Népújság, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

V » <C Sc í .te­X ■ Bt­K <■ 6 . te ,:k ne «X w K c ■Sí »■ % N 3D BT M «C ti sa 4M 3 W N B8 H tata LM © N 5» N I «3 <1 »5 N © X. I I m < V) K C If *2 V i <0 C tó m3 & 3 «£ •«­*w %■ H i: & f SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA..;- SZÉLRÓZSA.’:; SZÉLRÓZSA ... SZÉLRÓZSA;:.“ SZÉLRÓZSA.;,“ SZÉLRÓZSA.:.* SZÉLRÓZSA.!; SZÉLRÓZSA.;; SZÉLRÓZSA.;; Csak a hajó kéménye füstöl Háziállatok a televíziót nézik? Amikor az állatbarátok kedvencük okosságáról, hűsé­géről beszámolnak, közléseiket rendszerint fenntartással fogadjuk — jóllehet ez nem mindig indokolt. Egy asszony az állatorvosnak elmondta: macskája annyira szereti a televíziót, hogy naponta meghatározott időben a készülék elé ül. Ha a készüléket nem kapcsol­ják be, nyávogással ad kifejezést elégedetlenségének. Több macskatulajdonos arról számolt be, hogy a macska neki- ugrik a képernyőnek, ha ott madarak jelennek meg. A papagájok állítólag dühösen káromkodnak és fül­siketítőén rikácsolnak, ha a képernyőn más madarakat, vagy kutyákat, macskákat látnak. Kutyatulajdonosok ál­latorvosoknak beszámoltak róla, hogy a törpe uszkárok különösen szívesen nézik a boxmeccseket Ugyanakkor tudományos könyvek szerint az áltatok látóképessége nem elégséges ahhoz, hogy • képernyőn látható személyeket követhessék. Bizonyára eltart még egy ideig, míg világosság derül a pontos tényállásra. Az állatbarátok megfigyeléseit nem szabad egyszerűen öncsalásnak minősíteni. Neves termé­szettudósok jutottak olyan meggyőződésre, hogy a kutyák is tudnak „televíziózni”. Több állatszakértö nem kételke­dik abban, hogy háziállatokból is lehet fanatikus tele­víziónéző, ugyanakkor felmerül az a gyanú is, hogy az állatok csupán a televízió akusztikájára” reagálnak — mintha rádiót hallgatnának. Mindenesetre az egyik amerikai televízióadó komo­lyan mérlegeli a lehetőséget, hogy esetleg külön műsort sugároz papagájok számára, előtérben műsorában a „nyelvtanfolyammal”. Itt az ezerkettedilc A Nyugatom kiadott »seb­formátumú kézikönyvek a meggazdagodásra ezer és egy módot ajánlanak. Eze­ket egy újabbal egészíthet­jük ki. Felfedezése Jacques Maspero 18 éves toulouse-i lakos nevéhez fűződik. Fel­figyelve arra, hogy minden hét végén a városból kive­zető és a városba vezető autóutakon közlekedési du­gók keletkeznek, bizalma­san hajlandó volt közölni az autósokkal, hogy lehet gyorsabban eljutni a város­ba keriüőúton. Az infor­máció ára — fejenként 2 frank. Könnyű kezek Spanyolországban, Benl- earlo városában rendezték meg a „legügyesebb bor­bély” címért folytatott ver­senyt. Nehéz verseny volt: a versenyzőknek egy lég­gömböt kellett „simára bo­rotválniuk”. A léggömb nem ügyfél — jelentette ki a zsűri — egy ügyfél min­dent képes elviselni, az ügyetlen kéztől azonban a léggömb a szó szoros értel­mében „kippukad”. így is történt. Csak két résztvevő­nek sikerült „teljesen meg­borotválnia” a léggömböt. Vonat kerék nélkül Óránként M kilométere« se­bességgel fognak száguldani tís év múlva a távolsági vonatok — kerekek nélkül. A „repülő” vonatok, a ,Transrapid”-nak as első modelljét (felvételünk) egy müncheni gyár mutatta be a nyilvánosságnak. A lineáris in­dukciósmotor által meghajtott vonat egy mágneses térben, pár centiméterrel a vezetősín felett lebegve fog előrehaladni. Az uta­sok menet közben is át tudnak majd szállni a 800 férőhelyes Transrapidból a helyi érdekű vasutakba, vagy ezekből a Transrapldba. Az átszállásnál as egymással párhuzamosan fuió szerelvények sebessége — km'őrs less. Luxns-ehonókura dohányosoknak — A világon a legköny- nyebb leszokni a dohányzás­ról — irta az ismert ameri­kai humorista, Mark Twain. — En csak tudom: legalább százszor megtettem! Az utóbbi időben az Egye­sült Államokban mindenütt energikus „antinikotin-kam- pány” indult. Sok eredmény­nyel azonban ez az akció sem járt. Statisztikai kimu­tatások szerint 1969-ben az Egyesült Államokban fél- milliárd dollárral nagyobb értéiben vásároltak dohány­árut, mint az előző évben: a dohányzás szenvedélyére összesen 10.3 milliárd dollár rekordösszeget költöttek! Nem csoda, hogy valóságos pánik támadt és számos új rendelkezést hoztak. A kongresszus határozata értelmében 1971. január 1- től kezdve tilos a televízió­ban, vagy a rádióban a ci­garettákat reklámozni. Eddig • televízió- és rádióállomá- ■oknak évente mintegy 200 millió dollár bevételük volt ezekből a hirdetéseikből! Mr. Bla-ko közbelép Nemrég megjelent a szí­nem egy férfi, aki teljesen új eszközökkel kívánja felven­ni a harcot a dohányzás el­len. New York-i illetőségű, a neve gyanúsan európai hangzású: Joseph A. Blasko. ö az Institute for New Mo­tivations nevű inté-m^ny A pénzéért megtanítjuk sírni .PÁRIZSBAN MAR MEGTERVEZTÉK A M'fl STR AN UK UH A KÁT. LEHET, HOGY ILYEN LESZ? Egyre Ivdegebb éveknek nézünk elébe alapítója és igazgatója egy személyben. Elnnél az intéz- zetnél számos szakember dolgozik, akik „tudományos módszerekkel” tanulmányoz­zák azokat az okokat, felté­teleket melyek az embereket bizonyos dolgokról való le­mondásra késztetik.” Ami a a dohányzás területét illeti, a kutatócsoport az alábbi alapvető következtetésre ju­tott: — Az erős dohányos szen­vedélyéről csak olyan kör­nyezetben szokhat le, ahol a nikotinnak „se híre, se hamva”. Így tehát Mr. Blasko elha­tározta, hogy a dohányosok szenvedélyét — a tenger sós vizével „hűti le”! 12 napoR kúra Véleménye szerint a do­hányzás elleni küzdelem szá­mára a legjobb feltételeket a sós tengeri levegő biztosít­ja; ott lehet legjobban le­szokni a dohányzásról, még­hozzá — mint Mr. Blasko állítja — egyszer s minden­korra' Ehhez a gyakorlati „receptet” is megadja: A New York Timesben terjedelmes ' hirdetést tett közzé, melyben felszólít mindenkit, aki valóban ko­molyan rászánta magát a „stop-smoking”-ra, hogy vegyen részt egy tengeri körutazáson. Az első útra már ez év végén sor kerül: a 12 napos utazás útvonala: New York—Florida—Vene­zuela—Florida—New York. Az utazás feltételei pedig a kővetkezők: A luxusberendezésű hajón egyetlen trafik sem lesz. semmiféle cigaretta nem kapható. Ezért természete­sen sem a kabinokban, sem a szalonokban, éttermekben stb. nem lesznek hamutar­tók. Alkalmaznak viszont speciális képzettségű pszi­choanalitikus okát, akik se­gítségére sietnek majd a „gyenge akaratiaknak” és előadásokkal, személyes be­szélgetésekkel erősitgetik őket, hogy kitartsanak „stop- smoking” döntésük mellett. Csak a kémény 1 üstöl A hajón dolgozó személy­zettől persze nem lehet meg­követelni, hogy az utasok kedvéért ők is abbahagyják a dohányzást, de Mr. Blas- ko ezt a veszélyt is figye­lembe vette. A hajó alkal­mazottaitól írásos kötelez­vényt vett arról, hogy az „utas-betegek” jelenlétében nem dohányoznak. Emellett a személyzet minden egyes tagjának külön kötelezvényt kellett aláírnia: az út során egytlen utast sem kínálnak meg cigarettával, még ak­kor sem, ha „az utasok ezért nagyobb dolgokat ígér­getnének, mint amekkorák a hajó körül csapkodó tenger hullámai”. Minden jel arra mutat te­hát, hogy ezen a történe­lemben először megvalósu­ló „antinikotin” tengeri úton a luxushajón kizárólag a „kémély fog füstölni”! A tengeri út valamennyi részvevőjének Lpaciensóu nák”) írásos nyilatkozatot kell tennie, miszerint „eltö­kélt szándéka, hogy abba­hagyja a dohányzást”. Egy külön kérdőíven kell vála­szolnia az alábbi kérdések­re: — Miért akarja abbahagy­ni a dohányzást? — Hányszor próbált már leszokni korábban a dohány­zásról? A szóban forgó nyilatkozat megtétele és a kérdőív ki­töltése nélkül a hajóra sen­kit nem vesznek fel. Hat megkísérlés A luxushajó 12 napos út­ján hat kikötőt keres fel. Itt az utasok kiszállhatnak és „felügyelet nélkül” beme­hetnek a városba. Ez hat megkísérlést, hat próbát je­lent számukra, hiszen Cara- casban, Port-au-Prince-ban vagy Miamaiban lehetőségük nyílik arra, hogy — titok­ban — .cigarettát vásárolja­nak. Az utazás prospektusában erről is szó esik: — Aki nem akarja, hogy röstellkedják önmaga előtt — ne tegye... Az utazás szervezői azt ígérik: — Aki ezen az úton vité­zül kiállja még a hat kikö­tői próbatételt is, az örökre tógyógyul a dohányzás szen­vedélyéből! Persze ez az egyedülálló „kúra” nem kis pénzbe ke­rül. A pacienseknek meg kell fizetniük egyrészt az „ötletet”, másrészt a külön­böző szolgáltatásokat. ( Dollár, dollár | Az Institute for New Mo­tivations pszichológusai ki­jelentik: — Az emberek többségét csak úgy lehet leszoktatni bizonyos szenvedélyekről — főleg a dohányzásról —, ha ennek fejében más kárpótlást nyújtunk nekik... Nos, a „gyógyhajó” utasai­nak a következőket ígérik: pompás úszómedencéik a fedélzeten, esti táncmulat­ságok, koncertek, filmvetíté- és kabaréelőadások, jelmez­bálok és főként — a sza­kácsművészet remekei. Az árak természetesen en­nek megfelelőek: — A legolcsóbb kabin ára 800 dollár. — Az első osztályú kabin ára személyenként 1000— 1500 dollár. — A luxuskabin szemé­lyenként 1800 dollár. O M 03 > X iS. H r x o N (A OSI I i M O ív m t*s i C' N 03 > N » r w © N oa Sfe os tí W © N 03 > Or. H. ti t” K & N 04 > ■ © N « d c 3 > 2 » 0. n s 2 w Arról még nem kaptunk Roger Gray, angol pszichológus véleménye szerint y az átlagférfi életkora azon egyszerű oknál fogva rövidébb ^ az átlagos női életkornál, mert a férfiak magukba fojt­£ jak érzéseiket és nem sírnak oly an gyakran, mint az asz- | szpnyok. Szívén viselve az érősebb nem képviselői élet- ét korának meghosszabbítását, különleges tanfolyamok 2 indított meg, amelyeken pénzükért a férfiak megtn-n i hatnak sírni. Ír, ■ % Vár'Man bonkurrencia Nyugaton a legutóbbi idő­£ kig nagy keresletnek Sr­4» vendtek azok a képek, ame­'■í yekefc majmok rajzoltak. \ Most a modernista esizn­sr pánkoknak komoly vetély­p. társuk akadt: Carol, a nőe­Ü tény elefánt. Mint a hír­<*< ügynökségek jelentik, az k amerikai San Diego áüat­b kertjében megnyílt képei­ig nek első kiállítása és a ki­Á állítás a látogatók körében £ nagy érdeklődést keltett. 2 A mm ésri’ő most új vász- “■ nakon dolgozik. £ SZÉLRÓZSA.., SZÉLRÓZSA Az utolsó ellenőrzés Pandlton »r.gHni varos lelkésze bevezette azt a sza­bályt, hogy addig nem lát hozzá az esketési szertartás elvégzéséhez, amíg a meny­asszony annak rendje és módja szerint nem rak ren­det a templomban. „így biztosan kiderül — mondja a lelkész — felké­szült-e a menyasszony a házaséletre”. A jégrétegeik tanulmányo­zásából Mderül, hogy Grön­land klímájában hideg és meleg pediódusok viszony­lag szabályos időközökben követték egymást 80 évenként rendkívüli hi­deget mértek, míg a legnme- iagebb időszakok 180 éves időközökkel követték egy­mást Valószínűnek látszik, hogy hasonló változásokra nemcsak Grönlandiban, ha­nem a világ többi részén is sót került. Dán kutatók szerint ■ me­leg és hideg időszakok egy­beesnék a naptevékenység változásával, és es a felfede­zés tükrözi a Föld hőmér­séklete és a Nap hőmérsék­SZÉLRÓZSA.», SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA.M ft? leti változásai között fenn­álló viszonyt A jelenlegi szolári* cik­lus a tapasztalatok fényében a szokásosnál hosszabbnak ígérkezik, ebből pedig rend­kívül hideg periódusra kö­vetkeztethetünk. Rendkívül meleg korszak csak a XXII. század elején köszönt majd a világra. hírt, hányán jelentkeztek eddig a történelem első n „antinikotin” hajóútjára. p De ahogy az amerikaiakat ^ ismerjük, bizonyos, hogy g minden hely elkel. S* e És hogy milyen ered- Z. ménnyel jár majd a „gyógykezelés”? A jövő N megmutatja... r? © (Ford. Háry Judit) **

Next

/
Thumbnails
Contents