Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-05 / 3. szám

Rjúct& KOSSUTH 8.20 N'cpi zene. 8.3» Hainan a Kürtszó! ».14 Muszorgszkij: I.eány kérőn. 4 íeiv. vigopera. 11.48 Mezők, falvak éneke. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól. 13.40 Törvénykönyv» 14.00 Mesejáték. , i 8.-I& 15.10 Operetidalok. ! ,l*li 15.25 Rádióiskola. - *1 18.05 Operalemezek. 16.35 Cigánydalok. 17.20 Liszt-müvek. 18.00 Láng-gyári dok.-mfisor. 18.30 A Szabó család. 19.25 Könnyűzenei híradó. 19.55 A tudományos közélet fóruma. 20.35 Népdalcsokor. 20.59 Dzsesszműsor. 22.15 Indiai útijegyzet. 22.25 Furttvaagler a zenért». 23.21 Offenbach opere tóiéiból. Ut Kórusmuzsika. PETŐFI 8.4» Zenekart muzsika. 9.10 Az Ifjúsági Rádió 'műsora. 11.45 Vikingek a jégvilágban, 12.00 Verbunkosmuzsika» 12.25 Áriák. 13.03 Kamarazene. Rande vú kettőtől — hatig . 18 10 Fiatalok hullámhosszán. 19.35 Hangversenykőzvetités. 21.35 A világirodalom humora. | 22.05 Hang versenynaptár, 22.20 Jegyzet, 22.35 Nótáit.' 83.15 Szinti, zenes MAGYAR 9.55 Iskola-tv. 10.25 Szünidei matiné. 1-0,45 Az ajándékozott tV-icészü- lékek sorsa. 17.28 Hírek. 17.35 Sakk-matt. 3. rész. 17.55 Nyilvános könnyűzene® műsor a Bolgár Kultúr­otthon bői, 13.35 Radar. 19.10 Esti mese. 1.9.30 Tv-híradó. 29.00 Gorkij: Éjjeli menedék­hely. (A Madách Színház előadása.) 22.20 Tv-híradó. POZSONYI 9.35 A rézgomb. A sorozat 3. része. 19.00 és 22.05 Tv-híradó. 20.00 Esti melódiák. 21.00 A vámpír. Lengyel tv-Játéte. EGRI VÖRÖS CSILLAG! (Telelőn: 22-33) Délután ?, fél 6 és este 8 órakor A félszemü seriff Színes, magyarul beszélő, amerikai westernfilm. EGRI BRÖDY: (Telefon: M-07) Az előadás kezdete: fél 6 és fél 8 órakor Jöttem, láttam, lőttem I Színes, olasz—spanyol western­film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Egy férfi, aki tetszik nekem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Hétszer hét HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Szerelmi álmok 1—11. HATVANI KOSSUTH: Gyula vitéz télen, nyáron FÜZESABONY: Nem születünk katonának HEVES: Del csillaga ... Ü GYELET Egerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 őriig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. F’/ám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27). ___ Szomorú „világrekord” Kaliforniába varázsolt Afrika Az állatok világa, sokszor emberi tulajdonságaikra em­lékeztető szokásaik, különös életmódjuk, mindig érdekel­te a közönséget Ezt az igényt elégítik ki — leg­többször magas színvonalon — a természetfilmek és az állatokat is szerepeltető já­tékfilmek. Nálunk is ismer­tek és kedveltek ezek, gon­dolunk itt Walt Disney és Homoki Nagy István alkotá­saira, hogy csak a legki­emelkedőbbeket említsük. A hazánkban is bemutatott Af­rikai képeskönyv című Dis- ney-filmben szinte belenéz­hettünk a támadásra készülő oroszlán szájába, nyomon követhettük a 120 kilométe­res sebességgel száguldó ge­párdot, egészen közelről, szinte páholyból nézhettük végig a zsiráfok párviada­lát... Az emberben önkény­telenül is felvetődik a kér­dés, hogyan lehetséges mind­ezeket élethűen megörökíte­ni? Valóban — a szó igaz értelmében vett — vadálla­tokat látunk a film vásznán? Igaz is, nem is — lehet a kérdésre a válasz. Walt Dis­neynek ehhez a filmjéhez a vadállatok nagyrésze Ivan Tors rezervátumából került ki. Kölcsönbe.. .1 Ivan Tors — a harmincas években még Tors Iván, Bu­dapesten színpadi szerző, ké­sőbb Hollywoodban bukkant fel, forgatókönyvíröként. Egyre magasabbra ívelő kar­rierjének mérföldköve volt az 1950-es esztendő. Ekkor ké­szítette el Tengeri vadászat című tévéfilmjét, amelyet még ma is nagy sikerrel ját­szanak szerte a világon. Ez a — nagyrészt víz alatti akvá­riumban forgatott — kalan­dos film adta meg további munkájához az alapötletet 1953-ban hosszabb időt töl­tött Afrikában. Volt ideje megfigyelni a zsiráfok, já­vorszarvasok, oroszlánok és más vadak életét eredeti környezetükben. Itt értette és szerette meg igazán az ál­A múlt hó közepén hozzá­járulással beléptem a Hús- klopfoló Gyárba. Kérgest fő­osztályvezető karon ragadott, és pár szó kíséretében át­nyújtott egy simára nyalt frizúrájú, klottköpenyes fér­finak: — Bemutatom Síinek az új kollégáját. Ismertesse meg a belső rendünkkel, legyen se­gítségére a munkájában —- mondta Kérgesi, és barátsá­gos biccentés után eltűnt. — Ez lesz az íróasztala — mutatott kartársam egy dió- barna alkalmatosságra. — Az első fiókban találja az anyagkiutalási listákat. Köz­vetlen alatta disznósajt van és hónaposretek. Még az elődje hagyta ott. Ebbe a fő­könyvbe kell beiktatni há­rom másolattal a havi feke­>kávé-fogyasztást. Szereti a feketekávét? i — Nagyon — bólintottaui lat- és növényvilág életét Szinte beleolvadt a termé­szetbe. Mindig fegyver nél­kül, csupán felvevő- és fény­képezőgéppel jártakéit az ál­latok között Egyszer egy elefántcsorda környezetében lakott olyan területen, ahol oroszlánok és csörgőkígyóik éltek. Máskor megfigyelte, hogyan osztják meg egymás között az élelmet a zsiráfok és jávorszarvasok. Teleob- jektíwel örökítette meg egy oroszlánbébi születését is. Élményekben gazdagon, jobbnál-jóbb ötletekkel, ter­vekkel tért vissza Ameriká­ba. Ezeket aztán évek múl­va, szívós, kitartó munkával sikerült valóra is váltani. Kezdetnek megalapította sa­ját filmvállalatát, majd ... ...majd a Kalifornia ál­lambeli Los Angeles tői 80 kilométerre, a Soledad Ca­nyonban egy száz holdnyi természetvédelmi területet — az Africa—USA farmot — létesített Itt valóságos éden- kertet varázsolt ma már hét- száznyi állata számára. Meg­található itt mindenféle, sündisznótól a rinocéroszig. Negyven idomító és több ál­latorvos vigyáz rájuk éjjél- nappaL Ezenkívül kórházat, laboratóriumot, kutatóköz­pontot és nevelőtelepet épí­tett a rezervátum területén. Az állatok idomítását, fel­készítését a filmforgatásihoz, már kölyök korukban kez­dik, az állatóvodákban. Spe­ciális nevelőik jószóval, be- cézgetéssel, simogatással sze­rettetik meg magukat. Any- myira jómódban élnek ezek az állatok, hogy szinte elfe­lejtik ősi ösztöneiket Meg leéli őket tanítani a morgás­ra, vicsorításra, a vadságra —, hogy a film vásznán a vadállat illúzióját keltsék! Ezért — szinte hihetetlen — az oroszlánok és tigrisek számára különórákat tarta­nak! Erről a farmról kerül Jd az amerikai filmprodukciók­hoz és tévéfilmekihez az ál­— Akkor majd remekül megértik egymást Jolánka kolléganővel, ö a legjobb kávéfőző a szobában. — Ha eoy munkás bejön aívjagki’ t. akkor mi a teendő. — kérdeztem kí­váncsian. latszereplök 80 százaléka. A rezervátum lakói közül Sa­raiig, a tigris, és George, a zsiráf — sztár lett! Sikerült olyan különleges állatokat is beidomítani, mint a Taran­tella nevű óriáspók. Sőt, azt a majmokra életveszélyes óriáskígyót is, amely egy produkcióban „lépett fel” a csimpánzokkal. A Magyar Televízió ja­nuár első napjaiban egy ti­zenhárom részes sorozatot indított be Daktari címmel. A történet egy „fantázia­színhelyen” a Wameru-i ál­latlélektani kísérleti központ telepén játszódik, ahol a va­lamennyi földrészről össze­gyűjtött vadállatokkal a Daktari (a Doktor) és mun­katársai kísérleteznek. A legfőbb, amit bizonyítani kí­vánnak: az ostor félelmet és gyűlöletet szül, míg a szere­tet még a természettől el­lenséges lényeket is összebé- kítheti. A sorozat főszerep­lői — mindenféle szempont­ból — az állatok, „akik” a filmben látható velük fog­lalkozó embereket még „szí­nészi” játékban is felül­múlják... Nos, a Daktari című tévé­sorozat a Tors Iván-féle Af­rica—USA farmon készült. A Daktari háza, kórháza, laboratóriuma a farm köze­pén lett felépítve. A tizen­három részes sorozat — melynek egy-egv epizódját más-más rendező forgatta — legnagyobb része itt, a re­zervátumban készült Az „igazi” vadállat jeleneteket Afrikában, Kenyában egy külön filmes csoport fény­képezte. Képünkön a címsze­repet játszó Marsall Thomp­son és a leányát alakító Cheryl Miller látható a film­sorozat sztárjaival. A het­venhat szót értő csimpánz: Judy már több filmben sze­repelt. Sarang, az indiai tigris és Prince, a farkasku­tya láthatólag nagyon jól érzik magukat egymás tár­saságában. Murai János — Mélyen az illető sze­mébe néz, és átküldi Gortvai kollégához. Gortvainak majd később mutatom be. Vele szoktunk délelőtt barkoch- bázni a könyvelésben. Tud barkochbázni? — Az előző munkahelye­men mással foglalkoztunk .. — Majd beletanul — in­A szívinfarktus következ­tében beálló halál világvi­szonylatban Finnországban a leggyakoribb — állapítot­ták meg a statisztikai ada­tokat összehasonlító kutatók. Több mint meglepő ez a felfedezés, hiszen közismer’, hogy a messzi Észak orszá­gában még ma is viszony­lag jól megmaradt a csend, a nyugalom és a tiszta le­vegőjű környezet. Olyan té­nyezők ezek, amelyekből hosszú, egészséges életet le­hetne feltételezni. Az egyre gyakroribb sziv és érrendszeri megbetegedé­sek kiváltó okait sokáig csak a modern ember életmódjá­ban keresték a kutatók, mely a fokozott idegtevé­kenység, a nikotin, az alko­hol és több más tényező ha­tása alatt áll. Ezek szerint a megbetegedések rekordjait a világ nagyvárosaiban kel­lene találnunk, nem pedig az „ezer tó országában”, ott sem a fővárosban, hanem sokkal inkább a kelet-finn­országi területeken. Büdös a zsiradék! A kutatók hamar rájöttek a dolog nyitjára, amint szemügyre vették az ország­ban leginkább fogyasztott élelmiszerek összetételét. Az északi ország ugyanis el­képesztő szélsőségekkel tű­nik ki más államokhoz ké­pest. Az egy főre jutó napi tejfogyasztás például 860 gramm, amelyhez 88 gramm vaj és 53 gramm tejszín is járul. A bőségesen asztalra kerü­lő sajt, hús, hal és tojás még csak tovább növeli a naponként elfogyasztott ál­lati eredetű zsiradék meny- nyiségét. A margarinfogyasz­tást is számításba véve a finn ember átlagos zsírfel­vétele megközelíti a napi 170 grammot. (Az egészséges zsírfogyasztás mértékét könnyű munkánál 90, a ne­héz munkánál napi 135 grammban állapították meg a kutatók *— azt is főként Az egészségügyi miniszter rendeletet adott lú Egészség- ügyi Központi Továbbképző és Szakosító Intézet létesíté­séről. Az új országos intézmény — amely Budapesten, a Ma­karenko utca 15. szám alatt működik — fő feladata lesz az ápolónők és más egészség- ügyi dolgozók középfokú to­vábbképzése. A hallgatók egyéves időtartamú tanfolya­mokon vesznek majd részt, amelyeken a saját területük­re vonatkozó újabb fontos tudnivalókat sajátítják majd el. Ezenkívül az egészség­ügy más területein — gyer­mek-, ideg- és elmeápolói, csecsemőgondozói, védőnői fett jóakaratúan. — Szokott telefonálni? — Olykor. — Ha telefonálni akar, akkor, lemegy a földszintre, a bérelszámoló mellett van egy kitömött rénszarvas, ott bálra kanyarodik, és egye­nesen kijut az utcára. A szomszédos eszpresszóban ki­tűnő telefonkészülék találha­tó és friss túrós. Az ebédidő déli tizenkettőtől fél egyig tart. Ha visszafelé a padlás­feljárón jön, akkor három­negyed egy is lesz, míg visz- szatér a szobába, —, Mégis, mi lesz a mun­kám? — érdeklődtem. — Az első időben figyelni kell, nem jön-e valaki a fo­lyósón. Ha közelednek, ak­kor kettőt köhög. így nem érhet bennünket meglepetés. — .Egy ilyen nagy üzem­ben mégis akadhat néha va­lami sürgős elintéznivaló — jegyeztem meg tisztelettel. növényi zsiradékok formájá­ban.) Nem a mennyiséggel van azonban a baj, elsősorban, hanem a minőséggel, hiszen az állati eredetű zsiradékok rendkívül gazdagok telített zsírsavakban, ezek negatív hatása pedig a szívre és az érrendszerre már közismert. Ám valószínű, hogy még más helyj tényezők is befo­lyásolják a betegség gyako­riságát így rájöttek arra is, hogy a táplálékkal felvett jód mennyisége a normális alatt van.’De azt is megü­gyelték, hogy a cukorfogyasz­tás az utóbbi évtizedek so­rán egyre növekvő mértékű. Mindkét tényező közrejátsz­hat a szomorú „világrekord” kialakulásában. Kísérlet majmon Egy amerikai kísérlet so­rán cerkófmajmon szívin­farktust idézték elő. AZ eredmény úgy született, hogy a cerkófmajmot olyan em­beri étrenden tartották, melynek 42 százaléka vaj, 43 százaléka szénhidrát, IS százaléka fehérje volt és ehhez járult napi 1,5 gramm koleszterin. A majom 44 havi „emberi” táplálkozás után szívinfarktusban eh pusztult. Az életmód ... A szív és érrendszeri me&- beteged őseiknek sok tünet- csoportja van és okai is sok­félék lehetnek. Bizonyított tény, hogy a környezeti ha­tás, az életmód (pl. a fizikai tevékenység hiánya) és a személyi alkat is egy-egy fontos összetevője lehet a betegségek kialakulásának. A finn példa mégis óvatos­ságra int, vigyáznunk kell tehát a táplálékaink össze- válogatására. Mert mi is szeretjük a zsiradékot!... stb. — is tovább képezhetik magukat. Az új intézet részben a bentlakásos, illetve területi, gyakorlati továbbképzést biztosít. Az intézményben már a vezető nővérek, az in­tenzív terápiás osztályokon tevékenykedő egészségügyi dolgozók és a mentősök ok­tatása megkezdődött Az ín-, tézmény területi tanulmá­nyi és szervezési osztálya aiTól is gondoskodik majd, hogy a vidéki és budapesti nagyobb egészségügyi intéz­ményekben helyi tanfolya­mok keretében oldják meg az egészségügy munkásai­nak középfokú szakmai to­vábbképzését Ha sürgős elintézniva­lója van, a folyósón jobbra a harmadik ajtó. Egyébként a mosdóba délelőtt tizenegy órakor gyönyörűen besüt a nap. Ha kinéz az ablakon, a budai hegyek lankáit látja, — suttogta ábrándosán és megkérdezte: — Szereti a természetet? — Szeretem. — Remélem, jól fogja érezni magát nálunk. Tudja, egész rendes hely ez az üzem, csak egy baj van — jegyezte meo kissé keserűen. — Mi a baj? — kérdez­tem. — Az ember agyongürcöli magát, és akkor elsején c- pofájába vágnak ezerötszáz forintot! Galambos Szilveszter 1971. Január K* fcadd Üj wntMk&heUf Egészségügyi Központi Továbbképző és Szakosító intézetet létesítettek lma a „r>aktari”-ház — Kaliforniában, 80 kilométerre Los Angelesiül.

Next

/
Thumbnails
Contents