Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

R/frcUó > KOSSUTH l.M Schumann- és Brahms ­műven, 3,09 A kék dosszié, 3.20 Eégi melódiák. 10.05 Nyitnikék. 10.40 Zenekari muzsika. 11.30 A Szabó család. 12.20 KI nyer ma? 12.30 Tánczenei koktél 13.15 Népi zene. 13.45 Válaszolunk hallgatójuknak. 14.00 Mozart: D-dtir divertimento. 14.23 Kóruspódium. 15.10 Négy dal. ';p® 15.20 Iskolarádiói, 16.05 Muzsikáról fiataloknak. 16.33 Eötvös József «etek 17.20 Beethoven: D-dűr trM, 17.31 világgazdasági figyelő. 13.06 Népdalokkal egész évem át. 18.21 Pályám emlékezete. 13.42 Két Suppé-nyitány. 19.25 Hallgassuk együtt! 20.05 Töltsön egy órát kedvenceivel! 21.08 Gondolat. I 21.48 Két filmdal. 22.20 Esti hangverseny. 23.20 Picasso verset. 1 23.35 Népdalok. PETŐFI 8,05 Népi zene. 9.02 Próba közben. i­11.55 Néhány perc tudomány, 12.00 Verdi-operákból, 13.03 Balettzene. Kettőtől — hatig... 18.10 Kis magyar népraja. 18.15 Falusi esték. 18.56 Hasek: Svejk. Rádióváltozat. 20.23 Bartók: Zene hdro#-, ütő­hangszerekre és cselesztára. 20.59 Nóták. 21.20 Lemezgyüjtök hdsz perce. 21.40 Kanada feltárása. 22.00 Magyarországon elGsaO% 22.20 Könnyűzene. 23.15 Haydn-operarésztetek, MAGYAR 9.00 Delta. 8.25 v. Frank. Magyarul becs. NSZK film. 41.25 Telegroteszk. 16.45 Előkészítő a íelvétel! vizsgákra. 17.33 Hírek. 17.40 A muzsika apró követel. (Klsíilm.) 18.M A biológia forradalma. 18.35 Bartók-bemutatők nyomában. 18.45 Riportfilm. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 India felfedezése. 29.50 Thomas Mann: Lujzt, (Tv-játék.) *1.80 Vendégségben: Az Opera­ház balettegyüttese Bukarestben. 22.10 Tv-híradó. r/^3 EGRI VÖRÖS CSILLAG-; (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor Akik meghódítják az eget Szovjet film berepülőpilóták­ról. Fa 8 órakor Spartacus EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-ffT) Kis titkok Színes bolgár—nyugatnémet űlm. EGRI BfiKE: Szép magyar komédia. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Közjáték GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Felszabadítás. (Mérsékelt helyárak.) HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Idegen a cowboy ok között (Dupla helyárak.) HATVANI KOSSUTH Királyi vadászat HEVES: Bűn és bflnhődés I—II. rész. (Dupla helyárak) I5YFIKT Egerben; i9 őrátől csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsyzaillnsz- 1 ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek ré­széré is. , Gyöngyösön: 19 órától csütör- j tök reggel 7 óráig, a Jókai utca ;i k. szám alatti rendelőben. (Te- { gátba: 17-27.) I Moldvay Győző • Á piramisok árnyékában Küldöttgyűlés a takarék- szövetkezetnél Három község — Pély, Tarnaszentmiklós és Heves- vezekény — takarékszövetke­zetének körzeti küldöttgyű­lését tartottak meg a napok­ban. Több mint 80 küldött előtt ismertette a takarékszö­vetkezet elnöke a vezetőség beszámolóját az elmúlt négy év alatt végzett munkáról. Elmondotta, hogy növeke­dett a betétállomány és több mint 100 taggal a létszám is. A takarékszövetkezet segít­séget nyújtott a szövetkeze­ti tagok terveinek megvaló­sításához. A beszámolót ér­tékes hozzászólások egészí­tették ki és sző esett az elő­forduló hiányosságokról is. A jövőben tovább kívánják növelni a tagok létszámát és a szövetkezet betétállomá­nyát Mivel a takarékszövet­kezet választott testületének megbízatása is lejárt, a kül­döttgyűlés új vezetőséget is választott. Az új igazgatóság elnöke ismét Kácsor Géza lett. A küldöttgyűlést a fe­hér asztal mellett baráti be­szélgetés követte. Kádár Pál Pély 361 működik a méhészcsoport Az ÁFÉSZ hatvani méhész* csoportja jól sikerült eszten­dőről adhatott számot a MÁV művelődési házban rende­zett vezetőségválasztó köz­gyűlésen. A szakcsoport ve­zetősége mintegy 100 fő előtt adott számot az élmúlt év­ben végzett munkákról. A szakcsoport tagjai szerződé­ses