Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

Moldvay Győző: Á piramisok árnyékában VI. KOSSUTH 8.20 Népi zene. 9.00 Harsan a kürtszó! 9,35 Lendvay: A rendíthetetlen ólomkatona. 10.05 Scarlatti: A becsület dia­dala. 3. felv. opera. 11.36 Zongoraművek. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél. 13.45 Üj Georgikon. 14.00 Csajkovszkij: Diótörd. 14.23 Mesejáték. 15.10 Rádióiskola. 16.28 Lakáshelyzet 1971-ben. 16.48 Az élő népdal. 17.20 Az Alekszandrov-együttes műsorából. 17.35 A legújabb termelőerő. 18.00 Könnyűzenei híradó. 18.30 A Szabó család. 19.25 Bartók: Hegedűverseny. 20.05 Népdalfeldolgozások. 20.35 Lemezek közt válogatva. 21.03 Kilátó. 22.20 Századunk mesterműveiből. 23.04 Tánczene. 23.50 Áriák. 0.10 Toronyzene, PETŐFI 8.05 Hallgassuk együtt! 9.00 Operettrészletek. 11.45 Elbeszélés. 12.00 Barokk zene. 13.03 Törvénykönyv. 13.20 Operafelvételekből. Kettőtől — hatig .. • 18.10 Rádióegyetem. 18.35 Hangverseny. 19.20 Nóták. 20.23 Ifjúsági Rádió. 20.58 Muzsikáról fiataloknak. 21.31 Riport. 21.51 Könnyűzene. 22.15 Az óvodától felfelé. 22.30 Szórakoztató zene. 23.15 Kórusmű. 23.30 Népdalok. MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 17.28 Hírek. 17.35 Tapsifüles. 18.20 Pályaválasztási , tanácsadó. 18.50 A szovjet hadsereg napja. 19.10 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Szabálytalan nyelvtan- • óra. 21.25 A muzsika ifjú követel. 21.55 Tv-híradó. POZSONYI 9.25 A korompai lázadás. 19.00 es 21.35 Tv-híradó. 20.40 Az Alekszandrov-együttes műsorából. 21.10 A világ nagy vasút jajt sorozat. 21.55 Álarcok és tánc. Luxor. Karnak. Theba. Va­laha három nagy várós volt. Romjaikból ma is kirajzoló­dik, miként éltek, dolgoztak jó pár évezreddel ezelőtt Egyiptomban. Kezdjük sétánkat a luxori templommal! ■ Eredetileg a kamaki templomvidékhez tartozott és az újévi ünnepek céjaira emelték. A nagy­templom középső portálja sú­lyosan megsérült, s hiányzik az egyik vörös gránitból ké­szült obeliszk is. Párizsban a Place Concordon áll most, ahová még Napoleon vietette. A karnaki óriási Ámon- templomot III. Ámen Hotep. fáraó építtette, 15 méter ma­gas szobra ott áll a bejárat­nál Tyi társaságában. Az utó­kor ezeknek adta az „éneklő Memnon” nevet, mert nap­felkeltekor különös hangokat hallatnak, akárcsak az obe­liszk, mely a szent skarabe- uszt ábrázoló szobor társasá­gában feleszik a fáraó egykori titkos tavának partján, s ha megpaskolja az ember: ze­nélni kezd. A Nílus . nyugati partján, szemben Karnakkal és Lu­xorral: Theba fekszik. A fá­raók sírjait találni itt. Egyik sirlejárat mellett a másik, hegy és völgy között pedig a királyok temetkezési templo­mainak maradványai. Szól­tam már e helyről, melyet Királyok völgye néven is­mernek az arabok. Nem mesz- szire innen, a Biban el Mu- luk szomszédságában talál­ható a Biban el Hareem is, ahová a fáraók feleségeit, nő- hozzátartozóit temették haj­danán. Megnéztük II. Ramzes leányánalc. Amonchopeshfu hercegnőnek a sírkamráját. Visszatetszést szült bennünk, szinte riasztó volt a látvány, mikor a hercegnő szarkofág­ja mellett fölfedeztük kis­gyermekének vitrinbe helye­zett múmiáját is. Nem messzire esik e völ­gyektől az óriási kiterjedésű Ramaszeum, mely a fáraók palotája volt. Egykori fényét, hatalmasságát hűségesen ér­zékelteti a hatvanhét évig trónon levő> II. Ramszesz ezertonnás fekvő szobra, mely fölé erkéllyel ellátott kis házat emeltek, hogy job­ban körülcsodálhassa az ide­látogató sok ezer külföldi tu­rista. Sok sírkamrát felemleget­tem már Nem éi'dektelen. ha jobban leírom egynek a belső elrendezését. A sírkamrákba vezető első traktur a folyosó, melynek falát hieroglifák, a halott életét bemutató rajzok díszí­tik. Kezdetben festették eze­ket a falra, később a XIX. dinasztia idején azonban már változott a technika és dom­bormű formájában jelentek meg a történések a folyosó- falon. majd magának a sír­kamrának a falán és a meny- nyezetén is. A legvégső terem közepén helyezték el általában a mú­miát, kőszarkofágban. A szarkofággal szemben, a fal­ban. mélyedés található az* eltemetett fáraó szobrával, hogy feltámadás esetén a ha­lott szelleme abba költözzék. A temetkezési helyekhez két mellékkamra is. tartozott. Egyikben a fáraó használati tárgyait helyezték el, kezdve a gyermekkor játékain, befe­jezve azzal az asztallal, me­lyen testének balzsamozását végezték. A másik kamra minden esetben éléstár volt, megtöltve ételekkel, korsó italokkal, hogy a halottnak ne kelljen szűkölködnie az ilyesféle javakban. A Királynők völgyében 79 sírt találtak, s mindegyiknek a kiképzése megfelel az imént adott leírásnak. De ha összevetjük őket a Királyok völgyében talált fáraósírok­kal, kiderül, hogy a hölgye­ket jóval kisebb sírkamrák­ban helyezték nyugalomra, mint férjeiket. Elég kimerítő volt a kirán­dulás. amit a két temetkező völgyben tettünk. Jólesett utána egy pohár hűsítő ital a Savoy-étteremben, amely kiindulóhelye minden ilyen­féle kirándulásnak. Itt, a Sa­voy klubjában ültem le be­szélgetni egy kedves, szolgá­latkész arab lánnyal, akit Helma Gümei néven mutat­tak be, s akiről nagyon ha­mar kiderült, hogy ereiben magyar vér csörgedez. Anyai nagyapja volt magyar, s a két háború között hagyta el hazáját. Az alig húszéves Helma valóságos nyelvzseni. Arabul, angolul, franciául, törökül, németül olaszul be­szél, csak magyarul nem tud egy kukkot sem. Tanítónő, egyben pedig a Lótus Utazási Iroda tolmácsnője. Hogy a szakmánál maradjunk, tőle elsősorban az egyiptomi köz­oktatás helyzete felől érdek­lődtem. — A ml kormányunk a for­radalom óta igen nagy súlyt helyez a kötelező iskolázta­tásra, legalábbis arra, hogy minden állampolgár megta­nuljon írni és olvasni —, mondotta Helma Gümei. — Elvben már be is vezettük a négyosztályos alapiskola kö- telezőségét. Elvben, mert ezt a tervet a mi viszonyaink között, mikor ezrével találni szétszórtan tíz-tizenöt sár­kunyhóból álló sivatagi tele­pülést, bizony nehéz lesz rea- • lizálni. A kormány elszántsá­gát bizonyítják azonban a gazdasági tényezők, amiket rögtön vázolok. Amíg például az 1953 és 1963 közötti tíz év során négyszázmillió font szolgálta Egyiptomban a köz­oktatást, 1969-ben, egyetlen év alatt nyolcvanmilliót köl­töttünk az arab gyermekek nevelésére. Később elmondotta tanító­nő Ismerősöm, Hogy gondol­nak a televízió iskola jellegű adásainak fejlesztésére is Egyiptomban, s ez nem meg­vetendő fegyver. Ugyanis tíz év alatt, mióta televíziós adás van Egyiptomban, közel egy­millió készülék talált gazdá­ra az arab családok köré­ben. Igen sokba kerül az egyip­tomi államnak az ipar, ke­reskedelem. mezőgazdaság szakembereinek kiképzése. \Két egyetemük, mely Kairó­ban és Heliopoliszban mű­ködik, nem tudja kielégíteni a szakember-szükségletet, márpedig Európa nyomába akarnak szegődni minden­képpen. Éppen ezért sok fia­talt küldenek állami ösztön­díjjal Európa és más konti­nens egyetemeire. Hazánk­ba, Magyarországra is jut az arab if jakból, akiknek a négyosztályos alapiskola után még hét évet kell középis­kolába járniuk. Ebből a hét évből két esztendő olyan, amikor gyakorlati munkát vé­geznek érdeklődési körüknek megfelelő munkaterületen. A négyéves alapiskola Egyip­tomban ingyenes, s ez már a forradalom egyik vívmánya. Később tanulmányi eredmé­nyüktől függően fizetik a kö­zépiskolai tandíjat a gyer­mekek szülei. Ami még ide tartozik: pa­naszkodnak egy kicsit az egyiptomi pedagógusok. Nem a gyerekek csintalansága, rossz munkakedve, nemtörő­dömsége miatt, hanem a fi­zetést találják alacsonynak. Valljuk be. a havi 20 font nem is sok. Egy jó szövetruhát nem lehet belőle csináltatni. A privát oktatás azonban arab barátainknál is divat, úgy hallottam. így valószínű­leg, átmeneti jeleggel, meg­oldják ezt a problémát. (Folytatjuk) EGRI VÖRÖS CSILLAG ' (Telelőn: 22-33.) Délután fél 6 és éste 8 órakor Tájkép csata után Színes lengyel fiim. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Mr. Zéró három élete Színes, szinkronizált angol film GYÖNGYÖSI PUSKIN Bostoni fojtogató (Felemelt helyárak.) GYÖNGYÖS l SZABADSÁG Filmklub HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kreml toronyórája HATVANI KOSSUTH Velem nem, asszonyom HEVES Én vagyok Jeromos •FÜZESABONY Olscn bandája üryeilet Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben (Tele­fon: il-10.) Rendelés gyermekek részére Is. Gyöngyösön: 19 órától szer­da reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Te­lefon: 17-27.) íLOÍLfiáfiá^&t MILÁNÓ Tina asszony ismét új ru­hával állít haza. — Rendben van, fiam. — mondja Giuseppe, a férj —, de ebben a hónapban már három új ruhát vettél. Tina asszony vállat von: — Mit tegyek, Giuseppe? Nem tudtam ellenállni az ör­dög kísértésének. — Ugyan, fiam, miért nem fordítottál hátat az ördög­nek? — Igazad van, Giuseppe! Hátat fordítottam, de akkor azt mondta: — Hátulról még sokkal jobban áll!... BUKAREST Tiberiu, a tízéves kisfiú, 50 lejjel érkezik haza. — Nézd csak, apu, mit ta­láltam az utcán! A papa szigorúan megnézi a pénzt, azután fiát: — Biztos, Tiberiu, hogy ezt ixUaki elvesztette és te talál­tad? Mire Tiberiu büszkén: — Persze, hogy biztos apui Láttam a bácsit, aki keres­te!... PRÁGA A mosodában felháborodott férfi kiáltozik: — Micsoda? Jól értettem? Elvesztik az ingemet, s még azt akarják, hogy fizessem ki a mosást? A kiszolgálókisasszony bá­jos mosollyal válaszolja: — Természetesen, kedves vendég! Hiszen előbb kimos­tuk és csak azután veszett el... BECS Az ifjú házaspár bejáratja az új gépkocsit. A motor egyszer csak bedöglik. — Ezek az átkozott gyer­tyák! — mérgelődik a férj. — Ez természetes, drága Gustavom — jegyzi meg Luise asszony. — Hiszen erős szél fúj... BELGRÁD A cipőüzletbe vevő érke­zik reklamációval] — Egy pár cipőt vettem itt tegnap, de olyan kényel­metlen és durván kidolgo­zott, hogy egyáltalán nem tu­dom hordani! A kiszolgáló enyhe rezig- nációval nyugtatja az izga­tott férfit: — Mit panaszkodik annyit, uram? Magának csak egy pár ilyen cipője van, de nekünk négyezer!... LONDON Azt mondja az előkelő borbélyszalonban Sir Cu- ningham: — Rémesen kopaszodom, Willy. Mondja, mit csináljak, hogy ne veszítsem el minden szál hajamat? Lehet ez el­len valamit tenni? A kitűnő fodrász odasúg­ja a vendégnek: — Nagyon egyszerű, sir! Gyűjtse össze őket egy üres dobozban!... PÁRIZS Monsieur Genevoix levelet küld főnökének. Monsieur így készül a könyv A világon évente 200. ezer könyv és 80 ezer időszaki ki­advány lát napvilágot. A XV. század közepétől — amikor Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást — 1800-ig 3 millió féle könyv jelent meg. Az utóbbi másfél száz év alatt több mint 12 millió! A fába, agyagtáblákba, papirusz-, vagy pergamenteker­csekre vésett, rajzolt betűk, mondatok. Míg Európában ko­lostorok mélyén papok, apácák másolták a kódexeket, Kí­nában már táblanyomatokat készítettek, a XI. században már felfedezték a szétszedhető — égetett agyag, majd fa’oe- tűt. Fémbetűket 1390-ben használtak először Koreában. Az­tán Európában is felfedezik a betűöntést, és a szedésnyo­mást. Lichtenberg, német író szerint — „az ólom jobban meg­változtatta a világot, mint az arany, a betűszekrény pedig még inkább, mint a puskagolyó ólma”. Hangosan kopogó gépek, betűkké, sorokká olvadó ólomtömbök, íestékes kezű., visszeres lábú nyomdászok. Oldalak, ívek. Nyomják, haj­togatják, borítóba kötik. Könyv — egy. száz, ezer. Te le betűvel, szóval, gondolat­tal. Lírával, vagy tudo­mánnyal. Az Egyetemi Nyomdában könyveket, időszaki kiadmá­nyokat, folyóiratokat, . lapo­kat nyomnak. A Műszaki, a Közgazdasági, a Jogi, a Medicina, a Kossuth, a Mó­ra, a Zenemű, a Tankönyv Kiadótól özönlenek ide a kéziratok. (Nálunk kevés a nyomda, még kevesebb a korszerű nyomda. Kapacitásuk évekre előre lekötött.) A megrendelő — a kiadó — részletes gyártási utasí­tással küldi nyomdába a kéziratot. Előírja, hogy mi­lyen alakú, hány oldalas, mekkora példányszámú könyvet óhajt. Milyen papí­ron, milyen betűtípussal nyomják, milyen borítóba kössék. Iroda az emeleten. A prog­ramozók, a gyártás,szervezé- si osztály anyag- és munka­analízist készít, műhelyek részére dátum és munkaóra szerint beosztja a feladatot. Aztán hol a nyomdai lét­számhiány miatt, máskor a szerzői korrektúra késésp, vagy időközbeni változások miatt átprogramozzák. A gépterem kicsi és han­gos. Pedig itt korszerű gé­pen dolgoznak. A monotyr. szedőgép billentyűin gyakor­lott mozduia’ okkal kopog­nak az ujjak. Betűk helyett lyukat üt a gép. A perforált tekercsek másik gépre ke­rülnek, amely a szalagtól vezérelve, kiönti — most már ólomból a megfelelő be­tűt. A monotyp szedőgépen a bonyolultabb, finomabb, igé­nyesebb munkák it szedik. A linotyp s/.edógép gyorsabb, //////////////////////////////////////// Tharaud-nak a következő szöveggel: „Kedves uram, mivel fele­ségül veszem Yvonne kisasz- szonyt, kérem, hogy a neve­zett hölggyel minden intim viszonyt szíveskedjék meg­szüntetni!” A főnök elolvassa a leve­let, azután így válaszol: „Elolvastam körlevelét, s bízom benne, uram, hogy kollégáim hozzám hasonlóan méltányolni fogják kéré­sét ...” BERLIN A vállalatnál megtudják, hogy a kedves, régi takarító- néni ötvenéves lesz. Elhatá­rozzák, hogy megünneplik ezt. Szólnak is a néninek, hogy egy kis megmelékezést tartanak a tiszteletére. / — Egy csudát! — hárítja el. — De Camilla néni, miért olyan szerény? Ilyen felejt­hetetlen szép napot meg kell üm\epelni! — Hogyne, hogy aztán másnap majd győzzem kita­karítani a kultúrtermet!... összeállította: Révész Tibor soronként mindjárt ólomba szedi a szövegel. (Regénye­ket, folyamatos, ábrák nél­küli írásokat szednek vele.) Ez a matematikai osztály. Az asztalok mellett, között félig kész szedések; tenger­nyi betű. Gondosan rend­szerezve, ok o-elölve, hová tartoznak. Mégis — el sem tudom képzelni, hogy talál­nak itt meg valamit. Nevet­nek. Nem is tanácsolnák, hogy kívülálló hozzányúljon! A monószedé-sbe kézzel szedik be a bo lyólult, mate­matikai képletek, műveletek s< rait, táblázat ,kai állítanak össze. Angol, francia, orosz, magyar sorokba illesztik az emeletes képieteket, jeleket. Feszülten figyelnek. Egy oldallal egy napig is foglal­koznak. Azt mondják, nem­csak figyelem, intellektus is kell a munkájukhoz. A hosz- szú teremben csűr» érettsé­gizett nyomdász áll az asz­talok mellett. Panaszkodnak: — Har­minc éve vagyok nyomdász. 2600 forint a fizetésem. Nem mondom, túlórával több is összejön. De meddig lehet ezt bírni? A másik: — Nézze, alig van köztünk fiatal. Fed’g az elmúlt években 300 tanulót képeztünk ki itt. Jó, ha 10 maradt belőlük a szakmá­ban. Elmentek máshová. Több pénzért. Kis pédányszámú, munka- igényes egyetemi tanköny­vek. Matematikai, fizikai, kémiai kiadványok. Mond­ják, neves tudósok, profesz- szorok gyakran ideállnak a nyomdász mellé. Nézik, kö­vetik, hogyan válik könyv­vé a kézirat. Korrektorok ellenőrzik, ol­vassák össze a levonatot az eredetivel. A javított szedést oldalakba tördelik, formába zárják, előkészítik a nyo­máshoz. A magasnyomású gépen Kertész Erzsébet Elizabeth című regényének lapjai nyo­módnak. A gép óránként kétezer-ötszázszor fordul. Gép hajtogatja, s rakja ösz- sze ívenként a könyvet. Az­előtt összehordónők gyalo­goltak naponta vagy 10—15 ' kilométert. Most gépre ada­golják, s ellenőrzik a könyv gerincén — ahová olyan je­let nyomtak előzőleg, hogy könnyen észrevehető legyen — egymás után következ­nek-e az ívek? Cérnafűző gépen fűzik, ra­gasztják, gömbölyítik a könyvtestet. Kézzel, vagy géppel szabják, formálják a borítót. Amott, a sarokban a „póninak” nevezett sváj­ci gép az ívekben összehor­dott könyv szélét levágja, ragasztja, a borítót rárakja — egy fordulat alatt. Az Egyetemi Nyomdában évente 3 ezer tonna papírból készül könyv. Majd ötszáz­féle könyv, kiadvány, köz­tük 80—100 féle tankönyv. Kádár Márta äMkm© 1971. február 23., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents