Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

A VASFEJU KOSSUTH 8.20 Régi melódiák. 31.03 Vatlon nőtt gyöngyvirág. 7, rész. 9.20 Két szvit. 10.05 Rádiójáték gyermekeknek. 10 io Mozart műveiből, 11.30 A Szabó család. íi.’O Ki nyer ma? 17.30 Tánczenc. 13.15 Népek zenéjéből. 11.00 Beethoven: B-dúr zong őrá verseny. 11.32 válaszolunk hallgatóinknak. 14.17 Pol-beat. 13.10 Az élő népdal. 15.20 Iskolarádió. 16.05 Népzene. 16.22 Muzsikáról tiataloknaS, 16.50 Kórusművek. 17.20 Zenekari hangverseny, 18 03 Favágók á Pilisben. 18.18 Tánczene. 19.25 Agay Karola áríaestje. 20.53 Az Állami Népi Együttes műsorából. 21.19 Gondolat. 22.15 Indiai útijegyzet. 3. rósz. 22.25 Csembalőmüvek. 22.50 Üj íogalmak a filozófiában. 23.05 Könnyűzene. 0.10 Toronyzene. PETŐFI 8.05 Chopin-müvek. 9.00 Nóták. 9.40 Riport. 11.55 Néhány perc tudomány. 12.00 Operettrészletek. 12.30 versenyművek. 13.03 Áriák. 13.40 Orvosi tanácsok. Kettőtől — hatig, az aktualitások jegyében... 18.10 Kis magyar néprajz. 18.15 Világgazdasági Figyelő. 18.27 Kóruspódium. 19.03 Rádiószínház. 20.28 Népdalok. 20.50 Egyéniség és alkalmazkodás. 21.10, Nagy mesterek, világhírű előadóművészek. 22.19 Slágerek. 23.15 Romantikus muzsika. MAGYAR 8.30 Szünidei matiné. 9.30 A titkos jelszó: Csupaga. (NDK tv-íilmsorozat. 1—2. rész.) 11.50 Radar. 17.23 Híreit. 17.30 Az év első újszülöttjét 18.05 A belgrádi Vukica Mitrovity együttese. 78.25 Mindenki közlekedik.^ 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 India felfedezése. I. rész, 21.05 A hasonmás. (Filmszatíra.) 21.45 Vendégünk: Ingeborg Springer. 22.10 Tv-híradó. POZSONYI 19.00 és 22.00 Tv-híradö. 19.50 Dalok. 20.00 Cápák. Tv-jáiték, I/gfaff EGRI VÖRÖS CSILLAG3 (Telefon: 22-33) Délután 3, fél 6 és este 8 órakor: A félszemű seriff Színes, magyarul beszélő* amerikai westernfilm. EGRI BRÖDY: (Telefon: 11-07) Fél 6 és fél 8 órakor Jöttem, láttam, lőttem* Színes, olasz—spanyol westernfilm. EGRI BÉKE: Heint je GYÖNGYÖSI PUSKIN: Egy férfi, aki tetszik nekem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Hétszer hét HATVANI KOSSUTHí Gyula intéz télen, nyáron Egerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Kendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) íl VS1NS11 a QltfLÍlsMjqM A MÜLT kutatásában ér­dekes fordulatok akadnak. A kutató búvárkodni kezd vala­mely kérdés megvilágításé ér­dekében, az elmúlt idők fele­désbe ment, de érdemes ese­ményeinek újra jelentésé­ben, s rábukkan két-három sorra, amelyek más, nem ke­vésbé, érdemes dolgok felé fordítják figyelmét. Ilyen az egri felsőoktatás eredetének kérdése is. Honnan ered, hová vezet­hető vissza az egri főiskola gondolata? Mindenki a tizennyolcadik századra gondol. Telekesy püspök a papnevelő főiskola, Foglár György a jogakadé­mia megalapítója ebben a században, Eszterházy az or­vosképzéssel és a csillagásza­ti tudományokkal akarja ki­feszíteni a részeket összefog­laló egyetem, az Univerzitás kupoláját az eddigi eredmé­nyek fölé. Mígnem kiderül, hogy az egri főiskolai gondolat há­romszáz évvel