Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-16 / 39. szám

I Hétfő esti külpolitikai kommentárunk Az új ötéves terv visszhangja (iGVSZÓLVAN csak órák teltek el azóta, hogy közzé­tették a Szovjetunió új, kilencedik ötéves tervének irány­elveit, a fontos dokumentumnak azonban máris széles körű nemzetközi visszhangja támadt. A Lengyel Egyesült Munkáspárt központi lapja, a Trybuna Ludu mindenekelőtt arról a sikeres starthelyzet­ről ír, amelyben az új szovjet ötéves terv van; célkitűzé­seinek megvalósításához ugyanis biztos alapot nyújtanak az előző ötéves terv eredményei, azok a sikerek, amelye­ket a Szovjetunió népgazdasága az 1966—70-es időszakban elért. A Német Demokratikus Köztársaság sajtója kiemeli, milyen nagy jelentőségű az új szovjet ötéves terv nem­csak a Szovjetunió fejlődése tekintetében, de nemzetközi szempontból is, hiszen szolgálja valamennyi békéért har­coló erő összefogását, gyarapítja az egész szocialista vi­lágközösség erejét. A bolgár lapok szerint az új ötéves terv a szovjet társadalomnak a kommunizmus útján való előrehaladásában fontos szakasz lesz, jelentősége: a kom­munizmus anyagi—műszaki bázisának megteremtése, az ország gazdasági és védelmi erejének gyarapítása. MÁK A NYUGATI SAJTÓBAN IS megjelentek nem­csak az első jelentések a Szovjetunió új ötéves tervéről, de az első kommentárok is. lg;- például érdekes a tokiói lapok véleménye: eszerint a Szovjetunió különösen a nép anyagi és kulturális színvonalának fellendítésére fordít figyelmet az új ötéves tervben. Az angol sajtó értékelé­sének homlokterében a szovjet ötéves tervnek ugyanez a vonása áll: megállapítják, hogy az irányelvek a szovjet dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további eme­lésére tették a hangsúlyt A Francia Kommunista Párt lapjában, az Humanité- ban terjedelmes moszkvai tudósítás számol be az irány­elvekről, hangsúlyozva, milyen fontos szakasz lesz a 9. ötéves terv a szovjet társadalom további előrehaladásá­ban a kommunizmus útján. Még az amerikai sajtó vezető lapja, a New York Ti­mes is nagy terjedelemben foglalkozik az eseménnyel. Az újság moszkvai tudósítója az irányelvek tervezetét „nagy­szabású politikai döntésnek” nevezi és kénytelen kiemel­ni, hogy az új ötéves terv a szovjet nép jólétének eme­lésére fordítja a legnagyobb figyelmet Egy másik ame­rikai újság, a Washington Post című napilap aláhúzza, hogy az új ötéves terv a tudományos—műszaki haladás ütemének meggyorsítását irányozza elő. BARÄT, ellenfél és ellenség EGYARÁNT alapos terjedelemben foglalkozik az új ötéves terv irány­elveivel, ha persze más-más nézőpontból és hangsúlyok­I kal is. Ám a dokumentum óriási jelentőségét, s azt a tényt, hogy a Szovjetunió újabb, hatalmas arányú fejlő- 5 désének küszöbére lépett, még az ellenség sem tudja > elvitatni. > Tavaly 120000 külföldön élő ni agyai* látogatott haza A Magyarok Világszövetségének munkájáról, terveiről nyilatkozott Kárpáti József főtitkár Evek óta tapasztaljuk a hazalátogatók számának nö­vekvő tendenciáját, de a ta­valyi „csúcsforgalom” a vártnál is magasabb volt: mintegy 120 060 honfitársun­kat üdvözölhettük idehaza. A legtöbben Ausztriából, az Egyesült Államokból és Ka­nadából érkeztek, s meg­kezdődtek a csoportos láto­gatások olyan távoli világ­részekből is, mint Ausztrá­lia és Dél-Amerika. Általá­ban ugrásszerűen emelke­dett a csoportos hazalátoga­tók aránya, s közülük mint­egy tízezren vettek részt — k i várnájuknak megfelelően — országjáró túrákon, meg­tekintették az új létesítmé­nyeinket, Balaton környéki városainkat, felkeresték tör­ténelmi műemlékeinket, él­vezői voltak kulturális ren­dezvényeinknek. Az idegen­ben élő magyarság töob tíz­ezres tömegét külö nősen három esemény vonzotta ha­za •• felszabadulásunk 25. év­fordulója, az államala­pító István király mille- niuma és a Bartók Béla jubileumi év számos ha­zai rendezvénye. Nagy sikerrel zárult a kül­földön élő magyar képző­művészek Budapesten meg­rendezett kiállítása, s a jó tapasztalatok arra ösztönöz­nek bennünket, hogy más területeken is próbálkozzunk hasonló találkozók szerve­zésével, az itthon és külföl­dön élő művészek, tudósok kölcsönös megismertetésével. A Magyarok Világszövetsé­gének elnöksége most vizs­gálja annak lehetőségét, hogy megrendezze a külföl­dön élő zeneművészek ha­zai találkozóját, konzultá­cióját. A magyar kultúra terjesztői — élvonalbeli tán­cosaink, énekeseink, zene­művészeink és színművésze­ink — évről évre növekvő számban tesznek eleget kül­földi magyar egyesületek meghívásának. Műsorukat az elmúlt esztendőben több tízezer honfitársunk tekin­tette meg nemcsak Európá­ban, hanem más világrésze­ken is. Igyekszünk az idén is minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy magyar mű­sorral örvendeztessük meg kint élő honfitársainkat. A Bartók jubileumi év külföldi rendezvényeihez to­vábbra is segítséget nyúj­tunk a külföldi magyar egye­sületeknek. Felkészülünk a hazaláto­gatók fogadására: igyekszünk segítséget nyújtani az érdeklődők­nek, hogy minél alapo­sabban megismerkedje­nek az ország mindenna­pi életével, a mai ma­gyar valósággal, fejlődő városainkkal és újabb létesítményeinkkel, talál­kozzanak az ipari üze­mek és tsz-ek dolgozói­val is. A Magyarok Világszövetsé­gének utazási irodája e kí­vánságokat figyelembe vé­ve állítja össze a hazaérke­zők programját. Az idén a hazalátogatók száma való­színűleg nem változik, de több fiatalt és gyermeket várunk, akik az itthoni nya- ra’ást ? vinye'vi tanulással kötik egybe. A következő anyanyelvi konferenciát — az előzetes tervek szerint — összekapcsoljuk Petőfi Sán­dor születésének 150. évfor­dulója emlékünnepségeivel idehaza, s külön programot állítunk össze a magyar egyesületek számára hogy velünk együtt ünnepelhes­sék a szabadságharcos köl­tő emlékét. Külföldi honfitársaink, mint ismeretes, az árvíz pusztítása idején anyagiak­ban is részt vállaltak az ár­víz sújtotta vidékek lakos^ ságának megsegítéséből. El­határoztuk, hogy az idén ha­zalátogató vendégeinket el­visszük az újjáépített fal­vakba és községekbe, hogy saját maguk is meggyőződ­jenek arról, mi minden tör­tént a pusztítás nyomainak eltüntetéséért, a katasztrófa okozta sebek begyógyításá- ért. Szadat—Tito találkozó KAIRO. Tito jugoszláv és Szadat egyiptomi elnök délelőtt két és fél órás eszmecserét tar­tott a Kubbeh palotában. A megbeszélésen a két kor­mánydelegáció is részt vett. Az államfők áttekintették általánosságban a nemzet­közi helyzetet és különös fi­gyelmet szenteltek a közel- keleti konfliktusnak, Szadat kifejtette jugoszláv vendé­gének egyiptom kezdemé­nyezését, valamint Gunnar Jarring ENSZ-közvetítő ja­vaslatait. Tito beszámolt az utóbbi időben tett európai látogatá­sairól és azokról az üzene­teiről, amelyeket a négy nagyhatalom államfőihez in­tézett a Biztonsági Tanács 1967-es határozatának vég; rehajtásával kapcsolatban. A két elnök legközelebb pénteken este találkozik új­ra. Tito vasárnap érkezett egyhetes látogatásra áz EAK-ba. Interjú Belfastból Hz un'onisfa rendszer kép'elen megoldani az országrész súlyos proliiméit” »» BELFAST. — Az észak-írországi vál­ságos helyzet a brit gyar­mati politika egyenes követ­kezménye, a legutóbbi véres események közvetlen oka pedig az, hogy a brit kato­nai parancsnokság brutáli­san végrehajtott házkutatá­A XXIV. kongresszust meg­előző területi pártkonferen­ciák részletben elemezték a Szovjetuniónak a XXIIL kongresszus óta elért gazda­sági eredményeit. A küldöt­tek megállapították, hogy az élet igazolta az 1966—70. években végrehajtott VIII. ötéves terv irányelveinek he­lyességét. A terv eredményes végrehajtása a tudomány és a technika vívmányainak ál­talános hasznosításával a társadalmi termelés nagyipa­ri jellegű fejlesztésével, a munkatermelékenység növe­lésével a népgazdaság min­den ágában biztosította a ha­tékonyabb és gyorsabb fej­lődést, valamennyi szovjet ember anyagi és kulturális szükségletének teljesebb ki­elégítését. A szovjet ipar ter­melése az előirányzatnak megfelelően nőtt: másfélszer nagyobb, mint az előző terv­A% SZKP XXIV, honQrettssuaa előtt Beszédes számok időszakban. Csupán a növe­kedés értéke majdnem azo­nos azzal a termésmennyi­séggel, amelyet a Szovjet­unió az első két ötéves ter­vében együttvéve elért. A fejlődés lényeges eleme, hogy korszerűbbé vált az ipar ágazat: szerkezete, to­vább javult az ágazatok kö­zötti arány, és fellendültek a gazdaságosabb iparágak. A népgazdaság műszaki re­konstrukciójának eredmé­nyeként bővült a közszük­ségleti cikkek gyártása, az elektronikai és az atomener­getikai ágazatok termelése, s létrehozták a szintetikus és nagy tisztaságú anyagokat előállító üzemrendszereket. Háromsiorosára litt a fa usi viiiaifjifasziás Az utóbbi öt évben is nagy gondot fordítottak a villa­mos energia termelésének gyors ütemű fejlesztésére. Az előirányzatnak megfele­lően olyan nagy kapacitású energetikai blokkokat he­lyeztek üzembe, amelyeknek egyenkénti termelése 500— 300 ezer kilowatt. A Szov­jetunióban ma néhány nap alatt több villamos energiát állítanak elő, mint a cári Oroszországban egy év alatt; a VII. ötéves terv időszaká­ban ehhez még több hétre volt szükség. Az üzemek óriási mértékű villamosenergia-felhaszná- lása mellett megnőtt a lakos­sági áramfogyasztás is. A fa­lusi háztartások háromszor annyi villamos energiát hasz­náltak fel, mint 1966-ban, a városi lakosság 60 százalék­kal fogyaszt többet, mint öt évvel ezelőtt. A gépgyártásban, különö­sen az automata és félauto­1971. február 16, kedd mata szerszám- és más gé­pek gyártása került előtérbe. A könnyű- és élelmiszer- ipar gépeinek gyártásának fejlődésére jellemző, hogy 1966 óta kb. háromezer olyan új könnyűipari géptípust konstruáltak és helyeztek tu­catjával üzembe, amelyek vi­lágszínvonalat képviselnek. A személygépkocsi-gyártás négyszeresére nőtt; a kőolaj- termelés évi 20 millió ton­nával emelkedett; a műtrá­gyagyártás pedig meghaladta az évi 60 millió tonnát, ami kb. duplája az 1966. évi ter­melésnek. Kapi tízezer fa ás A VIII. ötéves terv során különösen nagy gondot for­dítottak az építőipar fejlesz­tésére. Ennek eredményeként minden eddigi tervciklus üzem- és lakásépítési prog­ramját felülmúltak. Évente 13—14 millió ember Költözött ú.i lakásba, de voltak olyan évek, mint 1969, amikor 16 millió. Átlagosan naponta te­hát mintegy 9—10 ezer csa­lád tarthatott lakásszentelőt. Ha a legutóbbi ötéves terv­ben épült kisebb és nagyobb üzemek, művelődési, keres­kedelmi és egyéb intézmé­nyek számát vesszük alapul — kiderül, hogy naponta 2 —3 új létesítménnyel gyara­podott a szovjet népgazda­ság. E roppant arányú épít­kezés elősegítette, hogy hatá­rozottan áttértek az építke­zés nagyipari módszereire, tömegesen alkalmazzák az előre gyártott vasbeton ele­meket. Jelenleg például a moszkvai építkezéseknek több mint 85 százalékához előre gyártott elemeket hasz­nálnak. A kongresszus irányelvei­nek megfelelően mintegy 25 százalékkal emelkedett a szovjet mezőgazdaság terme­lése. Cukorrépából 33, gabo­nafélékből 25, húsból 20, tej­ből 23 százalékkal termeltek többet, mint a korábbi évek­ben. A szemes termények előállítása évi 32 millió ton­nával emelkedett Ezek az eredmények különösen ak­kor figyelemreméltóak, ha te­kintetbe vesszük, hogy a szovjet meaőgazdaság a nem­zeti jövedelemnek több mint egyharmadát szolgáltatja. A kolhozok és szovhozok mind gazdaságilag, mind po­litikailag tovább erősödtek és szilárdultak, jelentősen növekedett anyagi és techni­kai bázisuk. A mezőgazdasá­gi beruházásokra kétszer annyit fordítottak, mint. a megelőző tervidőszakban. Így korszerűbbé vált a mezőgaz­dasági termelés színvonala és a hosszú távon megtérülő beruház W:ok mellett rendkí­vüli mértékben felduzzadt a szovhozok és kolhozok gép­parkja is. Az utóbbi 5 évben a mezőgazdaság mintegy másfél millió traktort, több mint 1 millió tehergépkocsit és félmillió kombájnt kapott. Az új Időszak lényeges jel­lemzője, hogy a kolhozok jö­vedelme mintegy 40 száza­lékkal emelkedett és az ál­lami beruházások mellett a Híját erőből történő hozzájá­rulás is segítette az egyre iparszerűbbé váló termelést. ü növekvő jólét adatai A mezőgazdaságban dolgo­zó 27 millió szovjet ember munkájának eredményeként több hús, tej, tojás és gabo­na került a dolgozók aszta­lára. A lakosság az utóbbi években mintegy 27 száza­lékkal több húst, 20 száza­lékkal több cukrot fogyasz­tott, mint korábban. Az egy főre jutó húsfogyasztás az előirányzottnál magasabb mértékben, 6 kg-mal nőtt. A becsületes munka, a gaz­dasági sikerek lehetővé tet­ték, hogy tovább emelkedjék a szovjet nép életszínvonala. Ha nem számítjuk a köz­vetett juttatásokból szárma­zó kedvezményeket, akkor is. a munkások és alkalmazot­tak havi bére több mint 20 százalékkal, a kolhoztagoké pedig még nagyobb mérték­ben nőtt. Az elmúlt időszakban to­vább ijővült a közép- és fő­iskolai hálózat. Az ötéves terv időszakában 7 millió kö­zép-, illetve felsőfokú vég zettsógű szakembert kéorz tek ki. Érdemes megjegyez­ni, hogy az orvosok és mér­nökök tekintetében a Szov­jetunió világviszonylatban az első helyet foglalta el. Az általános műveltség magas fokára utal az a tény, hogy munkásainak 60 százaléka rendelkezik közép-, illetve felsőfokú végzettséggel, a kolhozparasztoknak 33, az al­kalmazottaknak pedig 93 százaléka. A számok bizonyítják, hogy az SZKP XXIV. kongresz- szusán jóváhagyott politikát következetesen végrehajtóttá a szovjet nép és olyan mér­tékben gyarapította a kom­munizmus anyagi-technikai bázisát, amilyenre a múltban még nem volt példa. at x sokkal, előre megfontolt ki­hívást intézett az ír nemze­ti érzésű békés lakosság el­len — jelentette ki az MTI tudósítójának adott nyilat­kozatban Írország Kommu­nista Pártjának két vezető­je: James Stewart, a titkár­ság tagja, a párt észak-íror­szági főtitkárhelyettese és Betty Sinclair, az országos végrehajtó bizottság tagja. A brit katonai parancs­nokság, valamint a belfasti konzervatív-unionista kor­mány a házkutatásokkal és a többi provokációval el akarta szigetelni a tömegek­től a baloldali haladó erőket. Az unionista rendszer kép­telen megoldani az ország­rész súlyos problémáit: nem képes felszámolni a gazdasá­gi elmaradottságot, a nem­zeti, illetve vallási megkü­lönböztetést és a katasztrő- fális arányú munkanélküli­séget, amely a munkaképes lakosság nyolc százalékára terjed ki. Az ír kommunisták hatá­rozottan elítélik az egyéni terror és a fizikai erőszak módszereit, amelyeket az ír köztársasági hadsereg (IRA) nevű nacionalista szervezet szakadár csoportja, az úgy­nevezett „ideiglenesek” 'al­kalmaztak. Ilyen módszerek például a lesipuskás me­rényletek. illetve az utak aláaknázása, amelyeknek legutóbb öt ártatlan dolgór zó esett áldozatul. Ezek ki; zárólag a hatóságok népelle­nes politikáiét segítik elő, elvonják a dolgozók figyel­mét a valódi feladatoktól és a politikai harc helyes mód­szereitől. Scheel az USA-ban Nincs ebemét Bonn és Washington között... BONN. Walter Scheel bonni kül­ügyminiszter hétfőn hatna­pos hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott. Programján két megbeszé­lés szerepel Rogers amerikai külügyminiszterrel, továbbá találkozó Kissingerrel, Nixon elnök külpolitikai főtanács­adójával, a szenátus kül­ügyi bizottságának tagjaival, Stans keresekdelemügyi mi­niszterrel és a washingtoni külügyminisztérium több ve­zető funkcionáriusával. Scheel New Yorkban felke­resi U Thant-ot, az ENSZ főtitkárát is. A tárgyalások témái kö­zött szerepel a „keleti politi­ka”, benne a nyugat-bepüni problémák, a Közös Piac és az amerikai gazdaság viszo­nya, valamint számos kisebb jelentőségű kérdés. Scheel utazásának fő célja az, hogy bebizonyíthassa a bonni kor­mány ellenzékének: nincs el­lentét Washington és Bonn között Brandt ..keleti poli­tikájának” megítélésében. képfdvírönkon érkezett vonta 4 boszniai Zenica és Zepce között közlekedő, Diesel iású személyvonat mozdonya egy Zenica. melletti alapúiban Agyulladt. A tűz piAanatok alatt átterjedt a személy kocsik- ra is. A vonat 200 utasa közül — az eddig beérkezett jelen­tések szerint — 35 meghalt, a sebesültek száma 100 fölött van. Képünkön: az ötórás megfeszített munkával sikerült az szerelvény roncsait kivontatni az alagútból.

Next

/
Thumbnails
Contents