Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

A mérlegen: megyénk atlétikája Csúcsok és kitűnő helyezések a súlyszámokban, de nincs kalapácsvetőnk iyetvai Pétertől további javulást várunk. VII. ■ Országos csapatbajnoksá­got nyert az Egri Dobó Gimnázium súlylökő-csapa- ta — leginkább ez jellemzi a javulást! Igen, a céltudatos munkával nagy eredménye­ket lehet elérni! A fiúk kö­zül kiemelkedik Gyetvai Pé­ter, aki az egyéni bajnoksá­gon helyezve volt, s az orszá­gos vidéki, valamint a leg­magasabb szintű országos if­júsági bajnokságon is dobo­gós helyezést ért el. 6 és 7,25 kg-os súllyal is megjavította a megyei ifjúsági csúcsot. Tö­retlenül fejlődött — még szebb eredményeket várunk tőle! Sokat tanult a „vete­rán” rangelső Hevesi Sán­dortól, aki jóval a három X fölött súlylökésben még tar­tani tudta első helyét. A bajnokságot nyert középisko­lás' csapat többi tagját is szerettük volna látni más versenyeken — de hiába ke­restük őket. A recski Kocsis Gyula minden évben az él­csoporthoz tartozik, de saj­nos kevés versenyen áll ren­delkezésre. Pedig előtte még nyitva áll a fejlődési lehető­ség kapuja... Hatvani, Juhász, Benei, Kódaj, fejlődő képesek, de inkább csak mint alkalmi súlyemelők szerepelnek. Ja­vultak az átlagok is, Gyet­vai 6 kg-os súllyal 15 méte­ren túlra került, s ez már aranyjelvényt jelentett szá­mára. Az ifjúsági rangsor­ban szereplő egriek nem in­dultak a felnőtt súllyal ren­dezett versenyen, pedig ott is helyezve lettek volna. A serdülő dobók legjobbja a gyöngyösi Kisfaludy Péter, aki a megyei középiskolás bajnokság mindhárom dobó­számát megnyerte, majd a területi bajnokságon is há­rom második helyet szerzett. A vidéki bajnokságon disz­koszvetésben, az országos bajnokságon súlylökésben ke­rült a döntőbe. Tehetséges fiú, de a technika gyakorlása nem ízlik neki túlságosan ... Diszkoszvetésben Szente visszatérésének örülünk. Az egri fiú kétévi kihagyás után kezdte el újra az ed­zéseket s hamarosan az él­re került. Balázs Csabával együtt többször is túljutottak a 40 m-en, de a Czitrom Ti­bor által tartott 42 m-es me­gyei csúcs megjavítása 1971- re maradt... 0 383JL jwnaAif íto fflaáSág&ito A katonáskodó Márkus csak két versenyen indult, akkor is egyéni rekordot ért el. Gyetvai ebben a szám­ban is bebizonyította képes­ségét, az egeresein Csirmaz jelentősen hozzájárult, hogy az átlagok megjavuljanak. Az ifjúságiak könyebb szerrel versenyeznek, Gyetvai ter­mészetesen itt is az élen van s mögötte elég jó teljesít­ménnyel fiatalok következ­nek. A gerelyhajításban csak Nagy Sándor javult számot­tevően. Ö az országos vidéki és az országos ifjúsági baj­nokságon dobogós eredmény­nyel dicsekedhetett. Nagy előnye, hogy még jövőre is ifjúsági, sajnálatos viszont, hogy családi körülményei miatt elköltözik Selypről, il­letve Gyöngyösről, nem erő­sítheti tovább a dobógárdát, ahonnan egyébként Tözsér is kiválik. A rangelső Hatvani váltakozó teljesítményt nyúj­tott, tőle nagyobb javulást vártunk. A selypiek itt is feltűnően jól szerepeltek. Nagy S., Farkas, Forgó és Balázs személyében négyen is a legjobb tíz közé kerül­tek. Kiemelkedő egyéni telje­sítmények elmaradása elle­nére is javultak az átlagok. Az egészen fiatalok közül a gyöngyösi Balázs, a selypi Törőcsik és a hatvani Ko­vács T. látszik tehetséges do­bónak. A kalapácsvetőkről is szól­ni kellene, de ezt a nehéz számot csak a selypi fiata­lok gyakorolhatják. Ott so­kan vannak, akik már el tudják vetni a szert, és nagyjából tisztába vannak a technikával is, — ez azon­ban még nem volt elég a mi­nőségi teljesítményekhez. Bolyki megyei középiskolás bajnokságot nyert, a serdü­lőknél Szarka és Horváth S. a legjobbak. Súlylökés (7,25 kg). 13,89: Hevesi (E. Dózsa) 13,37: Gyetvai (E. Dózsa) új megyei ifjúsági csúcs. 13,25: Kocsis (Recsk) 11,89: Hatvani (E. Tanárképző), 11,68: Juhász (GYESE), 11,56: Benei (Gy. Vasas Izzó) 11,53: Kódaj (Verpelét) 11,30: Kóródi (GYESE), 11,15: Csecskedi (E. Tanárképző), 11,12: Ta­kács F. (GYESE). ötös átlag: 12,81, új rpe- gyei csúcs. Tízes átlag: 11,96, új megyei csúcs. A minősít­hetők száma: 15 fő. Súlylökés (6 kg). 15,04: Gyetvai, új megyei csúcs. 13,51: Farkas (E. Dózsa), na fta- maAstm (Qafeé 12,10: Tóth J. (Dobó Gimn.), 12,10: Csávás (Dobó Gimn.), 11,89: Lipóczki (Dobó Gimn.), 11.38: Madarász (E. Dózsa). A minősíthetők száma: 6 fő. Súlylökés (5 kg). 12,50: Kisfaludi (GYESE) 11.00: Trungel (Selypi Kinizsi), 10,73: Novák (Hatvani Gi-mn.) 10.57: Forgács (Gy. ITSK), 10,52: Fekete F. (Selyp) 10.48: Pribula (Selyp). Diszkoszvetés (2 kg). 39.96: Szente (E. Dózsa), 39,64: Ba­lázs (E. Dózsa), 39,56: Heve­si (E. Dózsa), 37,24: Márkus (GYESE), 35,60: Gyetvai (E. Dózsa) 35,40: Csirmaz (E.- csehi), 33,38: Hatvani (E. Ta­nárképző), 31,82: Gazda (E. Dózsa). Ötös átlag: 38,40, új me­gyei csúcs, tízes átlag: 35,64, új megyei csúcs. A minősít­hetők száma: 11 fő. Diszkoszvetés (1,5 kg). 43,98: Gyetvai. 36,54: Molnár Z. (GYESE), 35,68: Csávás (Dobó Gimn.), 35.66: Lipócz­ki (Dobó Gimn.) 35,68: Nagy S. (Selypi Kinizsi) 34,88: Kisfaludi (GYESE). Gerelyhajítás. 56,80: Hat­vani Béla (E. Tanárkéoző). 53,60: Tőzsér (GYESE). 53,24: Nagy S. (Selypi Kini­zsi). 47,24 Balázs (E. Dózsa) 47,50: Farkas (Selyoi ITSK) 45.00: Balázs (GYESE), 44,76 Forgó (Selypi Kinizsi) 44,22 Szabó (Dobó Gimn.) 43,28' Csecskedi (E. Tanárkéoző) 42,88: Balázs (Selypi Kini­zsi). Ötös átlag: 51,67, új me­gyei csúcs, tízes átlag: 47,85 új megyei csúcs. A minősít­hetők száma- 18 fő. Gerelyhajítás serdülő „B”- csoport (60 dkg). 36,68: Ba­lázs (Gy. Gimn.) 35,72: Tö­rőcsik (Selypi Kinizsi) 34 80 Ferencz (GYESE), 33,60: Ko­vács T. (MÁV HAC). Kalapácsvetés (7,25 kg) 27,34: Bolyki (Selypi Kinizsi). Kalapácsvetés (6 kg) 32.40: Bolyki (Selypi Kini­zsi) Kalapácsvetés (5 kg). 30,78: Szarka (Selypi ITSK). Lengyel döntetlennel, Adorján és Forintos győzelemmel kezdett Beverwijkben A hoBandliaá Beverwijk­ben megkezdődött a hagyo­mányos — sorrendben a 33. — nemzetközi sakkverseny, amelyen több magyar is részt vesz. A nagymesterek cso­portjában Lengyel Levente az első fordulóban döntet­lent ért el a jugoszláv Iv- kov ellen, a mesterek cso­portjában pediig Adorján András és Forintos győze­lemmel kezdett, előbbi az amerikai Dónkért, utóbbi pe­dig a jugoszláv Danovot ver­te meg. A második fordulóban Lengyel Reevel mérkőzik, míg Forintos ellenfele a len­gyel Witkowski, Adorjáné pedig az ugyancsak lengyel Kostro lesz. Csehsz’ovákiában sem imnt a magyar síugróknak Befejeződött a csehszlová­kiai háromsánc nemzetközi síugróverseny. Az utolsó na­pon Spindléruv Mlynben a svájci Schmid meglepetésre legyőzte az olimpiai bajnok csehszlovák Raskát, aki en­nek ellenére megnyerte az összetett versenyt. A magya­roknak ezúttal sem ment... Az összetett verseny vég­eredménye: 1. Raska (csehszlovák) 675 pont, 2. Gegnl (csehszlovák) 672,5 pont, 3. Schmid (sváj­ci) 671,5 pont. ... 24. Zámbó (magyar) 544,2 pont, 28. Molnár (ma­gyar) 529,5 pont, 30. Gallért (magyar) 526 pont. MtZETJMBAN — Kérem, erre a lépcsőre szíveskedjenek különösen vi­gyázni! (A Wochenpresse karikatúrája) München, az olimpia városa Minden valamirevaló né­met városnak van romhegye — a II. világháború emlé­kére. München a maga rom- hegyének lankáira építi az 1972-es olimpiai játékok ver­senypályáit és stadionjait. A régi görögök, amikor versenyeik színhelyére men­tek, ezt mondták: „leme­gyünk o stadionba”. A mün­cheniek és vendégeik is azt mondják majd 1972-ben, hogy lemennek a stadionba, összes küzdőtereiket ugyanis úgy építik, hogy belevájnak romhegyük oldalába. Ha a vájatok a lankák miatt eset­leg nem élég mélyek, akkor valamelyik oldalukat föltöl- tik a stadionteknőböl kido­bott földdel. A közönség te­hát a létesítmények legma­gasabb pontjaira érkezik, hogy aztán valahol lent el­foglalja a helyét „Lefelé aránylag könnyebb építeni, mint fölfelé” — mondta Joerg D. Pflanz mérnök, a munkálatok he­lyettes vezetője. — „És ol­csóbb is”. — „Azonban ne­hogy túlságosan jól járjon ezzel a Szövetségi Köztársa­ság, olyan tetörendszerrel fedjük be az olimpia három küzdőterét: a nagystadiont, a nagycsarnokot és az úszó­stadiont, amely annyira meg­drágítja a munkát, hogy ol­csóbb lett volna „klasszikus” módon fölfelé építeni az eddig ismert tetőszerkezetek­kel. Magunk között legyen szólva: erről a tetőről máris kiderült, hogy legalább négyszer olyan drága lesz. mint azt a végleges elaborá- tumok kimutatták". Pflanz mérnök mindé«* ta. Lám, a műszakilag fejlett Nyugaton, annak precizitá­sáról hires országában is előfordulhat, hogy amikor a gazda átveszi új háza kul­csát kiderül, hogy többe került, mint ígérték! A csodás tető Aki tavaly végignézte az osakai világkiállítás hatal­mas telepét, külön pedig a nyugatnémet csarnok képét, annak már van némi sejtel­me, milyen tetőszerkezetről van szó. Egy légi fölvétel lát­tán sok ország képviselői rosszallóan vetették a néme­tek szemére annak formáját. Amennyire ugyanis egy ilyen hatalmas építmény te­kerte, híven tükrözte a há­ború előtti hírhedt III. biro­dalom térképiét, határait. Nos, a mostani tető csak tetőre, illetve gigantikus sá­torra hasonlít. Az acrylglas nevű, átlátszó műanyagból készült „sátorlapot” 120 da­rab, 51—80 méter magas acéloszlop tartja a magas­ban. Ez a 350 tonna súlyú te­tő kötélhálón nyugszik, a hálót az oszlopokon csomóra kötik, egy-egy ilyen csomó átmérője pedig csekély 75 centiméter. A mérnökök számítása szerint ez a tető olyan kitű­nően átereszti a fényt, hogy az alatta ülők, vagy „árnyé­ka” alatt versenyzők szine nem szenved változást, ter­mészetes marad. Ez rendkí­vül fontos, mivel az olim­piát színes tévé közvetíti, az pedig nem túri a torzítást De biztos, ami biztos, lehet például borús, vagy esős m a fei&sxgrsg sem lesz olyan átlátszó, mint amilyen olcsóra sem sike­rült, tehát közvetlenül a kö­télháló alá 550 nagy fény­erejű refektort is beszerel­nek, amelynek fényerőssége megfelel 245 000, egyenként 60 wattos izzószálas égő fényerejének. Ha a romhegy északnyuga­ti lankáin fekvő nagysta­diont vesszük az olimpiai te­lep központjának (befogadó- képessége 80 000 fő), akkor tőle a hegytetőn levő kilátó 525/ az úszóstadion (9000 né­ző) 385, az olimpiai torony 550, a kis sportcsarnok (3000 néző) 825, a nagy sportcsar­nok (12 000 néző) 330, a földalatti vasút végállomása 976, az olimpiai falu (12 000 sportoló és vezető számára) 1000, a rádió- és televízió­központ 730, az újságírók vá­rosa (4000 riporter és műsza­ki szfemély számára) 1400. a magasvasút végállomása 820, a kerékpárverseny-pálya (5000 néző) 560 méter távol­ságban van. Az egész olim­piai telep területe hárommil­lió négyzetméter, a város központjától való távolsága négy kilométer. Ezt a hatal­mas komplexumot 1967 óta 135 műépítész, 103 építész- mérnök és 3900 építőmunkás építi. A munkások között van olasz, osztrák, török, gö­rög, francia, arab, kínai, in­diai és pakisztáni nemzetisé­gű. Még néhány érdekesség A nagystadion füve télen- nyáron őrökké friss, talaja padlic ifiäsÄoy peroaal agjr­egy nagyobb eső után is szá­raz lesz. A gyeptéglák alatt, mintegy 20—25 centiméter­nyire 19 kilométer hosszú­ságú fűtőcsőrendszer húzó­dik meg, amely a legnagyobb hidegben is 5 Celsius fokos hőmérsékletet tart 5—6 cen­timéternyire a fű fölött. Ez megakadályozza a növény ki­fagyását, de nem elég meleg ahhoz hogy növekedjék, fej­lődjék. A romhegy, eddig puszta magaslat volt. Ügy keletke­zett, hogy a háború után ide hordták a város 11 millió köbméternyi romját, törme­lékét Most a hegyet és az egész olimpiai telepet gyep­téglával borítják be, sőt, hogy az ideérkező vendég és versenyző régi ligetnek higy- gye, hatalmas ládákban 2250 — 10—20 éves fát. 2500 fa­csemetét és 180 000 bokrot telepítenek rá. Hogy pedig a telek mikroklímája kelle­mes legyen, a nagystadion közelében msterséges tó lesz, vizében színpaddal, partján színházzal, s a sétányok mel­lett négy kilométer hosszú­ságú patak csörgedezik. Versenyző, útvezető, újság­író és néző itt a legideáli­sabb komfortban élhet. Már­is készen áll München tel­jes közművelődési és szóra­koztató programja az olim­pia idejére. Annyira készen, hogy benne csak abban az esetben lehet változás, ha valamelyik, márts leszerződ­tetett vendégművész addig meghal, vagy éppen azokban a napokban betefrs-dk meg. És még valamit: beruházá­si értéke 1,15 milliard már«

Next

/
Thumbnails
Contents