Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-12 / 291. szám

fC0''M.4NY TÜDOMÄ k'DOMANY’ÉS TECHNIKA TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.. TUDOMÁNY ES TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA*.. TUDOMÁNY £s TECHNIK A.. i TUDOM ANY ÉS TECHNIKA.,? TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA W IWwlNT ÉS TECHNIKA ... TUDOMÁNY ÉS !'• ' TOPOM A N i ÉS m'HNIKA Utazás a fehér foltok biroda'mába A Közön-szibériai fennsíl északi részén és a nehezen megközelíthető Putoran plá- tón még, mindig vannak te­rületek, ahová ember nem telte be a lábát. Egyhóna­pos utazásra indult ezek­re a területekre, a sarkkö­rön túli Norilszk város nyolc lakója. Közlekedési eszköz­nek a kajakot választották. Évekig készültek az útra. A hegyi folyók természeté­nek tanú1 mányozása céljá­ból kikérdezték a közelben dolgozó geológusokat, a fennsík lábánál levő falvak lakóit. Július végére a ka­jakok kiértek az Alsó-Tun- guszi medencéhez. Nem kevésbé ntehéz fel­adat megoldására vállalko­zott A. Jáncelevics tenger- hajózási kapitány vitorlás- hajójával. Társaival nyu­gatról keletre megkerüli a Tajmir-félszigetet. Ezt az utat utoljára 1733—45 kö­zött használták a Nagy Északi Expedíció tagjai. A vitorlás kedvező jégviszo­nyok esetén tovább folytat­ja útját keletre, Csukotka partjai felé. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA .»1 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... Rádióhullámok a napkoronából Sxiinnr.nvnrOGSf A Moszkva és Lenin<r*<1 k5z»tt kémkedő ..Auróra’* expressz 5t s - 1 X 1 ’ ~ * óra alatt teszi meg a 650 kilométeres távot. A vonat átlagsebessége őrárként ISO kilométer, de egyes szakaszolton a szerelvény eléri a 160 kilométeres sebességet is. A szovjet szakemberek azon fáradoznak, t'o!-v c-en a vona’on, de a szovjet v~sűt más szakaszain is, tovább fokozzák a men-tsebzszéget. Célkitűzésük az, hogy 850 kilométeres óránkénti sebességű ex- presszvonatokat hozzanak létre. A még nem villaraosbott vonalak számára turbinahajtóműves típusokat szánnak. A képen lát­ható motorkocsi tetejére gázturbinát szereltek, r' Mv egy nagyi,'e’ivcnciájű. három fázisú gencrá'ort bajt meg. A gen-rá'or árama fo'y-ma.íosn fá^áUa a vagontest alatt elhe'yezett hajtómotorokat. A kísérleti s-erelvény könnyedén eTérte az. éránk'n*i 181 ki’omüeres seb-sséget, s csak a futóművek tökéletesítésén múlik, bogy akár 230-250 kilométeres óránkénti sebességgel is száguldhasson. A Nap egy másodperc alatt több energiát sugároz ki, mint amennyit az em­berek a civilizáció kezdete óta felhasználtak. A hatal­mas égitest mindössze há­rom nap alatt ad annyi meleget és fényt, amennyit bolygónk összes fa, szén, illetve kőolajkészletének elégetésével nyerhetnénk. Földünkre azonban ezen hatalmas energiamennyi­ségnek csak mintegy két- milliárdszor kisebb hánya­da jut. Napteleszkópon át szem­lélve az égitest széle éles fekete kontúrnak tűnik, mintha a napkéreg megha­tározott felülettel rendel­kezne. Ez a „felület” a va­lóságban átlátszó, fényesen világító, körülbelül 300 ki­lométer vastag gázréteg — a napfény nagyobb részét Órlusgyíhoh a Déli-sarkon A Déli-sark a földtörténet őskorában trópusi meleg vidék volt. Ott, ahol ma az örök jég birodalmában min­den élet megszűnik, a meleg égövi mocsarakban és er­dőkben óriás, több méter hosszú kétéltűek, hüllők és sár­kánygyíkok éltek. Ezt bizonyítja az az 500 csontmarad­vány, amelyet nemrég egy