Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

S.:^> 8.15 9.25 10.05 10.55 12.20 12.30 13.40 14.00 14.39 15.10 16.05 IG.25 IG.45 17.15 17.22 17.47 17.54 19.25 20.00 20.10 20.32 22.15 22.25 22.45 23.00 0.J0 KOSSUTH Népi zene. A tudományos közélet lómmá. Beethoven fúvósműveiből. Rádióegyetem. Zenekari muzsika. Ki nyer ma? Melódiakoktél. Riport. Liszt-müvek. Maupassant: A gyáva. Cseh kamarazene. Népdalgyűjtő úton, Kodály nyomában. Riport. Szőnyi E.: Hat zongora­darab. Hidas—Gál: Kantáta. Elfogadjuk-e a választ? Fúvósmüvek. Kodolányi: Julianus barát. Rádióváltozat. 4. rész. A Non-Stop-együttes hangversenye. Kritikusok fóruma. Csárdások. Egy nevezetes Mester- dalnok-felújítás. Indiai útijegyzet. Népdalok. Versek. Századunk zenéjéből. Filmzene, PETŐFI 8.05 Áriák. 9.00 Népi zene. 9.30 Jelenidőbeii. 11.47 Magánvélemény, közügyekben. 12.00 Könnyűzenei, híradó. 12.30 Kórusok, hangszerszólók, 13.03 Miskolci stúdió. 13.29 Századunk zenéjéből. Kettőtől — hatig .. . Zenés délután. 18.10 Vendégünk . . . 18.20 Hangverseny. 18.50 Népi zene. 19.24 Ráclióegyetem. 20.28 Világraszóló lakodalom. Ifjúsági rádiójáték. 21.26 Könnyűzene. 21.51 A Társadalmi Szemle új számáról. 22.01 Rádióhangverseny ékről, 22.31 Zsiganov: II. szimf. 23.15 János vitéz. D alj átékr észletek. MAGYAR 17.23 Hírek. 17.30 Sakk—matt. 37.50 Zseb-tévé. 13.20 Dzsesszpódium. 13.55 A magyar művészet története. 10.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.CO John Galsworthy: A Forsyte Saga, tv-film- változat. 1. rész. Családi ünnepség. 20.50 A londoni Victoria Palace Színház revüjéből. 21.30 Beszélgetés. 22. üO Tv-híradó. POZSONYI 19.00 es 22.10 Tv-híradó. 20.00 Elvarázsolt szigetek. Szovjet film. 22.30 A jégkorongozás hírei. XFifn* I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Délután s. féld éj este 8 órakor A félszemü seriff Színes, szinkronizált amerikai westernfilm. EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Délután fél ti órakor Harc Rómáért Kétrészes, színes, román—NSZK film. (Dupla hely ár akt) GYÖNGYÖSI PUSKIN: Rómeó és Júlia 1—II. (Dupla helyárak!) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Dr. Sommer HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Lány a pisztollyal FÜZESABONY: Az Abwehr ügynöke Egerben, este 7 órakor: PÉNTEK RÉZI (Mojiére-bérlet) USYELET Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig, a Bajesv-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) R. nclelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) Asszonymaskara és társai Látogatás a budai késdzstmgelben A toledóiak titka sok-sok emberéletet követelt már. Egy ritka, egzotikus növény nevéért áldozták életüket sok százan, egykori fegyverková­csok megbízottai: a középkor műszaki kémei. De a fegy­verkovácsok és utódaik ti­toktartók. Máig sem árulták el a világnak, hogy az ében­fában kovácsolt kard- és késpengéiket milyen növény levelében edzák — utánozóa- tatlanul rugalmas acéllá... — Sajnos, a titkot én sem tudom — mondja mosolyog­va Puhesz Ferenc, a késké­szítés híres hazai mestere, akivel budai műhelyében be­szélgettünk a kések titkairól. Valóságos késbirodalom­ban él. A műhelyben fél­kész kések, zsebkések, török, vadászkéseik serege. A „bicskarészlegben” egy- és kétpengéjű, kisebb és na­gyobb műanyag és csontnye- lű kések sorakoznak az asz­talon. Akad itt vőlegény- és meny asszon ybicska. asszony- maskara, de az úgynevezett kacorkés, a szegedi halas, meg a bugyii se hiányzik. — Mi a különbség a bics­ka és a zsebkés között? — Bicskának csak az olyan összecsukható késfélé­ket nevezzük, amelyeknek csupán egy pengéjük, egy ru­gójuk van — magyarázza a kések tudósa. — Nyelvük szarvasaganesból. nemes sza­ruféleségből készüli. Egye­dül a magyar különlegesség: a bugyii készül fanyéllel és rugó nélkül. A nemes bicska magán viseli egy-egy táj népművészeti jellegét. . A zsebkés viszont két kinyit­ható pengéből áll. Nyelét, rendszerint műanyagból vagy fából készítik. A köszörűgéphez lép, hosz­szú pengéjű, kecses vonalú bicskát élesít. — Ez a bácskai szalonná- zó — mondja — ki lehet próbálni. Olyan, mint a borotva. Vé­kony, hegyes pengéjével könnyen fel lehat tűzni a szalonnát. A késbirodalom egyik zu­gában, egy kis szekrény al­jából őzláb nyelű, kecses vo­nalú, széles pengéjű fegy­verek kerülnek elő. — Valóban, a tőr már fegyver — mondja, — Leg­alább három milliméter vas­tag, öt-hat centiméter széles pengéjét a hegye felé eny­hén íveltre köszörülik. Ét­kezésre, fafaragásra, vadbőr- nyűzásra kiválóan alkalmas. — Hogyan kezeljük a tőrt odahaza, kirándulásokon? — Mindenekelőtt a víztől kell óvni. Verni, dobni nem szabad. Ha mégis kicsorbul­na az éle, homokkővel lehet élesre fenni. Közben egy széles bárdot vesz a kezébe. A hentesek használnak ilyet. Három-négy kiló lehet a súlya. — A bárd, ha jól kovácsol­ják, még a szöget is elvág­ja. A satura ujjnyi vastag kampós szöget fektet. Lesújt a bárd, a szög két darabban a földre esik. — Még ennél is jobb pen­gék a toledóiak? — Tévedés, hogy a tole- dói vagy a damaszkuszi pen­ge a legjobb a világon. A szoliwgenivel egyik sem ver­senyezhet ... Vevő érkezik, egy idős va­dász. Bozotkést rendel a mesternél, amolyan elnyűhe- tetlent, ami a több ujjnyi vastag gallyat is elvágja! A kesdzsungelben ilyen is akadt... Népművész­család Csákvúrott több mint 100 éve fazekasmesterséggel foglalkozik a Nagy család. Az apa, a feleség és a fiú népművészek. Főként az idegenforgalmi vállalatok részére készítenek figurális vázákat, kanosokat, kávés készleteket. Házukban csa­ládi fazekasimúzeumot ren­deztek be. Képünkön: Nagy János népművész figurális kerá­miája. Fehúrváry (MTI-foto Ferenc felv. — KS) (Compoítról Kompolt község.lakosságá­nak régi megoldatlan problé­mája a jó ivóvíz. A falu na­gyobb részén fedetlen, ásott kutakból szerzik a vizet, s ez sok esetben fertőzések forrá­sa. Érthető tehát, hogy a község lakossága egyönte­tűen támogatja a községi ta­nácsnak azt a kezdeményező-» sét, hogy létesítsehek törpe vízmüvet. Mélyfúrást végez­tettek a község határában, s ez sikerrel járt, bőséges, .jó vizet adó kútjuk lett. Ahhoz azonban, hogy megépítsék a víztárolót és a vezetékháló­zatot, közel ötmillió forint­ra van szükség. Ennyit a községfejlesztési alapból nem tudnak előteremteni, ezért szükség van a lakosság hoz­zájárulására is. E célból alakult meg a helybeli víz­műtársulás. A községben la­kó családok több mint 30 százaléka tagja már a társu­lásnak és telkenként 4500 fo­rinttal járulnak hozzá a víz­mű és a vezetékrendszer felépítéséhez. A társulás tag­jai által befizetett összeg az állami támogatással együtt elegendő lesz. Már megvá­sárolták a szükséges csöve­ket, 1971-ben teljes egészé­ben lefektetik a csővezeték­hálózatot. A hidroforház és a szűrőberendezés 1972-re i készül el, s így a jövő év második felében már jó ivó­vízhez jutnak a kompoltiak. A jó vizet kivezetik az új te­lep ülésre is, és ez lesz az alapja az új közsígközpont vízellátásán"'- is. Császár István Arcról Azt sem bánom, ha egyedül maradok a véleményemmel, kijelentésem minden kö­vetkezményét vállalva, állítom: nem, röp- dösöm az örömtől, ha megkritizálnak, nem lelem kedvem abban, ha szemembe mond­ják, hogy ilyen, meg olyan vagyok, ezt, vagy azt rosszul csináltam. Éppúgy nem óhajtozom a kritika után, mint egy tartós fogfájásért, nem is beszélve egy kiadós, komoly műtétről. Mégis, ha fáj a fogam, nem nagy lelke­sedéssel ugyan, de csak elballagok az SZTK-ba, és amikor a vakbelemtől kel­lett megválnom — bár sajnáltam — hi­szen csak az az egy volt — mégis kés alá feküdtem. Igaz, hogy nem terjesztettem so­ha, hogy örömömet leltem benne. Miért mondtam el mindezt? Azért, mert az elmúlt évben nemegyszer mond­ták szemembe, — több száz magammal együtt —, hogy a munkaerővándorlás ve­szélyes méreteket öltött, hogy a munka termelékenysége nem megfelelő ütemben növekszik, hogy ez, meg az van az árak­kal, hogy ez sincs, meg az sincs, hogy Ul­is, meg ott is így, meg úgy, u kispolgári csökevények, meg a tudat, hogy a betaka­rítás és nemcsak az időjárás, meg a gye­rekek beat-zenévcl, meg a nagy hajjal, a szülők meg az ima-könyvvel, a zsúfolt bu­szok és a kongó kultúrházak, az állami tá­mogatás és a tisztességtelen haszon, az iszákosság és a farizeuskodás, a stb. és a stb. S mit gondolnak, mit tettek több száz társaim ezekre a felsorolásokra? Azt hi­szik, egymás után felálltak és belátták, hogy mit vétettek, és sorolták volna máris azolcat a terveket, intézkedéseket, ame­lyekkel majd a hibákat kijavítják? Nem ezt tették! Hanem betakaróztak a csend sűrű dunyhájával és a hallgatás pelyhe alól pislogtak a másikra, nem kis vára­kozással, hogy az majd csak megszólal, ki majd csak elismeri, az majd csak meg­ígéri. Röpködtek a várakozó pillantások, mint tavasszal a cserebogarak, de egy zümmögés nem hallatszott. Nem így én! Lerúgtam magamról azt a bizonyos dunyhát és bátor, messze csen­gő, önkritik u's hangon kiáltot­tam bele a csendbe, hogy mindenki okul­jon belőle: az elmúlt negyedévben rájöt­tünk, hogy üzemi konyhánk egyik moso­gatólánya eltört egy cirádázott, de valódi fajansz tányért, ami a miénk volt, az egész társadalomé volt, bent szerepelt a népi, nemzeti vagyonban. Es mert ezt elhallgat­ta, mert nem volt eleg őszinte, hogy pél­dát statuáljunk, azonnali hatállyal elbo­csátottuk, vállalva, hogy ezután a terve­zési osztály női dolgozói mosogatnak fel­váltva. Hogy milyen sikerem volt? Egymás szavába vágva mondták el most már a ma­gas szintű értekezlet nagytekintélyű rész­vevői, hogy nálunk mit csinált egy segéd­munkás, hogyan tévedt meg a gyárudvar egyik sepregetője,'milyen kárt okozott egy szaki, a,ki műszak helyett ágyban maradt, és az a dolgozó, aki egy selejtes tollas­labdával lejáratta külkereskedelmünk hír­nevét. Mindenki másról beszélt, mint Bodóné, amikor a bői• árát kérték tőle. Szóval, végtére is én megtettem a kö­telességem és nem tudok egyetérteni az előadóval, aki élénknek, hosszúnak, hasz­nosnak és kimerítőnek. értékelte értekezé­sünket. Mert a többiek mind piszlicsáré, közérdekhez űrtávolságnyi dolgokkal hoza­kodtak elő, nem úgy, mint én. Önkritika, nálunk — semmi! — papp — Az apei ÁFÉSZ vezetősége m :g az e'.núlt évbrA az ap- ci vasútállomás körn" ők n, a Qual'tr.i üzemre .n, mintegy 2,5 millió for' :■ tos beruházással, bisztrót és élelmiszer-árudát léte-: tett. A két üzlet havonta átlagosan több mint 400 ezer forintos forgalmat bonyolít le. Az idén január közepétől bőví­tik a választékot, a bisztró­ban három-négy féle frissen sült is kapható lesz. Az élel­miszerüzletben február 1-íöl húst is vásárolhatnak. Há­roméves távlati ' tervükben szerepel egy szabad terasz kiépítése, egy vas- és mű­szaki cikkeket értékesítő részleg létrehozása is. Az üzlethálózat fejlesztésére azért is szükség van, hiszen az apci állomásra 17 község­ből érkeznek utasok, s ezek egy része itt szerzi be a szükséges élelmiszereket. Szűcs Ferenc Kaiból AAAAAAAAAAAAAAAAAyWWWVW\A/^VWWw*WWV^vwvA^AA^AAA/\AAAA/\AAAA^^V\AAAAAAAAAAAAAftAAAAAAe^..^v> Az új év új elképzelések, tervek kezdetét is jelenti. Ez jellemző a káli fiatalok tevékenységére is. Új tervek készülnek a Fórum ifjúsági klubban, a fiatalok szeret­nék ezeket a terveket meg­valósítani. és ennek érdeké­ben meg is tesznek mindent. Az 1971-es klubprogramnak jelentős része a már si­kerrel zajló zenetörténeti előadások, képzőművészeti foglalkozások folytatása- Ja­nuárban előadói estet ren- reznek. Virágú Tibor és Bá­duly Margit, a Megyei Iro­dalmi Színpad két tehetséges előadóművésze látogat e4 Kaiba. Nagy érdeklődésre számot tartó élménybeszá­moló is lesz: Ali Csaba ta­lálkozik a klub fiataljaival. Megtartotta az év utolsó ülését az Asztalos János KISZ-alapszervezet is, érté­kelték az 1970-ben végzett munkát. Rámutattak a hi­bákra és javaslatokat tettek az 1971-es esztendő tervei­re. Tóth Kálmán Máz 5f árkónyból A mezőtárkányí Aranyka­lász Termelőszövetkezetnek 302 nyugdíjasa és szövetke­zeti járadékosa van. Igen je­lentős már a községben élő ipari nyugdíjasok száma is. Sokan ma is részt vesznek a termel "munkában. A több éves hagyományok­nak megfelelően az idén is­mét megrendezték az öregek napját. Erre a községi mű­velődési ház nagytermében került sor, ahol terített asz­tal várta a meghívott 350 idős nvo.J'jast. A falu öreg­jeit mir 'r.nkelőtt a fiata­lok, az út ‘örök és a KISZ- szervezet képviselői köszön­tötték. Tóth Ignác, a termelőszö­vetkezet elnöke köszöntőjé­ben méltatta az idős dolgo­zók érdemeit, amit a szövet­kezet alapítása óta végeztek és sokan közülük még ma is végeznek. A szövetkezet igyekszik erejéhez mérten segíteni a rászoruló idős dol­gozókat, 1970-ben 50 mázsa búzát osztottak ki térítés- mentesen és háromezer fo­rint szociális segélyt folyósí­tottak. Minden évben szer­veznek az idős tsz-tagok ré­szére kirándulásokat Párád­ra, Debrecenbe, Hajdúszo­boszlóra. A szövetkezet el­nöke négy idős dolgozót — Nagy Bertalant, Kiss Mik- lósnét, Németh Andrást és Kovács Gáspárnét — külön is jutalmazta oklevéllel és pénzzel. A közös uzsonna elfogyasz­tása után sokáig együtt ma­radtak a falu idős dolgozói. Cs. I. 1871. január 7* csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents