Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-30 / 25. szám
Krónikaíró tsz-e^nök Ritka dolog, hogy egy-termelőszövetkezeti elnök tollat vegyen a kezébe, s a fárasztó napi munka után arra is legyen ideje és energiája, hogy megírja falujának a történetét. Hacsavecz Béla, a vison- rei Reménység Termelőszövetkezet elnöke szabadkozik, hogy őt is csak a kényszer vitte , rá — elhatározták, hogy a közös gazdaság tízéves jubileumi ünnepségére elkészítik a község és a szövetkezet történetét. Az elképzelés szerint egy történész írta volna meg a falura vonatkozó részt, az elnök pedig a közös gazdálkodás egy évtizedének krónikáját. Az idő rövidsége miatt azonban a történész visszalépett, s így minden munka az elnök nyakába szakadt. — Valami elképzelésem volt. hogy miképpen kezdjek hozzá az anyaggyűjtés: hez és rendszerezéshez, mert 1960 előtt, amikor még a visontai községi tanácsnál dolgoztam, hozzá- kezdtem a falura vonatkozó anyagok gyűjtéséhez. Ennek a meglevő anyagnak a birtokában folytattam a kutatómunkát. Először egy rövi- debb anyag megírására gondoltam, de úgy jártam, mint a vadász, amikor nyomra bukkan, egyre több dokumentumot akartam szerezni. A megyei levéltárban, múzeumokban, sőt még a statisztikai hivatalban is „nyomoztam” régi iratok, jegyzőkönyvek, térképek után. Nagy Árpád, a megyei múzeum munkatársa régészeti kutatásokat is végzett Visonta környékén és a község korai történetéhez sok adatot szolgáltatott, amit nem tudok eléggé megköszönni. — A községbeliek tudtak-e segítséget nyújtani a munka- hoz? — Természetesen. Vagy öt- ven emberrel beszélgettem a végi emlékekről, a falu legidősebb emberével, a 96 éves Csesznok András bácsival is. Néhány summásszerződést is sikerült szereznem, így anyagom viszonylag bőven akadt. — Időben meddig terjed a ■munka? — A honfoglalástól egészen máig. Igyekeztem úgy megírni a könyvecskét, hogy az itt lakónak teljes képe legyen a falu történetéről, a nagyobb történelmi fordulókról, s különösen azt szerettem volna elérni, hogy az ősök hétköznapjait, életét is megismerhessék. — És miképpen sikerült? — Sajnos, pontosan az erre vonatkozó adatok, anyagok elég szegényesek. A múlt században például többen is íratk krónikát a faluról, de ezek nem a község életét, a fejlődést mutatták be, hanem inkább boros krónikák voltak, vagy nagy verekedésekről, duhajkodásokról szóltak. — Az anyaggyűjtés során milyen érdekességekre bukkant? • « — Akadt néhány. A levéltárban például egy 1856- os térkép került a kezembe a községről, s amikor kihajtottam, akkor vettem észre, hogy a belsejében egy még régebbi, 1794-ből származó térkép van. Nagyon érdekes, és tanulságos volt az a megIKARiA-XB, 1. (Kedd, 20.00): Magyarul beszélő, csehszlovák tudamárnyos-íantasz- tikus film, 1963-ban készült Pavel Juracek és Jindrich Pollak forgatókönyvéből. Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai hoz hasomlíthatnók ezt a „sci-£i”-t, a lényegi különbség apban rejlik, hogy az Ikaria—XB-ben jóval kevesebb hangsúly esik a technikai furcsaságokra és töibb a társadalmi összefüggésekre. Arról van ugyanis szó, hogy az Ikaria űrhajó távoli útra indul, megközelítőleg a fény sebességével, ami viszont azt jelenti — Einstein óta tudjuk —, hogy az idő másként telik az űrhajón, mint a Földön. A filmben huszonnyolc, hónapos az űrhajó útja, s ugyanez idő alatt a Földön 15 esztendő telik el. Ez komoly gondot okoz az űrhajó parancsnokának, mi vél ő mindössze három évvel öregebben tér haza, felesége pedig 15 esztendőt öregszik ... Magyar hangok: Horváth Jenő. Agárdi Gábor-, Győri Ilona, Dal- los Szilvia. A béke első napja (Szombat, 16,25): Magyarul beszélő szovjet film. Épp 10 éve mutatták 1911. Januar szombat be hazánkban J. Szegélj filmjét, amely a háború utolsó és a bélié első napján játszódik. A