felett — ez a mottója May Károly elődjének, Cooper könyveinek is. James Fenimore Cooper, az amerikai irodalom romantikus korszakának egyik legnagyobb alakja, könyveiben sohasem titkolta rokonszenvét az Indiánok iránt, Világhírnevét a Bőrharlsnya-sorozatnak köszönhette. Ez az öt regény (Vadölő, Az utolsó mohikán. Útmutató, Úttörők és A préri) egy élet ötfelvonásos krónikáiénak tekinthető: ifjúkorától haláláig kíséri Natty Bumppot, aki hol Vadölő, hol Sólyomszem, hol Bőr- harisnya néven 'jelenik meg a történetben. Könyvének népszerűsége megjelenése óta sem csökkent, legfeljebb más olvasók körébe tevődött át A Bőrharisnya-tör- téneteket évről évre kiadják ma Is a világ minden táján, de többnyire csak az ifjúság számára átdolgozott és rövidített változatokban. A Bőrharisnya bevonult tehát a világirodalom felejthetetlen regényalak íai közé, megteremtőiét pedig halhatatlanná tette. E két nagy mesemondó: Cooper és May új témát hozott tehát a világirodalomba, az indiánok életének, szokásainak leírását, a fehér gyarmatosítókkal vívott harcaik romantikáját. Könyveik olvasásakor számtalah olyan történettel találkozunk, amelyek az indiánok, a színes bőrű emberek iránti szeretetre és megbecsülésére nevelnek. A romantikus történet, a kalandos cselekmény, a naí- vul tiszta emberi magatartás — ezek a leglényegesebb erényei mindkettőjük könyveinek, amelyek annyira lenyűgözik az olvasót. Cooper és May Károly regényei iránt évtizedek óta el nem múló, s mindig meg-mog- újuló hallatlan népszerűség egyenesen „kényszeríti” a filmproducereket Bőrharisnya, Winnetou és társainak filmrevitelére. Ezek a filmalkotások bejárják úgyszólván az egész világot, tovább népszerűsítve halhatatlan íróikat és halhatatlan hőseiket Murai János itn. («teufe ul, péntek
