Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-17 / 14. szám

Télen sem pihennek a Tisza II. építői Húsz méterrel az árvlzszint alatt r Az ,970-58 é* a kiskörei Stsza IX. duzzasztómű építői lelett sem múlt el nyomta­lanul. Nehéz évet küzdöttek »égig ők Is. A rendkívüli ár­víz idején, márciustól júliusig 350 fős árvízi brigádjuk és a földgépeik nagy része őrkö­dött a gátakon, készültség­ben. A munkagödör felett 20 méter magasságban volt a megáradt Tisza vízszintje. De a munka akkor sem állt le, csak lelassult Hiányzott ugyanis az elvezényelt mun- kakapacitás. A rendkívül gyakori esők is alaposan hát­ráltatták a kivitelezési mun­kákat Az építők azonban el­határozták, hegy az árvíz okozta lemaradást behozzák. Ez a magas- és mélyépítési munkáknál majdnem telje­sen sikerült, de a föld- és kőmunkáknál mintegy 30 milliós tartozásuk kiegyenlí­tetlen maradt Az elmúlt évben 47 ezer köbméter betont dolgoztak be a gigantikus építkezésen. A hat duzzasztómű pillértes­téből három már teljesen el­készült, s most a zsaluzás el­távolítása után büszkén hir­detik az építkezés monumen­talitását Ezek fogják törni a téli jeget és tartják a ha-\ talmas víznyomással szem­ben a duzzasztó zsilipjeit A hajózsilip alaplemeze is már 50 százalékban elkészült, az erőmű vasbetonszerkezete pedig már túlhaladta a 80 százalékos készültséget is. A hajózsilip méreteire jellem­ző, hogy az 1500 tonnás ha­jók átzsilipelését is nehézség nélkül el tudja majd látni, s ezzel a duzzasztott szakaszon a folyamhajózás teljesen za­vartalan lesz az elkövetke­zendő években. Sok szak­ember évszázados álmát fog­ja valóra váltani. Korszerű technoógiával A csikorgó hideg és a vas­tag hótakaró ellenére sem szünetel a munka a Tisza II. építésén. Losonczi Imre, a Vízügyi Építőipari Vállalat' főépítés-vezetője tájékozta­tójában elmondta, hogy meg­kezdődött már az idei föld­munka Negyven centiméter­nyi vastag, fagyott réteget átvágva a hónap közepéig négyezer köbméter földet termeltek ki a hajózsiliptől a két kotrógép segítségével. Tizennyolcadikén pedig ezer­kétszáz köbméter beton be­dolgozásához fognak. A mennyiséget az elképzelések szerint e hónap végéig fel­használják a túlnyomórészt fedett, fűtött erőműépület­ben. A jelenlegi építő tevé­kenység továbbra is a há­rom nagy egység befejezésé­re irányul. A negyedik duz­zasztóműpillér építése jó ütemben halad, így május hónapban azt is befejezik. A Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat erős ütemben dolgozik az ötszintes köz­ponti igazgatási épület kivi­telezésében. Az erőmű vas­betonszerkezetét március végére akarják befejezni A szabadban végzett téli építői tevékenység a beveze­tett korszerű technológián alapszik. A svájci licence alapján legyártott, gyorsgőz­fejlesztők még 6 fokos hi­degben is a meglevő mun­kahelyeken korlátlan betono­zási lehetőséget biztosítana!:, mert a gőzvezetékeket min­den munkahelyre megépítet­ték. Naponta 150—200 köb­méter beton bedolgozása is fagymentesen elvégezhető az úi módszerrel. A betonozás helyét gőzzel melegítik elő és a cementkötési idő alatt is biztosítani tudják a kellő hőfokot. Fagyásgátló vegy­szert sehol sem alkalmaz­nak, mert ezek korrózív ha­tása még nem tisztázott. Éneikül is jobb betonminő­séget értek el az előírtnál. A bedolgozott betonból készült próbakockákat egyébként korszerű laboratóriumban egy minőségvizsgáló