Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

R0& KOSSUTH 8.3» Verdi: Aida. 3.00 Vadon nőtt gyöngyvirág. 3.20 Eszti adpaiádt, 3.S0 Riport. 10.05 Nyitóikéit. ___ 10. 40 L. Berman íwntíOiaaiR. 11.30 A szabó család. 12.20 Ki nyer ma2 12.30 Tánczene. 13.15 Nóták. i.i.54 Nökrói — ndhaek. 14.20 Nagy zeneszerzők útja aea Opus 1-ig. 14.14 Válaszolunk haUga tóinknak. 15.10 Az éló népdal. 15.20 Iskolarádió. 1 ti.05 Kamarazene. 16.22 Riport. 16.41 Bodrogközi népzene. 17.20 Lemezek közt válogat»«» 17.50 Riport. 18.05 Tánczene. 18 45 Verbunkosmozsika. 13.25 V. norowitz zongorázás. 20.13 Kodolányi: A vas fiai. Rádióváltozat. 21.06 Népi zene. 21.29 Adottságok, «ehetőségek. 22.20 Táncdalok. 22.40 Beszélgetés a túlóráról. 23.00 Szimfonikus zene. 0.10 Könnyű hangszer­szólók. PETŐFI 3.05 Nóta- és népdaléit 3.09 Két szimfónia. 11.55 Néhány perc tudomány , 12.00 Flotow: Márta. Részi. 12.40 Falurádió. 13.03 Bécsi klasszikus «»ne. 13.40 Orvosi tanácsolt. Kettőtől — hatig... 18.10 Kis magyar néyrajz. 13.13 Találkozások híres muzsikusokkal. 19.02 Könnyűzene, 19 24 Visszhang. 23.25 Cimarosa: Titkos házasság. Kétfelvonásos vígopera. 23.15 Rákóczi D&ijálcKTószletek. MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 9.31 Könnyűszerkezetes építési módszerek. 9.90 Viola. NSZK film. 10.55 ítiportműsor. 11.30 Képzőművészeti kisfiúra. 17.23 Hírek. 17.30 Teleiinpe*. 18.03 1970. legjobb tánczenei felvételei. 18.45 A biológia forradalma. 19.15 Esti mese. .19.1» Tv-Mracló. 20.00 India felfedezése. 21.00 Hajrá, magyarok! Dok.-íilm. 22.30 Tv-hlradó. POZSONYI 19.00 és 21.40 Tv-hiradó. 19 50 Dalok. 20.00 Hamlet király. (Tv-játök.) 22.00 A tett színhelyén. 6. rész. EGRI VÖRÖS CSILLAG! (Telelőn: 12-33) Délután 3, fél 6 és este 8 órakor A lélszemü seriff Színes, szinkronizált, amerikai westernfllm, EGRI BRODY; (Telefon: 14-07) Délután fél 8 órakor Harc Rómáért (Dupla hely áraki) Kétrészes, színes, román—NSZK film. EGRl BEKE: Banditák hálóiában GYÖNGYÖSI PUSKIN: Rómeó és Júlia 1—tU IDupla hely árak!) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Szent Péter hadművelet HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Dr. Sommer HATVANI KOSSUTH: Az Abwehr ügynöke ÜGYEIÉT Eg"iT>en. 19 érától csütörtök reg­gel 7 óráig, a Bajesy-Zsilinszky utca« rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca <1 szám alatti rendelőben. (Telefon msD Télen is dolgoznak a tiszanánai tsz-ben A nagy hó és hideg elle­nére is találnak tennivalót a közös gazdaságban a tisza­nánai Petőfi Tsz tagjai. Az őszi munkák torlódása miatt elmaradt a trágyakihordás, most ezt a munkát végzik gépi és fogaterővel. Meg­kezdték az erő- és munka­gépek téli nagyjavítását is a gépüzemiek. Az állatte­nyésztésben is van munka, a szövetkezet elegendő takar­mánnyal rendelkezik, igy az átteleltetés nem okoz na­gyobb gondot. Az abrakta­karmánynál van hiány a nyári esőzéseit és a belvíz miatt, kevesebb lett a ter­més a tervezettnél, de ezt a hiányt vásárlással pótolták, A termelőszövetkezet tagsá­ga, vezetői, adminisztrációs munkásai most az 1970-es gazdasági év zárszámadásá­nak előkészítésén dolgoznak. Bár volt nehézség, termés- kiesés, a tagok bizakodva néznek az új esztendő elé. Marsaiké János Tiszanána Jcfcbó kellene tenni a közlekedést Egerből Igen jó gondolat volt <t Népúj­ság újévi számában megkérdezni as olvasókat, miről írnának, ha újságírók lennének. Nagyon egyetértek Futaki András vála­szával: mikor lehet Egerből át­szállás nélkül a fővárosba utaz­ni? Régi probléma ez, de nem­hogy a gyorsvonatért, a közvet­len kocsikért is évtizedek óta vitatkozni kelL Sajnos, csalt a sok éves sürgetés után Is csu­pán nyáron van közvetlen kocsi. De az is csak hajnalban, és alig lehet hozzá lejutni, hiszen ilyen korai autóbuszjárat nincsen. Jó lenne minden gyorsvonathoz és nagyobb forgalmú nappali sze­mélyvonathoz is közvetlen kocsi. Eger szinte egyedül áll már, mint város, Ilyen problémájává'., hiszen Makónak és Zalaegerszeg­nek is közvetlen vonatjáratai vannak. Es Jó 'enne tudni azt is, hogy abból az 50 Diesel-moz­donyból. mely felszabadul a bu- dapest—nyíregyházi vasútvonal villamosításával, jut-e egyetlen egy is a Füzesabony—Eger ko­zott közlekedő vonathoz? A 17 kilométeres utat 30 perc le ­teszi meg az ingajárat, szazad eleji sebességgel. Még 1968-ban ígéretet tettek az Eger—Füzes­abony közötti vasútvonal korsze­rűsítésére, de sajnos ez még mindig késik. Jó lenne újra na­pirendre tűzni ezeket a problé­mákat is. Dr. Verenczfalvl Ferenc Eger Téli továbbképzés Kompokon A kompolti Űj Barázda Tsz tagjai szakmai tudásuk növelésére használják fel a téli időszakot A szövetkezet vezetősége sokoldalú, tartal­mas téli továbbképzési ter­vet dolgozott ki január és február hónapokra, külön­böző csoportok részére. A to­vábbképzés szakmánként fo­lyik. A traktorosok és gép­szerelők, a növénytermesz­tők és az állattenyésztők ré­szére külön-külön 20—20 órás tanfolyamot szerveztek, a legfontosabb szakmai alap­ismeretek elsajátítására. Emellett ismeretterjesztő előadásokat is tartanak pél­dául a traktoros szocialista brigád részére a KRESZ-ről és a balesetvédelem legfon­tosabb tennivalóiról, a ker­tészet szocialista brigádjának tagjai szakmájuk korszerű módszereivel ismerkednek, az állattenyésztők részére a körzeti állatorvos tart elő­adást állategészségügyi tud­nivalókról. Szerepel az előadások kö­zött a tsz-demokrácla prob­lémáiról, a szocialista bri­gádmozgalomról szóló is, és természetesen alaposabban foglalkoznak az MSZMP X kongresszusának anyagával is. A szövetkezet vezetősége szerződést kötött a TIT-tel a különféle jogi, politikai és természettudományos témájú előadások megtartására. A brigád- és munkacsapat-ve­zetők részére még ezenkí­vül kétnapos továbbképzést tartanak. Császár István Füzesabony Öregek napja {Felnémeten A Petőfi Termelőszövetkezet­ben zárszámadás előtt minden évben megrendezik az öregek napját. Az idén 100 nyugdíjas tsz-tag jelent meg, az idős asz- szonyokat, férfiakat Vajda Lász­ló, n tsz elnöke köszöntötte. £r- tékelte azt a segítséget, amit «* idős tsz-tagol: nyújtanak a szö­vetkezetnek. 3#*an több mint 4698 munkanapot dolgoztak le még 1979-ben is. Külön megemlékezett Szecska Ferenc. Rác. Ferenc és Szűcs János munkájáról, három- négyszáz munkaegységet teljesí­tettek. Beszámolt arról a segítségről is, amit az idős, egyedül élő em­bereknek nyújtottak. Húzál, Il­letve pénzsegélyt utaltak ki. A rászorulóknak ingyenesen végzi a tsz a háztáji fold szántását és bevetését, kedvezményesen kap­nak búzát, almát, pálinkát. Beszámolt az elnök az idős tsz­tagoknak az 1970-es év gondjai­ról, eredményeiről is. Bér a sok esőzés milliós károkat okozott a gazdaságnak, húszezer forint se­gélyt nyújtottak az árvízkáro­sult tsz-eknek. Az idén 60 idős tsz-tag éri el a nyugdíjjogosult­ságot, így a tagságnak 50 százalé­ka nyugdíjas lett, munkájukra azonban továbbra Is számítanak A szövetkezetben a nehéz esz­tendő ellenére 7J forint lesz az egy munkanapra eső jövedelem 4.76 forinttal magasabb, mint 1858-ben. Végül is a 16 legtöbb segítséget nyújtó nyugdíjasnál ajándékot adtak át. A beszámoló után a vezetőség tagjai szolgál­ták fel a virslit, tortát, sört és saját termésű borukat és sokáig beszélgettek a szövetkezet min­dennapos gondjairól. Szarvas János Eger A féli Leningrad kulturális életéről LENINGRAD, a Szovjet­unió második legnagyobb vá­rosa, majd minden területen méltó versenytársa a fővá­rosnak, sőt kulturális téren esetenként túl is tesz rajta. Első helyen a zenei életet kell említeni. Naponta leg­alább három-négy koncert van, s ennek ellenére a Fil­harmónia termei tömve van­nak. ízelítőül felsorolok né­hány nevet, hogy érzékeltes­sem azt a rendkívül magas színvonalat, amely Lenin- grádban szinte természetes igény. Az elmúlt két hónap­ban koncertet adtak a vá­rosban Maurice Duruflé fran­cia orgonaművész, Paul Ba- dira-Skoda osztrák zongora- művész, Ekko Szato japán hegedűművész, Goár Gasz- parjan jereváni operaénekes, a poznani gyermekkórus, a berlini Komische Oper, Fischer Annie s sok más vi­lághíresség. Novemberben rendezték még a francia ze­nei hetet is, amelynek kere­tében a neves Jacques Par- rer.in kvartett is fellépett. A leníngrádi fUinharmóni- kusok is számtalanszor kon­certeznek, Liszt-hangverseny, majd Bartók-emlékhangver- seny követte egymást és mű­sorukon szerepelnek Brahms, Debussy, Schumann, Csaj­kovszkij művei. A KÖNNYŰZENEI élet is színes és változatos. Heten­ként szerepel egy-egy kül­földi esztrádegyüttes és elis­mert s nagyon népszerű a leningrádi díxiland-együttes is. Nagy a választék különbö­ző kiállításokban, a filmbe­mutatók is egymást érik és gyakran rendeznek nemzeti kulturális heteket is. Leg­utóbb éppen a finn művészet és kultúra kiválóságai szere­peltek a városban. Egyik kedves leningrádi művészbarátom mondása jár mindig a fejemben, aki azt mondta: Városunkban három csoda van; az Ermitázs, a fe­hér éjszakák és a balett. Az első kettőt évekkel ezelőtt is láttam, a harmadikat csak most sikerült megtekinte­nem. Ami szépség, hangulat, gondolat, izgalom benne le­het a táncban, az mind ‘a színpadon volt A leningrádi balett lenyűgöző, döbbenetes, fantasztikus, de a legárnyal- tabb vagy éppen leghatáso­sabb jelző sem tudja vissza­adni azt a látványt, amely megkapja a nézőt Európa, Ázsia, Afrika, Amerika leg­jobb balettegyütteseinek őszi jubileumi fesztiválját mél­tán rendezték meg Lenin - grádban. Külön és bővebben kell szólnunk a színházi életről. Október elejére az összes leningrádi színház megnyi­totta kaput, s az első naptól kezdve telt ház van minden egyes nézőtéren. Mig nálunk egy-egy szezonban általában hetenként ugyanazok a da­rabok ismétlődnek, ott meg­esik, hogy a színház rendkí­vül gazdag repertoárja foly­tán egyes színművek havonta csak egyszer-kétszer kerül­nek sorra. Ezért a Gorkij Drámai Színház — amelyet a közvélemény az egész ország legjobbjának tart — egy-egy kirobbanó sikerű előadását megtekintetni szerencsés esetben is csak pár hónap után lehet. TÖBBFAJTA színházi tö­rekvés és stílus él egymás mellett. A hagyományos for­mák és a meghökkentő, me­rész újdonságok megférnek egymással, kiegészítik egy­mást. Leningrád színházi élete széles skálájú és az egyes irányzatok és ízlésfor­mák közötti harc éppen a pezsgő művészi életet jelzi. Ezek a különféle színházi törekvések egy nagy közös célt szolgálnak, az élet sok­oldalúságának az ábrázolá­sát. A rendkívül igényes kö­zönség bőven válogathat a jobbnál jobb darabok közül. Feltűnően sok mai szovjet szerzőtől mutatnak be mű­veket, elsősorban a nálunk is jól ismert Arbuzovtól és Ro- zovtól. A klasszikussá neme­sült irók alkotásai is nagyon népszerűek, Shakespeare, Gorkij, Shaw, Brecht —, hogy csak a legismertebbek közül említsünk néhányat — darabjai állandóan műsoron vannak. Az operában a hagyomá­nyos dalművek dominálnak, mint a Carmen, Álarcosbál, Aida, Bohémélet s mások. A könnyebb fajsúlyú zenés színházakban nagy siker a Bajadér, s a rangos igény­nyel színpadra vitt, látvá­nyos jelenetekben és virtuóz táncbetétekben gazdag West Side Story és a Broadwytől Leningrádig világsikert ara­tott May fair Lady. Tovsztonogov színháza mel­lett — a Gorkij színházat hívják így a köznyelvben a kiváló rendezője nevéről — előkelő helyet foglal el a Puskin Drámai Színház és a Komédia Szinház. Az utóbbi­ban olyan szellemes müve­ket játszanak mint Ugrju- mov Csengetés az üres la­kásban és Szmh-nova—Krajn- del A teremtés első napja című darabok. A Drámai Szinház filiáljábsn van egy frenetikus sikerű mű; Kiz- nyecov—Stein A nős vőle­gény. A színes, gazdag repertoár­ból két előadás ragadott magával. Az egyik a Puskin Drámai Szinház játszotta Sztavinszkij lengyel szerző Csúcsforgalom című három­részes színpadi játéka, a má­sik a Komédia Színház há­rom egyfelvonásosa, Párizs sziluettjei. A CSÜCSFORGALOM a mai élet egyik tipikus figu­ráját, a karrierért, a hír­névért, az anyagi jólétért mindent feláldozó embert állítja reflektorfénybe. Ksis- tof, a nemzetközileg is elis­mert tervezőiroda főmérnö- 3ce, befolyásos barátokat, nagyravágyó szeretőt és egy Uzsonnameghívást kaptam régi ismerő­seimhez. Elbeszélget­tünk, játszottam a hét­éves Pistikével, és Szin­te észre sem vettük, hogy milyen gyorsan múlik az idő. Jobban mondva, ők észrevet­ték. A férj az órájára nézett, és jelentős pil­lantást vetett felesé­gére. Az bólintott, és megszólalt: — Ma remek film megy a televízióban. Mi is szívesen megnéz­nénk. de két jegyet kaptunk a moziba. Rögtön tudtam, hogy miről van szó. — Azt kívánjátok, hogy vigyázzak a Pis­tire? — kérdeztem. — Ha olyan angyal lennél... Nincs vele semmi dolgod. Alszik majd. mint a bunda. Te közben a filmet nézheted. Tudod, azért mégis nyugodtabban mennénk el... — Maradok? Vigyáztam a gyerekre Pistit lefektették, azután elbúcsúztunk. A gyerek mindjárt el­aludt, és én babrálni kezdtem a televíziós készüléket. Egy perc alatt elrontottam, mire félhangosan károm­kodni kezdtem.,. Per­sze, Pisti nyomban fel­ébredt, rögtön látta, hogy mi történt, és megnyugtatott: — Ne izgulj, mind­járt megcsinálom. Rendbe is hozta, én betakartam Pistit, aki csakhamar újra el­aludt, és én a filmet néztem. Egyszerre csak azt érzem, hogy hideg fut végig a hátamon. Ugyanis, a felső abla' egy rcsnyire nyitva, volt, és erős szél fújt. Még meghűl a gye­rek — ijedtem meg —, és elhatároztam, hogy naiat imatár mtarmek kertész, megmentem a kicsit a tüdőgyulladás­tól. De hogy érem el a felső ablakot? Az asz­talt oldatoltam, és rá­tettem a széket. Ez­után felmásztam az asztalra, onnan a székre. Közben a gye­rekre néztem. Edesde- den aludt. Lábujjhe­gyen álltam, mert az ablak magasan volt. Már-már elértem a kis kilincset, amikor a szék megbillent, és a. padlóra zuhantam. Jói bevertem a fejemet és a derekam is megsíny­lette a tornamutat­ványt. A nagy zajra Pisti felébredt, rögtön a helyzet msgaslatára emelkedett, és utasí­tást adott: — Ne félj semmit, én meggyógyítalak. Fe­küdj le szépen, de *004». Szót fogadtam, mert nagyon fájt az ütés he­lye a fejemen, — sőt, az ellenkező oldalon is. Pisti borogatást ho­zott, a fejemre tette, aztán két tablettát ete­tett meg velem. — Mindjárt rendbe fogsz jönni — vigasz­talt. Valóban, lassan múl­ni kezdtek fájdalmaim. Közben Pisti vissza­tette a széket az asz­talra. Még egy sámli­val megtoldotta, és be­csukta as ablakot. Az­után kicserélte a vizes borogatást, betakart, és elmesélte iskolai élmé­nyeit. Megálla vitatta, hogy nincs lázam, megtapogatta a feje­men g daganatot, és gyengéden egy kés lap­ját szorította rá. — Ez visszafejleszti — mondotta szakérte­— Nataw» is így szokták csinálni. Azután utasítást adott: — Aludj egy kicsit. Elég volt a beszédből. Most leoltom a vil­lanyt. Ne fél) a sötét­ben, itt maradok a szobában, vigyázok rád. — Jó másfél óra múlva felkeltett: — Ne haragudj — mondta —, de mind­járt hazaérnek. Nem kell nekik tudni, hogy ápoltalak. Most én gyorsan lefekszem. Felugrottam, rendbe hoztam magam. Éppen idejében. A szülők ha­zaérkeztek. Egy pillan­tást vetettek az „alvó* gyerekre, azután hal­kan kérdezték: — Jó volt a televízió műsora? — Remekl Búcsúztok, és sokáig szorongatták a keze­met. — Hálásan köszön­jük, hogy gondosan vi­gyáztál Pistikére. méefé hé*m őt őszintén szerető féleségei tudhat magáénak. A főmér­nök — a befutott ember ér­zésével — mindenkivel leke­zelően bánik, feleségével hű­vös, fölényes, csak perceket szentel neki. az irodában mindenben az ő szava dönt, s péntekenként — ahogy „po­zíciójához illik” — szeretője luxuslakásában tölt pár órát Különleges a színoadi kép. A színtér szinte állandóan üres s csak a legfőbb és legszükségesebb tárgyakat tolják be percekre. A szín­pad hátterén hatalmas fehér panellap négyfelé _ vágva, vízszintesen és hosszában is, térben kissé széttolták őket Rájuk vetítik ki Varsót — a mű színhelyét — és a da­rab szereplőit is. Sokszor a színpadi játék, a feldarabolt paneleken megtört kivetített tükörképét egyszerre látjuk a színpadi cselekménnyel. Ez a rendezői fogás — a látvá­nyos és különleges megoldá­son túl — a főhős torz élet- felfogását is szimbolizálja. A darab másik része KsiSr tóf nyomorúságos figurává törpülését mutatja be. A fő­mérnök, orvosa vigyázatlan­sága folytán megtudja, hogy rákos. Ez a tény megmérge­zi életét, mindaz, amit eddig az élet legfőbb értékeinek hitt, devalválódik, karrierjét már szürke foltnak látja, nem tud a régi lenni. Eddig mindenkivel maeas lóról be­szélt, s most elkezd ragasz­kodni az emberekhez. Szá- inalmas és undorító, ahogy az egykori nagykéoű sikerem­ber könyörög a barátsági *t és szeretetért. De felesé e már mást szeret, barátn' e furcsállja a keddi, meg’epe- tésszerű látogatást, majd ki­teszi a hajdani bőkezű lo­vag szűrét, kislánya elszo­kott már a nagy ritkán ta­pasztalt atyai szeretettől. Bár az emberek nem tudják, hogy korunk végzetes betegsé­ge hatására változott meg főmérnökük, mégis ösztön- szerűleg menekülnek kitárul­kozó közeledése elől. A da­rab a nyitóképpel zárul, a legjobb egészségnek örvendő, a karrier csúcspontján álló Ksistof fogadja és egyúttal ’ bemutatja környezetének tag­jait. Mintegy felsorolja újra, a személyeken keresztül, aa élet értékeit, amelyek mellett közönyösen elszaladt. A PÄRIZS SZILUETTJE* Jen Cocteau A közönyös szépfiú, Francoise Sagan A szálka és André Roussin A szakítás című egyfelvonásos darabjain keresztül találóan jellemző és hagyományosan ■pikáns képeket villant fel a francia életből. Cocteau az örök témát ragadja meg: az öregedő, megkopott szerető végzetes, riadt ragaszkodá­sát a még fiatalos, heves sze­relmi kalandokra vágyó fér­fihez. A színen mindig csak a nő beszél, játssza a szerel­mes, a haragvó, a közömbös, a megbocsátó nőt, de a szép­fiú oda sem figyel, újságot olvas, s mikor a fáradt szép­ség elkapja arca elől a lapot, előtűnik a mögötte békésen szunyókáló szerető. A férfi egyetlen szót sem éjt ki a darabban, mégis higgadt, nagyvonalú megjelenésével, remek gesztusaival igazi franciás atmoszférát teremt Sagen a mindenképpen hírneves színésznővé válás — akár önámítús árán is — be­teges vágyát ragadja meg. Elisabeth, a huszadrangú szí­nes znőcske súlyos autóka­rambol utón a betegágyában világhírességnek képzeli ma­gát, kényes allűröket, szeszé­lyes gesztusokat enged meg magának. Mindenki elhagyja, még egykori szeretője is, csupán egy kis szállodai inas csüng minden szaván. E RÖVID FELSOROLÁS és futó elemzés korántsem ad teljes képet Leningrád gaz­dag kulturális életéről, csu­pán ízelítőül szolgál, a vá­lasztékos lehetőségek szűk­szavú felvillantása. Dr. Hekli József .kimisia 0 mL is»

Next

/
Thumbnails
Contents