régibb, hogy Ludányi Tamás püspök, akit kortársai „vasfejű”-nek be­céztek, már 1421-ben foglal­kozott a „magasabb tanin­tézet” alapításának tervével és elhatározó lépéseket is tett a terv megvalósítása ér­dekében. Ki volt ez a Ludányi Ta­más, s miért kapott ilyen csúfolódó-megtisztelő mel­léknevet.? A TÖRTÉNET Luxemburgi Zsigmond korában játszódott le, áld azért lett magyar ki­rály, mert 1385-ben feleségül vette Anjou Máriát, I. Lajos magyar király leányát és utódát. A „nemzet”, vagyis a főurak és köznemesség s nem utolsósorban a papság nemsokára lázadozni kezdett a király ellen, mert nem tartotta tiszteletben jogaikat, kiváltságaikat, felajánlotta az országot Albert osztrák hercegnek, arra az esetre, ha utód nélkül halna meg, nem is szólván arról, hogy pénz­szűkében elzálogosított tizen­három szepesi várost a len­gyel királynak potom 37 ezer lengyel garasért. A lázongó urak Bonifác pópához folyamodtak, majd ád az királyt, jobbat. Aján­lott is a pápa egy jelöltet, nápolyi László személyében. Az esztergomi érsek nyom­ban le is utazott a dalmáciai Zárába (ma Zadar) a főárak és főpapok társaságában, s — ÖN RICHARD LAMS- DEN? — kérdezte a magas, negyven év körüli látogató. Hangjáról ítélve művelt em­ber, gondolta a Második Fiúgimnázium igazgatója és bólintott, — Velem óhajt beszélni? — Gregory Dean vagyok — mondta az idegen. — Ó, az ismert színész! — Laimsden elmosolyodott —, bizonyára fia miatt jött... Kellemetlen eset... Tudom, hogy enyhén kell kezelni a gyermekek csínytevésből el­követett lopásait. De a fiú már tizennégy éves... Több­ször megdorgáltam, de saj­nos eredmény nélkül. Köte­lességem, hogy nyíltan meg­mondjam önnek, nem másít­hatom meg a határozatot, hogy fiát kizárjuk az iskolá­ból. Ezt meg kell értenie. Azonkívül, kérem, ne tartson fel tovább. Holnap Európába utazom. Még rengeteg intéz­nivalóm .van, mielőtt a re­pülőtérre mehetek. — Nem fog a repülőtérre menni! — Gregory Dean hir­telen kirántotta kabátzsebé­be süllyesztett kezét. Lámá­dén látta, hogy kesztyűs kéz­zel mellének szegezi a re­volvert. — Mit mondott a fiam­nak, amikor kiutasította az iskolából? — kérdezte fe­nyegetően. — Miért kérdi ezt tőlem? Kérdezze meg a fiát! Rövid csend állott be. Az igazgató észrevette, hogy Denn megremeg a íelindult- sagtol. —■ Nem kérdezhetem tób­ott megválasztották, megko­ronázták Lászlót, aki fegy­veres kísérettel bevonult az országba; csak Győrig jutott, mert Zsigmond és párthívei kiűzték az országból. A zárai koronázáson meg­jelent Ludányi Tamás egri püspök is, s ezzel egyértel­műen az egri vár is nápolyi László erőssége lett. László veresége után az esztergomi érsek várastól együtt vissza­tért Zsigmond hűségére, Lu­dányi azonban nem. Zsig­mond hadat indított Eger ellen, s e hírre Debróy Ist­ván várkapitány Erdélybe, Ludányi püspök Lengyelor­szágba menekült. Zsigmondnak ez a „várví­vása” nevezetes ténye a had- történelemnek. A király ve­zére, Rozgonyi Simon mind­össze négyszáz lovassal in­dult Eger ellen, s mikor megérkezett, mindjárt látta, hogy ennyi emberrel