kötelezettségüket 140 szá­zalékra teljesítették. A gaz­dasági mérleg kedvezően ala­kult Az elmúlt év során a méhészszakcsoport jövedel­me 16 ezer forintról 60 ezer forintra növekedett A beszá­molót vita követte, majd az új vezetőség megválasztása; Szűcs Ferenc Nyugdíjas-találkozó a traktorgyár egri gyáregységénél A Vörös Csillag Traktor­gyár egri gyáregységénél megtartották a nyugdíjasok találkozóját. A pártszervezet és a szakszervezet titkára fo­gadta a találkozóra érkező­ket és elkísérték őket egy üzemi sétára, ahol Ismertet­ték velük, hogyan fejlődött az elmúlt év során a gyár­egység. Oj üzemrészek épül­tek, korszerű szerelőcsarnok, irodaház — az évek óta nyugdíjban levők nagyon sok változást tapasztalhattak. Megnézték az öregek az új szakmunkásokat nevelő kor­szerű tanműhelyt is. A gyáregység vezetősége beszámolt az öregeknek ar­szül majd a IV. ötéves terv­ben. Ismertették azokat a számokat is. melyeket a szo­ciális intézkedések fejleszté­sére fordítanak. Többek kö­zött több mint egymillió fo­rinttal járulnak hozzá böl­csődék és óvodák építéséhez. Az üzemi séta és a beszá­moló után közös ebéden vet­tek részt a gyár nyugdíjasai. MarsaJkó János Hatvani „mostoha­gyerekek'" Néni is tudok megfelelőbb kifejezést találni települé­sünkre, mint azt hogy Hat­van mostohagyerekei va­gyunk. Szép, új településünk alig 13—14 éves. a miskolci vasút és a téglagyár közötti részen van. Sajnos telepünk csak nappal szép, este egyet­len villany sem világít. Most a belvárostól a sorompóig szinte nappali fényt áraszta­nak a korszerű villanyégők, de a sorompón túl a tégla­gyárig már csak a házak ab­lakain szűrődik ki némi vi­lágosság. Többször is kértük már, hogy javítsák ki a hi­bát hiszen a sötétben ki­menni se merünk az utcára, néha ki is jönnek, utána egy­két este égnek a villanyok és ismét sötétség borul a vidék­re. Legutolsó panaszunkkor arra hivatkoztak, hogy nincs égő. nem tudják pótolni. Mi viszont nehezen hisszük el, hogy a telepünkön levő köz- világítás égője egyszerre romlott el és hogy az égők élettartama csak két-három nap. Jó lenne, ha intézked­nének már az ÉMÁSZ szak­emberei, hogy telepünkön helyrejöjjön a közvilágítás. S. Jánosáé Gyulajji és nem gyulai Tudom, hogy ahol írással foglalkoznak, ott sajtóhiba is előfordul, de sajnos mosta­nában a lapokban nem csak sajtóhibáról van szó, hanem az ismeret hiányáról. Az idei Vadászati Világkiállításról szólva sokszor esik szó, hogy mi vár a vendégekre a dám­vad-állományáról híres Gyu­laion. Nem vagyok se vadász, se földrajztanár, mégis isme­rem, hogy ebben az esetben nem a gyulai erdőkről van szó. e bájos Békés megyi vá­roska erdejéről, hanem a Tolna megyei Gyulaj rezer­vátumáról Ügy gondolom, amikor az újságban is hibá­san jelenik meg és a rádió bemondónője is ugyanezt a hibát követi éL, mégis csak tisztázni kell a fogalmakat: Gyula fürdőjéről és nyári várszínházáról híres, Gyulaj pedig dámvad-állományáról. Szántó István IL Egyik forró napon meglá­togattam néhány építészeti remeket, amelyek az ezer év előtti Kairó emlékét őrzik. Legérdekesebb közöttük ta­lán a koptok Függőtemplo­ma, amely egy IV. századbeli régi egyiptomi erőd alapjai­ra épült. Innen a neve is. Oszlopai még az eredeti épü­letből valók, s ezeken függ a felül újjáépült templomrész. Egy másik épület, a 600 év« Szultán—Kasszán-me- cset, az adakozó kedvű ural­kodó emlékét őrzi. Monda szerint Hasszán, uralkodása kezdetén, dús kincsű, gazdag ember volt De nagyon sze­gényen halt meg, mert földi javait elosztogatta a nyo­morban élő arabok között. Az izlám egy másik, ké­sőbbi csodálatos műremeke a Mohamed Ali mecset, mely a Citadella szomszédságában áll. Belső falait, mint vala­mennyi izlám templomét, csak arab írással díszítették, mivel a Korán tilt minden élőlény-ábrázolást. Európai ember számára furcsák ezek a templomok. Főképpen mosdótermeik, kút- jaik miatt. Az efféle kiegé­szülés azonban Mohamed próféta bölcsességét dicséri. Ismerte híveit Tudta, hogy hadilábon állnak a tiszta­sággal, ezért írta elő a Ko­ránban az imádságok előtti kötelező kézmosást Ami biz­tos, biztos: legalább a kezü­ket ötször megmossák. A fanatikus izlámhfvők annyira komolyam veszik a Korán e rendelkezését, hogy a sivatagban sem tekintenek el tőle. Csak ott a forró ho­mok helyettesíti a vizet, az­zal dörzsölik tisztára a ke­züket napi imádságaik előtt ★ Bölcs előrelátásán alapul ama szokás is, mely a zsíros sertéstől és a szesztől tiltja az izlám követőit Mindket­tő az afrikai nagy hőséggel függ össze, amely nem enged túl zsíros, alkoholos kilengé­seket Nem is láttam része­get Egyiptomban. Akit lát­tam, az is európai volt. Mit isznak az arabok? Ma már legnépszerűbb ital a Coca-Cola, melynek üvegje másfél piaszter. Ittam cukor­nádlevet, amit szemünk lát­tára sajtolnak és csurgatnak kétes tisztaságú poharakba. Kedvelt ital az ugyancsak a helyszínen készülő narancs- és citromlé. Ásványvízzel, szódával nem érdemes kísér­letezni. Drágább, mint a leg­jobban megfizetett narancs­lé, vagy sör, 10 plasztert el­kérnek egy üvegért. S mit eszik az arab, ha már a sertéstől eltiltották? Attól függ, melyik népréteg­hez tartozik. A szegénypa­raszt, a féllah napi 5—6 piaszterből tengeti életét. En­nél nem is keres többet. Mit kap érte? Reggelire egy po­hár cukomádlevet, délre ma­rék rizst paradicsommal le­öntve, vacsorára pedig egy lángosszerű lepénykét, csi­petnyi darált birkahússal, fűszeres savanyúsággal. Kairótól 25 kilométerre, a sivatagban, a Szahara City­ben, mely egyik külföldieket vonzó éjszakai szórakozóhe­lye a fővárosnak, persze mi dúsabb vacsorát kaptunk. Kezdődött pirított krumpli­val, melyhez amerikai mo­gyorós salátát szervíroztak. Folytatódott fűszeres, darált bárányhús-gombócokkal, két­féle csípős saláta kíséreté­ben Majd sült csirke követ­kezett és siskabab, magyarul: pirított burka, ugyancsak agyonfűszerezett paradicsom- és hagymasalátával. ★ Talán érdekli az olvasót az is, mit milyen áron lehet vásárolni Egyiptomban. Nem sok gyakorlati érzékem van az üzleteléshez, ilyenformán lehet, hogy nem a legérde­kesebb cikkek árait figyel­tem meg. Tájékoztatásul min­denesetre szolgáljon az aláb­bi árlista, annak előrebocsá­tásával, hogy 100 piaszter tesz ki egy egyiptomi fontot, s a fizetések havi 3—4 fontnál kezdődnek. Az angoloktól örökölt tex­tilgyár például 3—4 fontért dobja piacra a szebb férfi­szövet méterét. A női szövet is 3 font körül mozog. A vá­szonanyag métere 80—90 piaszter. Falun, városon fő közlekedési eszköz a szamár és a teve. Egy szívós kis csa­csit 10 fontért, egy mélabús tevét 100 fontért lehet vásá­rolni. A banán kilója 7—8, a narancsé 5—6 piaszter. Egy komplett ebéd, nem is első osztályú helyen, 60 piaszter körül mozog A postán helyi telefonért 3 p/asztert, egy rossz képeslapért 8 piasztert kémek el Férficipőt 3—4 fontért, nőit ugyanennyiért láttam, de meg kell hagyni: igen nagy választékban és kitűnő minőségben. Egy fér­fiing, ha szép és divatos, 100 —140 piasztert ér. Moziba 16—18 piaszterért mehetsz, ezért viszont két filmet néz­het végig az ember együlté- ben. Furcsa szórakozás a mozi Afrikában. Tulajdonképpen keveréke mindenféle földi javai;' élvezetének. Bátran pipázhat, füstölhet a székso­rok vendége, miközben büfé­sek járják a termet, fenn­hangon kínálva étel- és ital- különlegességeiket. Ezekből vesz is magának jóformán ■minden néző, ám akinek a film és mind e nyalánkságok unalmassá válnak, önfeledten végigdőlhet a foghíjas szék­sorokon. Még a horkolásra sem kell vigyázni, hiszen e máskor annyira. kellemetlen zajt közömbösítik a terem­ben tobzódó egyéb hangfor­rások. Ami még érdekes: a fil­mek párosítása! Az Otellót óhatatlan egy vadnyugati piff-puffal házasítják, míg Hemingway partnere valami ismeretlen forgatókönyvíró, aki a hangzatos Dörgő Col­tok éjszakája címet adta mű­vének. S ez megy Kairó kö­zel 300 mozijában. Láttuk a Beatles-együttes filmjét jó zenével, de hallatlan baná­lis, szirupos történettel. Csak arra szolgált, hogy egy Mau- passant-novella filmváltoza­tára becsalogassa a félig arab, félig európai közönsé­get. Hát így is lehet árut kap­csolni! ★ » Megnéztem a kairói ope­ra híres, de nagyon szerény, fehérre pucolt épületét, mely elég közel esett szállásunk­hoz. Mint ismeretes, roham­munkával, a Szuezi-csatoma avatásának ünnepére, 1869. november 17-ére készült el, s Verdi Aidájával nyitottak, amelyet szintén erre az al­kalomra komponált a mester. A zened alkotás értékétől bi­zony messzire marad az épü­let. De úgy általában nine» is nagy kultusza Egyiptom­ban a színjátszásnak, az ope­rajátszásnak. Saját társula­tuk alig van, jobbára külföl­di énekesegyütteseket fo­gadnak, amelyek a gyarmati időkből angolt beszélő entel- lektüeleknek játszanak. Mondták arab ismerősök, hogy pár éve Kairóban járt a budapesti opera balett­együttese, s igen szép siker­rel játszották Bartók Csodá­latos mandarinját. Elragad­tatással emlegették Lakatos Gabriella alakítását, s Fe­rencs iket, aki életet lehelt a kairói filharmónikusok kis­sé álmos együttesébe... ról, mit gyártanak és mi ke­Alekszandr Szavcsenko Alkalmazott matematika (Folytatjuk) Alaoút a ház alatt „Jancsi + Manci s» Szerelem’’. Ez egy ősi, matematikailag teljesen tökéletes és vitathatatlan formu­la. Valószínű hogy ép­pen ezért évezrede­kig csillog majd az utódaink által égbe­nyúló épületek talpa­zatának gránitkockái­ba vésve... Az előbbi formu­lából az következik, hogy „Jancsi = Sze­relem — Manci, s hogy „Manci — Sze­relem — Jancsi”. Térjünk vissza a kiinduló megállapí­tásunkhoz, és a „Sze reimet” ellenkező elő­jellel vigyük át a bal oldalra. Ezt kapjuk: Jancsi + Manci — Smrelem — 0, Más szavakkal, ha Jancsiból és Manci­ből kivonjuk a Sze­relmet, zérót kapunk A kiinduló megál­lapítás alapján osz- szuk el a bal és jobb I I oldalt „Szerelemmel”. Ezt kapjuk: Jancsi 4~ Manci Szerelem *= 1. Vagyis a két ősz- szeadöadá, amelyek között a Szerelmet egyenlően osztjuk el, egy egységet ad — a társadalom elementá­ris magvdt, a csalá­dot. Az előző formulát így is felírhatjuk: Jancsi + Manci Szerelem ^Szerelem = 1. A két bal oldali mennyiség egyenlősé­ge esetén (amely egyébként axióma is) ezt kapjuk: Vj + V2 = !• Ezért mondja tehát ű férj, amikor bemu­tatja a feleségét: „Is­merkedjetek meg — a fele ... ségem ...” A matematika min­dent megmagyaráz. Oroszból fordította: Saiga Attila Muriéi Attmere asszonynak szeme se rebben, ha a ház, amelyben lakik, remegni kezd, s inognak a tárgyak benne. Nem gondol arra, hogy földrengés, vagy robba­nás lehet a környéken: Tud­ja; most megy el a vonat a ház alagsora alatt. Az angliai Sussex grófság­ban. Tunnel Cottage Clayton- ban lakik Attmere asszony és férje. A férj foglalkozása vasúti őr A házat a vasút­társaság építtette 1836-ban szolgálati lakásnak. A ház azóta is különlegessége a környéknek, amelyet a világ minden tájáról turisták néz­nek meg. A ház alatti alagútban már számos szerencsétlenség történt, a legsúlyosabb 1861. augusztus 25-én egy vasár­napi napon, amikor 25 em­ber vesztette életét három vonat összeütközése követ­keztében. Sokan követtek el az alagútban öngyilkosságot, s számos vadászkutya zuhant az alagútba vadászatok so­rán. Attmere asszony azon­ban teljes biztonságban érzi magát házában, amely szinte kastélyszerfien hat, boldog­nak érzi magát, mert soha­sem magányos. Mint mondja, állandóan jönnek a látoga­tók, nézegetők, s sokszor az az érzése, egyenesen neki ír­ták a népszerű dalt: „Van valahol ptv vonat... egyház alatt halad.” (Foto: KEYSTONESY— MTI— KS) % I97L február 17., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents