Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-19 / 15. szám
1 Hámán Káté menkásőrszázad ünnepélyes egységnyit ése Füzesabonyban JTudósitónkíól) A munkásőrség füzesabonyi járási egysége vasárnap délelőtt Füzesabonyban a járása művelődési ház nagy- * termében tartotta meg idei ünnepi gyűlését, amelyen részt vett Mudriczki János, a megyei párt-vb tagja, Feleki Gábor, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának osztályvezetője, Veres István, a füzesabonyi járási pártbizottság első titkára, Bánkúti Károly, a munkásőrség megyei parancsnok-helyettese, valamint a járási és községi párt-, állami, társadalmi és gazdaságvezetőik. A katonás formában lezajlott jelentés-adás és üdvözlés után Rajna József, az egységgyűlés elnöke nyitotta meg a gyűlést, üdvözölte a megjelenteket, majd Cseh József, járási münkásőr-pa- rancsnok értékelte a század múlt évi munkáját. A párt által megjelölt feladatokat, az egység jól hajtotta végre. A tiszai árvíz idején a járás munkásőrei Poroszló—Sarud térségében nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak. A munkásőrök kapcsolata a különböző társ fegyveres testületekkel szorossá vált. A közrend fenntartásában közel öOO óra szolgálati időben segítettek rendőreinknek a munkásőrök a füzesabonyi járás területén A szocialista versenymozgalomban legjobb eredményt elért alegységeket, munkásőröket kitüntették. A század legjobb szakasza vándorzászlót és oklevelet a század I-as szakaszának, a század legjobb raja vándorzászlót pedig a IV-es szakasz III-as rajának adományozták. A szocialista ver- senymozgalomban kimagasló eredményeik alapján kiváló parancsnoki jelvényt kapott Kiss Ottó, Nagy Jó- 1 ssef és Zólyomi Lajos. Kiváló munkásőr jelvényt heten, a 10 éves tényleges munkásőr szolgálat ellátásáért tízen részesültek szolgálati érdemérem kitüntetésben. Kilenc tartalékállományba vonuló munkásőr pedig munkásőr emlékérmet és emléklapot kapott. Az egységgyűlésen Veres István, a füzesabonyi járási pártbizottság első titkára beszédében elismeréssel szólt a munkásőrök becsületes helytállásáról, mint az árvízvédelemnél tanúsítottak. Mudriczki János a megyei párt-vb nevében köszöntötte az egységgyűlést, majd felszólalásának további részében .méltatta muhkás(Foto: Prucz Sándor) őreink fontos szerepét. Hudák Imre búcsúzott a leszerelő és tartalékállományba kerülő munkásőreink nevében. Szabó Sándor, az előképzés alegység parancsnoka tett jelentést az előképzés befejezéséről, az új munkásőrök eskütételre történő felkészüléséről. Az eskütételt Veres István fogadta. A leszerelők nevében Krisztián József adta át fegyverét testvéröccsének, Krisztián Pálnak azzal, hogy a fiatalok olyan lelkiismeretesen őrködjenek a nép hatalma felett, mint azt ők tették. (szigetváry) J sikerek forrása a munkásörök áldosatkéss munkája volt99 Mszységgyűiés Egfrlien A beszéd elhangzása Brtán kitüntetésekre és jutalmazásokra került sor. A legjobb alegység címet és vándorserleget Szabó László alegysége nyerte el, kiváló parancsnoki jelvényt kapott Danyi Ferenc, Véber Gergely, Szabó Sándor, Danis Ottó, Czövek Pál, Ördög György és dr. Macsinka Árpád, míg 17-en kiváló mun- kásőr-jelvény kitüntetésben részesültek. A kitüntetések átnyújtása után Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára emelkedett szólásra. A megyei párt-vb nevében köszöntötte az egységet. Elmondotta, hogy a beszámolóból kitűni *, alapvetően sikeresen teljesítették a múlt évi kiképzési tervet, ugyanakkor tovább erősítették a munkásőrség társadalmi elismerését is. Külön elismeréssel nyilatkozott az öt- és tízéves szolgálatot teljesítő munkás- őrökről és azokról, akik eredményesen vettek részt az árvízvédelmi munkából. Végül a munkásőrj elöltek figyelmét hívta fel arra, hogy a leszerelők nyomdokaiba lépve végezzenek hozzájuk hasonlóan eredményes munkát. A parancsnokok ezután Szolgálati Érdemérem kitüntetésben részesítették Takács Mihályt, ifj. Lányi Kálmánt, Nagy Sándort, Bajzáth Lórántot, Erdélyi Lajost, Magvasi Dezsőt, Rahóczki Jánost és Farkas Gábort, míg 13-an Munkásőr Emlékérmet és oklevelet kaptak. A leszerelő munkásőröfe nevében Takács Mihály szólt a megjelentekhez, majd sor került a fiatal munkásőrök eskütételére. Ezt követően Cseh Antal, tartalékba vonult munkásőr, megható hangon, jelképesem átnyújtotta a fegyvert fiának, Cseh Ferencnek, áld ezen a napon tett esküt, majd Trezsenyik Sándor zárszavával véget ért az ünnepélyes egységgyűlés. (fazekas) TERVLEXIKON (4.) Exfenzív és intenzív .? fejlesztés Az elmúlt 20 évben a termelésnövekedés 55 százaléka származott a termelékenység emeléséből és 45 száza- ' lék a foglalkoztatottak számának gyarapodásából. A termelékenység tehát viszonylag lassan emelkedett, a foglalkoztatott létszám pedig gyorsan nőtt, vagyis az extenzív fejlesztés jellemezte gazdaságunkat. Ez a fejlődési folyamat a felszabadulást követő időszakban gazdaságilag szükségszerű, társadalmilag pedig elkerülhetetlen volt. A szocializmus építését gazdaságilag elmaradott országunkban nem kezdhettük másként, minthogy elsőként hasznosítjuk a legfőbb termelőerőt, az embert. A meglevő és a mezőgazdaság szocialista átszervezésével felszabaduló munkaerő-tartalékokat csak az új ipari munkahelyek tömeges létrehozásával mozgósíthattuk. A keresők számának gyors növekedése egyben lehetővé tette az életszínvonal, az egy lakosra jutó reáljövedelem gyors emelését is. Az iparfejlesztést számos területen az alapoknál kezdtük, az új dolgozók százezreire nem is bízhattuk volna mindjárt a legkorszerűbb technikát. Napjaink létszámgondja, növekvő munkaerő-hiánya közismert. A termelés kibővítése a jövőben egyre kevésbé képzelhető el létszámnöveléssel. Különösen, ha figyelembe vesszük a további várható munkaidő-csökkentéseket. s a szolgáltatások, a kereskedelem, az egészségügy, a közoktatás növekvő létszámigényeit. Mindez félreérthetetlenül jelzi, hogy — ha csak nem akarjuk a termelés, a gazdaságfejlesztés eddigi növekedési ütemét lényegesen mérsékelni — elodázhatatlan az intenzív módszerek alkalmazása. A negyedik ötéves terv előirányzatai szerint a termelésnövekedésnek 75—80 százaléka kell, hogy a termelékenység emelkedéséből származzék, s csak a fennmaradó 20—25 százalék adódhat a létszámgyarapodásból, a mezőgazdaság szocialista átalakításával. Az 1971-től érvényes jövedelemszabályozás, a megfontoltabb létszámgazdálkodásai ösztönöz, s hatékonyabb gazdálkodás esetén megkönnyíti a béremeléseket. Igaz, ezzel együtt — legalábbis átmenetileg — a vállalatok fejlesztési lehetőségei szűkülnek. A korlátozott pénzügyi, beruházási források pedig fékezik a termelékenység növelésének műszaki megalapozását — vallják sokfelé a vállalati szakemberek. Van ebben némi igazság. Ám nem szabad arról megfeledkezni, hogy a hazánknál gazdaságilag 2,5—3-szor fejlettebb országok előnyének legfeljebb csupán egyharmada származik a gépi technika korszerűségéből. Gazdaság hátrányaink nagyobb része viszont szervezési, vezetési (műszaki konstrukciós és technológiai) okokra vezethető vissza. Vagyis az intenzív fejlesztés feladatait nem szabad leegyszerűsíteni a beruházásokra. Annál is inkább, mivel jelenleg még igen nagy kiaknázatlan tartalékaink vannak a vezetés, a szervezés i színvonalának emelésében, a műszaki kultúra, a szakmai igényesség, a szakképzettség fokozásában, a fegyelem megszilárdításában. A mezőgazdaságban az extenzív gazdálkodáson a művelés alá vont földterületek bővítését értjük. Az intenzív gazdálkodás pedig a,, belterjesség növelését: az állatte- nyésztés, a kertészet, a gyümölcstermesztés fejlesztését, a gépesítés és kemizálás fokozását jelen«. Az intenzív gazdálkodással általában nő az egységnyi földteriftétre jutó jövedelem, valamint az ennek megfelelő munkaerőéi anyagjellegű (műtrágya, gép stb.) ráfordítás. K. 3. Vasárnap Egerben, a F1- inomszerel vény gyár bervai kultúrházában került sor a Láng Sándor munkásőr egység ünnepélyes gyűlésére. Az elnökségben helyet foglalt többek között Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára, Németh László, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának kiküldötte, Nagy Emil, a Munkásőrség Heves megyei parancsnokhelyettese, Nagy Katalin, az egri városi KISZ-bizottság titkára, Borics László, az Egri városi Tanács vb-elnök- helyettese, dr. Lévai András, a megy?:' pártbizottság munkatársa, valamint a társ fegyveres testületek, Eger város üzemeinek, intézményei- ik képviselői. A jelentéstétel és a Himnusz elhangzása után Trezsenyik Sándor, a városi párt- bizottság titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Kovács László, az egység parancsnoka tartotta meg beszámolóját az egység 1970. évben végzett munkájáról, és az ez évi feladatokról. A beszámoló részletes képet nyújtott Eger város munkásőreinek múlt, évi tevékenységéről. Megállapította a parancsnok, valameny- nyién büszkék arra, hogy tovább növelték az egységnél az eszmei-politikai és szervező munka színvonalát, fokozták a munka hatékonyságát, javult a kiképzési foglalkozások szervezettsége, növelték a kiképzés hatékonyságát, az állomány minden kategóriájában. Eredményes lett a szakai egységek összekovácsoltsága, de megfelelő túszt vállaltak a jubileumi évforduló rendezvényeinek, a megyei pártértekezlet biztosításából és az árvízvédelmi munkából is. Mindezek forrása — hangsúlyozta a beszámoló — a munkásőrök és a parancsnokok áldozatkész munkája volt, az a tudat, hogy ezzel a pártnak adott szavuknak, esküjüknek tesznek eleget A beszámoló ez után a leszerelő és tartalékállományba vonuló munkásőrökkel, valamint a munkásőr-jelöl- tekkel foglalkozott majd részletesen elemezte a kiképzési és szolgálati tevékenységet. Ezen belül meghatározta az idei tennivalókat is, végül pedig az egységen belül folyó szocialista versenymozgalmat értékelte. Téli politikai tanfolyamok az egri járásban A már hagyományossá vált kéthetes téli politikai tanfolyamokat — korszerűsített formában — az idén is megrendezzük a járásban. A január 11-től ?3-ig tartó tanfolyamok 40 termelőszövetkezeti községben folynak. A kétnaponként megtartott falugyűlések mellett rendszeresen folynak egyéni és csoportos beszélgetések, családlátogatások, réteggyűlések, amelyeken a X. párt- kongresszus. a megyei, járási pártértekezletek állásfoglalásairól, határozatairól, az abból adódó helyi feladatokról cserélnek véleményt a községek párt-, állami és gazdasági vezetői a lakosság legkülönbözőbb rétegeivel. A téli politikai tanfolyamok nagy népszerűségét bi- söayítía hogy — a aosnd Mő; járás ellenére — a falugyűlések alkalmával a művelődési házak termeiben minden szék foglalt. A gyűlések résztvevői — fiatalok, idősebbek, nők, férfiak, munkások, tsz-tagok, értelmiségiek, alkalmazottak — rendkívül nagy aktivitással, sokszor szenvedélyes hangon fogaikoznak községük, ter- meőszövetkezetük heyzeté- vsl, a „saját szocializmusuk” magasabb szinten való építésének kérdéseivel. A gyűléseket, beszélgetéseket a legteljesebb őszinteség, a kölcsönös bizalom jellemzi. Nincs „kényes” kérdés; mindenről őszintén mondanak véleményt, s gyakori a jó szándékú bírálat is. A most megrendezett téli politikai tanfolyamok éddl- tapasztalatai te afSt 1gazol-. ják, hogy az élőszó varázsát, a „visszabeszélés” lehetőségét nem pótolják, nem is pótolhatják az egyébként rendkívül fejlett és sokoldalú tömegkommunikációs eszközök. A sokszínű és magas színvonalú információkat az emberek