Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-03 / 28. szám
GERGELY SÁNDOR: Egy kubikos halálára Fe*>árás » Az Almár-völgyi pálos kolostor romjai 1896. február 3-án született Gergely Sándor. Az alábbi rövid írást a jelentős kommunista író 75. születésnapja alkalmából közöljük. Szabó Lajos, mezőtúri lakos, földmunkás, három gyermek apja, egy faluvégi dűle- dező viskó s egy kis hízó tulajdonosa, élt... De várjunk csak, még ne beszéljünk a haláláról, hiszen életében fc> történt feljegyzésre méltó. Szabó Lajos földmunkás 1934-ben cséplési' munkával összesen két mázsa búzát kereseti Járandósága ugyan több volt, de az uradalom csak két mázsát adott ki, a többiért, másfél mázsáért, pert kellett indítania. Szabó Lajos 1934-ben hat- wior szekerezett Mezőtúrról Peetre. Kubikos módra persze: nem ült szekérre, hanem —* maga előtt tolta a talicskát, és így haladt... Mezőtúr Pesttől majd kétszáz kilométerré van. Visszafelé is eny- nyi az út. Szabó Lajos tehát közel két és fél ezer kilométer gyalogú tat tett meg 1934- ben munkáért. S hasztalanul. 1934 végén elbúcsúzott a családapa az asszonytól s a gyerekektől. Két hétre való munkát szerzett a Kőrös-gát építésénél. A munkáért kilencven fillér órabér járt... volna. Szabó Lajos megcsókolta as apróságokat, elköszönt feleségétől, és Endrőd felé gyalogolt. Másnap este sürgöny verte fel Szabónét. A távirat arról értesítette az asszonyt, hogy férje a gyulai kórházban... haldoklik. Az asszony felkerekedett", egész éjszakán át gyalogolt, s a fáradtságtól támolyogva ért be Gyulára, A kórházban eszméletlenül, hörögve feküdt Szabó Lajos. Bal arca cafatokra volt verve, alsó és felső ajka feketére pörzsölödött. Hátán véres csíkokat szántott valami ismeretlen szerszám. Hasát kék daganatok borították. Mindkét keze görcsbe meredt, s két csuklóján sebes árkok húzódtak. Bokáját vasXXL — Olyan veszélyes a vál- , lalkozás? — érdeklődik* ijedten Ilse, és magához szorítja szeplős képű cinkosjelöltemet. — Nagyon — mondom és megnyugtatóan kacsintok. — De azért van esélye, hogy rendkívüli ügyességgel és bátorsággal kivágja magát a bajból. A részleteket sajnos nem közölhetem önökkel, azok csak kettőnkre tartoznak. Kérem, hagyjanak magunkra. Mindnyájan a faházikó mögé húzódnak, ketten maradunk kis Erikkel. — Erisz németül, ugye? — kérdem. Boldogan bólint, szeplői csak úgy lángolnak a kalandvágytól. Helyet mutatok neki mellettem a gyepén, lekuporodik, a füléhez hajolok, elmondom, hogy ml lesz a feladata. Ugrik fel, már rohanna is. Visszanyomom. •“> Semmi kapkodás! Előbb gondolkozz! Tervezd el maOlMMÍ£M 1SS1, február 3., szerda tag, véres csíkok szántották körül. Szabó Lajos eszméletlenül hörgött, szája habzott. Az ápolók azt mondták: mérgezés. Ezért habzik a szája. De a főorvos meg a kezelőorvos azt állította, hogy Szabó Lajos öngyilkos lett. — Felakasztotta magát az endrődi községházán — mondták az asszonynak. — Onnan hozták a csendőrök. Véletlenül Gyulán járt szekerével egy mezőtúri gazda. Ez a jó ember hazavitte a haldoklót az asszonnyal együtt. Szabó Lajos két nap múlva meghalt. Az asszonynak volt tizenöt pengő megtakarított. pénze. Ezt elkövetelte tőle temetésért a pap. Harminc pengőt kért Szabó Lajos hazaszállításáért a gazda. Az özvegynek nem volt harminc pengője. A nagygazda erre lefoglalta Szabódé viskóját. A koporsó meg az egyéb hozzávaló, ami nélkül halott nem kerülhet a földbe — újabb ötven pengőt jelentett. A koporsó« tehát lefoglaltatta Szabó Lajosné hízóját. Szabó Lajosné elvesztette a férjét, a házát és a hízóját. Csak három apró gyermeke maradt, meg néhány rozzant bútordarabja. Pontosabban: még egy vagyontárgya lett az asszonynak: megérkezett a hivatala értesítés, amely szerint Szabó Lajos öngyilkossági kísérletet követett eL, aztán tüdőgyulladásba esett, aimi halálát okozta... ★ Szabó Lajos kubikost kommunista ropirat "terjesztése miatt fogták el az endrődi határban á csendőrök. Halála előtt... Szabó Lajos egyszer-egyszer eszméletre tért és elmondta, hogy a csendőrök kikötötték. Ez okozta .a csuklósérülésekét és a kézfej görcsbe merevedését. Bokájára hurkot kötöttek, felakasztották, fejjel lefelé lógatva. Bokasérülése így támadt. De Szabó nem vallott. Erre a gyomrát s. a veséjét verték... A kommunistát vagy a gadban, hogy mely helyekre mész, lehetőleg közeliekre. Aztán megfelelő szállítóal- kalmatoesógot is kell szerezned. Vésd jól az eszedbe, csak kicsikről lehet szó! Nagyon vigyázz, nehogy valami bajuk essék. És a jelet se feledd! Megmarkolja az állát, ösz- szeráncolja a bőrt a homlokán, a szeplők egymásra ugranak. Pillantása a távolba réved. Töpreng. Taktikáról és stratégiáról... Annak idején a nagy dán király, Győzelmes Valdemár is bizonyára hasonló pózban meditált, mielőtt hadra kelt a Vendék ellen, hogy kitágítsa országa határait. Aztán kisimul a homloka, helyükre kerülnek a szeplők, a kölyök rám emeli porcelánkék szemét. Mindent megfontolt, mindent meggondolt. Kész a feladat végrehajtására. , Feltápészkodom a fűről én is, Bal kezemmel összefogom a plédet, a jobbomat némán feléje nyújtom. Keményen megrázza. Elszánt férfiak búcsúja, akik történelmi jelen- . 'őségű tettekre egyesítették " Tűket és a sírig bíznak egy'iisban. Sgy másodperc, és már be .s szaladt a fészerbe. A következő másodpercben inai kommunistasággal gyanúsítottat minden külön törvény- széki tárgyalás nélkül megölhettek a csendőrök, s — meg is ölték, nemcsak a Dunántúlon vagy a Hajdúságban, vagy Pesten, hanem íme, Endrődön is, a községházán, ahol előbb megmérgezték, s azután, hogy biztosak legyenek a halálában, felakasztották. Persze, Pesthez képest hátramaradt falu volt Endrőd. A pesti főkapitányságon néha, ha halálra kínozták a hóhérok a befogott elvtársakat, kidobták őket az utcára. A harmadik emeletről. Endrődön nincs harmadik emelet. Ott földszintes a községháza s á csendőrlaktanya. Ezért is olyan komplikált az egész ügy, ezért kellett a talpalás, a gyomrozás, a kikötés után még meg is mérgezni és felakasztani Szabó Lajost. » elő is bukkan, üres zsák a hóna alatt, fedeles kis kosár a karján. A harmadik másodperc: eltűnik a bokrok között Renate és barátai előszállingóztak, körém gyűlnek. Senki nem szól, nem kérdez, csak tekintetükből süt felém az emésztő kíváncsiság. Csend. Élvezem a helyzetet Itt én lettem a főrendező. , — Most mi a teendő? — érdeklődik végül is Ilse, és arra néz, ahol a kis Erik felszívódott. — Semmi különös — felelem. — Megvárjuk, amíg a fiú visszatér, Egy órába is beletelhet. Mivel a ruhám megszáradt, szíves önvédelmükkel én most elvonulok, és átöltözöm. A viszontlátásra, hölgyeim és uraim! Indulnék az ágakon száradó holmim felé, de Renate utánam kap, minek következtében majdnem lecsúszik rólam a takaró. Csepp híja, hogy pern változik önkénytelen sztriptízzé kitűnően megkomponált drámai jelenetem — Tibiké — könyörög a lány —, ezt nem teheted velünk! Hogy semmit sem közölsz az ötletedből, Engem mégöl a kíváncsiság. Megértem, hogy az egész tervedet nem árulod el, kudarc esetén egyedül akarod vállalni á felelősséget m — Vagy siker esetén egyedül a dicsőséget éi a... — morogja Hans Aakjaef, de Renate megsemmisítő pillantása belé fojtja a szót, — Rendben van — mondom nagylelkűen és megigazítom magamon a pokrócot. Remélem, úgy nézek ki benne, mint égy élszegényedett római patrícius, akiinek már tisztességes tógára sem futja ugyan, de‘ viselkedése mégis méltóságteljes és nyájas. — Az ötletét nem árulhatom el, Nem márMfkodús hói, lovagiasságból, nem is ' „ -hói. Egyszerűen inén újságírói tapasz* A múlt év őszén érdekes ásatásba kezdett Kovács Béla, az egri vármúzeum régésze és kutatócsoportja. A Szarvaskő előtti Almár- völgyben a Mária-Magdolná- ról elnevezett középkori páloskolostor romjait tárják föl. Az ásatások folyamatos- s^Ufát december második felében a zord, téli időjárás gátolta meg. A kutatócsoport tagjai most fagyszabadságon vannak, s a munkát a jobb idő beköszöntésével ismét folytatják. Kovács Béla azonban nem pihen. Az eddig föltárt köveket, al&pfalakat lefényképezte, megvizsgálta. Most, a téli napokban egyéb munkája mellett az anyag féltalatomból tudom, hogy az az ötlet, amelyről az ember fecseg, mielőtt megírná, veszít erejéből, hatékonyságából. Márpedig az írás is a megvalósításnak egy fajtája. Viszont elmesélhetek egy analóg történetet, amiből következtethetsz tervem jellegére. Megelégszel ezzel? Renate hálásan csippent a szemével. — Már nem is tudom — kezdem a sztorit — kitől hallottam, lehet, hogy olvastam. Egy kibernetikus automatáról szól. Olyan jól megtanult sakkozni, hogy sorra győzött le nagyhírű mestereket. Aztán leült vele játszani egy mókás fickó, aki tisztában volt vele, hogy semmi nyepőesélye nincsen, ö kezdett fehérrel. Kilépett huszárával. A masina is húzott valamit. Emberünk erre fogja a huszárt és visszateszi az alaphelyzetbe. Oda, ahol eredetileg is állt. A zseniális készülék, amely rengeteg megnyitást ismert, Ilyesmivel még soha nem találkozott. Két lépés után az ellenfél hadrendje ugyanaz volt, mint kezdéskor! Hol Rt a logika! Az automata képtelen volt megérteni az esetet, először csörgött, sistargett, füstölt, aztán kikapcsolta magát, Sokkot kapott, feladta a partit Ez minden, En is zavarba hozom, sokkolom az egész kibaut rendszert, aztán meg- zsarölofn a Törpéi Alábecsültem kis Erik bűnöző tehetségét. Még fél óra sem telt bele, felhangzott á megbeszélt jel a díszsövény mögül. Három rövid fütty. Tehát az első akció sikerrel járt! Akkorra én már rég felöltöztem, visszatértem a társasághoz és közömbös dolgokról beszélgettünk, minthogy a küszöbön álló hadműveletről normális ruhában .som Voltam hajlandó nyilatkozni. (Folytatjuk) dolgozásával foglalkozik. Már elkészítette az ásatások eddigi menetének, a föltárt részeknek a térképvázlatát is, amelyet szobája falán helyezett éL De ezekről a munkákról beszéljen maga a kutató. — Milyen réffi adatok maradtak fenn a kolostorról? — A hajdani, XIV. századi Márla-Magdolna kolostor Felnémettől északra, az Al- már-völgyben, az Álmár . és pi szarvaskői- patak' partján állt. A pálos kolostort 1347- bem Monoszlay Miklós egri püspök alapította. Okleveles adatok csak a XV. század elejéről vannak nagyobb számban a kolostorról. Ezek szerint 1401-ben a Heves Nagy értékű gyűjteménynyel gazdagodik a pécsi Janus Pannonius Múzeum: "tulajdonába kerülnek a híres Zsolnay család védett kerámiái. A Baranya megyei Tanács megállapodott a gyáralapító unokájával, Matya- sovszky-Zsolnay Margittal, hogy az általa őrzött mintegy 60, többnyire egyedi darabból álló muzeális értékű gyűjteményét a múzeumnak ] adja el. Képünkön: Matyasovszky- Zsolnay Margit a muzeális értékű kerámiák között. (MTI-foto — Bojkor József) Vidróczky Marci a múlt század második felében országszerte ismert betyár volt. Tevékenységéről, életéről már eddig is sokat írtak, de mindeddig nem született olyan összefoglaló jellegű munka, amely a híres betyár életét teljes részletességgel és hitelesen feltárta volna. Erre a munkára vállalkozott most Bőgd ál Ferenc, a miskolci Herman Ottó Múzeum neves etnográfusa. Bogdál Ferenc a közelmúltban megjelent „Vidróczky Marci az észak-magyarör- szágl néphagyománybon és az irodalmi forrásokban” című könyvében a nevezetes betyár tudományos igénynyel feldolgozott élettörténetét nyújtja az olvasónak. Vidróczky Mártont szoros szálak fűzik Heves és Bor- ; sód megyéhez. 1837-ben született Mónosbélen. Életének eseményei főleg Borsod és Heves megyékhez kötődnek. A szerző munkája bevetőjében az észak-rnagyarorszá- gl betyár-világ XIX. századi történetét tekinti' át tesebben írt két betyár; An-; megyei Bothond-birtok egy részét Farmosi Mihály fia, Vid ajándékozta a kolostornak. Viszonzásul Miklós perjel és a szerzetesek kötelezték magukat arra, hogy kívánságuk szerint a kolostorban fogják őket eltemetni. Egy 1418-as pápai bullában Leonardus de Agria pálos fogadalmas névvel találkozunk, aki a pápától azt kérte, hogy szigorúbb szerzetbe léphessen át. A feltételezések szerint a kolostor lakója volt Emericus de Felnémeth. aki 1448-ban a bécsi egyetemen tanult. Az 1552-es ostrom alatt a kolostor elpusztult és nem is építették fel. Talán kpzel állunk az igazsághoz, há a kolostor szerzetesei közé soroljuk a Felnémeti Névtelent is, aki 1565-ben szatirikus éneket írt a protestánsok éllen. Abban az időben Mágócsy Gáspár volt az egri vár kapitánya, áld maga is protestáns lévén, köny- nyen ellentétbe kerülhetett nemcsak vallási téren, de birtokjogi kérdésekben is a kolostorral. Fennmaradt latin kéziratok tanúsága szerint a kolostorépület a XVI. század végére teljesen elpusztult. A romokat, a birtokhoz tartozó régi szőlőket és a tarkanyi malmot 1584- ben évi négyszáz forintért Bősé Farkasnak adták el a szerzetesek.. — Kinek a javaslatárts, kezdték el az ásatásokatT — Nemrég az Egri Városi Tanács kezdeményezésére láttunk munkához. Az ásatásokhoz 25 ezer forint támogatást kaptunk. Munkánk eddig eredményes volt, hiszen az ásás során faragott kövek, a néhai gótikus kolostor alap- falmaradványai és boltíves pincqfalmaradványok kerültek elő, ami azt bizonyítja, hogy valamikor bort tárollak ott. A pinceboltozat egyik, .zárókövén pedig jól kivehető évszám olvasható: 1519« — Mi less a föltárt kolo»• tor sorsa? — Egerben évről évre növekszik az idegenforgalom, A Bükk-hegység lábénál elhelyezkedő megyeszékhelyre látogatók szívesen felkeresik a város környékét is. A távlati fejlesztési tervben többi között Eger környékének rendezése is szerepei. így várhatóan az Almár- völgy rendezése is, ahol reprezentatív üdülőparkot lehetne kialakítani. Ennek a parknak pedig mintegy érdekes színfoltjai lehetnének a föltárt kolostor romjai is, amelyek egyébként egy nagyon szép fenyőerdő mentén terülnek el. gyál Bandi és Zöld Marci tevékenységéről. Ezek után főleg levéltári források alapján összefoglalja Vidróczky életének és halálának történetét. Pontosan tisztázta m betyár eddig vitatott szüle-í tési helyét és évét. Ezt kő* vetően Bogdál azt vizsgáljál hogy a Vldréczky-hagyomá- nyok hogyan tükröződnék a korabeli és a század eleji hírlapokban. Munkája utolsó — a könyv legterjedelmesebb részében — ártól te, hogy a híres betyár hogyan él a néphagyományokban. A könyv végén lévő bőséges jegyzet a témával tovább foglalkozni szándékozók, a közölt német nyelvű 'tartalmi kivonat pedig a külföldi olvasók igényeit elégíti ki. A munka a Borsod—Miskolci Füzetek irodalomtörténeti sorozata 7. számaként a Miskolci Városi Könyvtár kiadásában jelent meg 80 oldalnyi terjedelemben. A könyv az etnográfusok. történészek és a múlt iránt érdeklődők számára ha*anos olvasmány le*. Szecskó Kárt*y Mentusz Károly Könyv jelent meg • Vidróczky Marciról
