Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-05 / 30. szám

KOSSUTH

$.!30 Áriák.

9.w> A kék dosszié.

9.20 Régi melódiák.

10.03 Nyiuiikék.

10.40 Édes anyanyelvűnk.

10.45 Romantikus kónuanúvek.

11.00 Üstókösvadászok.

11.10 Mozart: Szerenád.

12.30 Tánczene.

13.15 Népi zene.

13.45 Vitatkozni kell!

14.00 Róka Móka Bábszinűaza.

14.25 Iskolarádió.

15.10 Monteverdi: A könyörtelenek bálja.

It .03 Falusi délután,

17.20 Pályám emlékezete,

17.58 Mikrplórum.

18.03 Népi zene.

18.20 Láttuk, hallottuk,

18.40 Muszorgszkij: Napfény nélkül.

19.35 Pódium TI.

22.20 John Barbirolli vezényel,

23.05 Versek.

0.10 Éji zene.

PETŐFI

9.05 Ritmusturmix.

9.00 Ezeregy délelőtt.

11.45 Világgazdasági figyelő.

12.00 Népi zene.

12.20 Kamarazene,

13.03 Áriák.

Mindenki kedvére

kettőtől — hatig ...

18.10 Hangversenynaptár.

18.24 Ifjúsági Rádiószínpad.

18.30 Kocsis Zoltán zongoraestje.

20.58 Oj-Zélandról.

21.12 Zenevarieté.

22.10 Kamarazene.

22.20 Könnyűzene.

22.40 Operettrészletek,

MAGYAR

8.fej Iskola-ív.

17.35 Hírek.

17.10 Még a szelet is megelőzik.

(Szovjet kisfilm.)

17.5# Vendégasztal.

18.25 Fiatal művészek stúdiókoncertje.

18.® A párt vezetőszerepe és tftmegkapcsolatid.

19.15 Esti mese.

18.30 Tv-híradó.

30.00 Zenés beszélgetés ' Tamássy Zdankóval.

30.40 A hetedik kocsi.

Tv-film.

22.03 Tv-hiraúó.

22.15 Közv. a műkorcsolyázó EB-ről. (Férfi szabad- eyak.)

POZSONYI

S6.bo Város a t6 fenekén.

17.10 feiológia

17.35 Dickens-elbeszélések: tv-változatban,

18.00 Telestart.

10.00 Tv-híradó.

20.00 Kis hitparádé,

20.50 Az ördög patája —

komédia.

21.35 Műkorcsolya EB. (Férfi szabadgyaik.)

A szünetben: Tv-híradó.

SWMá

Egerben, este 1 órakor: bank ban

(Shakespeare-bérlet)

EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telelőn: 22-33)

Délután fél 4 és fél 8 órakor Spartacus

Kétrészes, színes, amerikai film. (Dupla hely árak!)

EGRI BRÖDY:

(Telefon: 14-01)

Fél 6 és fél 8 órakor Az élet dolgai Színes francia film GYÖNGYÖSI PUSKIN:

A félszemii seriff GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Bosszúállók újabb kalandjai HATVANI VÖRÖS CSILLAG: szerelem HEVES:

Egy nő a diplomaták asztalánál FÜZESABONY:

Éjszakai razzia PETERVASARA:

Két úr esernyő nélkül

ÜGYELET

Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Öajcsy-Zsilinszky utcai rendűben. (Telefon: 11-10.) Rentíe’és gyermekek részére is.

Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Jókai utca 41. •zám alatti rendelőben. (Telein»; 17“24*>

K. Béla, Hatvan:

A Munka Törvénykönyvének rendelkezése szerint a vállalat a dolgozó munkakönyvét köteles a munkában töltött utolsó napon kiadni, a megfelelő bejegyzésekkel. A dolgozó kérésére köteles postán kiküldeni. Abban az esetben azonban, ha a dolgozó nem jelentkezik mur^kaköny- véért, s nem is. kéri annak kiküldését, a vállalat csak hat hónapig köteles megőrizni munkakönyvét. Ilyen esetekben, amikor se személyesen, sem postán nem kérte munkakönyvé kiküldését* a vállalattal szemben nem léphét fel kártérítési igénynyel.

Géczi Gizella, Adács:

Megkaptuk és lapunk február 3-i számában közöltük is kedves leveled. Ha kedved és időd van, kérjük, írj máskor is, az iskola érdekesebb eseményeiről.

L. István, Nagykökényes:

Az Egészségügyi ABC című könyvet csakugyan a budapesti Medicina Könyvkiadó adta ki, azonban megvásárolható bármelyik könyvesboltban lehet a hatvaniban is. Kérésével forduljon a hatvani könyvesbolthoz, — s ha esetleg nincs raktáron a könyv, kérje annak megrendelését.

N. Imre, Gyöngyös:

A gyermekgondozási segélyen töltött időt munkaviszonynak kell számítani, s például a nyugdíjjogosultság szempontjából abban a nyugdíjosztályban

Másolás

Kontakt eljárásnak Is nevezzük ezt a munkát. Annyiból áll, hogy a film emulziós oldalára fotópapírt szorítunk és a filmet átvilágítjuk. Megkapjuk így a negatív képnek a negatívját, ami már pozitív, vagyis a valóságnak. megfelelő fénykép. Átvilágítás után a papíron levő látens képet éppen úgy elő kell hívni és fixálni, mint azt a filmek előhívásánál leírtuk.

Másolatot kis ért nagy filmről egyaránt készíthetünk. Kis- filmnél azonban a kis méret élvezhetetlenné teszi a képet, s így ezt inkább csak arra használjuk, hogy ennek alapján kiválasszuk, melyik felvétel érdemes nagyításra. De igen hasznos felhasználási területe a kis- filmről készített másolatoknak a felvételek katalcnzálása. Ha. ugyanis minden filmtekercsről készítünk mondjuk 6 kockánként egy másolatot, így kapunk B db egyenként 6 kis képet tartalmazó képcsíkot, amelyeket időrendben albumba ragasztva és számozva, pontos kataszterünk van , összes felvételeinkről.

kell tartani, melyre a szülést megelőző időben végzett munkaegységei alapján jogosult. Szabadságra a gyermekgondcn zási segélyen lévő anya az első évben jogosult, — a szabadságra való jogosultság azonban a termelőszövetkezetekben az alapszabály szerint állapítható meg. (Mivel ez szövetkezetenként változó, nem tudunk pontos választ adni.)

A gyermekgondozási segélyen lévő kismamának táppénz nem jár, hiszen egyébként fizetés nélküli szabadságon van. Arra azonban van lehetőség, hogy harminc napnál tovább tartó betegség esetén kérje a fizetés nélküli szabadság' megszakítását, és ezzel jogosulttá válik a táppénzre. Ha keresőképessé válik, ismét kérheti a gyermek- gondozási segély folyósítását. Kérdése különben ellentmondó, mert a gyermekgondozási segély időtartama alatt a kismama nem vállalhat munkát, — kivéve a termelőszövetkezeti tagokat, akik a tsz kérésére az időszaki munkában esetenként részt vehetnek- Gy. József, Kompolt:

Kérésére az Egri Városi Tanács elnöke nem intézkedhet, ez közvetlenül a községi tanácsok hatásköréba .tartozik. Kérjük, írja meg pontos címét, hogy levélben válaszolhassunk, s kiegészítésképpen azt is, mennyi a havi jövedelme.

6x6 cm, vagy ennél nagyobb méretű negatívuméról már egyenként is készíthetünk élvezhető emlékképeket.. Itt is megvalósítható ezen felül fenti katalogizálás, ha 3—4 filmkockáról egybefüggően készítünk másolatot és ugyanúgy albumba ragasztjuk, majd megszámozzuk, mint kisfilmes képeinknél tettük.

A másolási módszer kétféle.

A legegyszerűbb módszer abból áll, hogy emulziós oldalával felfelé az asztallapra fektetjük a megfelelő méretűre kivágott fényérzékeny papírt, majd erre ráhelyezzük 6 kockánként, vagy nagy filmnél 3— 4 kockánként, esetleg egyenként a filmet, mégpedig emulziós oldalával a papír felé.

Aranyszabály, hogy a film emulziós oldalának mindig a papír emulziós oldala felé kell esnie.

A filmet és az alatta levő papírt lefedjük egy 5 mm vastag üveglemezzel és felülről átvilágítjuk. A vastagabb üveglemez azért szükséges, hogy nyomására a film és a papír teljesen kisimuljanak és egymásra feküdjenek. Leghelyesebb, ha kivágunk egy 6, vagy 3—4 filmkockát lefedő üveglemezt és széleit esiszolőpapírral megcslszol- juk, mert ezzel készen van egész másoló berendezésünk. Ugyanezt másolókerettel is elvégezhetjük, de teljesen elegendő az üveglap.

Arra vigyázzunk, hogy az átvilágítás 'mindig ugyanazon villanyégövei ugyanazon magasságból történjék, merőlegesen az üveglapra.

Kontrasztom filmekhez lágv. erőtlen fimekhez kemény papírt használjunk. Körmendi Károly

UTAZÁS BALTIKUMBA

*

II. Riga — Szalaszpilsz — Jurmala

n.

Nagyszerű benyomásokkal vettem búcsút a szovjet Észtország fővárosától, a kedves TaHintól.

Utam második állomása Riga, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa. A két város között repülővel egy óra az út, ami nagyon hamar eltelik. Az időt arra használtam fel, hogy kutassak emlékezetedében, mit is tudok erről a városról, a lett emberekről. Nos, Rigát a történelem már a XIII. század elején említi. A város a XIII. és a XV. században a német lovagrendek hatalmi vetélkedésének színtere, egyben virágzó Hansa-város, mindenekelőtt kedvező földrajzi fekvése folytán. Ahogy az ember tovább kutat emlékezete mélyén, eszébe jutnak a lett munkásosztálynak, a Nagy Októberi Szocialista forradalom oldalán harcoló lett lövészeknek hervadhatatlan érdemei.

Lettország ma a Baltikum iparilag legfejlettebb országa: nálunk is közkedvelteik a rigai gyárak elektrotechnikai cikkei. Riga egy-ben a Baltikum legnagyobb városa, megközelítően 700 000 lakossal.

templomot ugyan többször átépítették, a hajdani forma, a szentély és a háromhajós bazilika azonban ma is jól felismerhető. Mindjárt az első pillanatban feltűnik,

hogy a padsorok nem a

szentély felé fordulnak, hanem a főbejárattal szembe. Ennek oka, mint megtudtam, hogy a templomban rendszeresen orgonakoncerteket és kórus- hangversenyeket rendeznek.

Riga egykori Hansa-város mivoltáról árulkodnak a belvárosban, a vár környéki keskeny utcákban emelkedő XIV —XV. századbeli kereskedő- házak, raktárépületék. Építési stílusuk hasonló az amszterdami kereskedőháziakhoz. Homlokzatuk csúcsán mindenütt

Jártam már Auschwitzban. Láttam a halálfalat,^ a krematóriumot, ahol százezerszámra égették el az embereket. Láttam az auschwitzi múzeum hatalmas vitrinéiben tonnányi emberi hajat, több tízezer szemüveget és gyerekcipőt.

XV. századbeli rigai keresfeedőház.

(A szerző felvétele^

A város a nyugati Dvina torkolatában fekszik, a folyó két részre tagolja. -A bal parton az ipari negyed, a jobb parton pedig a tulajdonképpeni város. Az utóbbi úgy hat, mint egy stílustörténeti múzeum. Megtaláljuk itt a román építészei és a gótika elemeit éppúgy, mint a reneszánszot, vagy a barokkot, a klasszicista épületeket és századunk modern irányzatait. Személyes benyomásom alapján azonban mégis a század eleji építkezési stílus a meghatározó. Valószínű, hogy Riga is, — akárcsak Budapest belső kerületei — a kapitalizmus gyors fejlődésével égy időben, nagyjában, egészében hasonló stílusban épült. Riga belvárosának építkezési stílusára, akárcsak a budapesti Nagy- kőrútra — a szecesszió a jellemtó.

A város legszebb épületeinek, műemlékeinek egyike a Jakab-templom. Az eredeti

megtaláljuk

a csigasor helyét, amelynek segítségével a többszintes épületek ajtajain, vagy ablakain beemelték az árut. Ezeket a régi házakat, rend- re-sorra tatarozzák, hogy visszavarázsolják eredeti szépségüket.

Á külföldi vendégeknek a rigaiak gyakran azt tanácsolják, látogassanak el Szalaszpilszbe. Ahogy elhagyjuk Rigát, a Daugav- pilszki országúton haladba a 17-es kilométerkőnél földút ágazik el az erdő irányába. Valamikor itt katonai lőtér volt. A német megszállás idején élő emberek szolgáltak itt célpontul. Az egykori haláltábor kapuja helyén 100 méter hosszú, 12 és fél méter magas monumentális betonfal szimbolizálja az élet és a halál határát. A betonfalon litván nyelvű felirat: „E kapu mögött zokog a föld”.

A szalaszpilsz! tábor helyén nem találkozunk ilyen brutálisan az emberi borzalmakkal, inkább az itt emelt monumentális képzőművészeti alkotások hatása az, ami* felkorbácsolja . az ember érzéseit. A száz méter hosszú betonfal' tetejéről jól látható az emlékmű valamennyi szobra és a foglyok által épített úgynevezett Szenvedések útja. Az út mellett csipkebokorral jelölték meg a barakkok helyét, s a teret, ahol minden esztendőben a megemlékezést tartják, kétfelől fenyőfákkal övezték. Egy részüket még annak idején a foglyok ültették. Innen az út az erdőbe vezet, erre vitték az embereket a kivégzéshez.

A bejárattal szemben, a Szolidaritás, a Fogadalom, a Vörös Front és a Megalázott nő szobrai. A monumentális szoborcsoport a legkitűnőbb lett szobrászok alkotáM. Chessman:

Félelmetes téli éjszaka

Kislánya szállította, s hangjában volt 'valami félelmetes, ami azonnal felriasztotta esti kályha melletti szün- dikálásából. Felserkent & Kathy szobájába sietett,

— Mi történt? — kérdezte az ajtóból és benézett a sötét szobába, ahol csak az ablak melletti ágy körvonalait látta a homályban.

Kitapogatta a villanykapcsolót, a következő pillanatban már világos lett a szoba. v

— Oltsd el gyorsan!

Kathy ágyában ült, a takarót felhúzta a félelemtől kétszer nagyobbra gúvadt szeméig.

Ösztönösen eloltotta a villanyt az ajtóban.

— Mi van veled, drágám? Mi történt? — kérdezte fojtott hangon.

— Valakit láttam kint —• súgta a kislány riadtan.

Az asszony gyorsan az ablakhoz mént, óvatosan félrehúzta kissé a függönyt, és arcát a hideg üveghez szorította.

A nappali szoba sárga fénye az ablakon át megvilágította a nagy öreg gesztenyefát, amely a ház és a külső világ között állt. Egy pillanatban /az asszonynak is úgy tűnt, hogy valami megmozdult a fa mögött. Nem, mégsem, csak a magányos farmot körülvevő magas füvet himbálja a hideg márciusi szél.

Néhány percig fürkészte az ablakon át a kihalt udvart, da semmit sem észlelt a szél mozgatta füvön kívül.

Megfordult, kislányához

ment és magabiztos hangon mondta:

— Nincs senki. Csak a

szél volt.

— De én láttam valakit,

mama. A fa mögött állt és rám nézett.

—• Neked csak úgy rémlett, kicsikém! Gyere, nézz ki. Senki sincs itt, csak a szól lengeti a füvet és mozgatja a fa ágait. Te meg valami élőlénynek vélted.

De Kathy nem nyugodott meg, ülve maradt az ágyban, s egyre hajtogatta, hogy az udvaron járt valaki.

— Egy férfi volt. Eloltottam a lámpát és mielőtt lefeküdtem, kinéztem az ablakon. A fának támaszkodva állt. Jól láttam ...

— Odakint ^meglehetősen sötét van — vetette ellene az anyja. — Nem lehetsz annyira biztos ...

— Elég jól láttam és felismertem, hogy férfi —1 erősködött a lány.

Az asszony nem mert többé ellentmondani, lassan őt is elfogta a félelem.

Házuk távol van a településtől^ hegy»», messze a főúttól, és jó messze van az első szomszéd is. Van ugyan telefonjuk, gondolta, de nem biztos, hogy a segítség időre megérkezik, ha kénytelen lesz kérni.

Ha legalább Jim itthon volna! Mánlaar örült, ha eljárt valami ügyben, és 6 egyedül maradhatott Kathy- vel.

Az utóbbi tíz évben, amióta férjhez ment. Jim kedves volt a Iá övhöz, mégis szeretett minél többet egyedül lenni vele. De ma éjjel bárcsak itt volna.

Mindamellett igyekezett palástolni a félelmet tjp bátorítani a lányát. Leült mellé az ágyra és mesélni kezdte, hogy amikor ő ilyen kislányka volt, néhányszor ugyanúgy megijedt minden ok nélkül és reggel, amikor megfejtette, hogy mi történt, látta fölösleges volt félnie. Megpróbálta megnyugtatni, s érezte, sikerült, noha ugyanakkor tudatában volt annak, hogy őt is mindjobban átjárja a félelem.

Csak akkor lélegzett fel, amikor meghallotta a gépkocsi zúgását.

— Megjött apa — ugrott fel a leány ágyáról és kiáltott örömében.

Gyorsan megcsókolta a .lánykát, jó éjszakát kívánt neki, és fürgén lement a lépcsőkön. Belépett a konyhába, a meleg karikárá tette a kávéfőzőt. Jim bizonyára megfázott.

Sosem várta még ilyen boldogan az ajtóban, mint most. Karjaiba futott, úgyhogy majdnem f ellökte a férfit.

— Mit (jelentsen ez? — kérdezte amaz zavartan. — Mennyibe fog ez kerülni nekem? — tréfálkozott.

— Semmibe se. Nagyon vágytam rád — mondta az asszony, és boldogan sietett ismét a konyhába. Elhatározta, semmit se árul el férjének, mert maga sem hitte el, amit Kathy mondott.

Vacsora közben jelentéktelen dolgokról beszélgettek, és Jim hamar nyugovóra akart térni, mert nagyon elfáradt

Az asszony ismét egyedül maradt. Összeszedte az edényt. Mikor elkészült, aludni indult, de gondolta, benéz még Kathyhez. A kislány nyugodtan és mélyen aludt.

Maga sem tudta, miért, az ablakhoz ment és kinézett a sötétbe. A hold hideg fénye halványan bevilágította az udvart. Mikor szeme hozzászokott a sötéthez, felismerte körös-körül a tárgyakat.

Egyszer csak elállt a szívverése félelmében. A közeli fa mögött valami megmozdult. Valaki feküdt a fa mögött a dermedt fűben.

Sarkon fordult és'lesietett. Remegve kinyitotta az ajtót és kiment az udvarra. Csak néhány lépés volt a fáig. Megállt egy pillanatra és hallgatózott. A szél csendesedett, csak saját szívdobbanásait hallotta. A sötétben semmi sem mozdult. Mindent úgy látott, mint este, mikor utoljára járt kint.

Mégis valami űzte előre, s ő elindult, igyekezett lenyelni a gombócokat, amelyek torkát fojtogatták. Végül a fához ért, s mögötte a dermedt fűben valami élettelen és alaktalan tárgy feküdt.

Előbb lábbal megérintette, aztán lehajolt, hirtelen felkapta, és amilyen gyorsan lábai bírták, befutott a házba és bezárta maga mögött az ajtót.

Szive még hevesebben kalapált, amikor megnézte: amit a, kezében tartott.

Az új, hosszú sál vcftt amit Jimnek kötött és amelyet tegnap este a férfi magával vitt, amikor a városba indult.

Érezte, nagy kő esett le a szivéről. Megkönnyebbülten fellélegzett és felment a subájába,

sa. Nem messze hatalmas márványtömb, örökkön égő^ modern kandelláberrel, az év minden szakában soksok friss virággal, hirdetve, hogy az élők nem felednek ...

Az utazó, a szovjet -repülőterek várótermeiben kedvére válogathat a színes és ízléses, több nyelvű prospektusok között. Ezek közül talán az egyik legszebb kiállítású a sokszínű rigai. A prospektust böngészve, egész oldalas, nagyszerű színes képen csodálhattam meg a tengerpart szépségét, az aranysárga homokfövenyt, a partot övező fenyőket. Már a kép láttán elhatároztam, hogy mindenképpen ellátogatok , a rigai tengerpartra, a J urmalára. Lettül a jura- tenger. A‘ Jurmala a Rigaiöböl partján 15 kilométer hosszú, három kilométer széles. Ebben a dűnékkel és fenyvesekkel borított övezetben szanatóriumok vízgyógyintézetek, penziók, üdülők, úttörőtáborok és kis nyaralók sorakozna«. Évenként ötszázézren keresnek itt üdülést és gyógyulást. Úgy mondják, a Jurmala éghajlata, különösen a magas vérnyomásban szenvedők számára rendkívül jó hatású. A késő ősz ellenére a parton sok száz ember sétált, beszélgetett, gyönyörködve a tenger szépségében, s felüdülve a tenger felől érkező, sós, jódos levegőben. A sétálóknak én csak hangjukat hallottam, léotéiket elnyelte a nedves ■'—ok- föveny. Boric n?’»

1971, február 5., pént<&