ezeken a szinte családias jellegű politikai beszélgetéseken „fordítják le” a saját nyelvükre és válnak cselekvő részeseivé községük, munkahelyük további fejlesztésének. A tanfolyamok sikeréért — a hallgatóság mellett — őszinte köszönet illeti meg azokat a kommunista és pár- tonkívüli vezetőket, aktívákat, akik fáradságot nem ismerve szervezik, irányítják a politikai beszélgetéseket, a falugyűléseket, a közösség égd ekében. Mészáráé jJ-öeri Miért nem fűtik a% egri piae pavilonjait ? Hólabda íűtésügyben Az ötlet az olvasóé Január elsejei lapszámunkban megszólaltattuk olvasóinkat és megkérdeztük: miről írna, ha újságíró lenne. Fodor Károly egri boltvezető: „Miért kell a piaci elárusítóknak egész télen fagyoskodniuk? Ha már felépítették ezt a vásár- csarnokot, miért néni építik be és miért nem fűtik a bokszokat?” A hólabda, amely most elindult, a címben szereplő kérdés. Eger, Katona István téri piac elárusítói: — Nézzék meg a kezeimet! Teljesen elkészült már a hidegtől, néha alig tudom kiszámolni vele a visszajáró aprópénzt... — Estére teljesen elgémberednek a tagjaim. Képzeljék csak el, egész nap itt álldogálni a hideg pavilonban, ha van vevő, ha nincs — Hogy fázunk-e? Ea csak annyit mondok, próbálják ki... — Villanymelegítő? Itt...? Ugyan, honnan vennék áramot hozzá? Volt valamikor egy konnektor a pavilonban, de a munkavédelmisek már rég leszereltették... Szövetkezetek Heves megyei Értékesítő Központja, Kása Gyuláné, munkavédel- mé megbízottá — Az SZMT munkavédelmi főfelügyelőjével, Göcző Gézával az egyik munkavédelmi szemlén kifogásoltuk a szabálytalanul és engedély nélkül felszerelt konnektorok használatát, mert érintésvédelmi szempontból veszélyesek voltak. Tudjuk, hogy hideg helyen dolgoznak az elárusítók. A kollektív szerződésben úgy is jelöltük meg, hogy szabadban végzett munka, s védőitalt, védőruházatot biztosítottunk a számukra... Lóvéi János, a gazdasági osztály vezetője: — Mi minden különösebb gondolkodás nélkül ellátnánk a pavilonjainkat legalább egy villanymelegítővel, de nincs jogunk hozzá, mert mi csak bérlők vagyunk. A tulajdonos a városi tanács, melyhez az SZMT a vizsgálat után a következő levelet juttatta el: „A vásárcsarnokban dolgozók részére nincs biztosítva a pavilonokban a melegedés lehetősége: csak központi melegedő van, amelyet viszont nincs idejük igénybe vennie az elárusítóknak. Gondoskodni kell az éladó dolgozók pavilonjaiban egy- egy hősugárzó, vagy más melegítőtest beadásáról az Általános balesetelhárítási óvórendszabály 6. fejezetében előírtak szerint, valamint a csarnok ajtajainak csuklósszerkezettel való ellátásáról, hogy a hideg levegő beáramlását ezen keresztül is csökkenteni lehessen ...” A városi tanács illetékesétől a kereskedelmi csoporttól er- í$s aasj a wíkkasai kaptuk, ihnagg; a hálózat túlterheltsége miatt nem lehet konnektorokat felszerelni, s ezzel közel öt éve befejezettnek tekintették az ügyet. Pedig nem is olyan nagy költséggel gondoskodhattak volna a csarnok pavilonjainak rendeltetésszerű használatáról. Városi tanács, kereskedelmi csoport, Novák György kereskedelmi felügyelő: Valóban a legelemibb követelmény lenne a legalább 14—15 fokos hőmérséklet megteremtése. A kereskedelmi osztály azonban nem rendelkezik olyan pénzügyi alappal, amelyből fedezni lehetne a hálózatfelújítás költségeit. A tervek szerint ugyanis két éve múlva emeletráépítéssel bővítik a vásárcsarnokot, s akkor központi fűtéssel látják el az egész épületet... A hólabda tehát —, minimum két évre — a városi tanács kereskedelmi csoportjánál állt meg. Addig viszont még két kemény tél lesz, s vele időnként mínusz IS fok, ha nem több. S képzeljék csak el, egész nap ott állni a hideg pavilonban, ha van vevő, ha nincs... Szilvás István .’ISraiL iúaiaikí 1&, kedd1. Testvér a — testvérnek.