őskori folyamágyban találtak. E folyam vizében sodródtak a hatalmas ősállatok tetemei, s miután feloszlottak a vízben, a csontok beágyazódtak a homakpartokba, ahol mindmáig konzerválódtak — 200 millió éven át. Évtizedek óta ismert, hogy a déli-sarkvidék nem el­különült jégkontinens volt, hamm egy viszonylag „meleg” terület, nagy kiterjed- ű erdőségekkel. A korábbi expe­díciók, amelyek számos-'szén- és kŐzetmaradványt talál­tak, nem bukkantak ezek között csontmaradványokra. Ezért az volt a tudományos feltevés, hogy a térség év­milliók óta a Csendes-óceán vizében sodródik elszigetel­ten a többi földrésztől, s ezért az állatvilág nem fej­lődhetett ki ott. A déli-sarkvidéki állatvilág fejlődésének rejtélye még­is izgatta a tudományos világot. Az Ohio Állami Egyetem 1969 novemberében e célból indított útnak egy expedí­ciót, amely véletlenül már az első - napon gerincesektől származó csontmaradványt talált az ún. Ross-selfnél. A maradványok — az amerikai Science tudományos folyó- - iratban megjelent cikk szerint — a korai harmad korból származnak, s a későbbi óriás hüllők őseitől valók. A csontok nagy része egy ragadozótól származnak: ez a hüllőfaj évmilliókkal ezelőtt elterjedt volt minden kon­tinens déli részén: pl. Indiában, Kínában és Dél-Afriká- ban. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a Déli­sark valamikor egyik kontinens — valószínűleg Afrika — legdélibb részét alkotta. Ujjlenyomat — gyémántokról Két japán cég olyan módszert dolgozott ki. amely- lyel csiszolt gyémántok olyan csalhatatlanul azonosítha­tók hogy a lopás már nem fizetőöik ki. Minden gyé­mántról olyan másolat készül, amely pontosan ugyan­úgy tükrözi — a csiszolásnak megfelelően — a fénysuga­rat, mint az eredeti. Miután minden csiszolt gyémánt legjellegzetesebb vonása az általa visszavert fény, a leg­kisebb eltérés a csiszolásban már másképpen veri vissza a fényj. Szakértők szerint e japán cégek úgyszólván „ujj­lenyomatot” tudnak’ készíteni a gyémántokról. Antennaszerelés helikopterről A krasznojarszki televízió 21 méteres antennáját egy kétszemélyes helikopter „legénysége” szerelte fel. A kí­sérletezésszámba menő szerelési munka rendkívül bonyo­lult volt. Az „MI—6”-os helikopter vezetője vakon tar­totta a gépet a munkahely felett és a fedélzeti rádiós utasításai alapján manőverezett. A szerelési munkát nem látta. Az egész műveletet filmre vették, mert nagyon sok tapasztalatot adhatnak így át a rádió- és tv-antennák szerelőinek a munka megkönnyítése céljából. A növények vízháztartásának szabályozása Szovjet kutatók megfigyeléseik során megállapították, hogy a növényi sejtközi térben képződő vízpárának mint­egy 30 százalékát a levelek belső szövetei nyelik el. Eg. függ a sejtközi térben jelenlevő széndioxid mennyiségé­től is. Sikerült kimutatni, hogy a feltárt jelenség és a pó­rusokon keresztül történő elpárologtatós közölt szoros összefüggés van. Mindezeket figyelembe véve olyan ol­datot készített, amely csökkenti a növények vízfogyasz- tá'ái. A paradicsommal folytatott ki'érlel során közel 20 -rá ..................u—c—bb vizet ka’feft fr'h-'~rá'ni az ön­tő.................... a ■ rm :s Növekedett. A mó: szer rész­letes..................z a és h-znov'.isa jelentős kö'tségmcgía­k arítást eredményezhet a növénytermesztésben. TUDOMÁNY £S TECHNIKA... TUDOMÁNY £S TEC fi iip'cesssfi téli felkészítése TÉLIRE a magánautósok fele leállítja járművét. En­nek a jelenségnek oka nyil­vánvalóan nem az egyéni közlekedés iránti igény vagy a kényelemszeretet időszakos csökkenésében rejlik, hiszen a megszokott autót télen még jobban hiányolja tulaj­donosa, mint egyébként. A leállítást többnyire a balese­tektől való félelemmel és azokkal a gondokkal indo­kolják, amelyekkel a téli au­tózás jár. Maguk az autók azonban egész évi közleke­désre készülnek és nyugod­tan használhatók is néhány egyszerű tudnivaló ismereté­ben. Nemcsak a hideg évszak­ban fontos követelmény, de ilyenkor egyenesen elengged- hetetlen, hoy az autó jó ál­talános műszaki állapotban legyen. Ellenőrizni kell a villamos berendezést, hogy a korrózió miatt, vagy más ok­ból megnőtt átmeneti ellen­állásokat csökkenteni lehes­sen. Erre a külső hőmérsék­lettel együtt lecsökkent ka­pacitású akkumulátor miatt van szükség. Az akkumulá­tor igénybevétele hidegin­dításkor igen nagy, ezért . szakműhelyben ellenőriztetni kell állapotát, és szükség ese­tén gondoskodjunk feltűné­séről. A nagymértékben ki­merült akkumulátor nem­csak az indítómotor kellő áramellátására képtelen, de az elektrolit felhígulása mi­att szerencsétlen esetben szét is fagyhat! MÉG E HŐMÉRSÉKLET jelentős mértékű csökkenése előtt el kell végezni a nyári olajcserét, kisebb viszkozitá­súra. A hígabb olaj egyrészt az indítást könnyíti meg, másrészt jobban ellátja a hi- dek alkatrészek kenését. Ha­zai olajaink közül az MMa— 40-es, a SAE 20/20 W Szuper motorolaj, vagy a Multi Su­per Oil SAE 10 W/40 felel meg a téli üzem követelmé­nyeinek. Meg kell jegyezni, hogy a megdermedt motor­olaj megtörése,' amit kézi motorátforgatással érhetünk el, még a legjobban megvá­lasztott minőségű olaj esetén is igen hasznos lehet! Mihelyt a hőmérő higany­szála fagypont alá száll, gon­dolni kell a vízhltisas mo­torok befagyásának veszélyt- re is. A legegyszerűbb sneg­fUOOMANY ljüci*.,6jUÍA oldás a hűtővíz leeresztése, mindig a rendszer legalacso­nyabb pontján, a fűtőberen­dezésről sem feledkezve meg. Megnyugtatóbb azonban fagyálló folyadékot keverni, 55 rész glicerinből és 45 rész vízből, vagy 35 rész etilén- glikolból és 65 rész vízbőL Ezek a keverékek —25 Cel­sius fokig nyújtanak bizton­ságot. Ragadjuk meg mind­járt az alkalmat a hűtőzsalu állapotának ellenőrzésére is! A karosszéria tömítései és a fűtőberendezés remélhetőleg eddig is rendben voltak, HA A MOTOR — intézke­déseink eredményeképpen és az Autóklub segélykocsijá­nak közreműködése nélkül — beindult és az utastérben kellemes hőmérséklet segíti elő a figyelmes vezetést, út­nak indulhatunk. > Most a gumiabroncsok jutnak ínagy szerephez. A nagy túraverse­nyek részvevői minden egyes szakasz előtt gondosan mér­legelik, hogy milyen mintá­zatú abroncsot szereljenek fél; a siker jórészt a szeren­csés választástól függ. A mindennapos közlekedésben az túlzás volna, de egyet leszögezhetünk: a nyári gú- miabroncsok télre alkalmat­lanok és balesetveszélyt je­lentenek! Hazánk éghajlati viszonyai között leginkább az úgynevezett M+S (sár és hó) gumik válnak 'be, ame­lyek latyakban, hóban vi­szonylag jól tapadnak és szá­raz úton sem maradnak el annyira a nyári gumik mö­gött, mint a szöges abron­csok. Ez utóbbiak csak ki­mondottan jeges terepen használhatók előnyösen, kü­lönben csak hátrányaidat érezzük. őszi feladat a hóláncok ké­szenlétbe helyezése is. Ha a' tavaszi olajos fürdő elmara­dása miatt rozsdásan tálál­juk a láncot, petróleummal- vagy gázolajjal mossuk le ’és vizsgáljuk meg, nem kell-e« valahol hegeszteni. Az egész kereket körülfogó, bonyolul­tabb hólánc felszerelését nem árt egyszer „szárazon” ^ gyakorolni. A csomagtartó­ban 'a hólánc mellett a ho­mokos zacskó és a hólapát is helyet foglalhat. Vezetés közben igen kel­lemetlen az ablakra fagyott jég. Eltávolításához nem kell a kocáiból kiszállni, ha elő­zőleg alkoholos folyadékkal töltöttük meg az ablakmosó tartályát és az ablaktörlők is kifogástalanul látják el feladatukat Súlyos tévedés volna azt gondolni, hogy az autó fel­készítésével minden tőlünk telhetőt megtettünk a tél fo­gadására. Nekünk magunk­nak is fel kell készülnünk! A havas, csúszós úton való vezetés nem boszorkányság, de fortélyait gyakorolni kell, hogy adott esetben biztos kézzel legyünk úrrá a hely­zeten. Aki teheti, forgalmat- lan utcában, jeges területen gyakorolja a vezetést csú­szós útviszonyok között. FARADSÁGUNK minden­képpen kifizetődik, mert nem kényszerülünk drága autónkat éppen akkor üze­men kívül helyezni, amikor a legnagyobb szolgálatokat teheti! Karlovitz Kristóf kisugárzó fotoszféra. A fo­toszféra alján a gáz olyan sűrű, hogy a fény belülről már nem kép?s áthatolni rajtY. A fotoszférát kívül­ről további két réteg borít­ja a kromoszféra, ahol a gázkitörések plazmanyelvei szoktak megjelenni, vala­mint a k’teié gyengén ha­tárolt felső réteg — a nap­korona. Földünkről közvetlenül csak ez a három réteg „lát­ható” — az obszervatóriu­mokban regisztrált látható fény, az infravörös sugár­zás és a kisugárzott rádió­hullámok alapján. A mes­terséges holdak és az űrra­kéták műszerei ezen kívül érzékelik az ultraibolya és a 'röntgensugárzást is. A Nap belsejében végbemenő folyamatokra csak a fenti külső rétegek, megfigyelése alapján következtethetünk. A Nap rádiósugárzását mindössze« harminc éve fe­dezték fel. Ezt követően a tudósok hamarosan észre­vették. hogy a Nap rádió- sugárzásának növekvő in­tenzitása a napfoltok mé­reteinek megnövekedésével és nagyerejű napr jbbaná- sokkal kapcsolatos. A Nap­ban lejátszódó fizikai fo­lyamatok tanulmányozása , szempontjából fontos volt a rádiéhullámökat'' kibo­csátó naprészek helyzeté­nek meghatározása. Nyiko- laj Papalekszi szovjet aka­démikus mulatta ki elő­ször, hogy a Nap rádióki­sugárzásának megfigyelése napfogyatkozás idején ada­tokat szolgáltathat a sugár­források elhelyezkedéséről. Kezdeményezésére szovjet fizikusokból álló expedíció is utazott Brazíliába. 1947. május 20-án az ex­pedíciónak sikerült megfi­gyelni a teljes napfogyat­kozást, amelynek eredmé­nyeképpen felfedezték, hogy a Nap által a világ­űrbe kisugárzott rádióhul­lámok forrása a külső nap­korona, a korona leginten­zívebben kisugárzó részei pedig megfelelnek a fotosz­féra optikailag aktív terü­leteinek. A szovjet tudósok felfe­dezése segítségével megha­tározható a Nap hatása a kozmikus térségbe iutó rá­dióhullámok terjedésére, ami a mesterséges holdak­kal és más űrrepülő esz­közökkel fenntartandó rá­diókapcsolat miatt- közvet­len gyakorlati jelentőségű, de hasznosítják ezt a fel­ismerést a földi ionoszféra és térsége — az ekzoszféra vizsgálatánál, valamint a Nap ’ aktivitásának előre­jelzését célzó problémák megoldása során is. TL.'íí ' FS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.,; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECH N’K A., i TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.., TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents