Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

N A P J 4 I N K I ¥ J u s Á G A Mi van veled, pol-beat? ff F"-betűsek Ml «Mént aaMs? Mke­r91t< amgralósííanunk est aa eflcépzeléstT Mondjuk meg azonnal, hegy csak részben. Ax egyetemeken és a főisko­lákon M százalékról Jő—M mézetekre csökkent a „fttt- katek” aránya. Ráadásul a csökkend tendencia kiterjedt a gimnáziumokra is, ahen- nsn pedig a legtöbb tovább­tanuló kikerüL (Itt országo­san M százalék körül mozog ax arányuk.) Ezt a negatív folyamatot csupán a leg­utóbbi tanévben rtkarü* megáll*«*. MM jelentenek esek a té­nyek? Korai volt eltörölni a származás szerinti megkü­lönböztetést? Túlzottan op- sokunk amikor ad- mtedsztratív megkötések nék- kCi is bíztunk a társadalom anyagi, szellemi, erkölcsi erőinek céltudatos összefo­gásában, felhasználásában T Szó sincs erről. Tudnunk keE egyrészt, hogy a jelen­legi 40 százalékos arány sem mondható rossznak, ha a szocialista országok viszony­latában vizsgáljuk a számo­kat. A fejlett kapitalista ál­lomokban pedig már az is Jó aránynak” mondható, ha 10—13 százalékban tanulnak fizikai dolgozók gyermekei a felsőoktstártmo. Másrészt né­pünk, ifjúságunk igazsá ger­iete is azt kívánja, hogy ne vissza, hanem előre lépjünk — így javítsunk a jelenlegi helyzeten. Est a gondolatot tejed ki az MSZMP X. kongresszusának határozata te, amikor kimondja: „Okta­tási intézményeink nyitós állnak minden fiatal előtt, mki szorgalma ét tehetsége alapján erre megfelel.“ Igen ám, de nem véletlenül folytatódik a kongresszus határozata Így: „Emellett pártunk fontosnak tartja, hogy a fteStaí dolgozók gyer­mek» a tanulás méndea szintjén külön támogatás­ban részesüljenek.” A helyes értelmeséi aat kívánja, hogy a két gondo­Külön támogatás? foa> sóért ex Így igazságos és Így célszerű. Ugyanis, amikor mi a fizikai dolgozók gyerme­keinek a továbbtanulását se­gítjük: sem valakik télen, hanem valakiért estiek- szűrik. Arra törekszünk, hogy a tehetséges, szorgal­mas „F-betűs” fiatalok ne a származásuk miatt kerülje­nek be az egyetemre, ha­séra tudásuk, rátermettségük alapján. A cél az, hogy min­den társadalmilag Hasznos adottságot, képességet igye­kezzünk kibontakoztatná, sóért a art számunkra a te­hetség — közösségi, társadal­mi érték, egyik legértékesebb nemzeti kincsünk. Ezért te van szüksége a „segítési többletre” azoknak, akik er­re rászorulnak. S mert a fi­zikai dolgozók gyerekeinek sz átlagnál is több akadályt kell leküzdeniük ahhoz, hogy produkálni tudják «a, amá „bennük van” — a se­gítséget, a támogatást is eb­hez kell igazítani. Hazánkban évente ____ 1 50 ezer gyerek születik, _ több mint 100 ezernek a szü­lei fizikai dolgozók. Kétel­kedhetünk-« abban, hogy a százezerben több a tehetsé­Angela Davis Aa USA déli, Alabama ál­lamában született, ahol ne­héz négernek lenni és néger­nek érvényesülni. „Csoda­gyerek” hírében állt, minden iskoláé kitüntetéssel végzett «I. New York egyetemén, a párizsi Sorbonne-on és Frank­fart ba.« tanaié. Doktori érte­kezését Immánuel Kant, a talán „legnehezebb” német fifezéfw politikai népétéiről Irta. Hnsnsnnlgy éves koriban ■evezték ki a nagynevű ka- Bforníai Berkdey-egyetamen. a filozófia és a francia iro­dalom tanárává. Elkötelezett­sége a négerek jogaiért köz­éi mozgalom iránt és kom­munista párttagsága, közis­mert toK. A M éves Angels Davis mast Kaliforniában várja a bírósági Ítéletet, s a profesx- ssiaél an a veszély fenye­geti, hegy gázkamrában ki­hogy forradalmár vagyok, s ez az 5 (amerikai uralkodó körök, szerk.) perverz fantá­ziáiban eleve azonos a bűnö­zővel”. / Uj számítógép­nemzedék lapón rtlilamosmérnBkök Újfajta etektromkus kap­csolóelemeket dolgoztak ki, amelyek: — szakemberek: vé­leménye szerint — lehetővé teszik számítógépek új nem­zedékiének konstruálását. Minden egyes elem nem egé- saen egyötödnyi nagyság! a legkisebb eddig ismert integ­rált áramkörhöz viszonyítva. Minden, mtndűasm 3 négy- zetmilliméter sngyságú elemen 1M k^essltb Mftt •es, mént as ötvenezerben? Nyilvánvaló, hogy nem. Miért van mégis, bogy a ke­vesebből, vagyis ax ötven - ezerből tanulnák többen egyetemeinken, főiskoláin­kon? A válasz oly sserteága- xó, hogy itt legfeljebb, csak néhány tényezői« ntnftm még mindig — aa anyagiak. Hogyan? — kérdezhetné va­laki. Htezen gyakran előfor­dul, hogy agy segédmunkás többet keres, mint egy pe­dagógus és a falvakban épí­tett éj házak, aa Új búto­rok, háztartási gépek, tato- virfőkészOMMk, sőt ** aa- Mk is — m smeiked6 áteé- mfovonalrt jebdk. A végte- tektöl dtettnt«« is «tnnoé- hatjuk, hogy a munkásokéi pántoztok többsége — hason­lóan más társadalmi rétegek- hex — képes fedezni a gyer­mekei továbbtanulásával já­rt kiadásokéi. Figyelnünk heg azonban azokra a te­hetséges gyermekekre Is, ■kiknek a körüLményrt rosszabbak na átlagnál, akik például a szülők sxófc- Mfókörfeéga, teste«, nagy akár züUöttaége miatt «cm tanulhatnak. Arról nem fe­ledkezhetünk mag, hogy a munkás- ás parasztosaiAdcte- Imsi — országos átlagban — több a gyerek, mint másutt, «ml szemben rosszabb a la­káshelyzet ás kevesebb as egy családra jutó kereső. Persze értelmiségiek, alkal­mazottak, egyéb kategóriá­júak tehetséges gyermekei Is élhetnek nehéz körülmények között. Mindig személy sze­rint kell tekét eldönteni, hogy ki az, aki valóban meg­érdemli a közösség külön tá­mogatását S mert a protekció ezen a területen sem ismeretien, ha­tékonyabbá kell tennünk a társadalmi ellenőrzést, hogy a különbőzé taxtöndíjakut, juttatásokat valóban amik kapják, akik megérdemlik. ■ főként a KISZ-szervezeteket, a fiatalokat kell bevonta eb­be a munkába, Jelentősen befotydsoQa a továbbtanulást az egyes tár­sadalmi rétegek gondolko­dása, szemlélete is. Két aaéú- sőséggei tsJálkozhafcunk. A nem fizikaiak olykor valóság­gá katasztrófának érzik, ha gyermekük nem jut be vala­melyik felsőoktatási tntte- saénybe, s az embert már már a diplomával azonos* ják. Számukra Jeesúffiásáf jelent ax, ha a gyermekűt hői „csak” munkás kab. Sas rtotük tehetség, rátermettség kizárólag a „fehér köpenyek* munkához kart. dolgom* gyakran ókkor k Ipart tanukénak küldik grar- » NÉAtíi OttteB gtttti ffil számára célszerűbb lenn« vállalni a gimnáziummal, as egy éterik felvétellel járt többletterheket. „A legfonto­sabb, hogy szakma legyen a gyerek kezében” — jeüaúyai olyanokat is villanyszerelő­nek, mezőgazdasági munkás­nak, esztergályosnak vagy más szakmunkásnak adnak akik pedig sokkal jobb fitt kunok, képzőművészek, peda­gógusok lehetnének. A számok ért a követkea* képpen fejezik ki: ax általá­nos iskolát végzett fialtatok ŐS százalék* fizikai dolgos# gyermeke, de ebből csak V saárerléfc jelentkezik középút kólába, a nem fizikaiak gyw »ekeinek viszont a H ortar- Mk* tanul továtok. A feladatok, a tthutBbSgife Mart k wrüítünk néhányat A IT. Méves tervben Iá­■yejgeiaen meggyorsítjuk a kol­légiumok építését. Be azért is fontos, mert x kollé­gium talán a legnagyobb mértékben járulhat hozzá, hogy a fittkai dolgozók gyer­mekei leküzdjék a külön bő­rt hátrányokat, korábbi kör­nyezetük negatív hatásért Ezért is van nagy jelentősé­ge annak a kezdeményezte­tek, amelynek célja, hogy egyes üzemek, városok, ter­melőszövetkezetek, községek a helyi erők összefogásával terven felül te építsenek teat- tógi tanokat Hagy feladat as MwiMfc közötti túlzott «zínvonalktt Mnbség fokozatos megszün­tetése is. Nem engedheti meg, hogy aa úgynevezett jelit iskolák“ mellett vannak helyek, ahol összevont osztá­lyokban félévenként cseréiét tő ás képesítés nélküli peda­gógusok oktatják, nevelik a többnyire fizikai dolgozóit gyermekeit Pártunk X. kongresszusé- aak felszólalói között is vol­tak olyanok, akik azt java­solták, hogy az egyetemi, fő­iskolai felvételeknél — a lexikális tudás mellett — kapjon nagyobb hangsúlyt ma önálló gondolkodásra, alkatát tevékenységre való készség A képességek, ax adottságok olykor csak később, artr e serdülő kor atáa honiakon- ■ak ki, amit szintén jobbost figyelembe kellene venni ak­kor, amikor eldöntjük, kinek biztosítjuk a továbbtanulás lehetőségét Célszerű volna e jelenleginél sokkal jobba* kiterjeszteni a pályaválasa tárt tanácsadást, hogy idő­ben ás lehetőleg mindenütt foMsmerjifc: kiben milye» adottságok, tehetőségek te testek. A nagyobb társadalmi ki Másért támogatást tehk mindenképpen megérdernlíf a fizikai dolgozók tehetségé gyermek«!. Van azonban vb ten*, mert smart másért pótolni nem lőhet: ez pedig a fiatalok szorgalma, aka­ratereje, jgy eik esete a tarnte tewvioituk, hogy a poi-beal hazánkban is diódul ctiadtt- úíjára. Feszti válók, újság- atktaek, rádió- ás tv-íci véte­tek, lemezek... aztán hirto- ten ángy csend tett, k«M- febb néhány Huh ssúsoráa ftttí Alfervrittttain^ Béf goi-bert esttel, műsorral. Miért, ott történt «zart a sokat ígért, ántekas mórja temaal? Dote rteséagl BRfcéds sa W31-0* poi-bert foszt!válón fom képviselője Ken sg> llliii sort léptek foL gvk awgtaramtort aa teátt teúttuálte hart-senák. Mittel? swjrál tejáratott műfajnak tartóén. A heliaink kfieött •incs tábora. A saagsm Bő­széről csalódtam henna, a úgy látna, a hasai poi-brat mozgatom salnrilnkább tele fosba saerOL Bgysaarúm tolt, Biom Mosolyog; *s márts temn­■Uaégst toriénak fai a hsngjá van.. «sálianart elfelejteni... — Keresztül-kasul luiutm sen már aa országot, sokjá­éi felléptem... A hetek ösa- izeugransk rtötfoia, aaoyi tolyre hívnak! — meséli aa anert poá-bert énekes, Ding- eyés József. — Ha aem hln- v* ax egéwttcsi, krfpteisa ~nnék erre a iiémnáara. °Vros inget viert. — Hogyan jeOememűő a vzai pol-beat-mosgateaaty Sóhajtva válaszol: — Mozgalomról tűirta he­Bég hevesen vn- yuTik. A pot-beet saint mű- aj egyelőre nem létettk. "énv viszont, hogy sokaknak -rtsttk ex s zene. Piám, ha po’i ti kai a szöveg. M Si^-ve rákérdezek. — Ml a ind hart iBrtéja tthnoedalmunkbwa? — Hasonlattal rth* azt mondhatom: ugyanaz a fel­adata, tolat a közétett taölté- metnak, vagy akár a politi­kának. A poi-beatnek támad­nia koD mirutmmO' ami ide­gen a anorialianuatől; 8n- eéat, rtniwmrt mar bármi ÜT. műövéi?* ” fofoáhT’aór ateMc msgTml- a vrtna soflkaág. — Dtoy­kT «Ibő*teMtoégm rtflnSt terttenénrk. kegy«amfc Mái- temók, famttvútofol Bfaőosft­grt aa új rthrtMkl Több poMmat klubra te^jntttertg A teli ifttl rtláspcntjút Pnflert Tamás, a kflonyú- aenei tttoeatúly helyettea m- ostffa foglalta «asm sgyrtőra aem rendezőnk, ■sert tart a valóba* mdn- mnalas ml Ettől gbaeetie- ■tt egy*. rtkerOtt datoket A bemutatás teltétele, hogy ★ ■JkT ttúwtt> gaertsaondámiú. ■temet, agg ax agyflt ««tel a aagyobb nyttvánosságot, a a több aaegértést igényű, a srt'rfl. a saegasabb sdnvone- tet, a jé áj számokat sürgs- ft. A kettő, saerlntünk össae- ttgg. A figyelem a megér­tés, a több aeerepléa te rtő- segftheti, hogy a poi-bert új­ra elfoglalhass* méltó he­lyét a fiatalok szórakneásá- haa, nevelésében. ff. EJ vitatott témája: a kőzokia- tás. Ezen belül is ieghang- stüyaaabbsn a fizikai dolgo­zók gyermekei továbbtanulá­sával összefüggő gondok ke­rülnek szóba. Miért? Ismeretes, hegy egyetemeinken ás főiskoláin­kon 1963-be« ettörölték a származás szerinti katego­rizálást, megkülönböztetést. A felvétel alapjává min­denütt aa elért pontszámot tették, vagyis a tudást, s rá­termettséget, valamint a kö­zösséghez, a társadalomban való rt monyt Úgy gondei- trt: síért srachnénycink — e seorlsllmu» alapjainak a terakáca — tehetővé teszik, hogy ettetésteztrrtfv Mókások núfctt te biztosítsuk a mun­kás- ás peraartfiatalok raeg- tatelö arányát teteiUBlrtrtásI krtéisDényehddbatt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents