Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-04 / 29. szám

/f, RÉcIáá KOSSUTH 8.31 Kozmosz. 8.16 Bellini: Puritánok. Háromlelvonásos opera» 11.23 Hádióegyetem. 11.53 Fúvószene. 12.2« Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól. 13.44 Riport. 14.04 Népdalgyfijtö úton Kodály nyomában. 14.23 Csembalóművek. 14.39 Eötvös Józseí élet«. 15.10 Kóruspódium. 15.21 Három Vivaldi concerto grosso. 16.05 Riport. 16.25 Népi muzsika. 17.15 Kamarazene. 17.15 Elfogadjuk-e a választ? 18.10 Operetthangverseny Lehár müveiből. 19.35 Kritikusok fóruma. 19.35 Kodolányl: Boldog Margit. Rádióváltozat. 20.37 Népdalok. 20.35 Töltsön egy órát kedvenceivel. 21.35 Bartóki 1, zongoraverseny. 22.20 Nóták. 22.55 Versek. 23.10 V. Horovrttz aongoráxlk. 0.10 Operettmuzsika. PETŐFI 9.05 Barokk zene. 9.00 Szovjet dalok. 9.30 Vélemények a peifltrtB, 11.50 Magánvélemény közügyekben, 12.00 Könnyűzenei Híradó. 12.33 Gitármuzsika. 13.03 Győri stúdió. 13.20 Haydn: D.dúr „Londoni” szimfónia. Kettőtől — hatig... 18.10 Rádióhangversenyekről. 18.40 Rádióegyetem. 19.10 Kocsár: Lakodalmas, 19.35 Hangverseny-közv. 21.30 Kortársaink: Takáts Gyula. 21.35 Hangverseny-közvetítés, 22.00 Táncdalok. 22.30 Könyvismertetés. 22.40 Lemezgyűjtők húsz perce. 23.15 Könnyűzene. MAGYAR 8.10 TsJeola-tv. 17.28 Hírek. 17.35 A pénz. (Äengyca rajzfilm.) 17.45 Kótavár. 13.30 A magyar művész»! története. 18.50 Dzsesszpódiuztt H. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 A Forsyte Saga sorozat. 5. A vagyonos ember. 20.50 Riportfilm. 21.20 Miről ír a világsajtó? 21.35 Kozv. a műkorcsolya EB- ről. (Jégtánc.) Közben: 22.10 Tv-hiradó. POZSONYI 9.30 Tarka tyútocska. (Tv-játék.) 11.10 Dalok. 15.00 Slaviai VS AutoSkoda— Olimpia Ljubljana férfi . kosárlabda-mérk. 19.00 Tv-hlradó. 20.00 A háború utáni filmgyár­tás Magyarországon, Len­gyelországban és az NDK ban. 21.20 Műkorcsolya EB. (Jégtánc.) A szünetben: Tv-híradó. 22.10 Mozart: Halfner-számi, £22223 Egerben, este 7 órakor: BANK BAN (Bemutató-bérlet.) \m*fi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Délután fél 4 és 7 órakor ^Spartacus Kétrészes, színes, amerikai film. (Dupla hely árak!) EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Az élet dolgai Színes francia film GYÖNGYÖSI PUSKIN: A fétszemií seriff GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Bosszúállók újabb kalandjai HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Szerelem FÜZESABONY: Éjszakai razzia ’JÜjcU'üÁőhk, jeiWÜfC «I BT Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák szakszervezeti bizottsága ér­tékelte az igazgatóságnál dolgozó 15 szocialista bri­gád 1970. évi munkáját. A hivatali szakszervezeti bi­zottság irányítása alatt mű­ködő brigádok vállalásaikat közös irányelvek alapján tették meg, szerepelnek benne szakmai feladatok, pályamunkák kidolgozása, egyéni vállalás, politikai ok­tatásban és társadalmi mun­kában való részvétel. Az el­fogadott pontrendszer sze­rint 650 pontot kellett elérni a szocialista cím elnyerésé­hez. A versenyértékelés alapján mind a 15 brigád elnyerte e megtisztelő cí­met A legjobbaknak a gé­pészeti osztály, a termelési osztály és a terv-statisztikai osztály brigádjai bizonyul­tak. A gépészeti osztály szo­cialista brigádja ha­todik alkalommal nyerte el a címet A brigád jelentős munkát végzett a visontai nagygépek szerelésének idő­ben való befejezésében és biztosították a kotrógépek javítását A brigád két tag­ja részt vett Szegeden az árvízvédelmi munkákban, több brigádtag pályázatot nyújtott be különböző fel­adatok jobb megoldására. A termelési osztály szocialis­ta brigádja hathatós segít­séget nyújtott a szénkiter­melés növeléséhez és segít­séget adtak az üzemeknek az újítómozgalom . kiszélesíté­séhez. Hasonlóan teljesítet­ték maradéktalanul vállalá­sukat a terv-statisztikai osz­tály brigádtagjai is. Az érté­kelés után sor kerül még ebben a hónapban az 1971. évi brigádszerződések meg­kötésére. Tóth Lajos Hevesről Negyedszázados évfordu­lóra készülnek a hevesi já­rás úttörői. Ebből az alka­lomból hívta össze a hevesi járás úttörőelnöksége a já­rás ifi- és gyermekvezetői­nek parlamentjét. Az ülést Molnár Mária nyitotta meg, majd Végh Lajos tartott vi­taindító előadást a gyermek- vezetők feladatairól a jubi­leumi évben. Ezután el­mondták a résztvevők: ho­gyan készülnek egyes isko­lák csapatai a jubileumi év méltó megünneplésére. A találkozó résztvevói Lukács Sándor járási úttörőtitkár meghívására a fehér asztal mellett folytatták a tapasz­talatcserét Tóth Mária Péiervásáráról Az egri járás párt-, KISZ- és szakszervezeti propagandistái részére elő­készítőt tartottak. Sólyom Ernő, az egri járási bízott­ság titkára tartott előadást a részvevőknek. Külön fel hívta a propagandisták fi­gyelmét arra, hogy munká­jukat a helyi sajátosságok figyelembevételével végez­zék. Részletesen foglalkozott a tömegszervezetek és tö­megmozgalmak feladataival, a fő cél, hogy a párt politi­kájának végrehajtását se­gítsék a tömegszervezetek is. A gazdasági építőmunka eredményeiről, a szocialista mezőgazdaság fejlődéséről és a tervgazdálkodás további feladatairól Bóka Sándor, a Heves megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat párttitkára tartott előadást. Különös hangsúllyal foglalkozott a negyedik ötéves terv célki­tűzéseivel, s ismertette me­gyénk negyedik ötéves ter­vének fejlesztési adatait. A két előadás segítséget adott a községekben végzendő ok­tatási munkához. Nagy József Kaiból A községben a könyvtár rendezte meg a mezőgazda- sági könyvhónap keretében a mezőgazdasági könyvkiál­lítást. A község könyvtára mintegy 300 kötetből álló mezőgazdasági szakkönywel rendelkezik. Erre szükség van, hiszen a mezőgazdasá­gi termelés fejlesztésének egyik feltétele a szakmai is­meretek növelése. Sajnos a rendelketzésre álló könyvek forgalma nem olyan, mint amilyenre szükség lenne. Jobb a helyzet a mezőgaz­dasági folyóiratoknál, a leg- olvasottabbak a Baromfite­nyésztés, a Kertészet és a Szőlészet és a Magyar Me­zőgazdaság. Az előbbieket általában a termelőszövetke­zeti tagok, az utóbbit a szakemberek olvassák in­kább. Tóth Kálmán Hatvanból Nyolcvan típusú gombot készít kb. 100 féle színvál­tozatban a Műanyagipari Vállalat 3-as számú telepe Hatvanban. A telep dolgozói 106.8 százalékra teljesítették tervüket, a termelékenység 10 százalékkal emelkedett, és ezzel emelkedett a dol­gozók bérszínvonala is. Az elmúlt évben 15 millió di­vatgombot exportáltak. Az idén exportmegrendelésük 30 millió gomb, és az euró­pai országokon kívül számos afrikai ügyfél is jelentkezett. A megnövekedett megrende­lést előreláthatólag teljesí­teni tudják. Ezt segíti az is, hogy a gombüzem automa­tizálása megkezdődött, a Budapesten megszűnő telep­ről már három automata gépet leszállítottak és ezek a gépek már üzemelnek. 1971 első negyedében újabb két automata gépét szerel­nek be. Szűcs Ferenc UTAZÁS BALTIKUMBA 1. Tacmi linn — Tallin A rossz idő beálltát már az is jélzi, hogy a repülővel utazók többet várakoznak a légikikötőkben. A gépek rendre késnek. Amikor az ember nagy nehezen felszáll­hat, majd mindig történik valami érdekes, ami elosz­latja rosszkedvét. met nézne az ember, s az­után egy pillantás az abla­kom alá, ahol a hatalmas aszfaltozó monstrum előtt nők terítik a fekete szurkot. Alighogy jobban szemreve- szem őket, összeszedik szer­számaikat, úgy látszik, vége a műszaknak. Levetik muri­építménye volt. Ormáról a harcosok beláthattak kony­háikba, hogy hitvesük elké­szült-e már az ebéddel. A lőportoronytól kissé _ jobbra magasodik a vár, amely nap­jainkban az észt miniszter­tanács épülete.. A várral