Népújság, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-02 / 27. szám

fflLAG PROLETÁRJA* EGYEST!*JETEK )

AZ MSZMP HEVES MEGYE« BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAHACS NAP<lAPiA

XXII. évfolyam, 27. szám

1971. február 2.. kedd

1 erviexibon

(3. oldalon!

Honnan kapta a nevét Eger varosa?

(4. oldalon)

A felnémeii „lopott lagzi‘

(5. oldalon)

Befejeződött a Vi. téli úttörő-ói iiupia

(6. oldalon)

Bírálat, — hírűiről

A próság, mégis, hogy felbosszantja az embert, ha ott ül a presszó, vagy étterem asztalánál és nem szól hozzá senki. Pedig a felszolgáló, a pincér ott ácsorog, s ha hozzá fordul az éhes, vagy szomjas vendég, egy rövidke megjegyzéssel már ki is szolgálják: nem az én asztalom. Semmiség, mégis bosszantó, mert ezzel sem szomj'at, sem éhséget nem lehet oltani.

De mennyivel bosszantóbb, ha a művezető kezdi el sorolni: mit kellene tenni a munkafegyelem javítása érdekében, ha az igazgató fejtegeti, hogyan lehetne jobban ösztönözni a munkára, ha a brigádvezető ostorozza dörgedelmes hangon a brigád tagjait —, mert a betakarítással nem úgy dolgoztak, ahogy elvárta tőlük, ha a hivatali osztályvezető munkaértekezleten „lelkizget” beosztottjaival, mert türelmetlenek, idegesek az ügyfelekkel.

Van egy jő 'magyar mondás: messziről jött ember azt mond, amit akar. De hát a művezető, az igazgató, a brigádvezető és az osztályvezető egy sem jött „mesz- sziről”, ott él, ott dolgozik, ott irányít! Miért akkor ez a „kívülről” jött bírálat, miért sorolják ők, mit kellene tenni!? Kinek sorolják ezt, kit „biztatnak" az intézkedésre? A vezető kötelessége — az állam, a párt, a beosztottjai egyaránt ezt várják tőle — hogy ne csak „beszéljen a dolgokról”, hanem intézkedjen is, hárítson *1 minden akadályt, a hatékonyabb munka érdekében.

A jelenlegi irányítási rendszer növelte a vezetők önállóságát, erősítették az egyszemélyi vezetést. Mindez természetesen a vezetők felelősségének növekedésével is együtt jár. Nemcsak a nemzeti vagyon millióinak, vagy milliárdjainak óvása, hanem emberek, családok százainak, ezreinek a sorsa, jelene és jövője is függ munkájától. A vezető éppen ezért — legyen az párttag, vagy pártonkívüli — mindenkor felelős az állam és a párt, a kollektíva előtt tevékenységéért, a rábízott emberek munkájáért. A megyei pártértekezlet beszámolójának kiegészítésében a több kedvező tapasztalat felsorolása mellett ezt is olvashatjuk: „...a vezetők egy része elbizakodott, úgy vélte, hogy az átmenet számottevő gondoktól mentes lesz és ebben az illúzióban ringatva magukat nem figyeltek fel számos új jelenségre, nem tették meg a szükséges intézkedéseket...” Ennek hatására csökkent a munkatermelékenység, nagyobb munkaerővándorlás indult meg, a termelés üteme csökkent és ezek természetszerűen kihatottak a jövedelem megalapozottságára, színvonalára. A megye párt- szérvei és a gazdasági vezetők együttes fellépése nyomán megszűntek ezek a kedvezőtlen jelenségek, s az 1970-es év már kedvező változást hozott.

M

indezt azért érdemes visszapergetni, mert egyesek nagyon sokszor csak a kétkezi munkások felelősségét hangsúlyozzák. Megyénk munkásai — ezt többször bizonyították már — érzik és vállalják a felelősséget a szocializmus építésének feladataiért. A gazdasági vezető azonban nem lehet mentesítve az emberek neveléséért, felemelkedéséért érzett felelősségtől. „Minden vezető legyen tudatában annak, hogy feladatát, funkcióját megbízásból látja el, a munkásosztályt szolgálja és a munkásosztály minden tagjával úgy bánjék, mint az uralkodó osztály tagjával. Követelje meg a rendet, a fegyelmet, a pontos munkát, a maga részéről viszont biztosítsa a tisztességes emberi bánásmódot” — mondotta Gáspár Sándor kongresszusi felszólalásában.

Ez az idézet a vezetők ars poétikája is lehetne és

ehhez kapcsolódik a megyei pártértekezlet egyik megállapítása is: „A párt felelős országos és helyi méretekben egyaránt a politika kidolgozásáért és a gyakorlati végrehajtás irányításáért, de nem vállalhatja magára a felelősséget azokban a részkérdésekben, amelyek a po-i lilika végrehajtása során a gazdasági, az állami és tömegszervezeti szerveknél jelentkeznek .. .”

E

zt a felelősséget kell éreznie minden szinten a vezetőknek és a várt, a társadalmi szervek az egész kollektíva segítségével szolgálnia az adott munkaterületén a párt politikáját. (papp)

Minden kockázatot váPaínak

Menyien perces késessel startolt az Apollo 14.

WASHINGTON;

Magyar idő szerint vasárnap 21 óra 55 perckor felújították az eredeti indítási időpont előtt 8 perc 2 másodperccel félfüggesztett visz- szaszámiálást,. majd az Apolló 14. 41 perces késéssel, magyar idő szerint 22.03 órakor elindult útjára.

Alig hagyta ed föld körüli parkolópályáját,' mindjárt a Hold felé vivő út első szakaszán váratlan technikai' nehézségekbe ütközött, amelyek csaknem meghiúsították az egész vállalkozást.

A már viszonylag egysze- ■ rű rutinművetetnek számító „átsorolási manőver” befejező mozzanata, a parancsnoki anyaűrhajó és d hold- komp összekapcsolása csak negyedszeri próbálkozásra, 'úgynevezett „kemény dokkolással” sikerült;

A houstoni űrközpont az elé a választás elé került, hogy megkockáztassa-e az űrhajósok biztonságát a Holdról majd félemelkedő holdikomp és az anyaűrhajó újbóli összekapcsolásánál, vagy inkább lefújja a Hold- raszállást, az egész vállalkozás célját

A houstoni központ hétfőn délután a dokkolási mechanizmus további vizsgálatára- adott utasítást. A CBS tudósítója szerint a® Apollo 14.

hozzávetőlegesen 400 millió

dollárha kerülő útjának kimenetelétől olyan nagy mértékben függ az egész Apolloprogyam sorsa, hogy jelenleg inkább hajlanak a kockázatok, mint egy újabb sikertelenség vállalására.

Az időjárási uLzonyok miatt 41 perces késéssel lőtték ki az Apolló 14. űrrakétát Kennedy fokon.

(Telefoto — AP—MTI—KS)

A Legfelsőbb

B

r * r

íróság teljes ülése

A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága hétfőn teljes ülést tartott, aifiely megvitatta a polgári kollégium kétévi működéséről készített beszámolót.

Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke megnyitóbeszédében áttekintést adott a Legfelsőbb Bíróság kollégiumának az elmúlt időszakban — a X. kongresszus határozatainak szellemében — végzett munká járói, s arról a fejlődésről, amely a Legfelsőbb Bíróság elvi > irányító tevékenységének módszerei és hatékonysága tekintetében végbement.

Felszólalt dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter is. Kiemelte a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak az új gazdasági ' mechanizmus bevezetése óta eltelt időszakban betöltött kiemelkedő jelentőségét. Az új jogszabályok alkalmazása komoly feladatok élé állította a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumát Megelégedéssel állapította meg, hogy a polgári kollégium feladatainak megfelelően eleget tett. Hatékonyan közsreműködött a mechanikus jogalkalmazás felszámolásában és a szociabsta jogtudat fejlesztésében.

Ünnepélyesen megnyitották a mezőgazdasági könyvhánap megyei rendezvénysorozatát v

A mezőgazdasági könyv- hónap ünnepélyes megnyitására hétfőn délelőtt került sor Egerben, a városi tanács nagytanácstermében. A megnyitón megjelent többi között Lévai Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Nagy László, a megyei tanács mezőgazdasági _ és élelmezésügyi osztályának vezetője és Danes Lajos, az Egri Városi Tanács vb-el- • nökhelyettese*. A megye, a város és a járások meghívott mezőgazdasági szakemberei előtt Kéri István, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese mondott ünnepi beszédet.

Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági • könyvhónap évenkét csak egyszer kerül

Munkásőrök ünnepi egységgyűlése E^ercsehiben

ö

ünnepi egységülést tartott vasárnap az egri járási Balázs Ignác munkásőr-zászló- alj az egercsehi kultúrott- honban. Rdcz Imre, az egység parancsnoka jelentést adott Pálinkás Ferenc ezredesnek, a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjének, a megyei párt-vb tagjának^ A jelenlevőket Sólyom Ernő, a járási pártbizottság titkára köszöntötte, majd az egység parancsnoka értékelte az elmúlt esztendő eredményeit. Többek között elmondotta, hogy, zökkenőmentesen, a tervek szerint sikerült megváló sítani az egység tagjainak szakszerű táiókoztr'tásat.

mind politikai, mind gazdasági kérdésekről. Hangsúlyozta, hogy a munkásőrök yditvkai felkészültségét az is

bizonyítja, hogy _ az újonnan választott pártszervezetek vezetőségében az egység tagjai-- nak 31 százaléka tevékenykedik. Elmondotta azt is, hogy javult a parancsnokok nevelő, irányító tevékenysége. Ennek realizálását elősegítette az országos parancsnokság által szervezett központi parancsnoki iskola, ahol négy alparamcsnok szerzett jó eredménnyel képesítést. A parancsnok ezután részletesen ismertette a kiképzési és szolgálati tevékenységgel kapcsolatos helyzetet, majd az 1971-es esztendő feladatairól beszélt.

A parancsnok ezután kitüntetéseket nyúitott át a legeredményesebben tevékenykedő munkásőröknék. Kegyen kapták meg a JRtvXló parancsnok” jelvényt; tizenhét munkásőrnek nyújtották át a „Kiváló munkásőr” jelvényt; huszonnégyen kapták meg a tízéves szolgálati érdemérmet; negyvenhárom egységtagot pedig „Munkásőr emlék éremmel” és emléklappal, illetve „Munkásőr em- lékjelvány”-nyel és elismerő oklevéllel tüntettek ki.

Az ünnepi egységgyűlés részvevőit köszöntötte Pálinkás Ferenc ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, ■ a megyei párt-vb tagja, valamint Gubán Dezső, az egri járási pártbizottság első titkára. Mindketten nagvra értékelték azokat az eredményeket, . amelyeket a „Balázs Ignác” munkásőr zászlóalj az elmúlt évben élért.

ugyan megrendezésre, de a mezőgazdasági szakirodalom, a szaktudás terjesztésének ügye nem veszít aktualitásából, jelentőségéből az év folyamán sem. Sőt ellenkezőleg: ezek a szükségletek és igények a gazdasági fejlődéshez kapcsolódóan egyre inkább növekednek. Az eredményesebb, gazdaságosabb mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb eszköze a szaktudás. Ez azonban csak akkor • érvényesül maradéktalanul a termelés, a kutatás, a tervezés, az irányítás és sok egyéb szakterületen, ha a tudomány, a technika rohamos fejlődésével lépést tart

A szakirodalom szerepe

mezőgazdaságunk egészének előbbrevitelében közismert. Ennek megfelelően éyről- évre ’több szakkönyv jelenik meg, ugyanakkor növekszik, a könyvek, szaklapok és egyéb kiadványok példány- szárria is. A statisztikai adatok mégis mutatják, hogy a szakpropaganda területén még sok a tennivaló. A mezőgazdaságban dolgozók széles tömegeihez kevésbé jut el egy-egy szakkönyv, vagy ) szakfolyóirat A felmérések azt mut.atjáti, hogy a magasabb képesítésű szakembereknek is közel fele alig. vagy csak ritkán vásárol szakkönyvet, olvas szakfo- ■lyóiratot. Természetesen még nagyobb mértékben vonat- ' kozik ez a szakmunkásokra vagy a szakmai képesítés nélküli dolgozókra.

Nagy feladat vár tehát a sZakirodalom terjesztőire. A könyvek, a szaklapok beszerzése ugyan anyagi áldozattal jár, de ezek a befektetések az egyén, a mezőgazdasági üzem és a népgazdaság számára többswfl

sen megtérülnek, ha gondoskodunk az azokban foglaltak megismertetéséből, elsajátításáról, a mindennapi munkában való hasznosításáról. Sok nagyüzemben van már már kisebb-nagyobb szakkönyvtár, de annak ismeretanyaga általában nem eléggé hozzáférhető a dolgozók sZámára. Kívánatos tehát, hogy a jövőben a gazdaságok vezetői segítsék elő.

hogy a dolgozók minél szélesebb rHegei m^-•’rekedjenek a szakirodalommal.

Az ünnepi megnyitó után dr. Kozma Pál akadémikus a kertészeti egyetem rektora tartott előadást a szőlő- termesztés időszerű kérdéseiről. Ezzel egy időben pedig mezőgazdasági szakkönyvkiállítás és vásár nyílt a nagyterem előtti folyosón.

(mentusz)

Dr. Kozma Pál akadémikus a Kertészeti Egyetem rektora a magyar szőlőtermesztés időszerű kérdéseiről tartott előflTofco; Kis» fíéte&

/