Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-09 / 33. szám
Héttő esti külpolitikai kommentárunk Invázió Laosz ellen Gierek beszéde a LEMP KB ülésén Feloldottuk a társadalmi feszültséget WASHINGTONBAN újabb botrány robbant ki Amiatt, hogy lehallgatják a szenátorok telefonbeszélgetéseit. Komoly esély van arra, hogy azok akik mostanában ezzel az illusztris tevékenységgel foglalkoznak, meglehetősen heves mondatokat továbbíthatnak főnökeiknek. A Feliér Ház és a Pentagon ugyanis — Indokí- nával kapcsolatban immár nagyon sokadszor — ismét kész helyzet elé állította az amerikai törvényhozást: egyértelmű, deklarált agressziót követett ti. Laosz ellen. Ezt az alapvető tényt nem homályosítják el a washingtoni—saigoná propagandagépezet által hangoztatott szólamok, amely szerint nincs és a jövőben sem lesz szó amerikai szárazföldi csapatok laoszi benyomulása - ról, valamint, hogy a saígoni rezsim egységeinek támadása „időben és térben korlátozott”. I Ennél is vérlézítóbb Tliieu dél-vietnami elnöknek az a kijelentése, hogy reasimje „tiszteletiben tartja Laosz függetlenségét, semlegességét és szuverenitását”. A politika történetében mindig is elhangzottak groteszk, olykor a tragikomikum határát súroló nyilatkozatok. De a bábrezsim vezetőjének a Laosz szuverén!tásának tiszteletben tartásáról szóló manifesztuma az agresszió pillanatában — ez még a legdnikusabb nyugati kommentátoroknak is sok. A LEMP Központi Bizottságának VIII. plénumán vasárnap kétórás beszédet mondott Edward Gierek, a KB első titkára. A többi között hangoztatta: 1970. december 20-án, a Központi Bizottság VII. plénumán fontos politikai változásokat hajtottunk végre. A változásokat akkor nehéz helyzetben, az ország sorsa és a szocializmus ügye iránti legnagyobb felelősségérzettel valósították meg. Ily módon véget vetettünk a tragikus tenger melléki eseményeknek, amelyek mélyen megrázták a pártot, az egész társadalmat. Megállítottuk az események veszélyes menetét. Feloldottuk a társadalmi feszültséget, amely kiszámíthatatlan következményekkel fenyegetett. politikai bizottság egészével folytatott tanácskozás, sőt a központi bizottságnak —, amely december 14-én éppen ülésezett — a teng«* melléki eseményekről való tájékoztatása nélkül hozták meg. A helyzet drámai volta abban van, hogy olyan értékelést erőltettek, amely szerint az események ellenforradalmi jellegűek. Ennek az álláspontnak az, elfogadása nemcsak téves, hanem következményeiben katasztrofális is lett volna. A HIVATALOS bevonulási parancsot a hivatalos közlemény szerint Thieu adta ki Ez természetesen merő formalizmus, a nemzetközi közvélemény szellemi színvonalát durván lebecsülő álcázási kísérlet. Ilyen horderejű elhatározásokat semmiképpen nem hozhatnak a saigoni elnöki palotában, esze egyetlen hely alkalmas, vagy tizenhatezer kilométerrel távolabb: a washingtoni Fehér Ház. Részletkérdésekben talán Thieu is adhat utasításokat. De ilyen világpolitikai mércével mérve is súlyos döntések esetén a dél-vietnami rezsim első embere legfeljebb továbbíthatja azt a parancsot, amelyet Ő maga is kapott) A események fényében «»ónnal érthetővé válik, miért találkozott Thieu többször is Bunker amerikai nagykövettel és miért született amerikai áriás gépekből álló légihíd a főváros térsége és a laoszi határ között Mi van a washingtoni döntés mögött? 1. Vietnamot egyértelműen Amerikának engedelmeskedő rezsimekkel körülvenni és Szihamuk megdöntés* után Kambodzsáról Laoszira eszkalálni az erre irányuló erőfeszítéseket 2. A saigoni rezsim csapatait az eddiginél jobban felhasználni és ezzel csökkenteni az amerikai emberveszteségeket IVEM TUDNI, mit hoz a közeljövő Indokínában, Egyelőre csak annyi biztos, hogy az az amerikai elnök, aki a béke ígéretével választatta meg magát, az eddiginél is nagyobb területeket borit lángtengerbe. A decemberi események közvetlen oka a december 12-én végrehajtott - élelmiszerár-emelés volt. A robbanásra a tenger melléki városokban került sor. A munkás tiltakozás, amely a későbbi szakaszban a tragikus eseményekké fejlődött a Gdanski Hajógyárban kezdődött és elsősorban a hajógyárra vonatkozott A hajógyári munkások fellépése Gdanskban — csakúgy, mint a többi tenger melléki városban — kezdetben nyugodt jellegű volt Nem kezdtek azonban őszinte megbeszélést a munkásokkal, nem tettek elegendő erőfeszítést a feszültség feloldására. Ennek következtében az események kikerültek az utcára. Az utcákon pedig gyorsan ösztönössé váltak, amit a munkástüntetés résztvevői nem akartak, de nem tudtak úrrá lenni a helyzeten. A tüntetési hullámra kitódultak az utcára a társadalomellenes elemek is, akik pusztítottak és általános fosztogatást folytattak. Később maguk a munkások foganatosítottak lépéseket a további rombolás megakadályozására. Mindez tovább mélyítette a néphatalom és a nép közti szakadékot és tevékenységi teret nyitott a valóban reakciós és antiszocialista erők előtt. E döntést a pártaktíva óriási többsége ellenére, a Mint Gierek elmondotta, az összecsapások során és a sebesülések következtében ösz- szesen 45-en életüket vesztették, 1165-en megsebesültek. A sebesültek között 564 polgári személy, 531 rendőrségi funkcionárius,^ 70 katona és tiszt. A sebesültek közül 153-an lőtt sebet kaptak. Természetes dolog —folytatta Gierek —, hogy a decemberi válság forrását nem lehet egyedül az áremelés és az áremelés végrehajtási módja okozta elkeseredésben látni. A válság éveken át növekedett és mélyebb okai voltak. Fő forrása a pártvezetés, valamint a munkásosztály és a dolgozók más rétegei között a mi társadalmunkban szükséges kapcsolat meggyengülése és mély megsértése volt. Gierek szólt a továbbiakban a lakosság szükségleteinek elhanyagolásáról, a reálbérek stagnálásáról, a lakásprobléma kiéleződéséről Rámutatott, hogy nem volt hosszú távú társadalom- és gazdaságfejlesztési koncepció, A növekvő társadalmi elégedetlenség körülményei között különösen nehéz helyzetbe került a párt A pártvezetés elvesztette kapcsolatait a párttal, amelyre adminisztratív munkamódszereket kényszerűéit Egyre inkább ennek az elvnek rendelték alá a káderpolitikát is, ami az Önállóság és a kezdeményezés korlátozását vonta maga utón. A LEMP 5. kongresszusa helyes határozatokat hozott Ezeket azonban nem valósították meg. A pártvezetés ténylegesein A vasárnapi lopok közölték a Központi Statisztikai Hivatal jelentését, a népgazdaság 1970. évi helyzetéről. A jelentés terjedelmesebb a szokásos évi számadásnál. A gazdagabb részletezést, a széles körű elemzést indokolja, hogy az évtized és a III. ötéves terv utolsó évének zárójelentése határkövet jelez népgazdaságunk fejlődésében. Bár az 1970-es esztendő több szempontból is rendkívüli, a statisztika mégis kiegyensúlyozott, nyugodt eredményekben gazdag évről ad számot. Az árvíz- és belvízkár, a kedvezőtlen időjárás váratlan kiadásokat okozott, s a mezőgazdasági termelés mintegy 5 százalékos csökkenésével zárult. Mindez azonban nem járt nagyobb zökkenővel, vagy zavarral a lakosság fogyasztását, az életszínvonal emelkedését sem korlátozták rendkívüli intézkedések. így a jelentés szolid, tényközlő megállapításai az ország gazdaságának erejéről, az 1970- es esztendő sikereiről tanúskodnak. Jelentés 1970-rol Tavaly a nemzeti jövedelem 5 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságban bekövetkezett visszaesés miatt valamivel kisebb ütemben, mint az előző években. Az iparban és a népgazdaság többi ágában, ugyanakkor igen erőteljesen 8—10 százalékkal gyarapodott a megtermelt új érték 1969-hez képest. A reform életképessége már a bevezetést kővető első két esztendőben, 1968—69-ben is be bizonyosodott, jóllehet az irányítás és a gazdálkodás új módszereit gyakran még az útkeresés jellemezte. A barin t re viszont már' mr a bizonytalanság W71. február 9., kedd lényegesen mérséklődtek á kezdeti negatív hatások. Az ipari termelés növekedési üteme meggyorsult, elérte a 7 százalékot. A létszám növekedése lényegesen kisebb (0,6 százalék) volt, mint az előző években. Így kedvezőbben alakúit a munlca termelékenysége. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az iparban — az 1968—69. ént stagnálás után — 6,8 százalékkal emelkedett 1970* ben. Javult a lakosság áruellátása. Az árszínvonal-emelkedés üteme valamelyest mérséklődött, bár a zöldség és a gyümölcs júliusban és augusztusban lényegesen drágább volt, mint az azt megelőző esztendőben. A kedvező irányváltozásokhoz nagymértékben hozzájárultak az MSZMP Központi Bizottságának 1969. végén hozott határozatai. Ezek nyomán nőtt a vállalatok gazdálkodási fegyelme, a vezetők felelőssége, emelkedett a minisztériumi irányítás színvonala. Határozott központi intézkedések hatására növelték a belkereskedelmi áruszállításokat, korlátozták a fogyasztási cikkek kivitelét és lényegesen fokozták azok behozatalát. A mezőgazdaság termelése a bel- és árvízkárok, a kedvezőtlen időjárás miatt 5 százalékkal elmaradt az 1969. évi, kiemelkedően magas színvonaltól. A búza- és rozstermés pl. 25, a cukorrépatermelés mintegy 34, o zöldség- és a burgonyatermés 5—10, a gyümölcs- és a bortermés 20 százalékkal volt kevesebb az 1969. évinél. Mindezek ellenére a mezőgazdaságban is felfedezhetjük a fejlődés félreérthetetlenül po:i';r jegyeit. Jellemző. j •; tényezőktől kevésbé függő állattenyésztés termelésének értéke 2 százalékkal nőtt. A sertésállomány jelentősen gyarapodott, 1970 végén nagyobb volt, mint ’ eddig mármikor. A szarvasmarha-állomány évek óta tartó csökkenése 1970 második félévében mérséklődött. A baromfiértékesítés 30, a tojáseladás pedig több mint 40 százalékkal nőtt. tői, ám szocialista parasztságunk életszínvonal-emelkedése — a munkásosztályéhoz hasonlóan — már csaknem egyenletes. Persze, e nagy arányú jövedelememelkedésben közrejátszott az is, hogy a kiemelkedően magas 1969. évi termés egy részét 1970. első félévében értékesítették a szövetkezetek. S arról sem szabad megfeledkezni, hogy emelkedett a háztáji termelésből származó jő. vedelem is. A vállalatok, a szövetkezetek termelése és értékesítése általában rugalmasan követte a belföldi és a külföldi kereslet változását. A tőkés világpiaci konjunktúra lehetőségeit kihasználva gyorsan nőtt a nyugati export. A szocialista országokba irányuló kivitel százalékosan kisebb, de értékben nagyobb tömeggel nőtt, mint a nem szocialista országokba irányuló. A behozatal gyorsabban nőtt, mint a kivitel, így az 1970. évi külkereskedelmi forgalom egyenlege passzívummal zárult. Az 1970-es esztendő gazdasági fejlődésével összhangban emelkedett a lakosság életszínvonala és fogyasztása. A munkásalkalmazott népesség reáljövedelme mintegy 6—7 százalékkal volt nagyobb 1970- ben, mint 1969-ben az egy keresőre számított reálbér az 1,2 százalékos fogyasztói áremelkedést is figyelembe- véve — mintegy 4 százalékkal nőtt. A gazdasági élet egyik fő gondját, a beruházási piac feszültségét az 1970-es esztendő sem enyhítette. Ezért tulajdonképpen a beruházási előirányzatok globális túlteljesítését nem értékelhetjük egyértelműen pozitívnak. Amíg a vállalati és a szövetkezett beruházások nagymértékben, 20—28 százalékkal növekedtek, addig egyes nagyberuházások kivitelezése, üzembe helyezése elhúzódott. Így a befejezetlen beruházások állománya tovább nőtt. 1970 végén elérte a 68 —70 milliárd forintot, kedvező viszont, hogy az előző éveknél lényegesen több. csaknem 80 ezer lakás épült 1970-ben. Noha tavaly a mezőgazdasági termelés csökkent, a paraszti népesség egy főre jutó reáljövedelme az előzetes számítások szerint 7—8 százalékkal emelkedett. Ez jelzi, hogy bár a mezőgazda- sági termelés jelenleg is függ a természeti tényezőkA Központi Statisztikai Hivatal jelentése életerős gazdaságról, az egyre korszerűsödő irányítási és gazdálkodási módszerek eredményeiről az ország és állampolgárainak anyagi gyarapodásáról ad sokoldalúan számot. Persze, nem minden gond és baj nélkül zártuk az 1970-es esztendőt. Am az elért eredményekéi tapasztalatokra bizton re építhetünk a X. pártkong resszus határozatainak, TV. ötéves terv feladatainak végrehajtása közben, t reálisan célul tűzhetjük ki a gazdaságban is a színvonalasabb munkát, az eredményesebb haladásit sok funkciót átvett a kormánytól ami gyengítette és csökkentette politikai irányító szerepét Csökkent a politikai bizottság, a KB- titkárság és a KB szerepe. Ezek helyébe kialakult a néhány személyből álló úgynevezett szőkébb vezetőség. Nem arról van szó, hogy az elkövetett hibákért azokat a funkcionáriusokat terheljük felelősséggel, akik kikerültek a vezetésből, rólunk mindannyiunkról pedig teljesen levegyük a felelősséget, valamennyiünket terhel a felelősség egy része, bár kétségtelen, hogy ez a felelősség nem egyformán oszlik meg — jelentette lei Most még nem lehet teljesen és sokoldalúan értékelni az elmúlt évek helyzetét, az előző vezetőség politikáját erre hosszabb idő elteltére van szükség. Különösen vonatkozik ez Wla- dvslaw Gomulka elvtórs szerepének értékelésére. Ennek az értékelésnek igazságosnak kell lennie, márpedig ez a közelmúltban lejátszódott események, a keserűség és a napi gondok közepette igen nehéz, Anélkül hogy csökkentenék személyes eredményeit a párt és állami szolgálatában, meg kell állapítanunk, hogy sajnos valahol a hatvanas évek közepe táján, a 4. kongresszus után egyre inkább érződni kezdett a válság a párt és az állami vezetésben. Edward Gierek a továbbiakban a párt soronlévő feladatait összegezte. Hangoztatta, hogy a legfontosabb és legsürgetőbb feladat most a termelés fejlesztése, a munkatermelékenység növelése, s ezen az alapon a dolgozók életkörülményeinek, szociális helyzetének javítása. Megállapította, hogy a pártvezetés és a kormány mindent elkövet az élelmiszer- és iparcikk ellátás megjavításáért A továbbiakban elmondotta, hogy az új ötéves tervben eredetileg a reálbéreknek mindössze 10 százalékos emelését tervezték. Rámutatott: azt akarjuk, hogy a reáljövedelem növekedése az említett időszakban lényegesen nagyobb legyen. Az előttünk álló feladat a lengyelországi szocialista építés továbbfejlesztése ar- ar késztett, hogy foglalkozzunk a párt VI. kongresszusának korábbi összehívásával. Ezt a kérdést a Központi Bizottság következő plénumán megvitatja, — hangoztatta végül Edward Gierek. NYUGAT-BERLIN: Két és háromnegyed órát tartott hétfőn Nyugat-Berlin- ben a négy hatalom nagyköveteinek 14. találkozója. A kiadott közlemény szerint tárgyilagos megbeszélést folytattak a napirenden levő kérdésekről. Elhatározták, hogy legközelebbi összejövetelüket február 18-án tartják. KAIRÓ: Az EAK négy hónapon belül hajózhatóvá tenné és megnyitná a nemzetközi forgalom számára a Szuezi-csa- tomát. amennyiben Izrael elfogadná az új egyiptomi javaslatot és március 7-ig részleges kiürítést hajtana végre a csatorna keleti partvidékén — jelentette ki vasárnapi sajtóértekezletén Mohieddin K hafagy vezérőrnagy a szuezi biztonsági szervek vezetője. A sajtóértekezletet abból az alkalomból rendezték, hogy a Kairóban működő külföldi tudósítók látogatást tettek a szuezi fronton. CATANZARO: Az olasz rendőrség hétfőn letartóztatott négy újfasisztát — köztük az olasz szociális mozgalom (a tulajdonképpeni újfasiszta párt) strongoli szekciójának titkárét Valamennyiüket azzal gyanúsítják, hogy részesei annak a merényletnek) amelynek során egy személy életét vesztette és legalább harmincon megsebesültek. Az ügyben egyébként folyik hat további személy kiháílMOSZKVA; A Lunohod 1. szovjet holdjáró megkezdte a negyedik holdnap kísérleti programjának teljesítését. A holdkocsi berendezései és tudományos műszerei a rendeltetésnek megfelelően működnek. Február 7-én körülbelül ötórás rádiókapcsolatot látósítettek a hold kocsival. A kapcsolat idején a Lunohod 1. északi irányban 323 métert tett meg a 30— 40 méter átmérőjű kráterekkel borított felületen. Egyes krátereket a holdjáró megmászott. (Közben 15 fokos emelkedődön ment le és fel.) Más krátereket viszont megkerült. BRÜSSZEL: A Közös Piac tagállamainak külügy- és pénzügyminiszterei Maurice Schumann francia külügyminiszter elnökletével előreláthatóan két napig tartó értekezletet kezdtek Brüsszelben a tagállamok tervezett gazdasági és valutauniójának megtárgyalására. A jmé II JW lilKIlli ill j0r Dobogó Zürichben. A női mükorssoly&ző EB első helyt zettje az osztrák Schuba, második Almássy Zsuzsi, harmadik t u §S olasz Trapanese. —Ív. ■***,).; E. h ... i— £Ttitio\o — AP—MTI—KSfc
