Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-20 / 16. szám
MAI MŰSOROK’ R0& KOSSUTH 8.2® Zenekari muzsika. ».00 A kék dosszié. „ 2. rész. 8.2» aégi melódiák. 10.05 Nyitnikék. 10.40 Schumann-müvek. 11.30 A Szabó család. 12.30 Ki nyer mai 12.30 Tánczene. 13.15 Népi zene. 13.ti Válaszolunk hallgatóinknak ÜN Haydn: D-dür, „Ómé* szimfónia. *4.32 Kóruspódinm. 14.42 Zongoraművek. 15.10 Az élő népdal. 15.20 Iskolarádió. 16.05 Muzsikáról — fiataloknak. 16.38 Előadás Eötvös Józsefről. 17.20 Balladák. 17.48 Világgazdasági figyelő. 13.03 Bartók: Szólószonáta hegedűre. 18.30 Népdalok. 19.25 Hallgassuk együtt. 20.05 Töltsön egy órát kedvenceivel. 21.08 Gondolat. 21.48 Könnyű hangszerszólők. 22.20 A mosoly országa. Részletek. 22.50 A hazai társ^—lomkutatásról. Z3.10 Verbunkosok. 0.10 Kórusmuzsika. PETŐFI 8.05 Könnyűzene. 9.00 Verdi-finálék. 11.55 Néhány perc tudomány. 12.00 Zenekari muzsika. Kettőtől — hatig ... 18.10 Kis magyar néprajz. 18.15 Falusi esték. 19.00 Schubert és magyar barátai. 19.24 Mai Magyar Múzsa. 20.28 Borogyin: Igor herceg. Háromfelvonásos opera. 23.48 A. Hirt trombitál. MAGYAR 8.06 Jslkola-tv. 9.00 Delta. 9.25 Maigret felügyelő..; Hét kis kereszt. 10.15 Teleimpex. 10.45 Rizl-blzi. 11.18 Mindenki közlekedlii. 16.58 Hírek. 17.05 Nyugdíjasok műsora. 17.55 FTC—U. Dózsa jégkorong-mérte. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 India felfedezése. 3. Buddha civilizációja. 21.00 Sanzonról — sanzonra. 21.20 Nyitott könyv. 22.20 Tv-híradó, POZSONYI 10.00 és 21.40 Tv-híradó. 19.50 Dalok. 20.00 Minden szerdán. M .Resnik színművének tv-változata. EGRI VÖRÖS CSILLAG} (Telefon: 22-33) Délután fél 4 órakor Aladdin és a csodalámpa Színes, szinkronizált, francia rajzfilm. Délután fél t és este 8 órakor A gyilkos a házban van Magyar film. EGRI BRODY: (Telefon: 14-01) Délután fél t és fél 8 órakor Egy kínai viszontagságai Kínában Francia—olasz film, EGRI BÉKE: Csak egy telefon GYÖNGYÖSI PUSKIN: Inkák kincse GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Lány az országútról HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Az élet dolgai HATVANI KOSSUTHS Lllika ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27). Olvassa CL QíLipLL^SÁjq.&t Nincs misztikum a nevek körül Román Júlia kerecsendi olvasónk közvetlenül fordult lapunk „névmagyarázatának” szerkesztőjéhez. Kovács Andorhoz. Kovács Andor válaszát teljesen egészében közöljük, hiszen a névgyűjtéssel, a névmagyarázatokkal sok olvasónk foglalkozik szívesen. „Sajnos helyszűke miatt teljességre nem törkedhet a szerkesztőség, itt csupán a névnapokra kívánjuk felhívni olvasóink figyelmét önnek, amikor azt írja, hogy az egyes nevek jelentése visszahat viselőjük jellemére: „különleges embereknek a nevük is különös”, egyrészt igaza van, de másrészt véleményünk szerint misztikus túlzásba esik. Amiben igaza van, arra egy példával világítunk rá. ön bizonyára fiatal, s így nem emlékszik az úgynevezett Arisztid—Taszító viccekre. Ezeknek alapja az volt hogy a két névhez bizonyos tulajdonságokat társítottak. Nem magáért a név miatt, hanem azért, mert e neveket arisztokrata családok apáról fiúkra adták és így az ő tulajdonságaik testesültek meg látszólag a nevekben. Sok embernek a nevében már benne van egyénisége is, mint egy jól megválasztott filmcímben a film mondanivalója és tartalma. Ez a megállapítás emberi névre nem vihető át, mert a film címe lehet a