Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-12 / 9. szám

Rád& KOSSUTH 8.9 Katonadaíok, S.31 Harson a kflrtsaO! í.ll Puccini: Tosco. HArotníelvonásog opera, *1.» Két sstanfobiktts Költemény. 18.9 Rj nyer mat 15.30 Melódiákokttí. 13.® OJ Georglkonu 14.04 Kóruspódlum. 14.16 Oyermekrádki Udsora 15.10 Rádióiskola. 16.05 Bodrogközi népzenei, is.22 Riport. *6.42 Schumanns OdUr toang- yerecnydarab. 1.30 Pályám emlékezetik m.n Ember és kozmáén, 17.54 Lemezei űzeust, 18.10 Népi muzsika. 18.3» A Saabé család. ».S Könnyűzenei bitedét. 13.55 Zenés est négy tételben. M.U Esti beszélgetés. 21.41 Bartóki Táacszvtfc, 28.20 A dzsessz világa. 23.20 Haydn operálbái, OtM Virág énekek. PETŐFI M8 Beetboreo műve*«*, 6.10 Nötacsokor, H.40 Hatvány Lajos aMfenete. 12.00 Olasz muzsika. 13.03 Tört enykßnyo. 13.10 operslclvételek. Kettőtől — hatig... 18.10 A tdrténelem hajoslta, 18.35 Hangverseny. 18.15 Csak ép testben ép lélek? 19.30 Indulók. 19.® Gondolatok fűméin (A. 20.28 Beszélgetés. C. BUurise hangjátéka. 21.41 Verbunkosok. 22.14 Kurtág: BornemlMw mondásai. 23.15 Könnyűzene, MAGYAR 3.00 xskola-w. 17.18 Hírek. I7.te A bábolnai kukortcöP®, 17.50 Párizsi Jégrevtt, 18.10 Egy utca. (Dok.játélcJ 19.15 Esti meset 10.30 Tv-hlradó. 20.00 F. Werfel: A Bfaeaa Sísg negyven napja. Színmű 3 felvonásban, 22.49 Tv-hlradó. POZSONYI 9.25 A. Miller: Alku. (femj 17.43 Dosztojevszkij életműve. 10.00 Tv-híradó. 30.40 Dalműkor. ai.10 A világ minden vonata, (Francia dofc-florwaai, 1. rész.) EGRI VÖRÖS CSILLAGl (Telefon: 12-33) Délután 3, fél e és este 8 órakor A félszemú seriff Színes, szinkronizált, amerikai westemfilm. EGRI BRÖDT: (Telefon: 14-07) Délután fél 6 órakor Harc Rómáért (Dupla helyárak!) Kétrészes, színes, román—NSZK film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Rómeó és Júlia I—XL (Dupla helyárak!) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Szent Péter hadművelet HATVANI VOR OS CSILLAG'. Dr. Sommer HATVANI KOSSUTH: Az Abwehr ügynöke HEVES: A titokzatos szerzetes FÜZESABONY: Boszorkányper PÉTERVASARA: Szérelmesfilm /ELET Er ; o: 19 órától szerda reg­gel' , >. a Bajcsy-Zsilinszky ute rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 4L Azám alatti rendelőben. (Telefon: imm. Elfelejtett természeti kincseink nyoméban . • • fürpéesl érni* műm A evml» *9A8SÍ4JI. . M - * i> ”■ I' •• ff A felsőtárkányi márvány Ma már csupán egy-két művészettörténeti kutató is­meri hírből a felsőtárkányi márványt, pedig hajdanában, ö XVIII. században igen csak híres-neves volt. A márványbányáról Tár- kényben először Barkóczy püspöksége alatt vallanak a levéltár régi Iratai. A felső­tárkányi márvány fénykora az itáliai Luganóból szárma­zó Adatni família egri mű­ködésével kapcsolódik egy­be. 1761—62-ben Carlo, majd pedig később Giovanni és Giacoml kezén érik művészi becsű faragványokká a tár- kányi hegyek méhének drá­ga kincse. Itt csiszolták és faragták e nemes anyagot Giovanni Battista Scala, Gio­vanni Triavolo s Tommaso Ferrara mesterék is. Közben pedig a Becsből Egeibe sza­kadt Schnattmaun család árendálta a püspök földesúr­tól a bányát. A márványbányászat ki­vált az 1780-as években vett nagy lendületet Eszterházy hatalmas méretű és ütemű építkezéseivel kapcsolatban. Egymás után nyíltak a bá­nyahelyek, mindig újabb és újabb, jobb és szebb anyag után kutatva. Annál is in­kább, mivel Eszterházy püs­pök kiadta szigorú rendelke­zését, hogy „Tárkányt kü­lönb külömbféle Szebb meg Szobbféle Márványkövek a vad al abéstromofc előkerül­jenek.” 1791-ben már orra vall egy fennmaradt jelentés, hogy a tálján „Márványos Ádám” Felsőtárkányba érke­zett, s „az Olaszok mér ki­keresték a Bányájokat és már követ is vittek onnan a Műhelyhez”. Valóban, a ..márványosok” részére Fél- sőtárkányban egy úgyneve­zett „márványos-ház” léte­sült. mellette pedig egy egy­szerű fészerszerfl faragásain, mely a csodás szépségű fa­ra gváflyok szülőhelyéül szol­gált. A márványbányászat 1796- ra Oly szép eredményeket hozott, hogy azt jelenthették a földesúrnak: „Hála isten, szépnél szebb és Sokéle Már­ványai” vannak Felsőtár- kánybam, melyekből „koránt sem megvetendő jövedelmet” lehet remélni. A jószemű Farkas János uram, a püspöki építési iro­da „Bauscbreiber"-« nyom­ban megszimatolja a már­ványban rejlő nagy gazdasá­gi lehetőséget: ., még nem esmérik s fel nem kap­hatták s produktumot, mi­vel még keveset készítettünk kivált másoknak és még ed­dig ami készült drága volt, sokba került. Hogy olcsó le­gyen, s annál Inkább Kap­janak rajta, gondoltam könnyítő eszközöket.,Te­hát mai kifejezéssel élve, a termelés korszerűsítésében, az önköltség csökkentésében látta a felsőtárkányi már­vány értékesítése fellendíté­sének a kulcsát Jómaga « „Megszokhat]’ák-e” a kártevők a növényvédő szereket lormonok - Gammasugárzás és rovarháborű a termés védelmében A mezőgazdasági szakem­berek körében ma is igen di­vatos téma, s időnként jó alibi a rezisztencia, amely ténylegesen is előfordulhat, de sokkal kisebb mértékben, amint azt emlegetik. A növényvédő szerek al­kalmazásának módja, idő­pontja befolyásolja azok ha­tékonyságát s a szakszerűt­len felhasználás következmé­nyeit gyakran összetévesztik a rezisztencia tüneteivel. A növényvédő szerek hu­zamosabb alkalmazása so­rán bizonyos fokú ellenálló­képesség valóban kialakul a kártevőkben. Szelektálódnak a legszívósabb egyedeik és azok szaporodnak tovább. Az utódokban a rezisztencia is öröklődik. Nálunk erre leg­szembetűnőbb példa a bur­gonyabogár, amelyet az utób­bi időben már alig-alig pusz­tított a DDT. Több jelzés szerint a takácsatkák és a levéltetvek is kezdenek hoz­zászokni mérgeikhez. Ná­lunk azonban ez a sajátos biológiai jelenség nem öl­tött és Jó ideig nem is ölt­het veszélyes méreteket. Egyes szerek csökkenő hatá­sa esetén azok variánsai, kombinációi még biztos vé delmet nyújtanának. A tró­pusokon, azonban, ahol több nemzedék váltja egymást, gyorsabban létrejönnek, az ellenálló fajok és a rezisz­tencia már-már katasztrófá lis méreteket ölt. Egyes vi­dékek gyapotföldjei már semmiféle ismert hatóanyag­gal nem védhetők a kárte­vőktől és az eddigi alkalma­zott vegyszerek tízszeres dó­zisban is hatástalanok. — A növényvédő szereik mennyiségének csökkentésé­re és az esetleges reziszten­cia kialakulása ellen, szerte a világon, a komplex nö­vényvédelmet próbálják meg­valósítani. Ennek fontos ré­sze a kemikáliák mellett a biológiai védekezés. A KGST-n belül munkameg­osztásban folytatják a kuta­tásokat A Szovjetunió fog­lalkozik az egyes rovarok élő, természetes kártevőinek elszaporításával. Ezek a pa­raziták valóságos rovarhá­borúban pusztítják a kártevő­ket A növényvédelmi kuta­tásaink főszereplői: a gamma^ sugárzás és a különböző hormonok. A gammasugár­zással nagyüzemi méretekben elszaporított rovarok kromo­szómáit sértik meg. A tu» badba bocsátott, besugárzott állatok termékenyítésre ugyan alkalmasak, de élet- képtelen utódokat hoznak létre könyvtár szakköteteit bújta, márványfűrészelő masinát konstruált, miután hasztalan próbálta egy ilyen berendezés „modelT’-jét megszerezni Becsből, vagy Németország­ból. Még a nagy hírű Frantz építőmester is ilyen gépet fabrikál, mellyel azonban az olaszok nem tudtak bánni. Farkas János szerint „meg lehetne ócsítani a már­ványt”, hogy „még a közön­séges emberek Is kapnának rajta.” Maga jó példával jár elől. Különböző tárgyakat készítettjeit a „sok színű, igen szépen szép” nemes anyagból. Közben pedig egymást ér­ték a szebbnél szebb barokk oltárok, feszületek s egyéb faragványok az olasz mes­terek keze alatt. S e pompás darabok ma is nagy becsben állnak, műemlékként őrzi, becsüli a hálás utókor. A felsőtárkányi már­ványbánya felett a vészha­rangot a XVII/ század végén Eszterházy halála kondit ja meg. Alászáll a nagy építke­zési láz, a kiskaliberű, kü­lönleges művészi érzék nél­küli utódok kezén. S lassan- lassan gyep nőtte be a fel­sőtárkányi hegyek oldalában, aljában a márvány szerel­meseinek, atyamesterednek, a iugánój Adami-k nagy re­ményekre jogosító bányahe­lyeit.. Ügy hisszük, hogy minden­képpen érdemes lenne nap­jainkban szakértő geológu­sok bevonásával felkutatni a felsőtárkányi hajdani már­ványbányát, s modern, kor­szerű eszközökkel megindí­tani újból a termelést. Ha sikerült több mint 200 esz­tendővel ezelőtt primitív módon ráakadni a szép és becses értékű márványra ott, a felsőtárkányi hegyekben a lugánói tálján mestereknek, sikerülni fog a magyar geo­lógusoknak is. Csak akarni kell, és ed kellene kezdeni... Sugár István Moszkvában nemrég megnyílt az ifjú alkotók kiállítása. A ké­pen látható robotembert a kali lylngr&di fiatal ezermesterek szakköre készítette. Ebben az évben a robot a városi közle­kedésben is dolgozott. Készítői sok mindenre megtanított akt üdvözölte az utasokat, felkérte, hogy váltsák meg jegyeiket, maga is jegyeket árult, pénzt váltott és bejelentette a követ­kező állomásokat. (MTI Külföldi Képszolgál af) Az ecset — Nem festeni, eladni ne­héz. Az az igazi művészet Ugyebár festeni a festőmű­vész is tud, de eladni csak az életművész. Melyik a na­gyobb művészet? Az életmű­vészet! És én az vagyok, Zseni. Nem is akármilyen, mert eladom a képeimet... Akarom mondani, Helénkém, a feleségem képeit, mert fes­teni és eladni egy személy­ében lehetetlen. Főzés közben kapja el mindig az ihlet Egyik legnagyobb müvére, a hires „Naplementére”, a spe­nót-tükörtojással, ihlette. So­ha nem szakad el a valóság­tól, az én kedves Helénkém. Eredeti tájképeihez mindig favágás közben gyűjt erőt Művész o lelkem, nagy mű­vészi No, de gyerünk, mert el kell adnom a festménye­ket ★ — Adj isten, nőném! Ki­nek tisztelhetem, kedves né- német... Ügy! Treszka né- némnek... Nézze csak, ked­ves Treszka néném. Rögtön kiterítem a képeket... Na látja, egy ember, aki házhoz szállítja a művészetet Eze­ket nézze, mamám. Ilyen képeket még nem tapogatott Érzi a fogásán? Kötényt nem szabnak jobb vászon­ból! Meg ami rajta van... Aha, látom, az a Jézusos tetszik magának. Máriás huncut legyek, ha nem azt választanára magam is. Egy kicsit távolabbról nézze, úgy még szebb... Nana! Ne menjen azért a kert vé­géhez, mert akkor nem látja a glóriáját. A máriáját! Ez békebeli glória ám, kedves Treszka néném. Látja, igazi körzővel készült. És a fejtar­tása ennek a Jézusnak.. Ide nézzen! Itt a kezén ezt a két galambot figyelje... her­éig, mi? Látja, ott hátul a háttérben, mind olajfa. Ezek az olajfák megérik a potom négy pirosat és ingyen kapja Jézust, a két galambot, meg a felhőket. És micsoda fel­hőket? Na, ne teketóriázzon, néném! Művész vagyok, nem házaló! Nézze!... így még jobban látja a napot, az ott, mind fludium, abban kerin­genek a szubsztanciák! Ha­lála után a magáé is ott fog majd körözni. Közelről néz­heti az űrhajókat is... Én nem gondolkodnék, kedves vány... Figyelje a melleit, meg a ruhája alól kilátszó térdeit. Az sem kutya, mi? Ha megveszi, nem kell nő­sülnie icm, ezzel asszonyt visz a házhoz! Látja ezt a paszujevő kis száját, milyen édesen csücsörít? Tarka-bar­ka ruhája megéri az öt kos- suthlajost. Ami a ruha alatt van, azt ingyen adom... Mit beszél? Maga ne szól­jon bele, uram. Erre mondja, hogy giccs? Nézze meg a színkeverést. Igazi Okker­sárga és cinóbervörös. Ha Rembrandtnak, tudja ki volt az a Rembrandt?... Na! Ha néném, azért S négyszázért. Hiszen ingyen adom... Nem kintről nézzék, kedveseim, jöjjenek beljebb a kapun. Maga meg, néném, szaladjon a pénzért Nyúljon konyákig a szalmazsákba, megéri ... Nézzék, nézzék csak/ Ezek az igazi festmények. Valódi vászon, valódi olaj... Köp­hetik, dörgölhetik, gyűrhetik, moshatják, vasalhatják! Megtartja színét és kirúgja magát, mint az angol szövet Aha, aha, látom, a fiatal­ember a „Zenélő lánnyal’ kacérkodik. Klassz mi? ... Azt elhiszem! Nem hamisít­Rembrandt ilyen festékekhez juthatott volna, nem evett volna száraz kenyeret. Ugyan... Legalább előttem ne játssza meg a műértőt... Igaza van, galambom. Az úr a levegőbe beszél,. Ebből...? Egyet ebből, egyet ebből. Angróban húszat engedek, ötnyolcvan lesz a fc> ttő ... Ez a szoba dísze Van ízlése, galambom. Szép őzikék, mi? Szerelmesek... Hehe... Uram! Ha sokat lázit, felje­le ntem üzlefrontéiért... Hogy én ismerem-e Munka csy „Ekcehomokjdt”? Nevet­tet, uram.*. Munkácsy is halála után futott be. Nekem még van huszonöt évem és én is befutok. A képeim negyven év múlva védettek lesznek! Ingyen takarékbe­téthez jut, aki ezekből vá­sárol. .. Látja ezt az „Alma­hámozólányt”? Ügy árad be­lőle az élet, majd kilép a ke­retből ... Miért? Ne röhög- tessen, uram! Azért nem lé­pi túl a keretet, mert keret­túllépésért sokan lebuk'ak már! Van v&dlija, mi? Nő ez, tetőtől talpig... Hogyan? Ki forgolódik a sírjában? Benczúr? A Gyula? Min­denki úgy forog, ahogy akar! Én sem loptam a tehetsé­gemet ... Van még kettő, kinek adjam? Ne tanakod­janak, mert elfogy. Ezt a „Keresztrefeszítettet”? .Nem balhéból mondom, de szí­nemből csöpögött lábaihoz a vér, amíg keresztre feszítet­tük ... Az asszonnyal ket­ten! ö a kezeit, és a lábait szegettem az ecsettel. Mü- vészélet, nehéz élet. Néha fi­zikai munkát is kell végez­ni... Helyes! Magának meg azt a „Dinnyés” képet... Háromszáz! Ez nem mirelit dinnye... Na végre! Látja, uram, hiába csaholt... Egy darab sem maradt. A művé­szetet viszik, mint a cuk- nrtj ★ — Három deci tisztát.;'. Hej, Helénkém, Helénkém! Aranyat ér a kezed... Még három decit... Magának is, én fizetem! Művész vagyok, kérem... Milyen művész? Ne kérdezzen bárgyúságot, édes csapos kartárs! Nézzen a hajamra, könnyű kitalál­ni ... Az ecset mestere... De ma eladtam a képeket és megnyíratkozom.., (—e. —gyj 1.971, január 1&.

Next

/
Thumbnails
Contents