mérnök szakirányításával folyamato­san ellenőrzik, mert kevés rossz minőségű beton is ké­sőbb kataszrófát idézhet elő. Hob in, fagyban emberséggel Az elmúlt év1--- '05 milli-> , fe termelési ■ . .ijesítése volt az építkezés feladata. Ebben az évben viszont már 295 milliós teljesítés a cél. A nagy ugrás előfeltétele az, hogy a kivitelezők megkap­ják a részükre biztosított hi­telkeretből megvásárlásra kerülő speciális gépeket Ezek nélkül a további nagy­mérvű földmunkák gyorsítá­sa nem képzelhető el. Az építkezés 1000 fős lét­számából 500 ember fagysza­badságon van, mert földmun­kát ilyenkor csak a legszük­ségesebb helyeken végeznek. A másik 500 tő viszont a té­li időjárás ellenére változat­lanra vasszereüósi, betono­zási munkán, acélszerkezet­gyártáson és karbantartási munkákon dolgozik. Ök ké­szítik elő egyben a tavaszi nagy felfutás gépi és techni­kai feltételeit is. A szabadban dolgozó épí­tőmunkások téli védőruha-el­látása megfelelő. Naponta többször kapnak védőitalt és az építkezésen megfelelő számú melegedőhelyiség áll rendelkezésükre Külön fő­építés-vezetői engedéllyel, hidegebb idő esetén óránk­ént 10 perces melegedő szü­netet vezettek be Molnár József, az építke­zés párttitkárhelyettese, az Itt dolgozók mélyen emberi helytállásáról meleg szavak­kal nyilatkozott. A főépítés­vezetőtől különösen jólesett hallani, hogy az építkezésen dolgozó, mintegy négyszáz fi­atal építőmunkás is példa­mutatóan dolgozik. Az el­múlt évben egyetlen fiatallal sem kellett fegyelmi úton foglalkozni. Mint mondották országos viszonylatban is le­het tőlük tanulni helytállást, tisztességtudást és szakma szeretetek A nagy feladatok kivitelezésének ez is egyik alapja. Fekete Imre Harminckét ország nevezett a hazai vadászati kiállításra Nagy az érdeklődés az el­ső vadászati kiállítás iránt, amelyet idén augusztus 27— szeptember 30. között ren­deznek meg Budapesten, a Mezőgazdasági Kiállítás 33 hektáros területén. A rende­ző bizottsághoz eddig 32 or­szág nevezése futott be. A már nevezett országok kö­zött nyolc szocialista ország van, hazánkon kívül Bulgá­ria, Csehszlovákia, Jugoszlá­via, Lengyelország, az NDK, Románia és a Szovjetunió. A részt vevő európai tőkés ál­lamok között nagy vadásza­ti múlttal rendelkező orszá­gok találhatók: Ausztria. Belgium, Finnország. Fran­ciaország, Hollandia, Izland, az NSZK, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svájc, és Svédország. Az amerikai kontinenst — az eddigiek szerint — Kuba és Peru képviseli. Fűtik azokat a munkaterülete két, ahol az erőművön jelenleg vasbetonszerelések folynak. TERVLEXIKON (III.) Gazdasági hatékonyság Valaki megszámolta, hogy népgazdaságunk törvény­erőre emelt negyedik ötéves tervében éppen 35-szor sze­repel a hatékony szótő valamilyen alakban. Ez- a gyako­riság hangsúlyozott feladatra utal Hogy mennyire átfogó és sokrétű feladatról van szó, az nyomban kitűnik a terv­törvény első fejezetének lexikális tömörségű bekezdésé­ből „A negyedik ötéves tervidőszakban a gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, amelyet különösen a munka termelé­kenységének emelkedésével, a fajlagos ainyagráfordítások csökkentésével, az álló-, valamint a forgóeszköz-állomány kihasználásának javításával, a fejlesztési eszközök haté­konyabb felhasználásával, a termelési szerkezet átalakí­tásának meggyorsításával, a korszerű termékek és ter­melési eljárások bevezetésével, a nemzetközi munkameg- ' osztásban való részvételünk fokozásával, a szervezés és a vezetés színvonalának emelésével, a tudományos ered- , menyek hatékony felhasználásával kell megvalósítani". Másként fogalmazva, azt mondhatjuk: minden gaz­dasági tevékenység, döntés hatékony, amely a nemzeti jövedelmet optimális mértékben gyarapítja, a munkaerő és az eszközök (anyagok, gépek, épületek) legjobb hatásfokú hasznosítását lehetővé teszi. A vállalatok hozzájárulását a nemzeti jövedelem növeléséhez leginkább az általuk elért nyereség tükröző. A számítások szerint jelenleg a vállalatok nyereségének évi kétszázalékos növekedése egy i százalékkal gyarapítja a nemzeti jövedelmet Ez az ösz- szeg népgazdasági szinten 1970-ben körülbelül három­mi Ili árd forint. Ebből átlagosan egymllliárd jut az álla­mi költségvetésbe, kétmilliárd pedig a vállalatoknál ma­rad fejlesztésre és a személyi jövedelmek növelésére. Az ország teljes nemzeti jövedelme 1971—75 között az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan évente 5.5—fl száza­lékkal nő. Mégis merőben új feladattal van dolgunk, mi­vel mérséklődik a nemzeti jövedelem termelésében részt vevők — főként az iparban foglalkoztatottak — számá­nak növekedése. Az egyébként közismert munkaerőgon­dokat, a krónikus létszámhiányt, a nemzeti jövedelem eddigi növekedési ütemét tartani csak a termelékenység eddiginél gyorsabb emelésével, a meglevő dolgozók ész­szerűbb, teljesebb foglalkoztatásával lehet. Ehhez új, korszerű gépek, berendezések, gyártási eljárások, munka- módszerek kellenek. Nélkülözhetetlenek a vállalatok belső irányítási rendszerének fejlesztése, a jobb munkaszerve­zés, a folyamatos, zavartalan munka feltételeinek megte­remtése. De fegyelmezettebb munkára, a szakképzettség eme­lésére is szükség van. Ha mindehhez még hozzávesszük az anyagtakarékosságot, a gépek, eszközök jobb kihasz­nálását, kiderül, hogy nem csupán a vezetők, hanem a munkások feladata Is a hatékonyság növelése. Jóllehet, az Irányítók felelőssége, kezdeményezési lehetősége a na­gyobb. Különösen, amikor már nem csupán az olcsóbb termelésről, az önköltség csökkentéséről, hanem a ter­melés szerkezetének átalakításáról, korszerűbb, gazdasá­gosabb e'őnyöserr értékesíthető termékek részarányának növeléséről, a nemzetközi munkamegosztás fejlesztéséről van szót K. J. Jelentős szerepet kapott és vállalt magára a honvédelmi nevelésben az MHSZ. Akti­vistái, függetlenített és tár­sadalmi vezetői sokrétű te­vékenykedessél, fáradságot nem ismerő kitartással igye­keznek feladataikat teljesí­teni Heves megyében is. A napokban felkerestük Tóth Györgyöt, a Magyar Honvé­delmi Szövetség Heves me­gyei titkárát és arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat, mi­lyen munkát végeztek 1970- ben és melyek azok a főbb feladatok, amelyeket ebben az esztendőben kell megol­daniuk az MHSZ szerveinek és klubjainak? — Elöljáróban le kell szö­geznem, hogy a megyed hon­védelmi szövetség munkája 1970-ban eredményes volt, az előírt feladatokat sikeresen teljesítettük. Együttműköd­ve a KISZ-, az állami és a társadalmi szervekkel, vala­mint a fegyveres erők és tes­tületek alakulataival, szer­veivel, a tennivalók eredmé­nyes végrehajtására töreked­tünk —* mondotta Tóth György. — Ha részletezni akarom a főbb ágakat, akkor a honvédelmi nevelés politi­kai munkáiét tenném az első helyre. Ügy ítéljük meg, hogy 1970-ben a honvédelmi politikai tömegmunka MHSZ-szerveimk és -klub­jaink többségének tevékeny­ségében mind szervezési, mind pedig tartalma vonat­kozásban előrelépett. Az év során szerveink és klubjaink 3,5 ezer rendezvényt tartot­talt, amelyen 330 ezer fő vett részt. Különösen jól sikerül­tek a Lenin páncélautó fo­gadásával kapcsolatos ünnep­ségeink, megemlékezések és kiállítások, a gyöngyösi és a hevesi honvédelmi ifjúsági napok, a pártkongresszus tiszteletére rendezett rádió-, könnyűbúvár, modellező tech­nikai kiállítások, s élmény­beszámolók. — Hogyan értékeli as MHS 7, vezetés tevékeny­ségéi! A honvédelmi nevelés bázisa Az MHSZ munkájáról nyilatkozik a megyei titkár — Az élteit év tapasztala­tai alapján elmondhatom, hogy javult az MHSZ-szer- vek és klubok vezetése, irá­nyítása. Döntő volt aa egy­személyi vezetés elvének jobb megteremtése, az önál­lóság növelése, és a tapasz­talatok gondosabb elemzése. Fontos feladatnak tekintet­tük azt, hogy a megyei, a já­rási, a községi és az üzemi tanácsadó testületek, vala­mint klubtanácsülések rend­szeresen működjenek, az előírásoknak megfelelően te­vékenykedjenek. Itt említhe­tem meg, hogy kiemelkedő­en dolgoztak a Hatvan váro­si, a pétervásári szakiskola, a hevesi, az abasári, a káli, a füzesabonyi, a petőfibányai és a hatvani MÁV MHSZ ta­nácsadó testületek és klub- tanácsok. — Milyen eredménye­ket értek el a katonai elő- és utóképzéshen? — Az elő- és utóképzési tervfeladatainkat teljesítet­tük. Oktatóink nagy többsé­ge a kívánt szinten tartotta meg foglalkozásait. A sorkö­teles gépjárművezető-képzés a megnövekedett óraszám el­lenére időben befejeződött. Hetente háromszor elméleti, egyszer pedig hibaelhárítási foglalkozást vezettünk be. Emellett a hallgatók gyakor­lati vezetésben is részt vesz­nek. Törekvéseink ellenére — bár szám szerint terveinket teljesítettük — viszonylag magas volt a bukási száza­lék. Ennék oka. hogy gyenge volt egyrészt egy-egy osztály oktatási színvonala, másrészt olyan hallgatókat engedtünk vizsgára, akik már a felmérő vizsgán is gyengén szerepel­tek, de az is igaz, hogy a munkahelyi vezetők sem tet­tek meg mindent, hogy a fia­talok rendszeresen részt ve­hessenek • foglalkozáso­kon..,, — A megye területén 61 tanfolyamon évi 80 órás idő­tartammal 1610 fiatallal folyt az általános honvédelmi elő­képzés. Jó módszernek bizo­nyult a foglalkozásvezetők szakágankénti kiválogatása, mert így változatosabbá, szí­nesebbé váltak a foglalkozá­sok. —- Milyen támogatást kapnak a tanácsoktól, a vállalatoktól? — Tanácsi szerveinktől, ál­lami vállalatoktól és intéz­ményeiétől kapott anyagi tá­mogatás meghaladta az 1200 000 forintok Ilyen tá­mogatásból épült meg és ke­rült átadásra a hatvani MÁV 20, Abesár és Erdőtelék 15 lőállásos fedett lőtere. Ezen­kívül 20 községi és üzemi lő­tér felújítását végezték eL Elkezdődött Füzesabonyban a 35 lőállásos bázislőtér épí­tése. Befejezés előtt áll az 1969-ben megkezdett Mátra- vidéki Fémművek több mint egymilliő forintos lőterénék építése is. Tanácsi támogatás során 12 klub kapott önálló és 18 klub közös helyiséget. Különösen örülünk annak, hogy Egerben megépült köz­pontunk segítségével a 3,5 millió forintot érő gépjár­műiskola. A lőtér és bázis­épületek tekintetében Gyön­gyösön és Egerben van elma­radás, szorgalmaznunk kell tehát a szükséges és megfe­lelő objektumok építését e két városban. Egyes helyéken azonban szemléletbeli problémák aka­dályozzák klubjaink kikép­zési feladatainak jobb, gyor­sabb támogatását Egy pél­dát: a Selypi Cukorgyár több mint két éve gyárfej­lesztés címén elvette az egyébként minőségi szinten dolgozó lövésaklub lőterét. hogy helyette másütt épít újat. Sajnos, ez a mai napig aem tornáit meg, így emiatt megszűnt a lövészklub minő­ségi lövészsportja. — Említésre méltó az is, hogy sikeresen folyt klub­jainkban a rádiótávírász- és könnyűbúvár-oktatás, vala­mint a modellezöképzés. A munkát gyakran versenyek­kel is egybekötöttük. Az el­múlt esztendőben a tartalé­kos tisztek kötelező oiktatá- sának előkészítését és végre­hajtását az országos központ által kiadott intézkedés szel­lemében hajtottuk végre. A kötelező oktatás rendben és megfelelő létszámmal folyt le. — 1970-ben szerveink és klubjaink segítették és biz­tosították a tanintézeti hon­védelmi oktatást. Megyénk­ben minden iskola végrehaj­totta az előírt lőgyakorlafco- kat, megszervezte az iskolai honvédelmi napokat és a rajversenyeket. — Milyen eredmények­ről adhatnak számot a tömeg- és minőségi sport­ágakban? — Mindkét területen fej­lődésről beszélhetünk. Ügy érezzük, hogy tömegsport- tevékenységünk növekvő mértékben szolgálta a lakos­ság de különösen a bevonu­lás előtt álló fiatalok általá­nos honvédelmi és fizikai felkészítését. Az összetett honvédelmi és az úttörő hon­védelmi versenyben több mint 37 ezer, a honvédelmi lövészversenyben és az úttö­rő-olimpia lövészversenyben több mint 108 ezer, a fel- szabadulási lövészverseny­ben pedig 19 ezer fő vett részt — Az MNK versenvrend- szerben szereplő klubjaink többsége részt vett a fordu­lókban. Kiegyensúlyozottan fejlődött a Gyöngyösi Vas­utas, a hatvani MÁV, az eg­ri lftvénx- és futóvadlövő klubjaink spartkevékenyeégB. A lövészvetélkedők során több országos első, második és harmadik helyezést sze­reztünk. Előbbre jutottunk a rádióiránymérő, rádiótávírász sportágban is. A könnyűbú­várok az első évben 29 mi­nősítést szereztek, tízen pe­dig elérték az aranyjelvény szintet. A modellezők tavaly hat megyei, négy tiszántúli, négy' országos és két nemzet­közi versenyen 202 esetben álltak starthoz és 103 minő­sítési szintet értek él. Az idén azonban ennél is több és jobb eredményt várunk tő­lük. örvendetes, hogy tavaly sérüléssel, vagy számottevő anyagi kárral járó baleset nem történt. — Melyek az idei év legfontosabb feladatai? — Feladataink a m$lt év tapasztalataiból fakadnak. Ezeknek nagv részét már érintettem előbb. Növelnünk kel! a vezetői tevékenység színvonalát, erősíteni az egy­személyi vezetést, a tanács­adó testületek és klubtaná­csok tagjainak aktivitását, szervezeti megerősítését fo­kozni. Megkülönböztetett gondot fordítunk majd a társadalmi aktívák, szakká­derek, oktatók számának nö­velésére. továbbképzésére, megbecsülésére, a párt-, az állami és társadalmi szervek­kel kialakult jó munkakap­csolatra, a fiatalok nevelésé­re, az affitádós és Propagan­damunkára. Tovább feileszt- jük a katonai elő- és utókép- zést, a technikai anyagi bá­zisainkat. Feladatainkat úgy végezzük, hogy annak vég­rehajtása megfeleljen az 1971. évi utasításokban meg­határozott tennivalóknak, — mondotta befejezésül az MHSZ megyed titkára. Fazekas István MmMisüs J971. ion «ár 17,

Next

/
Thumbnails
Contents