Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-09 / 7. szám

A gyermek túlterheléséről

A GYEREKEK TÚLTERHELÉSE sajnos annyira általánossá vált, oly sokat beszélünk róla mostanában, hogy tartalmát már nem is kell részletesen elmagyarázni. Egy mondatba is összesűríthető a lényege: a gyerek életkorát, képességeit, szellemi és fizikai teherbírását meghaladó terhelésről van szó. Hogy ez rossz dolog, azt tudja minden pedagógus, s legalább is sejti minden szülő. Ám arról mégis érdemes bővebben beszélni, hogy mi az oka, megjelenési formája és következménye a túlterhelésnek.

Kezdjük azzal, hogy létezik iskolai és otthoni, azaz szülői túlterhelés. Ami az iskolait illeti: ennek elsősorban az az oka, hogy miközben a tudományos fejlődés .következtében gyorsan gyarapodnak az új ismeretek, viszonylag kevés lehetőség van a régebbiek szelektálására, hiszen azok alapvető fontosságúak. Közérthetőbben: arról van szó, hogy az új és fontos ismeretanyagok soha sem szoríthatják ki az iskolai oktatásból például az egyszeregyet, vagy a matematika eddig is tanított magasabb elemeit, valamint a nyelvtant, a történelmet avagy a klasszikus fizikát. A tananyag mennyiségének bizonyos mértékű növekedésére tehát mindig számítani kell, s ezt a növekedést észszerűbb adagolással, a felesleges ismétlések elkerülésével, jobb tanári módszerekkel, a modern szemlétetőesz- közök alkalmazásával, a kiVirc'gsarok

Szofeanövényeink teli entözésa

A lakás élő zöldjei csak akkor díszl-neK szépén és úgy biztosítanak örömöt mindannyiunknak, ha ápolásukról rendszeresen gondoskodunk. Ehhez viszont I ismernünk kell a szobanövények sajátos igényeit és •azt, hogy mit. mikor és hogyan kell csíné ni.

Növényeink téli gondozásánál legfontosabb és egyben legkényesebb dolog az öntözés. Az öntözővíz adagosának helytelen mértéke gok esetben a növény pusztulásához vezet. A nem szélsőséges vízigényű szoba- növényeknél legjobb, ha a cserép földjét kísérjük figyelemmel és akkor öntözünk, amikor a föld már porha- nyóssá válik. Ehhez azonban tudni kell, hogyanagy levelű, jól begyökeresedett növények gyorsabban száradnak ki, mint azok, amelyeknek gyenge a gyökérzetük és kicsiny a lombjuk. A vékony- levelű, puha tapintású növények vízigénye is nagyobb, mint a vastag, bőrszerű, szö- szös, vagy éppen viaszbevonatú levelűeké. A legkevesebb vizet a kaktuszfélék igénylik.

Minden szobanövényre érvényes szabály, hogy ha öntözünk, ne csak tessék-lássék módon végezzük, hanem úgy, hogy a víz a cserép földjét teljes egészében átnedvesítse. Előfordulhat, hogy valamilyen okból megkésik az öptözés s a növények levelei lankadni kezdenek. Ilyen esetben állítsuk vízbe a cserepet és hagyjuk ott addig, míg a virágföld vízzel telítődik. Az öntözéshez esetleg virágpermetezőt alkalmazzunk. Ne feledjük el, hogy nemcsak a gyökérzet, de a növény zöld részei is igénylik az öntözést, illetve azt, hogy a rájuk rakodott port permetezéssel, vagy nedves vattával két három hetenként eltávolítsuk.

A téli öntözés különösen sok figyelmet és körültekintést követel. Az öntözővíz olyan hőfokú legyen, mint a szoba átlagos hőmérséklete. Azok a növények, amelyeket hőigényüknek nem megfelelően fűtött helyiségben próbáltunk átteleltetni, túlöntö- zés esetén gyökérrothadást kapnak és elpusztúlnak. A sansevieriának is többnyire ez okozza a téli puszták’-''.

D. I.

sebb létszámú tanulócsoportok kialakításával lehet némiképpen ellensúlyozni. Lényegesen csökkenteni azonban ezekkel sem tudja az iskola a tanulók növekvő terhelését, legfeljebb józan határok között tarthatja azt.

Arra, hogy ez a terhelés ne legyen elviselhetetlenül nagy, két megoldás kínálkozik. Az egyik a tanulmányi idő növelése. Az Utóbbi évtizedekben élt is ezzel a lehetőséggel a világ, mindenütt meghosszabodott egy-két évvel a kötelező oktatás ideje, s nálunk is a felszabadulás után lett általánosan elterjedt a nyolc osztályos alapiskola. A túlterhelés csökkentésének másik lehetőségét pedig az iskola és a szülői ház jobb együttműködése jelentheti azzal, hogy jobban figyelemmel vannak egymásra, s a szülők ismerik és méltányolják gyerekük

igénybevételekor az iskola növekvő követelményeit.

SZÜLŐKHÖZ SZÓLVA, mosi elsősorban az utóbbiról kell beszélni. Az otthoni túlterhelésnek három forrása van: a gyerek képességeit meghaladó tanulás erőltetése, a házi és a ház körüli munkák túlzásba vitele, s a kialakulatlan életrend.

Man-apság nem ritka, különösen városokban, az olyan gyerek, akinek egész napja tanulással telik el. A szülői becsvágy néha nem ismer határokat. Az iskolai helytálláson kívül, különböző különórákra járatják a gyereket — gyakran nem is egyre, amit még nem lehet kifogásolni, hanem kettőre, háromra is — hogy egészen kicsi korától kezdve készüljön a szülők megálmodta életpályára. Közben a gyerek sokszor egészen mást szeretne csinálni, mint amire a szülők kényszerítik, hiszen idővel megváltozhat az érdeklődése, de az esetek többségében mégis a megkezdett úton kell haladnia. A tanulás így lassan únottá válik, a diák állandó idegfeszültségben él, s még nagyobb károsodások is érhetik, .mint amilyenre az időbeli elfoglaltságából következtetni lehetne. Eltorzulhat például jellemében is. Mert vagy túlbecsüli képességeit, önhitt lesz a minden extra órát igénybe vevő diák, vagy pedig fásulttá, önállótlanná, parancsra cselekvő szolgalelkűvé.

NEM JOBB A HELYZET

akkor sem, ha nem járatják különórákra, de túlzottan befogják otthoni munkákra. Ez

a veszély különösen faluhe-' lyen kísért. Az itteni pedagógusok állandó panasza, hogy az állatok ellátása, a házkörüli temérdek munka túlságosan sok gyereket von el a tanulástól, tesz túlter- heltté. Ez a fajta szülői magatartás azért is veszélyes, mert általában a gyereknek is tetszik, ha napközben felállítják a tankönyv mellől, hiszen az apróbb feladatok végrehajtásával sokkal köny- nyebben juthat sikerélményhez, mint a szívós kitartást igénylő tanulással. Csakhogy hiába hagyta abba a tanulást szülői engedéllyel, másnap mégis szorong az iskolában, ha nem tudja a leckét. A feszültségtől tehát így sem mentesül, fáradt, kapkod, idegeskedik, s közben tehetsége kibontatlan marad.

Vannak családok, amelyekben a gyerekeknek nincs megfelelő életrendjük, ahol az iskolás korúak akkor is korlátlanul televíziózhatnak, ha nincs kész a leckéjük, vagy ha másnap álmosan, fáradtan mennek iskolába. Ezek a gyerekek délutános tanítás esetén akkor kelhetnek, amikor akarnak, el- játszhatják idejüket, s anélkül, hogy komoly teljesítményt tudnának felmutatni, fáradtak lesznekí és idegesele, miközben szüleik az iskolát szidják, s a túlterhelésre hivatkoznak.

AZ OKOS SZÜLŐ nem úgy küzd a túlterhelés ellen, hogy szabadjára engedi gyerekét, ő inkább segít beosztani idejét, megszervezni munkáját. Gondol a játékra, a szórakozásra is, józanul ítéli meg a gyerek képességeit, nem kíván tőle többet, mint amennyit károsodás nélkül elbír. De amit meg lehet követelni a gyerektől, azt következetesen követeli is tőle. Mert ez az érem másik oldala: bizonyos, egészséges megterhelést feltételez a helyes nevelés. Csak közben annak is tudatában kell lenni, hogy nem mindig bírja ugyanazt a terhet a gyerek. Koraősszel, közvetlenül a tanévkezdés után valamivel többet rakhatunk a vállára, de egy-egy iskolai periódus végén már kevesebbet. Olyankor jót tesz, ha otthon kevesebbet követelünk tőle, hogy több energiája maradjon az iskolai feladatokra. Ha nem törődünk ezzel, kevesebb jogunk lesz szemrehányással illetni a gyereket a gyengyébb tanulmányi eredményért.

Tóth László

Kötött pulóver modern vállrésszel

Vastagabb szálú fonalból igen gyorsan elkészíthető pulóver. A kb. 10 cm széles passzérésze 2 sima, 2 fordított kötéssel készül, utána a színén simán, a baloldalán fordított kötéssel dolgozunk. A szabásminta alapján alakítjuk ki a karöltőt és a vállrészeket. A patenir' után felfektetjük a mintát.

1. sor: 3 sima, * 2 fordított,

2 sima, 1 simába 2 szemet öltünk, 2 sima, 2 fordított, 6 sima, * ismételünk végig.

2. sor: és minden páros sor, aminek látszik.

3. sor: 3 sima, * 2 fordított,

3 szemet külön tűre veszünk és a munka elé fektetjük a tűt, lekötjük a következő 3 szemet és utána a külön tűn levő 3 szemet, 2 fordított, 6 sima, * ismétlés.

5.-7. sor: aminek látszik.

9. sor: mint a 3. sor. így haladunk végig, minden hatodik sor lesz a mintás sor.

Ha a minta szerinti különleges vállrésszel kötjük a pulóvert (egyébként köthetjük hagyományosan is), akkor az ujjak kötésénél a karöltőt megfelelően alakítva, az ujjakat nem fejezzük be, hanem a szabásmintának megfelelően kb. 30 szemet, mindkét oldalon I—I szélszemet szaporítva egyenesen továbbkötünk. Majd kb. 16— 20 cm-töl megfelelően kialakítjuk a nyakkerekséget a váll hátfelé eső részén is, és befejezzük. összeállítva a pántot, az összevarrt vállra fektetjük és apró láthatatlan öltésekkel rádolgozzuk. A nyakkivágás szemeit felszedve, 2 sima, 2 fordított kötéssel kötjük meg a tetszés szerinti magas nyakrészt, me- ’"it fé'behajtva szépen leik. !

Szegedy Bél.

G

Y

E

R

M

E

K

DIVAT

Kisfiúinak — kislányoknak

1. Apró mintás, vagy peíyíycvs aaiyagból hosszú ing kisfiúknak, széles öv, hosszú nadrág.

2. Piros szövetruha kislánynak, kétcentiméteres álló nyakkal, elején gombolópánt,

3. Kötényruha, érdekes

ele jr ésszel, övpánt alatt

zseb.

Bakó Ilona

Kozmetika,

A szem kikészítése

Évtizedek óta divat. A kihúzott, vagy megformázott, esetleg utánarajzont szemöldök, a bodoríiott, festett, vagy felragasztott szsmpilla közismert, nappalra is alkalmazott szépészeti mód. Újabban a szem kikészítésében legkedveltebb eljárás a szemhéj festése. Ehhez különböző segédeszközök szolgálnak. A szemhéjrúzs a száj rúzshoz hasonló tartóban kapható puha rudacska. Használata is szinte azonos a száj rúzséval; a szempillasor felett húznak vele vonalat, vagy eldörzsölt árnyékot. Ennél modernebb változat a folyékony szemhéjfesték, kis üvegecskében. Végül a legújabb és legalkalmasabb kellék.; a gombfestákkészlet, mely 6—8 darabból áll, fehértől ezüstszürkén át kékig, zöldig, aranyba,máig. Ezt szárazon rakják fél, a porított anyagú gombfastékből szedve a szükséges mennyiséget ecsetre. Éspedig: közvetlenül a felső szempillasor felett kezdve, fel, egészen a szemöldökig. Ez a réteg lesz az alap; ezt a fehér festékből rakjuk fel, jól eldörzsölve. A szemöldök alatt ugyanis csak a fehér szín érvényesül. Az alapra azután a felső szem- pillasortól kiindulva visszük fel a színezőt, — nappalra világoskéket, vagy hársfa- zöldet, esetleg kissé rózsásat — finom átmenettel az alapszínbe. Estére a merészebb — aranybama, ezüst szín is elfogadott, mivel esti világításiban, színházban, koncertteremben, bálban úgyis halványabbnak, sápad- tabbrsak hat bőrszínünk. A szemhéj festés népszerűségének titka: fiatalít, nagyobbnak tünteti fel a szemet az eredetinél, csupán arra vigyázzunk. hogy nappalra ne alkalmazzuk túl feltűnően. A szemhéjfesték színe igazodjék természetes színeinkhez. Barna szemhez, gesztenyeszínű hajhoz szép a halványzöldes, vagy aranybarnás árnyékolás. Kék szsműaknek a világoskék szemhéjfesték illik legjobban, mert hangsúlyozza, elmélyíti természetes adottságaikat. Természetesen ízlés dolga, ki milyen színt választ, de még egyszer csak azt tanácsolhatjuk vékonyan, diszkréten kenjük fel a szemhéjfestéket. A feltűnő, vaskos festés, ugyanis inkább öregít, mint fiatalít És a szem alá csakis nagyon

SACHER-TORTA

14 dkg vajat 10 dkg cukorral habosra fis simára keverünk, utána egyenként 6 tojás sárgáját adunk hozzá, de mindegyik után újra keverjük. 14 dkg étcsokoládét kissé meglangyosí- tunk és két kávéskanálnyi rummal együtt az előbbi masszához keverjük. Ezután 14 dkg lisztet és a 6 tojás fehérjéből vert kemény habot adjuk hozzá. Tortaformában — amit zsírpapírral bélelünk ki — megsütjük és csokoládémázzal vonjuk be.

Csokoládéöntet: 5 dkg csokoládét 5 dkg cukorral, fél pohár vízzel és egy kávéskanálnyi citrommal addig főzzünk, amíg sűrűvé és ragadóssá lesz. Utána hozzáadunk még 5 dkg puha, megmelegített csokoládét és a tűzről levéve addig keverjük, amíg a máz kihűl. A végén egy kávéskanál vajat is keverünk bele, mert így fényesebb lesz. Utána bevonjuk vele a tortát és a hűtőszekrényben kifagyasztjuk.

NARANCSKRÉMTORTA

Kész tortát vásárolunk, amit középen felvágunk, s a kővetkező krémmel töltjük, úgyszintén a külső részét, tetejét, és oldalát bevonjuk vele.

Narancskrém: két evőkanál narancsdzsemet vagy két evőkanál megmosott, vízben felpuhított és 5 dkg cukorban felfőzött, reszelt narancshéjat 10 dkg cukorral keverünk össze, majd IS dkg vajjal vegvítve, simára és habosra keverjük. Ugyanezt eUE&zi&eíijüfc Z W ielv&i tejfiatalok tegyenek színezőt, leheletnyi vékonyan.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a szépen, kikészített — hangsúlyozott szem mellett arcbőrünk is üde és színes legyen — nem is elsősorban a festéktől, hanem a természet jóvoltából; tehát télen is mindennap fogyasszuk bőségesen a kapható vitaminokat, paradicsomlét, narancslét stb. B. S.

színnel elkeverve is, amit a vaj helyett adunk hozzá.

GESZTENYEKKÉMTORTA

Ezt is kész tortából készíthetjük, kész gesztenyemassza töltelékkel. A tortalapot felvágjuk, utána 10 dkg gesztenyemasszát 2 kanál tejjel és ugyanannyi cukorral felíőzünk, majd kihűtjük és 15 dkg vajjal sima krémmé keverjük. Utána a tortát megtöltjük vele és a tetejét, oldalát is bevonjuk.

DIÖTORTA

6 tojás sárgáját 8 dkg cukorral habosra keverünk, majd 5 dkg zsemlemorzsát és 5 dkg őrölt diót keverünk hozzá. Utoljára hozzáadjuk a 6 tojás keményre vert habját és két kávéskanálnyi rumot. Kilisztezett tortaformába öntjük és lassú tűzön kisütjük. Amikor kihűlt, felvágjuk és vagy 4 dl felvert, cukrozott tejszínnel, vagy diókrémmel töltjük.

' Diékrém: 15 dkg őrölt diót, 2 karál tejjel és 10 dkg cukorral felfőzünk, majd kihűtjük és 15 dkg vajjal habos, világos krémmé keverjük.

EGYENSÜLY-TÉSZTA

6 tojás sárgáját, negyed kiló Vajjal vagy margarinnal és ne- gyed kiló cukorral habosra keverjük. Utána hozzáadjuk a negyed kilónyi lisztet. A liszttel együtt még fél órán keresztül keverjük, utána beleforgatjuk a * tojás keményre vert habját is. Kivajazott, kilisztezett tepsiben sütjük át. A tepsiből kiborítva, félmelegen félholdat vagy jsee- fcáj saitrawfe w MáSs,