Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 12. szám

TERV LEXIKON (I)

Egyensúly és arányosság

A termelés, a fejlesztés célja a növekvő társadalmi szükségletek minél teljesebb kielégítése. A népgazdasági tervezés, miközben a gazdaságpolitikát egy adott időszakra konkretizálja, fő feladatának tekinti, hogy az ország erőforrásait hatékonyan hasznosítsa, a növekvő szükségletek szolgálatába állítsa. Mivel az igények megelőzik lehetőségeket, a terv a fizetőképes kereslet behatárolásával, a pénzeszközök kiáramlásának szabályozásával meghatározza a szükségletek kielégítésének a lehetségesen legkedvezőbb mértékét, biztosítva a termelés és áruforgalom zavartalanságát. Más szavakkal: a terv a gazdaság dinamikus és kiegyensúlyozott fejlesztésére törekszik.

A népgazdaság belső és külső egyensúlyát szokás megkülönböztetni. A belső egyensúlyon a fogyasztási javak és a beruházási termékek összehangolt kereslet-kínálatát, a külső egyensúly fogalmán pedig az import-export, a nemzetközi fizetési mérleg megfelelő alakulását értjük, Akár a belső, akár a külső egyensúly hiányzik, zavarok, feszültségek keletkeznek a népgazdaságban. Nehéz az egyensúlyra érzékeny különböző területeket rangsorolni, mindig azzal foglalkozunk többet, amely éppen a legtöbb feszültség forrása.

Az 1960-as évek első feléiben sikerült a lakosság ellá tását alapvetően megjavítani, bár jelenleg is számos cikkből — főként sertéshúsból, építőanyagból és személygépkocsiból — tartós hiány mutatkozik. A reformot követő három esztendő az ország fizetési mérlegének kiegyen súlyozott alakulására hatott kedvezően. A negyedik ötéves terv fontos feladata a beruházási javak iránti kereslet és kínálat egyensúlyhiányának megszüntetése. Persze, a jövőben is változatlanul nagy figyelmet fordítunk a fogyasztási cikkek választékának bővítésére, a kínálat fokozására, az egyes termékek hiányának megszüntetésére. Nem kisebb feladat a gazdaságos kivitel és a hatékony import növelésének ösztönzése.

Az eddigiekből is kitűnt, hogy nem elég csupán a globális egyensúly megteremtése, a részletek összehangolása és a szükségletek magas szintű ' ’ ágítése is nélkülözhetetlen. A műszaki, gazdaság h £ ;al a hazai és a külföldi szükségletek nem csupán .ennyiségileg növekednek, hanem az összetételükkel kapcsolatos igények is változnak. Ezért olyan dinamikus egyensúly létrehozása szükséges, amely számol a változó szükségletekkel, a formálódó igények részleteivel. így a népgazdaság, az iparágak és a vállalatok belső termelési arányainak, fejlesztési céljainak kialakításánál eleve számolni kell a minőségben, a választékban, a korszerűségben jelentkező új igényekkel, a termelő és a személyes fogyasztás változásával. Főként a meglevő szükségleteket magasabb szinten kielégítő és az új igényeket ébresztő korszerű ágak (például a vegyipar, a számítástechnika, a kőolaj- és földgáz-felhasználás), és az ezeket kiszolgáló eszközök: gépek, nyers- és csomagolóanyagok, alkatrészek stb. termelése fejlődik az átlagosnál gyorsabban,

K. J.

i

A TASZI „kicsiben®

Húsz termelőszövetkezet közös vállalkozása

Mlctönös seg'lségmújlásra és gazdasági együttműködésre

A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának felhívása nyomán, néhány hónappal ezelőtt megalakult megyénkben az első nagyszabású termelőszövetkezeti társulás: az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének területén húsz közös gazdaság létrehozta a Heves megyei Termelőszövetkezetek Kölcsönös Segélyező és Gazdasági Vállalkozását. A viszonylag hosszú cím mögött az összefogás jelentős eredménye tükröződik. A vállalkozás ugyanis kicsiben „ugyanaz”, mint a Budapesten működő TáSZI, a Termelőszövetkezetek Áruértékesítését Szervező Iroda. A közös vállalkozás feladatát az alapító okiratban a társuló üzemek számára különféle áruk, anyagok, eszközölt, gépek beszerzésében és értékesítésében határozták meg.

A vállalkozás élén öttagú igazgatói tanács áll. Ez irányítja az iroda munkáját, a partnerek közötti áruforgalom megszervezését és közvetítését. Felmérik a társuló közös gazdaságolt természet: és közgazdaság viszonyait az eredményesebb gazdálkodás kialakítására. Kamatmentesen pénzügyi hitel formájában támogatják, segítik egymást a jelentősebb áruféleségek gyors beszerzésére. Főképpen egyszerűbb termelés- szervezési és értékesítési feladatokat oldanak mag közös erővel.

Az iroda, amely egyébként Egerben, a. Május 1. utcában, a területi szövetség székházában működik, a megalakulása óta eltelt öt hónapban főként nagy értékű állóeszközöket, elsősorban erőgépveket. nagy teljesítményű gabonaszárítókat, különféle alkatrészeket, műtrágyát, növényvédő szereket, gumiabroncsokat, a nagyüzemi szőlő- telepítésekhez szükséges be-' tonoszlopokat, téglát és egyéb építési anyagokat, tűzifát és ipvari szalmái szerzett be a tagszövetkezeteknek mintegy ötmillió forint értékben. Tehát e rövid idő alatt is bebizonyította, hogy életképes, tevékenysége hasznos és szükség van rá távlatokban is.

Az iroda állandó kapcsolatban van a különböző szervekkel: az összes hazai nagykereskedelmi vállalatokkal és gyártó cégekkel. És ami igen lényeges, közvetlen kapcsolatot tart fenn a termelő üzemekkel. Havonta „Híradó” címmel információgyűjteményt jelentetnek meg, amelyben tájékoztatják a társszövetkezeteket egymás tevékenységéről, az igényekről és lehetőségekről, az egyes áruk beszerzési módjáról és az erre irányuló tárgyalások eredményeiről.

Az idei terveket illetően az iroda, a korábbi ötmillió forint értékű árubeszerzést és forgalmazását mintegy tízszeresére, ötvenmillió forintra kívánja növelni. A társuló közös gazdaságoknak főként a géppark „megfiatalítására” új erő- és munkagépveket vásárolnak, a hatékonyabb gazdálkodásra pedig korszerű anyagokat szereznek be. Húsz mezőgazdasági üzem tehát már élt a lehetőséggel, felismerték az összefogás, a közös vállalkozás előnyeit, amely új színfoltot jelent a gazdálkodásban. A kooperáció lehetősége előtt a jövőben is nyitva van a „kapu”, megvan a lehetőség a többi termelőszövetkezet társulására is.

(mentusz)

PolMai estél a hevesi járás községeiben

Az előző évekhez hasonlóan, ez év januárjában is megrendezik megyénk valamennyi községében a téli politikai tanfolyamot.

Az MSZMP Hevesi Járási Bizottságának munkatársai már jóval a tanfolyam elkezdésének időpontja előtt összeállították a hat előadásból álló sorozat tematikáját A téli esték témáinak többsége napjaink fontos, egész társadalmunkat érintő kérdéseivel foglalkozik. Egy-egy előadás alkalmával ismertetik a hallgatókkal a X. kongresszus, valamint a megyei pártértekezlet anyagát, azok határozatainak végrehajtására való mozgósító munka eddigi eredményeit. Szó lesz a sorozatban a hevesi járás termelőszövetkezeteinek zárszámadó és tervtárgyaló közgyűléseit megelőző egész éves munkáról, a közgyűlések megfelelő előkészítéséről. Megbeszélik a közelgő tanácstagi és országgyűlési képviselőválasztással járó feladatokat, s végül ismertetik a tanfolyamok résztvevőivel a IV. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseit.

További gépesítésre van szükség a vasúti rakodásoknál NEB-vizsgál at hét vállalatnál

Lottó Ottó Borsodban, Hevesben

Milyen sok is az a kilencven szám! Táblázatok képzőinek magas szintű matematikai műveltséget igénylő számításokkal. Aztán kialakul a végeredmény és fölszakad a sóhaj: most, vagy soha! Ha hiba csúszott a számításba, akkor örvénylik a fenyegetőzés, ha tényleg bevált a módszer, akkor örömteli köszönőlevél érkezik a totó-lottó körzeti irodába.

— Bizony, furcsa játék a szerencsejáték! — állapítjuk meg az 5-ös számú lottóiroda helyettes vezetőjével, miután kiértékeltük az

1970-es év szerencséit, szerencsétlenségeit, elolvastuk a jeligék, a levelek egy részét.

29 millió szelvény

négytalálatos és ki tudná összeszámolni, hány ezer hármas, hány százezer kettes találat volt A tárgynye- reményékben sem volt fukar a szerencse a két északi megyéhez. Az év első nagy szenzációja az ötödik játékhéten született. Egy Renault R—4-eat személygépkocsit

nyert valaki. A 12. héten háromszobás öröklakás tulajdonosa lett egy borsodi, vagy hevesi lottózó. Két hét múlva újra egy Renaul-t „húztak ki” a körzetnek. Egy hónap múlva újra egy öröklakás. Méghozzá három- szintes, hipermodern. Minden jó, ha a vége jó: a december havi tárgynyere- mény-sorsoláson is egy környékünkön élő emberre kacsintott Fortuna, ismét pesti öröklakás képében. Közben persze számos vásárlási utalvány is gazdára talált, sokan láttak világot a lottó jóvoltából.

De azokról a lottózókról is beszéljünk, akik nem nyertek. Mégiscsak mi vagyunk a többség! Minden hétre jut egy levél, amit Miskolcra, az Arany János utcába címeztek lottózótársaink. Idézet az egyikből:

Csalódott játékosok

„Én, kérem, kis igényű ember vagyok. Nem kérek nagy dolgot, csak annyit, hogy csináljanak nekem egy négyest. Mindössze párszázezer forint kellene és egy külföldi társasutazáson szeretnék részt venni. Ha ez meglesz, soha többet nem kérek önöktől semmit” Természetesen teljes aláírással, lakcímmel érkezett a levél,

idézet a másikból;

„Tisztelteiéin a kedves ügyintézőjüket De azért mégiscsak szemtelenség, hogy tíz éve nem nyerek semmit Pedig tatarozni kellene a házat, férjhez adni a lányomat Értsék meg, szegény ember vagyok. Felháborító, hogy mindig csak as urak nyarnekr

— Válaszotok <asefcr® m

levelekre?

— Udvariasa« felvilágosítjuk a levélírókat hogy mi semmit sens tehetünk az érdekükbe«, a lottó szerencsejáték, minden a véletlenen múlik.

Érdekesek m Jeligék 5s, amelyeket a szelvények hátlapjára írnak. Á fiatalok gé£kiQ€si-SB#?feájM& válzszisrnak jeligének, de van, aki a „Geszti szerelmet” választotta, és évek óta ragaszkodik hozzá. Egy türelmetlen lottózó szelvényei is évek óta viselik a következőket: „Tessék jól értékelni, nincs időm!” Az extra lottószelvények idejéből való versike: „Extra a lottó, extra a szerencse, végre az ötös eljött Egerbe. Végre enyém vagy, milyen sokat vártam, most aztán végleg itt maradsz nálam!”

De nem egyedül a vers szerzője optimista, sokan teszik megtörténtnek a találatot: „A szerencse rám talált.” Néhány vallásos lottózó is akad: „A szegények részét isten a gazdagoknál tette le.” Van, aki Szent Antalt hívja segítségül, más az, összes aprószenteket

Bizony, furcsa játék a szerencsejáték! A statisztikákat nézegetve kiderül az is, hogy a hevesiek és a borsodiak nem hisznek vakon a véletlenben. A reálisabb, tárgyt- lagosabb szerencsejáék, a totó a kedvencük. A tavalyelőttinél egymillióval több totószelvény érkezett az irodára. A totózókat is szerencse kísérte egész éven át A »egyedik fogadási hét hozta az első 13 plusz egyest. Sok volt a 13-as, 12-es találat is.

Nincs uborkaszezon

Furcsa dolog derült ki egyébként az óesztendőben. Megszűnt a lottózás, totózás uborkaszezonja. Máskor a nyári hónapokban, a tanévkezdéskor, karácsonytájt igen sokan lemondtak a lottózás, totózás örömeiről. Az 1970-es évben folyamatosan, szépen játszottunk.

És talán éppen az állhatatosságnak köszönhető, hogy nyereményekben gazdag volt az év. Mert Lottó Ottó mindig résen áll, mindig figyel Reméljük, jó barátunk marad a 70-es években is....

Lévay Györgyi

Mint ismeretes, az elmúlt évben született meg a Gazdasági Bizottság határozata a vasúti rakodás, illetve a vasúti kocsiíordulók meggyorsítására. Hogy miképpen hajtották végre a megyében ezt a határozatot, milyen tapasztalatok születtek az elmúlt hónapokban — ezt vizsgálta hét különböző vállalatnál a megyei népi ellenőrzési bizottság. Megállapították, hogy minden fuvaroztató vállalat és gazdaság a lehetőségeken belül megtette a szükséges intézkedéseket a rakodások gyorsítására, a folyamatos éjjel-nappali, illetve a munkaszüneti napokon történő rakodás biztosítására. Ezt bizonyítja például az a tény is, hogy a TÜZEP-et és a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatot kivéve 1969-hez képest csökkent a kocsiálláspénzek ösz- szege. A MÁV-nál a rakodási, illetve a kocsifordulási idő kevesebb lett, így jóval nagyobb mennyiségű árut tudlak szállítani 1970-ben. Az viszont hiba —, állapította meg a vizsgálat —, hogy a vasút gyakran csak késve, bizonytalan időben tudta a megrendelt kocsikat biztosítani. Sokat fejlődött a rakodás gépesítése, de még mindig szükséges a további fejlesztés, mivel kézi erővel ez a munka évről évre nehezebben oldható meg. A rakodók létszámának növelése, az újabb műszakok bevezetése nem hozta meg a kellő eredményt A bírságmentes rakodás végrehajtását akadályozza az a tény, hogy a kereskedelmi jellegű áruknál még mindig megoldatlan a gépesítés. Különösen nagy gondot okoz az ömlesztett üveg-, mozaiklap-, ömlesztett só-, mész- és cserép-küldemények rakodása. Sem a vasút, sem a fuvaroztató nem pandelkezik a korszerű vas-!!

úti rakodás gépi eszközeivel s a legtöbb fuvaroztató vállalatnak nincs is olyan fejlesztési alapja, amely lehetővé tenné a szükséges eszközök beszerzését

A szállítók bizalmát megnehezíthetik az olyan eljárások, hogy a vasút az érdekeltek meghallgatása és hozzájárulása nélkül a Nemzeti Bankon keresztül inkasszó útján emeli le a díjakat és a bírságokat, a fuvaroztató egyszámlájáról. Ez történt amikor az egri állomáson például decemberben is,

visszatartották egy kocsit az erdőgazdaság küldeményével s 61 órás állás után több mint ötezer forintot emelt ie a MÁV az erdőgazdaság egyszámlájáról. Általános jelenség, hogy a vasút a tolatási és a kocsitovábbítási idő csökkentésére az egyazon címre feladott küldeményeket gyűjti s egy vonattal továbbítja, illetve állítja be kirakodásra. Ezzel a címzett minden kirakodási tervszerűségét lehetetlenné teszik, meghosszabbítják a kocsifordulót, ez pedig ellentétes a GB-határozat alapelvéveL

A Miskolcon székelő iroda foglalkozik Borsod és Heves lottó-totó ügyeivel. Huszon- kilencmillió lottószelvény érkezett be a két megyéből az év során. Kétmillióval több, mint 1969-ben! Ez nem kevesebb mint 95 millió 700 ezer forint értékű lottószelvény.

öttalálatos az elmúlt évben mindössze egy volt az országban.

— Ennek ellenére szerencsés volt az 1970-es esztendő — mondja Horváth Sándor.

A mindentudó kis füzetben lapozgatva szép hevesi és borsodi eredményeket lelünk. Majdnem háromszáz

MSnfífaBfí A

513/31, j&MBfry U&o líésiikáf,

¥TSw*£u été 4 Fa nn ^mre családja. is menekült a szabolcsi árvíz elSt. Te- |

U | ■ t® wHllilll leségét és 16 éves Zsófia leányukat a szovjet katonák men-! tették meg a katasztrófa súj: ‘ja Nábrádról. Vásárosnaményban, szükségszálláson helyezték el őket akkor. Mg már csak az emlékek borzongatónk, megyeszerte helyreállt a rend, az árvíz sújtotta házakat helyreállították, felépült Imre Gábor háza is. A szokott mederben folyik az élet. Imre Gábor, felesége és leányuk újra mosolyognak.

___ , __ flm-foto — Hatol Jicflg