neki­mehet bízvást a falnak, akár fejjel is, ezt a várat nem tudja bevenni. Volt azonban egy kiváló tulajdonsága: mű­vésze volt a szónoklásnak. Négyszáz lovasa élén elkez­dett a várvédők lelkére be­szélni, s ezt olyan ékesszóló­an tette, hogy a védők végül is elérzékenyülve nyitották meg a kaput. Zsigmond egyik, 1414-ben kelt adománylevelében maga is megemlíti az esetet, azzal a megjegyzéssel: nem szűk­be. Halott. Utamról haza­térve londoni lakásomra siettem, hogy letegyem bő­röndjeimet.. Halva találtam a fiamat. Miért dobta ki ily sér­tő módon az iskolából? Egy kamaszos csínytevés miatt? Uram, én is határoztam, ez­zel a pisztollyal fog öngyil­kosságot elkövetni. — NEM KÉNYSZERÍTHET arra, hogy megöljem magam! — mondta remegve Lams- den. — Természetesen a lövést én adom le. De a rendőrség meg lesz győződve róla, hogy öngyilkos lett, — A rendőrség ki fogja deríteni a bűntettet. Dean a fejét rázta: — Senki sem látott ide- jövét, és senki sem lát majd, ha távozom. Ez nagyon is csendes hely. Szerény autó­val jöttem ide, amelyet a többi hasonló autó mellé ál­lítottam. Fiam búcsúlevelé­ben elmondta tettének okát és rájöttem, hogy ön a bű­nös. Ön is hagy majd egy búcsúlevelet! — Talán meg akarja ha­misítani kézírásomat? — Ostobának tart? A leve­let természetesen ön fogja megírni. — Erre még pisztollyal sem fog rábírni. Dean megkerülte az író­asztalt és az igazgató mellé telepedett. — Fogja azt a papírost! — parancsolt rá keményen. Lamsden ráeszmélt, hogy elveszett, ha eszébe nem jut valami mentő ötlet. Dormed­séges fegyverrel harcolni ott,- ahol a kegyes engedékeny­ség győzedelmeskedik dicső­ségesen.” LUDÄNYI tizenkilenc évig ette az önkéntes száműzetés kenyerét, pedig a király még 1403-ban általános amnesz­tiát hirdetett a lázadóknak. Ludányi nem volt hajlandó részesülni a közkegyelemben, inkább távol maradt a gaz-, dag egri püspökségtől. Ezért kapta a „vasfejű” mellékne­vet. Csak 1421-ben tért visz- sza, mikor a kostanci zsinat jogtalannak ítélte Zsigmond ama gyakorlatát, hogy máso­kat nevezett ki helyébe az egri püspöki székbe. Fraknói Vilmos történet­tudós fedezte fel véletlenül a bécsi egyetem bölcsészeti karának 1421-i jegyzőköny­vében, hogy Tamás egri püs­pök levelet intézett az egye­tem tanácsához, s ‘kérte, küldjön neki két tanárt, kik közül az egyik a bölcsészet­tudomány mestere, a másik jogtudor legyen; kijelentvén, hogy azoknak illendő ellátá­sáról gondoskodni fog. EZ A LEVÉL az első jele az egri főiskolai gondolat­nak, amely tehát nem a ti­zennyolcadik században szü­letett meg, hanem már a tizenötödikben, s 1971-ben ünnepelhetjük ötszázötven éves jubileumát. en ült a helyén, Dean mu- atóujját már a ravaszon tartotta. Lamsden fogta a tollat és írni kezdett. — Jó, hogy ilyen bizony­talan az írása — mondta Dean. — Ez izgatottságra vaLi majd. Néhány perc múlva az igazgató letette a tollat. Dean felkapta a papírla­pot, átfutotta tekintetével és újra az asztalra tette. — No, lám — mondta majdnem barátságosan. Lamsden erre újra kezébe vette á tollat, de most a bal kezébe és újra megírta a le­velet. Dean arcán nyugtalanság vibrált. — Ahd, balkezes? Erre nem is gondoltam. — Hang­jába - bizonytalanság ve­gyült. Lamsden egymás mellé tette a leveleket. AMAZ FIGYELMESEN át­nézte mind a kettőt aztán megkérdezte: — A balkezes írás az iga­zi? „Sikerült”, gondolta magá­ban az igazgató. — Ilyen könynen nem fog becsapni — mondta Dean. — ön nem balkezes. Ezt rögtön észrevettem. — Hogyhogy? — kérdezte remegve Lamsden. — Hiszen mind a két kezemmel ír­tam. Dean haragosan kiáltotta: — A fő, hogy megvan a .búcsúlevél. Halála után majd eldöntőm. hogy melyiket használom fel. Lamsden összeszedte gon­dolatait. — Honnan tudja, hogy melyik oldalról lőjön rám, ha nem tudja, melyik kézben tartanám a revol­vert? Dean nem felelt. Néhány 101 százalékkal teljesítetiü« tervünket Hagyományos szokás már az egri Lakatosárugyárban, hogy az igazgató köszönti a gyár gazdasági vezetőit, a párt-, a szakszervezet és a tömegszervezetek képviselőit, brigád- és csoportvezetőit, — a 610 fős kollektíva képvi­selőit — az évi munkasike­rekért. A KAEV egri gyár­egységének kollektívája min­dent megtett azért, hogy se­gítse az árvíz okozta károk mielőbbi helyreállítását és becsülettel teljesítették a X. pártkongresszusra tett válla­lásukat, majd pótvállalásu­kat. E lelkes munkának is köszönhető, hogy a gyáregy­ség éves tervét 101,3 száza­lékra teljesítette. Szarvas János Eger Ahol 30—40 éven át dolgoztunk Az öröm adta kezembe a tol­lat, hogy több nyugdíjas társam nevében is köszönetét mondjak az Egri Dohánygyár vezetőinek. A szivargyártás 50 nyugdíjas dol­gozóját hívták meg találkozóra, a szivargyártási szocialista bri­gádok. Ä meghívókat személye­sen hozták el és nagy szeretet­tel már a gyár kapujában íogaü­végtelennek tűnő másodperc múlva az igazgató látta, hogy Dean leereszti a pisz­tolyt. Egy pillanatig várt még, azután Deanra nézett. Ez a letört ember nem ha­sonlított többé arra az em­berre, alá néhány másod­perccel előbb szemben ült vele. Ügy tetszett, mintha elfe­lejtette volna, miért is jött voltaképpen. Egykedvű moz­dulattal az asztalra tette a pisztolyt. — Most mennie kell, Dean úr. De megígérem, hogy nem jelentem fék Ki tudja, mennyi bajtól menekült meg, mert fia kétségtelenül hajla­mos volt a bűnözésre. Hosszabb szünet után Dean halk hangon megkérdezte: — Megengedné, hogy tele­fonáljak? Lamsden meglepetten bó­lintott. Látogatója magához húzta a készüléket, s kö­nyökével véletlenül megérin­tette a pisztolyt. — A Mi Asszonyunk Kórháza? —■ kérdezte fáradtan. — Ké­rem dr. Weisst. Igen... Itt Georges Dean beszél... — A Mi Asszonyunk Kór­háza. Ideggyógyászat? — Ahogy feltette Lamsden a kérdést, már tudta rá a fe­leletet is. Látogatója bólintott. — IGEN. DR. WEISS? — mondta a kagylóba. — Igen, én vagyok. Nagyon sajnálom. Kérem, küldje értem a ko­csit... Az igazgatóra nézett. — Hol is vagyok tulajdon­képpen? — A Második Fiűgimná- ziumban 1 Dean megismételte a címet a telefonba. — Egy magán­klinika ápoltja vagyok. Már két éve — mondta az igaz­gatónak, tak bennünket. Kiss