tartalom rövid összefoglalása, de a bonyolult emberi tulajdonságok a névre nem vihetők át, különösen egy újszülött nevére. Misztikus túlzásba esünk, ha bizonyos tulajdonságok után az illető nevére következtetünk. Fiatalemberek között jó szórakozást jelenthet a név találgatása, de ebből nem szabad komoly következtetést levonni. A nevekkel kapcsolatos eti- mológikus elemzés csupán arra való, hogy kedves olvasóink megfejthessék nevük jelentését Aranylakodalom ErdSkövesden Nem mindennapi ünnepség volt a közelmúltban az erdőkövesdi tanácsteremben. Tar Gusztáv és neje, Molnár Erzsébet, Erdőkövesd, Kossuth utca 9. szám alatti lakosok ismét megjelentek az anyakönyvvezető előtt, hogy ötven esztendővel ezelőtt kötött házasságukat megerősítették. Házasságukból két gyermek született négy unoka és egy dédunoka is részt X S- 'A vett az ünnepségen. A rokonok, ismerősök és a községi tanács vezetői gratuláltak a szép évfordulóhoz és jó egészséget kívántak. Tar Gusztáváé húsz éve kapcsolódott be a közéleti munkába és a tanácsok megalakulása óta tagja a községi tanácsnak. Nagy szerepet vállalt az egész falu szebbé, gazdagabbá tételéért folytatott harcban. A pétervásári közös tanács a továbbiakban is számít ’’’imé aktív munkájára. Nagy József Pedagógus szakszervezeti küldöttértekezlet Hevesen A Pedagógus Szakszervezet hevesi járási küldöttértekezletének részvevői a napokban gyűltek össze a nagyközség tanácstermében. Az értekezleten részt vett dr. Csicsai József, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára, Török László, a járási párt- bizottság munkatársa és Mezei András, a járási művelődésügyi osztály képviseletében. Szuromi Ferenc számolt be a járási bizottság négyéves munkájáról. Foglalkozott a szakszervezet megváltozó szerepével és a párttal, az álami szervekkel való kapcsolatával. Részletesen elemezte az ifjúsági szervezettel közösen folytatandó munkát is. Beszámoltak munkájukról a reszortfelelősök is. A küldöttgyűlés elfogadta a beszámolót, majd megválasztották a megy« küldötteket. Tóth Mária. Higiénia, ó! Rendszeres vásárlója vagyok a gyöngyösi, Fő téri húsboltjának, finom, főtt kolbásza gyakran falatozni csábít. Betértem az üzletbe a minap is, s kértem az ínycsiklandó áruból. A pult mögött lévő eladó padlómosás, törlőrongy-facsarás közben vette a rendelést, majd egy másik — esküszöm: nem sokkal tisztább — ruhadarabba törölve a kezét, teljesítette is a kívánságomat Ez a lezser kéztisztítás — megvallom — kissé elvette az étvágyamat, s némi bosz- szúságot okozott Megjegyzésemre a kiszolgálónő felháborodva próbálta bizonygatni az igazát, valósággal az orrom alá dugta a kétes tisztaságú rongyot, amit sajnos még így, közelről sem tarthattam patyolatnak. Szendrővári György Már zsibbadt a karom « tárcsázástól, s a hívott szám még mindig foglaltat jelzett. Ez a következetesség egyébiránt nem volt jellemző az egész intézményre, egyelőre, úgy látszik, csak a telefon- központnál próbálták ki — fényes sikerrel. Egyszer végre, az idegesítő tá-tá-tá helyett csengetés ugrott be. De csak egy másodpercre, vagy még annyira sem; mellékre futottam. Hallómra agresszió hogy a másik letegye. Persze, én nem őrültem meg letenni, úgyis nehezen kaptam meg a számot — már minden szentet sorra vettem, mire sikerült, — s amint az illető megunja, nyert ügyem van; visszakerülök a központhoz, a központkezelő eXfsxerr hallgatás volt a válasz. Ereztem, hogy van valaki a vonal másik végén, s hallómból ő is tudta, hogy én meg az egyiken vagyok. Hallottam távoli, halk írógépzajt is. S ekkor idegtépő küzdelem kezdődött. Mindketten orra vártunk sunyin hallgatva, egyszer csak rámlel a vonalkáoszban, s tán majd kapcsol is; mindenesetre hamarabb érek célt, mintha újra kezdem a tárcsázást. De ő sem evett bolondgombát. Tudta, hogy estig sem kap vonalat, ha most csüggedten feladja és leteszi FINNORSZÁGBAN 2. Egy éve Helsinkiben Egy hete nyitotta meg kapuit a Helsinki Egyetem, azóta küszködik a magyar nyelvvel ' huszonhárom diák. Vajon miért választottéit épp a magyar szakot? — A finn-ugor nyelvcsa- ládból a magyar a legélőbb. A lapp, mordvin, zűrjén, vogul nyelvek már halódóban vannak — válaszol az egyik. A tanár, Keresztes László, huszonkilenc éves fiatalember, le s fel jár a padok előtt. Először olvasási próbát tart a tanítványokkal. Mosolyog, türelmesen javítja a hibákat, lassan, értelmesen olykor két „t”-re végződik. Hogyan magyarázza az összefüggéseket, a törvényszerűségeket, amikor annyi az eltérés a szabálytól. S közben készül saját kandidátusára: „A mássalhangzórendszer kialakulása a mordvin nyelvjárásban”. A finnül beszélő, magyar nyelvet oktató tanár Debrecenből érkezett: otthon a finn nyelv tanára volt. Ohjaajantie 20. A. 1. Helsinki 40. Keresztes László. A csengetésre az ajtó kitárul és barátságos otthonba lépünk. Példás a rend. íróasztal, mögötte könyvespolc. barátaim ma is megvannak. Régi professzoraim örömmel üdvözöltek, a környezet sem idegen, s ha csak lehet, c-s/.- szejövünk a régi ismerősökkel. Amikor Keresztes László annak idején Finnországban tanult, UUa Hauhia Magyar- országon volt ösztöndíjas magyar szakos hallgató. S hogy Keresztes László most Helsinkiben tanár, hol lehetne Ulla Hauhina, ha nem Budapesten ahol az Eötvös Loránd Tudományegyetemen finn nyelvet ad elő. A Keresztes család Helsinkiben. — Készül a szakdolgozat. magyaráz. Természetesen finnül beszél. Olyan köny- myedón, olyan magabiztosan, akárha anyanyelve lenne. Az osztály pisszenés nélkül ül, jegyez — komoly munka folyik. Keresztes László egy esztendeje él Helsinkiben, és ez idő alatt rendbe hozta az értékes egyetemi magyar könyvtárat. Tavaly kétszáz diákkal és felnőttéi szerettette meg a magyar nyelvet. Heti húsz órát tanít az egyetemen (otthon heti hat órája lenne). Fordításokat és előadásokat bíztak rá, olykor tolmácsol is. Előszót írt — felkérésre — Illyés Gyula Puszták népe című regényének finn fordításához. Otthonában készül az órákra. Töri a fejét, hogyan magyarázza meg, hogy a műit idő olykor egy „F’-re, a kagylót. Mindketten mélyen, lélegzet-visszafojtva hallgattunk, óvakodtunk elárulni, hogy vonalban vagyunk, bár mindketten éreztük a másikat a túlsó végén. A néma harc gyilkos méreteket öltött. „Tedd már le, te átkozott”, imádkoztunk magunkban, „te csibész, hát meddig vám még türelmed, időd; hogy egyeseknek mennyi a ráérő idejük ... Szóval azt hiszed, te vagy a kitartóbb, azt hiszed felingerelsz, s mérgemben csapom le; tévedsz barátocs- kám, te fogsz rángatózni az idegességtől, nem győzöl le, ha itt őszülök is meg, ha a feleségem úgy fogja idehozni az ebédet és a váltás fehérneműt, mint a raboknak a börtönbe;... Nem unod még?! Nem unja! De, de — ■most mintha?... Győzelem! Végül is győztem, halk fújkálás jelezte, hogy a másik türelme fogytán van, hogy elbizonytalanodott, most már nem biztos benne, hogy hallom, azt hiszi már, hogy csak egyszerűen süket a készüléke, he-he-he, ez az! egy pszt se, mert még rájön, hogy itt vagyok. Diadal! Most, most, már. Fagylalt és fekete mellett beszélgetünk. A kávé ki is hűl, annyi a téma. Ilona, a fiatalasszony hol a gyerekhez ugrik, a kilenchónapos Gabikához, vigyáz,- hogy ne zavarjon bennünket a beszélgetésben, hal hallgatja férje beszámolóját. — Hogyan lett finn— magyar szakos? — Alig tudtam valamit Finnországról, sem történelmét, sem földrajzát nem ismertem jobban, mint egy átlag diák. Az egyetemen azonban Papp István professzor, Andrássy Kövesi Magda és Kálmán Béla tanáraim megszerettették velem ezt a tárgyat. — Negyedéve hallgattam a finn nyelvet az egyetemen, amikor első ösztöndíjasként Finnországba küldtek. Tíz hónapot töltöttem itt. Akkori csak másodpercek kellenek és megszabadulok tőled — egyszer-egyszer a tárcsát is megforgatja — kacagnom kell; igy akar megszabadulni tőlem, de abból nem eszel, különben is én vagyok a hívó fél, ha a földhöz vágod a készüléket se sikerül, s ha elvágod a zsinórt, akkor is nyertem, mert a központhoz kerülök, és ez a cél. Végre elunja, leteszi, hallom a kagyló zaját a villán; kész, győztem, erősebb, kitartóbb voltam nálad, te puhány, te dekadens kispolgár. Néhány pillanat csend, majd a központos nő hangja; Kire várunk? — remek. Bemondom a nevet, a uő kapcsol, felveszik, ő az, a barátom, őt keresem. — Szervusz! — Szervusz!, de nehezen kaptalak meg — mondom. Közbevág; én is éppen hívni akartalak, de valami ráérő fráter befutott a vonalamra, ott kuksolt az ipse a túlsó végén, nem szólt, de én tudtam, hogy ott van, végül is okosabb enged, hagytam, letettem, nem érek én rá ilyenekre. — Nahát, micsoda ronda emberek vannak! — mondom neki. t&ViK) I A finnekhez nemcsak régi diákkapcsolataá fűzik. Kezdettől egyik szervezője, formálója volt a Jyväskyläi egyetem és a debreceni egyetem diákjai kulturális és tanulmányi kapcsolatának. Nyaranként most is négy-öt diák vesz részt a nyári egyetemen. Feleségét kérdezem, mivel tölti napjait: — Sajnos, sókat vagyok idehaza egyedül, a kicsivel. Laci későn jön haza, altkor is olvas, vagy készül. Ügy érzem, nem ezért szereztem tanári diplomát az egyetemen. Igaz, a tanári diplomamunkámat is úgy írtam, hogy a gyerek az ölemben volt, a férjem gépelte a dolgozatot. Egész Batsányi-szak- értő lett — ez volt a témám. Férje egészíti ki Ilona panaszát: — Ha lenne élég irodalom, ha össze tudnánk szedni, talán felkészülhetne a disszertációja: a kufsteini irodalom születéséből. Telik az idő, többször indulnék. de nem engednek. Terített asztalhoz ültetnek — vacsorával kínálnak. Az asztalon bableves, tejfölös kirántott karfiol. Hazai ízek. Elszorul a torkom, hirtelen honvágy fog el, — pedig én csak egy hete élek itt. Azután már kapkodunk, sietni kell, Keresztes Lászlót ösz- szejövetelre várják, egyik neves professzor tart előadást Az asszony csendes, nem tesz szemrehányást. Halkan csukja be utánunk az ajtót. Ott marad Gabikával egész estére a csinos, ultramodern lakásban, ahol a férj munkájának szentelheti életét, a hazatértekor szép, okos féleség várja. Ilona, az egyetemet végzett kismama még hontalan. A kufsteini irodalom születésének feldolgozása talán őt is kielégítené. Nehéz az asszon yi sors, s külföldön, idegenben kétszeresen az... Sági Agnes (Folytatjuk.) Ninüisiű vnh junta? £&» urnát . Lovagi forrta