kérdés, hogy lesz-e még harc, ha csak néhány napig, vagy óráig is, a háború gyilkos esztendői után? A német kisváros föleiére egy fehér zászlós "parlamenter áll ki. hogy megadásra szólítsa fél a bekerített németeket. Feszült másodpercek — rálőnék-e? Egy SS-tiszt rálő, de nem találja el, s több lövésre már nincs ideje, katonái kicsavarják kezéből a fegyvert. A németek megadják magukat. A film a béke első mámoros óráit mutatja be, a fiatal tiszt és ápolónő szerelme boldog tervezgetését, s amikor a fiú rivális tiszttársa javára lemond a lányról és elutazik, a szökött SS-tiszt második golyója már nem téveszt célt... Töltsön egy órát Hitchcock-al (Vasárnap, 20.05): Magyarul beszélő amerikai film. „Verge Likens visszatérése” a címe a legújabb résznek, amelyben, a feszül teégteremtés mestere egy kisvárosi verekedést' és következményeit tárja elénk. Egy dulakodás során megölnék egy embert, ám nincs mód bírósági eljárásra, vádemelésre, mivel a tanúk nem mernek vallomást tenni a város kiskirálya, a gyilkos -Mién. Az áldozat fia azonban nem adja fel a harcot, A főszereplők magya/r hangja: Képessy József és Fodor Taess, állapodás' is, amely a múlt század közepéről származik. A papíron kétszáz név sorakozik — többek között a bíróé is —, s minden név után kereszt van írva. Az iskolai oktatás ezek szerint még nem volt a legmagasabb színvonalú. Tíz évvel később már jóval többen tudtak írni a faluban. — A mintegy százoldalas krónikát miként fogadták a községbeliek, a termelőszövetkezeti tagok? — Nagy érdeklődéssel olvasgatták, különösen az idősebbek. Meg kell azonban mondanom, hogy ez a munka nem tudományos igénynyel készült, s nem is ez . volt a célja. A gyűjtőmunkát azonban még nem fejeztük be, s néhány év múlva szeretnénk egy olyan bővített, átdolgozott könyvet kiadni, amely már tudományos munkaként Is elfogadható. A vállalkozás szép és izgalmas feladat De hadd tegyük hozzá, hogy az elnök eddigi krónikás munkássága is minden eíismerést és megbecsülést megérdemel. Kapós! Levente Kodály-emléknapok Debrecenben N Debrecenben befejeződtök az előkészületeik a Kodály Zoltán emléknapokra. Január 31-én, vasárnap kezdődik az egyhetes eseménysorozat, amelybe az ének és zene -mellett más művészeti ágakat is bevontak. Ezen a napon emlékkiállítás nyílik a Déri Múzeumban, amit hangversennyel kapcsolnak össze. A Kodóly-pályázatra a városi tanács művelődésügyi osztálya négy, egyenkint ötezer forintos díjat hirdetett meg, a Képzőművészek Szövetsége kelet-magyarországi Területi Szervezetének tagjai közül 21 művész pályázott. Műveik közül 24-et mutatnak be a kiállításon. Az emléknapok sorát} február 1-én rendezik a zene- művészeti szakközépiskolák első országos szolfézsversenyét. Az ünnepi záróhangversenyre február 8-án kerül sor, az Arany Bika Bartók-termében. * A Kodály-emléknapok vendége lesz Halász László, debreceni születésű amerikai karnagy, aki két általammal vezényel. XVIII. — Egyszerűen azt jelenti, hogy a Törpe nemcsak azoknak a feladatoknak a megoldására alkalmas, amelyeket előzőleg a programozója béletáplált, hanem e feladatok végrehajtása nyomán szerzett tapasztalatok fel- használásával módosíthatja, javíthatja, újakkal egészítheti ki feladatkörét. Azaz nemcsak ő befolyásolja tevékenységével a környezetét, hanem folyamatosan lépést igyekszik tartani a részben az ő működése folytán is változó környezettel, önmagában véve ez nem új felfedezés, ez a kibernetika egyik sajátossága. Minőségi ugrást a mi esetünkben az jelent, hogy a Törpe egy hatalmas automatahálózat parancsnoki pontján, egy gyárváros életének, fejlődésének szinte mindenoldalú ismeretével ■ rendelkezve működteti ezt a bizonyos önfejlesztő készséget. — Nem mondana erre egy-két gyakorlati példát? Akkor könnyebben megérteném. — Kérem. Lássuk csak ... Talán észrevette már, hogy Aarlesben nincs telefonkészülék. — Hogyne, feltűnt nekem. — A Törpe szereltette le őket. Rájött ugyanis, hogy a kibaut-hálózat mellett ez nem gazdaságos, amellett Egyedül Három éve hagyta el a férje. Egy hosszú levél maradt az asztalon, meg egy százforintos. A százforintos mellé egy kis cédulát tett és ezt írta rá: — Ezért meg vegyél Jancsikának narancsot, mert nagyon szereti... Mire hazaérkezett, a szekrényből már hiányoztak a ruhák, meg a nagy bőrönd, amit közös családi utazáskor használtak. Egyszerre üres lett a lakás. Jancsika egy ideig buzgón kérdezgette, vajon hová ment apuka? A fiatal asszony nye- legette a könnyeit és azt mondta a gyereknek, hogy apukát elhelyezték. Messzire helyezték, sok száz kilométerre, ahonnan egyelőre nem is tud hazajönni. Veronkának az esték voltak a legszörnyűbbek. Az esték, amikor már a gyerek is elaludt és amikor elcsendesedett a ház. Néha arra ' gondolt, hogy milyen jó lenne, ha most hirtelen megszólalna János. Ha durván is, ha gorombán is csak szólalna meg és mondana valamit. — Nem ér az ilyen ember egy hajítófát sem. aki valakinek a szép szeméért'csak úgy faképnél hagyja a családját. He ha még legalább bátor lett volna! Bátor és őszinte. Erre azonban nem futotta az erejéből és csak egy kuszáit, zavaros levélre telt, melyben bejelentette, hogy megszeretett valakit... Három év telt el azóta, hogy Veronka egyedül maradt. Tegnap találkoztam vele a bolt előtt, szomorú volt, de nem elkeseredett. — Hallottam, Veronka, hogy ... ■ Mosolyogni próbált. Letette a szatyrot a kőre és láttam az arcán, hogy szívesen beszél most valakivel. — Tudja, az idő sok mindent betakar. Eleinte az volt a rossz, hogy a gyereknek hazudnom kellett. Később meg- próbálta.m neki mindent elmagyarázni úgy, ahogy egy kilencéves kisfiúnak lehet. Nem lett volna értelme tovább titkolóznom, hiszen néhanapján levelet is írt neki az apja, sőt egyszer csomagot is küldött Szombathelyről. Most már azután végleg ketten vagyunk. \ — Végleg? — Azt hiszem, legalább is sokáig. Az ilyen dolgokat neszen tudja elfelejteni az ember. A magányos nőknek ugyan nem könnyű a sorsa. A gyárban, ahol dolgozom, sok mindenfajta férfi van és’ többen közülük azt gondolják, hogy egy egyedülálló fiatalasszony közpréda. Egyik finoman akar udvarolni, a másik rámenősen, ki-ki egyénisége szerint. Ezeket nem győzi lerázni magáról az ember és a múltkor valaki halálra megsértődött, mert pont akkor bőgtem el magam, amikor a legszebbeket mondta. — Miért sír, drága Veronka? — Semmiért — fojtottam magamba a könnyeimet ■— és arra gondoltam, jön-e valaha az életembe egy olyan valaki, aki nemcsak arra lesz figyelmes, hogy csinos és fiatal vagyok, hanem aki arra is gondol, hogy szomorú vagyok és gyötrődöm, mert elhagyott a férjem, meg hogy van egy kilencéves kisfiam, akinek szégyenszemre nekem kellett bepattanom, hogy elhagyott az apja, mert mást szeret. Fölvette a kőről a szatyrot és a kezét nyújtotta. — Ne haragudjon, hogy untattam, de most olyan jó volt valakinek mondotta valamit. ígérje meg, hogy elfelejti minden szavamat, ~r Szalay -István kezdetleges is. Sokkal egyszerűbb, ha az, aki telefonálni akar, beáll vagy beül a lila körbe, közli, hogy kivel akar beszélni, és a ldbaut pillanatok alatt megteremti az összeköttetést Ha a hívott fél nem tartózkodik a helyszínen, az automata meg tudja mondani, hogy hol van, feltéve, ha az illető bejelentette neki, vagy az automata valahol érzékeli a jelenlétét. Ezenkívül tárolhatja is az üzenetet, amelyet aztán pontosan továbbad az illetőnek, amint az visszatér. Nálunk most már nincs téves kapcsolás, vonalbontás, áthallás, kábelbeázás, huzalszakadás, satöbbi, mert a -beszélgetések rádióhullámok segítségével bonyolódnak le. A hagyományos telefonnak mindössze az interurbán kapcsolásoknál van részleges szerepe. Végeredményben tehát a Törpe hasznosan járt el, ez az intézkedése a lakosság egyetértésével találkozott. Igaz, egyeseknek nem tetszik, hogy ilyen körülmények között, például, nem tagadhatják le magukat, ha valamelyik ismerősük, barátjuk beszélni szeretne velük. Előfordult, hogy valaki haragjában seprűvel verte le a falról a kibautok Elhallgat, Renára pislog. Követen* a tekintetét A lány arcának színe mint a főtt ráké. Halleluja, szép. a világ, gyönyörű az élet! Ez a tündér Hansnak csak az eszét tiszteli, de nem szerelmes belé! Sőt, seprűt ragad, ha a vörös képű zaklatja. Most szinte sajnálom a szerencsétlen fickót. Tulajdonképp nem is olyan ellenszenves. — Szóval — köszörüli meg a torkát a levelező tagocska — ez csak egy eset volt a sok közül annak szemléltetésére, hogy mit is jelent az önfejlesztő potenciál. Es ennek kapcsán rögtön rámutathatok a Törpe néhány más, ugyancsak majdnem emberi tulajdonságára. A kezdeményező és szervéző készségre, az örök elégedetlenségre a meglevő állapotokkal, á mindig jobbra való törekvésre. Megemlíthetem, hogy a homo sapiens példájára a Törpe is képes rá, hogy egyidejűleg a legkülönfélébb feladatokkal foglalkozzék. Sokkalta többel, mint száz, vagy ezer ember. Nála elektronikus úton, fantasztikus sebességgel történik á számítás, összehasonlítás, szelektálás,, értékelés, döntés, utasítás, és az utasítás végrehajtása nyomán mutatkozó tapasztalatok’összesítése. Minthogy ráadásul a különböző funkciójú vezérelt automaták is segítenek neki mindebben, mondhatnám, a keze alá dolgoznak, összehasonlíthatatlanul gyorsabban „gondolkodik” a Törpe, mint egy egész tudományos társulat- Ezenkívül... — Kedves uram —. állítom meg a dicshimnuszt —, zavarban vagyok. A Törpéről először csak rosszat hallottam, miatta van bajban a város, és így tovább, most pedig kiderül, hogy okos, tevékeny, jószándékú. Nem csapás, hanem valóságos áldás. Szerintem is az ő mű- ködíse tetőzi be Aarles mintavárossá való alakulását. Bárcsak már nekünk is volna odahaza egy ilyen Törpénk és egy ilyen kibaut- hálózatunk. Mindjárt vidá- mafoc, gdKitaicciiaDü ez élet. Mindenesetre viszek magammal egy kiló prospektust, és csinálok neki Pesten némi felhajtást. — Ezzel még várjál, Tibi — kapcsolódik be a társalgásba Renate. — A Törpével van ugyanis egy kis bibi... Orsted professzor meghalt, mielőtt véglegesen beszabályozhatta volna és... — Elnézést — vág közbe Hans —, ez így nem egészen pontos. Az ilyen magas kva- lifikációjú kibernetikus gépeket voltaképpen soha nem lehet véglegesen beszabályozni. Üzembe állításuk előtt csak működésük alaptendenciáit határozhatjuk meg és menet közben kell rendszeresen beavatkoznunk, ha úgy látszik, hogy valamilyen problémakörben a készülék önkorrekciós elemei néni teszik lehetővé a hiba elhárítását. — Milyen hibákról van szó a Törpénél? — Akad bőven. Vegyük például uniformizálási törekvését. Ez az üzemi technológiában célszerű irányzat tragikomikus helyzeteket teremthet — emberi közösségben. Itt van az öltözködés. A Törpe, minthogy jelenleg fogalma sincs arról, hogy mi az ízlés, vagy mi a divat, úgy véli célszerűnek és gazdaságosnak, ha mindenki egyforma fehérneműt, ruhát, lábbelit visel. Minthogy Aarlesben textilüzem, konfekci- ós ruha- és cipőipar nincsen, a kereskedelem ezeket az árucikkeket máshonnan hozza be. Bő választékban. Az importügyletek lebonyolításában, a szállítás megszervezésétől a raktározásig, a pénzügyek rendezéséig a ki- bautnak kezdettől jelentős szerepe volt Ment is minden simán. Amikor azonban a Törpe került az automata rendszer csúcsára, rövid időn belül tökéletesen azonos mintájú, egyszínű textíliák, egyazon anyagból készült, azonos fazonú férfi- és női ruhák, cipők jelentek meg a kirakatokban. (EolytaijtOti