Ferenc, a szivargyártási osztály vezetője végigkísért bennünket azokon a munkatermeken, ahol 35—40 éven át dolgoztunk. Alig ismsrtünk rá néhány éve otthagyott munkuhe* Ivünkre. A rekonstrj'cctó során eltűntek a régi primitív munka­eszközök és nincs már olyan do­hánypor, amitől mi még annyit szenvedtünk. A bábg'épeknét ma nagy teljesítményű porszívók működnek. Minden 'égi vágyunk beteljesedését láttuk, a moderni­zálás során nemcsak a nagyobb termelékenységre, az ott dolgo­zó emberekre is gondoltak. A találkozón részt réttel: aa igazgató, a párttitkár és a szak- szervezeti elnök is és kikérték véleményünket a látottakról. Kö­szönjük a meghívást, mely azok­nak a nyugdíjasoknak megbe­csülését jelenti, akik hosszú év­tizedeket töltöttek el a gyárban. Preisendorf Richárdnó Eger Látogatás az öregek napközi otthonában Megható, kedves ünnep­ségre került sor a káli öre­gek napköziotthonában. Az otthon 26 idős gondozottját az általános iskola kisdobo­sai keresték fel, dalokkal, versekkel köszöntötték őket, megtakarított forintjaikból vásároltak cukorkákat, cso­koládét. Köszöntötték az év utolsó napjaiban a kis .óvo­dások is a község öregjeit. Jözsa Sándor Kál Köszönet az egészségügy dolgozóinak 1700 grammos súllyal szü­letett kislányom a Gyön­gyösi Bugát Pál Kórházban. A koraszülött baba rengeteg veszélynek volt kitéve. Egyik betegséget a másik után kapta, s életét szülei után dr. Fejes Istvánnak és a fertőző osztály gyermekor­vosának köszönheti, akik mindent megtettek azért, hogy a kis. súllyal születeti, csecsemőt életben tartsák, s többhetes gyógyítás útim egészségesen visszaadják édesanyjának. Csak hálával tudok gondolni a csecsemő- és gyermekosztály, valamint: a fertőző osztály orvosaira, ápolónőire. ■— Szkizof rónia?..; •— Azt mondják... Meny­nyi idő alatt ér ide a kocsi a kórházból? — Tíz perc alatt. A látogató mintha nem is hallotta volna. A szőnyeget nézte egy ideig, aztán fel­állt. — Hallom a kocsit —■ monda Dean. Lamsden látta, ahogy az idegen a nyitott ajtón lá- megy a folyosóra. Egész testében remegni kezdett. Néhány másodper­cig csendben ült asztala mel­lett, aztán felkelt, a szek­rényhez lépett, s konyakot vett elő. Reszkető kézzel fel­lapozta a telefonkönyvet. — Mi Asszonyunk Kórhá­za? ígérem dr. Weisst. — Tévedni tetszik, nálunk nincs semmilyen dr. Weiss. — De George Dean nevfi ápoltjuk csali van? — Nincs ilyen nevű pá­ciensünk — válaszolta a drót másik végén egy közömbös hang. AZ IGAZGATÓ érezte, fyogy hideg verejték ül a homlokára. Észrevette, hogy a függöny a verandán el­mozdul. Egy kesztyűs kéa húzta félre. Aztán megpillan­totta a pisztolyt. Lamsden agyán villám­gyorsan átfutott a gondolat, hogy Dean rejtelméből látta, amint jobb kézzel töltötte a pohárba a konyakot és la­pozta a telefonkönyvet. Dean magabiztosan közele­dett feléje. Most már tudta, hogy jobb felől kell lőnie... tóik jmum Uh taaowte. Dr. Kapor Elemér De kutya hideg van.:: < (Foto: Szebellédy) Valiskó Jánosné Abasár A Hecht: Búcsúlevél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents