Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-07 / 32. szám
fiLAO ROtrrKwiAf Kcnmm.rmmi man mai kutatói A kápolnai (4. oldalon) Hadállás a bútorfronton Mátraderecskei számvetés (6. oldalon) Hány évre építkezünk? Szávóék embersége (7. oldalon) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI fANACS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 32. szám ÄRA: 1.- FORINT ____________ 1971. február 7., vasárnap 1 Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1970. évi fejlődéséről 1970-ben népgazdaságunk az éves terv fő célkitűzései nők megfelelően fejlődött. A germelés mennyiségére vonatkozó tervet a növénytermesztés kivételével valamennyi termelőágazat túlteljesítette. A tervezettnél nagyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása is. Az eredmények elérését elősegítette a felszabadulás 25. évfordulója, a X. pártkongresszus alkalmából fellendült munkaverseny, a gazdasági vezetők javuló vezetési színvonala és az, hogy a közgazdasági szabályozók is egyre inkább előmozdították a, jobb, hatékonyabb gazdálkodást. Süfoe|s-ssrcB és SUiitctaslI második koldsőtőio ftxiiiáieü boldogan nézi lekenek szerencsés izoiouaszanasat a színes tv-képernyőjén. Az ár- és belvízkárok és más kedvezőtlen körülmények ellenére a nemzeti jövedelem kb. 5 százalékkal emelkedett, nem érte el, de megközelítette a tervezettet. A mezőgazdaságból származó nemzeti jövedelem lényegesen kisebb volt az 1969. évinél. A többi népgazdasági ágban megtermelt nemzeti jovedelm kb. 8—10 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. 1970-ben a lakosság jövedelme és fogyasztása nagyobb mértékben nőtt, mint a nemzeti jövedelem, és fokozottabban, mint az előző évben. Az év folyamán a nemzeti jövedelem nagyobb ítészét fordítottuk beruházásokra és a készletek állományának növelésére, mint 1PC9- ben. Az előző évinél jóval nagyobb fogyasztást és felhalmozást a hazai termelés nem fedezte teljesen, a szükségletek egy tészét a kivitelt meghaladó behozatalból elégítettük ki. Az 1370. évi behozatali többlet ellenére külkereskedelmi mérlegünk az utolsó három évben megközelítőleg egyensúlyban volt 1970-ben javult a vállalatok közötti együttműködés. A kereskedelem többnyire kellő időben, megfelelő mennyiségben és választékban rendelt árut, és az ipar is inkább eleget tett vállalt kötelezettségeinek, mint korábban Ez a körülmény is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság áruellátása kedvezőbb volt az 1969. évinél. A vállalatok a termelés fokozása érdekében 1970-ben kevésbé növelték a létszámot, mint az előző két évben, az egész népgazdaságban nem egészen 1 százalékkal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. Ezzel egyidejűleg emelkedett a munka termelékenysége. Az iparban a termelés növekedése csaknem teljes egészében az egy foglalkoztatottra jutó termelés emelkedéséből adódott. A vállalatok az év folyamán több más vonatkozásban is javították gazdálkodásukat, amelyek együttesen az 1969. évinél nagyobb nyereséget eredményeztek. 1970-ben a lakosságnak nemcsak a jövedelme és a fogyasztása emelkedett, hanem fejlődött szociális és kulturális ellátása is. A gazdasági és a társadalmi élet 1970. évi fejlődését részleteiben a következők jellemezték: Ipar — építőipar 1970-ben a szocialista ipar — az 1969. évi mérsékeltebb növekedés után — 7 százalékkal termelt többet, mint egy évvel azelőtt. Az ipar anyagráfordításai ennél alacsonyabb ütemben nőttek, ezért az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 8—9 százalékkal meghaladta az 1969. évi szintet. A termelés 1970. évi fejlődése valamivel gyorsabb volta tervezettnél A termelés fejlődése elsősorban annak nyomán bontakozott ki, hogy 1969. utolsó hónapjaiban, de különösen 1970-ben a lakosság ellátásának javítása érdekében a nagy- és kiskereskedelem jóval több árut rendelt az ipartól, mint egy évvel ezelőtt Az iparvállalatok ugyanakkor exportpiacaik bővítésére is törekedtek és a beruházók, valamint a termelő vállalatok kereslete is fokozódott összehasonlítható árakon számítva az ipar a nagy- és kiskereskedelemnek kb. 13 százalékkal, exportra kb. 7 százalékkal, beruházásra kb. 6 százalékkal értékesített többet, mint 1969-ben. Ezek együttvéve az ipar ösz- szes értékesítésének 48 százalékát tették ki. A termelőágazatoknak és készletezőknek átadott termékek volumene az 1969 évi stagnálás után, 1970-ben kb. 6 százalékkal nőtt Az ipari termelés növekedése, valamint a jelentős anyag- és késztermékimport fokozódása folytán a belföldi árukínálat volumene és választéka bővült, a fogyasztói piac egyensúlya javult A beruházási javak piacán, annak ellenére, hogy a hazai beszerzés, különösen pedig az import jelentősen emelkedett, a pénzforrásokkal alátámasztott építési beruházói keresletet 1970-ben sem elégítették ki maradéktalanul. Az export növekedésében részben tartós, részben átmeneti hatások érvényesültek. Az emelkedés összefüggött a korábban elhatározott fejlesztési programokkal (alumínium, közúti járműprogram), a vállalatok nemzetközi együttműködésének fokozódásával. 1970-ben az ipar ágazati és termékszerkezete nagyrészt a központi gazdaságpolitikai célkitűzéseknek, részben pedig a belföldi és a külföldi vásárlók keresletének megfelelően tovább változott. A vegyipar és a gépipar terme1970-ben a szocialista iparban átlagosan 1 756 000 fő dolgozott, 10 000 fővel, 0,6 százalékkal több az 1969. évinél. A létszámnövekedés lényegesen kisebb volt, mint az előző években. Budapesten 3 százalékkal kevesebben, vidéken 2,8 százalékkal lése az átlagosnál gyorsabban (15, illetve 9 százalékkal) fejlődött, a bányászat termelése 3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat Az 1969. évi visszaesés után a könnyűipar 8 százalékkal, az építőanyagipar az év második felében tapasztalt jelentős javulás eredményeként 6 százalékkal növelte termelését Folytatódott az energia- struktúra korszerűsítése. 1970-ben a széntermelés 5 százalékos növekedése mellett a kőolajtermelés 11 százalékkal, a földgáztermelés 7 százalékkal emelkedett A széntermelésen belül nőtt a külszíni fejtéssel olcsón kitermelhető lignit aránya. A kőolajimport 16 százalékos növekedése mellett nőtt a szén behozatal is, A központilag elhatározott fejlesztési programnak megfelelően javult az alumíniumkohászat. a közlekedés' eszközök gyártása, a műtrágyagyártás termék összetéte le. A kereslet hatott a mű szeri par és a vegyipar termékszerkezetének változta tására. A gépiparon belül 1970 ben leggyorsabban a közlekedési eszközök gyártása valamint á műszeripar termelése fejlődött (16, illetve 20 százalékkal). Az 1970. évi autóbusz-termelés csaknem 6000 darab volt, 25 százalékkal több, mint 1969-ben Üj alapokon folyik a Magyar Vagon- és Gépgyárban az autó-motorgyártás. A műszeriparban kibontakozóban van a hazai és külföldi együttműködési konstruk ciókra épülő számítógép- program. Ebben az ágazatban az ügyviteltechnikai és az irányítástechnikai berendezések gyártása nőtt a legnagyobb mértékben. A vegyiparon belül a nitrogénmű- tráwa-termelAs 17 százalékkal, a műanvnyoké 29 százalékkal emelkedett. Bővült a háztartási célaknt Ctplr) TT1 ("''fVVk-vJ (kád, kályha, tűzhely, edény stb.) választéka és volumetöbben dolgoztak, mint 1969- ben. 1970-ben a munkaerő fluktuációja az iparban a korábbi évekhez képest némileg mérséklődött. A mun- kahelwáltoztatások egv rész" spontán volt, nem járult (Folytatás a J. oldalon) HOUSTON: Nem sikerült maradékta- tanul az eddigi holdutazások legnagyobb vállalkozása, egy több mint 100 méter magas holdkráter megmászása. Shepard és Mitchell jó erőben, vidám hangulatban vágott neki a több mint egy kilométeres útnak, de az több nehézséget tartogatott számukra, mint gondolták. Az űrutasok Ismét magukkal vitték a holdriksát, amit felváltva húztak. Útközben fényképeztek és felvettek egy-egy érdekesebb követ is. Közben állandóan kommentálták a houstoni űrközpontban ülő geológusok számára a talajt és egyenetlenségeit Eleinte finoman szemcsé- zett porban haladtak. Később a talaj egyre kavicsosabb lett és arra emlékeztetett, mint amikor a földön egy zápor csomókban ösz- szekapja a port. Útjuk végcéljához közeledve egyre nagvobb kövek, majd 50, 100, 120 centiméteres átmérőjű sziklák kerültek útjukba. Ezeket és a kisebb-nagyobb krátereket folytoó kerülgetni kellett a holdriksával. A kráter dombjára haladva öszesen három pihenőt tartottak. Ilyenkor Mitchell felállított egy magukkal hozott magnetométert, amely- lyel a Hold mágnesességét mérte, az űrközpont számára. Az űrhajósok ezenkívül egy üreges fúrószerkezettel kőzetmintát vettek a poros felszín alatti rétegből. Mitchell egv ízben felemelt egy nagy követ, amit előzőleg lefényképezett, de a kő a kezében darabokra tört összeszedte őket és feltette a holdriksára. A houstoni központ menetközben harminc perecéi meghosszabbította holdsétájuk időtartamát, mart a rendkívül egyenetlen, kövekkel tarkított talajon lassan haladtak. A kráter közelébe érve egyre meredekebben emelkedett a lejtő és az űrhajósok is egyre hallhatóbban ziháltak. Shepard szívverése percenként elérte a 150-et, Mitchellé pedig a 128-at. A külső hőmérséklet 52 C fokra emelkedett, az erőfeszítések köA NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCS AZ ALKOTMÁNY 12. PARAGRAFUSA (2) BEKEZDÉSE Olaszország több városában nagyszabású tüntetéseket rendeztek a catanzarói merénylet és a szélsőjobb- oldali erők különféle erőszakcselekményei elleni tiltakozásul. Rómában harmincezer kommunista és szocialista tartott tiltakozó felvonulást ezzel a jelszóval: „Elég a fasiszta bűncselekményekből!” Genovában a dokkmunkások abbahagyták a munkát; Catanzaróban általános sztrájk bénította meg a város életét; Bariban és Mes- sinában pedig összecsapások zajlottak le baloldali diákok és neofasiszta csoportok között. A szocialista képviselők interpellációt intéztek a kormányhoz, amelyben felszólították. hogy az alkotmány előírásainak megfelelően, oszlassa fel a félkatonai jellegű szélsőjobboldali azervevetkeztében a holdutasök űrruhájukon belül is nagyon kimslegedtek, ezért bekapcsolták a hűtőrendszert. Végül nagy erőfeszítések közepette feljutottak a kráter nyugati peremére, de a csúcsig eljutni már nem maradt erejük. Az űrközpont parancsot adott, hogy forduljanak meg és további kőzetmintákat gyűjtve, térjenek vissza a holdkomphoz. GYŰLÉST 1971. FEBRUAR 10. NAPJÁN (SZERDA) DÉLELŐTT 11 ÓRÁRA ÖSSZEHÍVTA. zeteket. Kommunista, szocialista és kereszténydemokrata képviselők elhatározták, egy „fasisztaellenes országos egységbizottság” alakítását. Lengyel— szov’et eszmecsere A varsói külügyminisztériumban lengyel—szovjet megbeszélések kezdődtek a kétoldalú politikai, gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés továbbfejlesztésének problémáiról és az időszerű nemzetközi helyzetről. A küldöttségeket k ül ügy- mini ezt ériumi főtisztviselőfc yaaetiX i ne. NÉHÁNY FONTOSABB CIKK TERMELÉSE 1970-BEN Szén. millió tonna Mennyiség 27.8 1969 százalékában 105 Kőolaj, millió tonna 1,9 111 Földgáz, milliárd köbméter 3,5 107 Villamosenegeria, milliárd kWó 14,5 103 Nyesacél, millió tonna 3,1 103 Autóbusz, darab 5979 125 Televíziós műsorvevő, ezer darab 364 105 Hűtőszekrény, ezer darab 242 113 Nitrogénműtrágya, millió tonnás 1,7 117 Műanyagok, ezer tonna 54,9 139 Cement, millió tonna 2,8 108 Húzott üveg. millió négyzetméter 9,2 110 Papir, ezer tonna 259 103 Pamutszövet, millió négyzetméter 304 98 Cipő, millió pár 36 110 Az orszáwor^tíiés czy ^7 * összehívása ALAPJAN az országOlaszországi tüntetések