A tallini Alsóváros panorámája. A moszkvai járat utasai­nak egy része még tüleke­dik az ablak melletti jobb helyekért, amikor egy sport­szatyor mélyéről, ahonnan egyébként egy skót whisky nyaka is kikandikál, kétség- beesett csirkehangok hallat­szanak. A baromfi gazdája vörös lesz, mint a . rák, s ha tehetné, bizonyára letérdel­ne a derék szárnyas előtt, hogy csendre bírja. Seremetyevóról átutazunk a vnukovói repülőtérre, on­nan indul a. tallini járat: vastag a ködtakaró és vi­gasztalanul esik. A hango­sanbeszélő félóránként közli, hogy a tallini gép egy óra múlva indul. Az egy órából hat lesz, míg végül útnak indulunk. Tallinban napsü­téses. friss idő fogad. A kel­lemetlen ősznek se híre, se hamva. A landoló repülő­gép itt is, akárcsak a»kop­penhágai repülőtéren, szinte a tengerre száll. Rövid út vezet a városba. Az utcán rengeteg az ember, belecseppentünk Tallin kora esti csúcsforgalmának kellős közepébe. Az első, ami szem- beötlik: szinte kivétel nél­kül minden nő kalapót visel, méghozzá az itt divatos, bolyhos anyagból készült ka­lapot. A hotel ablakából nagysze­rű a kilátás a tallini várra. Olyan, mintha egy mesefii­Sűrítmény Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig a Bp.icsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 10 órától péntek Szeggel 7 óré't a Jókai utca 41. üzám álatti rendelőben. (Tele- fern: 17-27.) Az ember sok mindent el­követ, hogy kényelmesebben éljen, hogy időt, pénzt és fáradságot takarítson meg. Autót gyárt, hogy gyorsab­ban haladjon, ételsűrítmé­nyeket készít, hogy ne kell­jen sokat rágni, altatót vesz be, hogy ne kelljen bárá­nyokat számlálnia, mielőtt elalszik, satöbbi. De az em­beriség előtt még mindig számos megoldatlan feladat áll! Teszem azt: vannak, akik megrögzött szokásból regényeket és más irodalmi termékeket követnek el, s nem is sejtik, hogy például a nyomdászoknak ez milyen sok munkát, álmatlan mun­kaidőt okoz. S némelyik könyv több kiadást is meg­él! Tulajdonképpen miért nem lehetne a mondandót néhány, rövid, tartalmas gondolatban az olvasó érté­sére adni? Például mennyi betűt meglehetne takarítani az Egri csillagok című re7 génybŐl, ha csak ebből a jellemző párbeszédből álL na: — Miénk a vár! — A fenét! Van még néhány ötletem, éspedig: Bánk bán. — Hah! — Ah... Jókai: A kőszívű ember fiai (vagy amit akarsz): — Dominus vobiscum. — Et cum spiritu tuo... Mondá, és lön. Passu ta: Eső isten siratja Mexikót. — Brühühühühüüüü... Shakespeare: III. Richard. — Nyissz. Jöhet a követ­kező! Solohov: Csendes Don. — Grisa! — Kszjúsa! Verne: A rejtelmes sziget. — Már csak egy pénzver­de kellene... — Lesz! R. Brandbury: Marsbéli krónikák. — Nini!... Egy gép! — tátotta el száját a kiberne­tikus agy. Balzac: Elveszett illúziók, stb. — Nevezze meg a segédejt! Dumas: A három, testőr: D’Artagrym, Athos, Porthos Aramis. (Akárhogy nézem, ez mégiscsak négy ...) Stendhal: Vörös és fekete és fehér és igén és nem — Asszonyom! Az enyém tag? — Egy sou-ért megmon­dom. Wells: A láthatatlan em­ber. — Uram! önt már vala­hol nem láttam! Ésígytovább, éígytovább. Hasonló módon néhány ér­tekezletet is ‘le lehetne sű­ríteni egy mondatban. így: — Megállapítom, hogy a javaslatot egyhangúan elfo­gadták,, — iőöti — kásruhájukat. Bizonyára ők is, akárcsak a többi tallini asszony, a szemközti villa­mosmegállóban kalapra cse­rélik kendőjüket. Csavarok tegyet a rádió gombján, szeretném hallani, miként hangzik a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó és a finn ágon tőlünk bizony elég távol eső észt nyelv. Bár­mennyire is hegyeztem fü­lem — hangsúlyozom, nem vagyok nyelvész — alig vé­lek felfedezni némi hasonló­ságot a mi nyelvünkkel. Ahogy az már ilyenkor történik, az ember előveszi a bédekert, megnézi, mit il­lik tudni erről a városról. A 300 000 lakosú Tallin jelen­tős kikötő -és nemcsak a Baltikum, hanem az egész Szovjetunió legpatinásabb városa. Az első írásos emlé­kek 1154-ben tesznek emlí­tést Koluvanról, illetve Tal- linról. Koluvan valószínűleg Kalevnek, az észt nemzeti eposz hősének nevéből szár­maztatható. A Tallin elneve­zés a dán hódoltság idejéből való. Taani linn — „dán vá­ros”, mondták az észtek, akik 200 éven át nem fogadták ei a dán, majd a német hódí­tók által adományozott har­madik városnevet A középkori Tallin tulaj­donképpen két városból állt, a Toompeából — a várból, és az úgynevezett Alsóváros­ból. A hegytetőre épült fel­legvár, a feudális hatalom jelképe és központja volt. A kereskedelem és a kézmű­vesség az Alsóvárosban össz­pontosult. A várost körülve­vő fal határt szabott az épít­kezéseknek, s így a házak rendkívül összezsúfolódtak. A fennmaradt műemlékek a XV. századi Tallin fénykorá­ból származnak, az észt góti­ka remekei. A II. világhábo­rú után gyors ütemben in­dult meg a város újjáépítése. A mai Tallin két háború előtti Tallinnal ér fel, s most épül a harmadik. Á szállodában sok a finn, tele velük az étterem és a drink bár. A Finn-öböl parti kikötőváros 65 kilométerre van Helsinkitől, ami a komphajónak két órai út. Ha nem felhős, vagy párás az idő, ide látszanak He&inki fényei. A szállodából elindulva, hogy a város centrumába jussak, meg kell másznom a Harju-dombot. JK domb ked­ves sétányának végében csú­csos, piros tetejű bástya ma­gasodik, a Kiek-inde Kök. Ez magyarra fordítva kissé szokatlanul hangzik, Kuk­kants a konyhába. Amikor az 1470-es évek közepén Tal­lin kiépült, ez nemcsak a város egyik legerősebb őr­tornya, hanem egyben a há­zak, illetve a város fölé ma­gasodó egyik legmagasabb (A szerző felvétele) szemben pravoszláv hagyma- kupolák. Az Alexander Nyevszkij székesegyház Észtországnak az Orosz Birodalomhoz való csatlakozása emlékére épült. A várfal mentén még egy testes bástya emelkedik, a Hosszú Hermann, ezt látom szállodai szobám ablakából reggel és este, csúcsán az észt nemzeti lobogóval. Tallin belvárosa, a vala­mikori Alsóváros girbe-gur- ba utcácskáival, öreg házai­val, amolyan tabáni" hangu­latot áraszt. Szó ami szó, ma már bizony nem lehet vala­mi kényelmes és kellemes ott az élet. Érthető tehát a város vezetőségének dönté­se. úgy tervezik, hogy a jö­vőben a régi negyedben csali múzeumok és közhivatalok lesznek. Az itt lakó embere­ket pedig az új városrészek­be költöztetik. A hajdani Al­sóváros és a modern Tgllin találkozásának határán most egy hipermodern, 20 emele­tes szálloda épül, a megnö­vekedett idegenforgalom igé­nyeinek kielégítésére: Tallin­ban rendkívül, sok a turista. Az észtek, akárcsalt a Bal­tikum többi népei, rendkívü­li gonddal őrzik kultúráju­kat, mindenekelőtt a népda­lokat és népművészetet. Rö­vid tartózkodásom alatt al­kalmam volt megtekinteni a tengerparti városszélen egy szabadtéri színpadot, ame­lyet dombok ölelnek körüL Az elmúlt évben is itt ren­dezték meg a hagyományos kórusfesztivált. Jellemző a színpad méreteire, hogy 35 ezer énekesnek adott helyet, a nézőtér pedig 200 000 né­zőt fogadott be. Bizonyára rendkívül pompázatos lát­vány lehet a színes észt nép­viseletbe öltözött kórusta­gokkal, és a részint népvise­letbe öltözött nézőkkel a domboldalon. Amikor ott jártam, a színpad és a néző­tér üres volt, már. előkészí­tették a télre. Még a repü­lőn egy gyönyörű, színes mélynyomású, prospektust kaptam, s jól emlékezetembe véstem a kórusfesztivál ké­pét. Nem volt nehéz azt új­ra magam elé képzelni. Meg­érte hát a fáradságot, hogy kisétáljak a tengerpartra. Hátam mögött örökzöld fe­nyők, előttem pedig a nyu­godt, hatalmas víztükör. Ez mindig áhítattal tölt el, mint aféle kontinens belsejében élő városlakót. Boros Béla MmismGp 187L február 4,s csütörtök I

Next

/
Thumbnails
Contents