Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-06 / 286. szám
[ Kihallgatás a padláson 1 A dühöngő rész'egvezefő Hosszan nézem barázdás arcát, mint gyűrött papírlap, halványfehér. Kendője alól előtűnik simára fésült, kontyolt haja, a hatodik évtized zúzmarája porozza. Megfáradt, szép öregasszony. Kezét ölén nyugtatja, a ruha fekete alapján, olyan nagy s kidolgozott, csontos és izmos ez a kéz, akár a férfié. Életében mindennemű munkát megpróbált, embert emésztő feladatokat teljesített, pedig gyenge gyermekkéz volt valamikor, és karcsú, kecses leánykéznek indult. A földdel és a földért vívott küzdelem bélyegét karcolta húsába az idő. — Heten voltunk testvérek, s abból hatan leányok, élünk még mindannyian. Nehéz, gyötrő életünk volt. Már gyermekkoromban krumplit kapáltam, markot szedtem. Cseléd voltam én mindig, a magam cselédje meg a másoké. Aztán férjhez mentem, s nekem is lettek gyermekeim. Ott nőttek fel mellettem a földön, a barázdában meg a fa alatt. Egyet a karomon cipeltem, ketten a szoknyámba fogóz- íak... A szentdomonkosi Marx Károly utca tornácos házában beszélgetünk. Régi porta. A házat a 30-as évek elején rakták, Sípos zs. Mihály és asszonya, Ilon. A férj is cselédkedett elébb, aztán gyári munkásnak állt Nádasára, ahonnét nyugdíjat is szerzett. — Nekem pedig nem lehet nyugdíjam a szövetkezettől — sóhajtja az asszony. — Pedig a szememet ott pusztította el a munka... Mélyen a szemébe nézek. Szemét körös-körül egészen benőtte az öregség. Nagy sósét szeme van, ha beszél, -.ágasra nyílik, látszik, hogy világot fogadott bele. Ám íem ' sugároz világot többé. \z Set tüze nem csillog ebien a szempárban, csak a lönnyek csillagai lepik el, vukor sorsának keserűsége alatt rídogál. Hét holdat vitt a teriftelő- ...övetkezetbe Sípos zs. Mi- ályné. 1960-ban történt ez, nikor a szentdomonkosi lukkal ja Tsz szerveződött, itt volt, hogy zsendülni kezeit a szövetkezeti mozgatni vetése. És kitartott keek 9 esztendőn meg egy hó- •apon át, amíg a tragédia ie nem következett. 1968. ílius harmadika délutánén... A baleseti jegyzőkönyvet • ak egy év múlva (?!) vet- k fel a tsz-irodán, ebből a ,/zőkönyvből idézem a leset színhelyének, lefo- ásának pontos leírását: „A ermelőszövetkezet rétjén rónát gyűjtöttünk... Gyűjtés ízben petrencét hordtunk i mikor lehajoltam a pet- cncét felemelni, a szénát negemeltem és ekkor a szenemben egy ér megpattan- mtott. Ezután következő na- ookban állapotom rosszabbra ordult, mert a fejem és a remem fájt. Látásom ezu- án egyre rosszabb lett.” A :rmeiőszövetkezet a baleset áról a jegyzőkönyvben így U atkozott: „Véleményünk érint a látás gyengülése az ' elés közben adódhatott”. Sípos zs. Mihályné erős túrást érzett a jobb szemében. s azt hitte, menten szét- ,'ped a feje Akik vele yol- ak a réten, küldték orvoshoz. Végigdolgozta a délutánt, s csak este felé kereste mg az orvost, mert nem akart •/unni a fájdalma sehogyan. Vz orvos szakrendelésre "Idte Egerbe. Azután a ..'ebreceni Orvostudományi Egyetem szemészeti klinikájára utalták be gyógykezelésre. Itt a jobb szemét meg is operálták, de a műtét sem adhatta vissza látását. — A baleset évében, 1968r ban, négy hónapon át kaptam táppénzt a tsz-től. Azóta egy fillér nem sok, any- nyit se adtak a kezembe. dWűEiber s* vasáruéi» Nem törődtem vele, csak azon voltam, hogy betegségemből felépüljek, hogy visszakapjam szemem világát- Aztán mikor az orvosi bizottság megállapította, hogy állapotom végleges. nem lehet rajtam javítani, bementem atsz- irodába, megkérdeztem, mi lesz most már ezután én velem? Előbb hajlandóságot mutattak, hogy segítsenek. Mikor sokáig nem történt ügyemben semmi, levelet írtam a rádiónak ... A szentdomonkosi asszony azt kérdezte levelében, írják meg: igényt tarthat-e valamiféle járadékra, nyugdíjra? Ez a levél kanyargós útján visszakerült Szentdomonkosra, a termelőszövetkezet vezetőségéhez. S a level haragot, indulatot fakasztott. A harag pedig ross? tanácsadó. Nem is döntött ez ideig Sípos zs. Mihályné ügyében a vezetőség bizottsága. S most egyszerre azt is „elfelejtették”, milyen tragédia történt vele, miért'beteg 1968. július 3. óta, s miért áll orvosi kezelés alatt azóta is, a mai napig. Különben hogyan küldték volna neki a következő levelet: „Nyilvántartásaink átvizsgálása során megállapítható, hogy Síposáé tagtársunk 1970. évben időarányosan nem vett részt olyan mértékben a közös munkában, hogy a tsz III. tv. alapján a termelőszövetkezeti nyugdíj éve, illetve a folyamatos termelőszövetkezeti tagsági viszonya biztosított lenne. A fentiek alapján felhívom szíves figyelmét, hogy a hátralévő időt, illetve annak lehetőségeit saját érdekében használja ki, mert ellenkező esetben nyugdíj éve elvesztésével, illetve termelőszövetkezeti tagsági viszonyának megszűnésével számolhat.” Szóval: elvesztette szeme világát, munka közben, s emiatt most már nem lehet helye a termelőszövetkezetben sem! Hát nem érdekes?! Érdekesnek ítélhető mindezen túl az a tény is, hogy a felülvizsgáló orvosi bizottság nemrég kereken elutasította az idős asszony nyugdíjigényét, mondván, hogy betegségét, szeme világának elvesztését nem baleset idézte elő. A szakorvosoknak ugyanis eddig más volt a véleményük, s más most is mint a felülvizsgáló bizottság tagjainak. De vegyük sorjába a szakvéleményeket: 1969. március: Sínos zs Mihályrtét a MTTCSÖ 1’" százalékos rokkantnak minősíti. 1969. július 7: a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának igazolása; „Betegsége: ablatio retinee A jobb szem ideghártya-lc válása visszavezethető a bal esetre, mivel 3 napos nehéz fizikai munka előzte meg 1968. júliusában.” 1969. augusztus 13: a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának irata a megtartott kontroli- vizsgálatról: „állapota végleges ... Munkaképességcsökkenése Mashke-séma szerint: 105 százalék”. S a megyei rendelőintézet 1969. július 10-ről keltezett irata szerint is Sípos zs. Mihályné „állapota baleseteredetűnek elfogadható”. A szentdomonkosi Marx Károly utca tornácos házában ülünk. Nézem az asszony halvány fehér arcát. Nézem nagy sötét szemét, amelyet körös-körül egészen benőtt az. öregség. Az élet tüze nem csillog ebben a szempárban, csak a Jfönnyek csillagai lepik el, hogv sorsának keserűsége miatt rídogál. Vigyázva belekarol asszonylánya, kivezeti az udvarra, a levegőre. Most már lépést se tehet egyedül, kísérő nélkül. — Miben reménykedhetek még én...? Ha csak abban nem, hogy megkapom most már a fehér botot is... Azt mondom: mérlegre kell az illetékeseknek tennie az orvosi szakvéleményeket, s dönteni igazságosan, az emberség törvényei szerint. Némán bólint. S látom, hogy szemüvege mögött bezárja a szemréseit. Pataky Dezső Részletek a levélből, amelyet a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének címeztek: „Az Egri Vas- és Fém Ktsz-ben dolgozunk ... Részlegvezetőnk — Horváth János, aki nap nap után ittasan jár be az üzembe, ál- lardAnn goromba skodik be- osz+ntttnivai' és én emiatt többször is szóváltásba kerültem vote. Fzé-t nemsokára _ ahomiav, előtte többször is Iri'etontet+Q --- P.noein m ás munkára h',ivp'*tek. F-z- után a munkatársamat zaklatta szekírozta. sót. az egyik napon tarkón is ütötte. Sírva me"t be a k*sz elnökéhez. aki meghajt rw+ta vauén, de azon kívül, hogy rá néhány nanra társamat is más műhelybe helyezték, semmi sem történt. A részeges részlegvezető azó+a is a helyén van, pedig kollégám előtt már B. Bálintnét is megütötte. Kérjük a Népi Ellenőrzési Bizottságot, vizsgálják ki panaszunkat.” Ütötte ö'dözte beosztottait A néni el len őrzést vizsgálat befejezőc!öft. Fölöttébb érdemes beleolvasni a vallomásokba. A neveket — lányok, asszonyok, legtöbbjüknek nincs szakmája, a vi- szonvlag mgggsf.bb jövedelemért vállalják az egészségtelen munkát — szándékosan hallgatjuk el.- j\ rrsz1jorfv07''vtő Yn*n^} ^ része# volt, durván b^nt velőnk, leh ott mi n •1 benn tiniket. már nem bírtam tovább, Mietern. Faleváltják, vásszomonnék. PocH# beázott az öltözőnk, védőruha nélkül, lyukas csizmában dolgoztunk. — Egyszer ezt kjőrt—m föle, hogy helyezzen engzm vissza a lakatos részlegbe. . Kérésemre azzal válaszolt, hogy mellbe vágott, — Ez év július 30-án is ittasan jött be. Durva volt, káromkodott. Engem is megütött. — Kegyetlenül bánt velünk. Egy alkalommal engem is megrázott és belém csípett. — Én is miatta hagytam ott a ktsz-t... — Nyolc hónapon keresztül dolgoztam a galvanizáló üzemben. A részlegvezető minden esetben káromkodással utasított bennünket. Amikor panaszkodtunk, azt válaszolta: dögöljünk meg mindnyájan. Volt olyan eset, hogy részegen feküdt egész nap a gépházban, és velünk kevertette a mérget, pedig ezt a munkát csak ő végezheti. Vetkőzött, öltözött a nők öltözőiében — Amióta a népi ellenőröknek nyilatkoztam, állandóan piszok nőnek nevez Horváth János. Előfordult, hogy munkaidő alatt lehányták a mosdót, öltözőt, s még reggelizni sem tudtunk. — Módszerei közé tartozott hogv h? valami nem tetszett neki, felhívott bennünket a pad’ásra és ott káromkodott ránk, szidott, fenyegetett. Nem biztosította a munkához szükséges védő- öttözóket, ruha'át a nők öltözőiében tartotta, ott öltözött. ott vetkőzött. Többször is előfordult, hogv a rendkívül veszélyes mérget, vegyszereket ittasan keverte... Á düV-’nqő embnr ncücüíözhetetton fi /}p*jrp1rcv{; SÍrV3 mondtá1- el a népi ellenőröknek 's galvanizá’ő üzem dolgozói. akiknek jelentős része egvszerű kétkezi munkás, s a nehéz, az egészségtelen munka végzése mellett rk a részlegvezető káromkodásait, ütéseit is ki kellett állniuk. . Az elmondottakból logikusan következnek a kérdrisek: vajon a ktsz vezetői tudtak-e a dühön nő részlegvezető italoz' sairól, verekedéséről, gátlástalan kirohanásairól? Ha igen, miért engedték.? Vajon mi a véleménye a történtekről a ktsz elnökének, üzemvezetőjének? A népi ellenőröknek • elmondott nyilatkozatuk nemcsak a kérdésekre adnak választ. hanem arra is, hogv a részlegvezető honnan vértté, vehette az elképesztő esetekhez a bátorságot. KRAJCSOVICS ANDRÁS ÜZEMVEZETŐ: Horváth János 1969 január 1-től dolgozik szövetkezetünkben. Munkáját az eltelt időszak alatt önzetlenül, és kiválóan végezte, pedig vegyi üzemről van szó, ahol idegmérgekkel kell dolgozni. Horváth János jelenlegi beosztásában szövetkezetünk nélkülözhetetlen embere. Feletteseivel szemben tisztelettudó, , eddig különöAz Állami Gazdaságok Országos Központjának szervezésében néhány héttel ezelőtt delegáció járt az Egyesült Államokban, ahol az amerikai mezőgazdaság életét tanulmányozták. Ezenkívül. tárgyalásokat folytattak neves amerikai mezőgazdasági szakemberekkel, vezetőkkel, különféle zöldségtermesztési technológiák megvásárlására vonatkozóan. A delegációnak Heves megyei tagja is volt: Zala Géza, a Csányi Állami Gazdaság igazgatója. Az egyhónapos tanulmányút főbb eredményeit most vele idézzük fel. — Az a gazdasági expanzió, amely Magyarországot ezekben az években jellemzi ránk irányította olyan hatalmas gazdasági birodalmat figyelmét, mint Japán, a: Egyesült Államok, vagy a Német Szövetségi Köztársa ság. A tavalyi síit eres külke reskedelmi mérlegünkéi jegyzik New Yorkban, Lón donban és a világ más metropolisában. Lehetőségeink azonban korántsem kimerítettek, sem gazdasági, sem kereskedelmi, sem kulturális téren. Néhány külföldön is kedvelt termékünkből a viszonylag szerény munkatermelékenység miatt nem tudunk eleget előállítani, más termékeinket a magas önköltség miatt a kereskedelem aem tudja keüö fea^ou; kulccsal értékesíteni. Űjabb néhány termékünk csomagolási színvonala pedig már nem éri el a világszínvonalat. Ez jellemzi mezőgazdaságunkat is. Termékeink — néhány kivétellel — jó, vagy kiváló minőségűek ugyan, előállításuk, feldolgozásuk és forgalomba hozataluk azonban mégis elmaradott módszerekkel történik, s eddigi kísérleteink az önköltség csökkentésére csak bizonyos, jól elhatárolható területeken, például a gabonaipar, a baromfiipar területén járnak sikerrel. Kertészeti termékeink — különösképpen a zöldségtermesztésben -r egyre-másra szorulnak ki a tőkés piacokról, a fent említett okok miatt. A korszerű nagyüzemi, gépesített és kemizált kertészeti termelés tanulmányozására utaztunk az Egyesült Államokba, s ott a szn'-mai tapasztalatok me” .. egy s? élményben vorc részünk, amely egyrészt az imperialista hatalmak sajátosságaiból fakad, másrészt a fogyasztói társadalom bélyegeit viseli magán; a aa&ylqkú technikai ellátottság", s ennek ellenpontjaként a nyomornegyedekkel együtt. — Miért éppen a zöldségtermesztést tanulmányozták? — Mert az utóbbi években világviszonylatban is robbanásszerű igény jelenkezett a zöldségfélék iránt. Ezek a növények viszont — köztudomású — a legmunkaigényesebb mezőgazdasági termékek közé tartoznak, és termesztésük többnyire ráfizetéses. A népgazdasági terveket figyelembe véve pedig tovább kell növelni hazánkban az egy főre jutó zöldségiogyasz- tást, ami jelenleg igen alacsony, alig éri el a 80 kilót. 1975-ig ezt 100-ra, 1980-ban pedig 112 kilóra kell emeint. A jelenlegi technológiák azonban elavultak, s ezzel a termelés a továbbiakban gazdaságosan nem növelhető. Különösen vonatkozik ez a párád!csomt; rrries ztésrz, amelyet elsősorban gépesíteni kell a tömegtermesztés érdekében. — Amerika mely részén tanulmányozták a paradicsomtermesztést? gátoéai Kaliforniában, ahol több mint 50 farmot látogattunk meg. Észak- Kalifornia éghajlati, klíma- és talajviszonyai ugyanis hasonlóak Magyarországéhoz. Ezeken a farmokon évek óta megfelelő fajtákkal és teljesen ^épi technológiával termesztik a paradicsomot. A látottag alapján elmondhatom, hogy a betakarítása hasonló a gabona betakarításához, azzal a különbséggel, hogy a paradicsomkombájn teljesítménye lényegesen nagyobb. Kaliforniában jelenleg öt kombájntípust használnak a paradicsombetakarításra. A szállítás tartályládákban és tartálykocsikon történik, s a nagy távolságokat a szállítóeszközök, járművek kellő csoportosításával rövid idő alatt megteszik. Az amerikai fajtákkal, s az alkalmazott technológiai lánccal kis önköltséggel kiváló eredményeket érnek el. A mar ormiéit Kombájnok közül két típust már korábban vásároltunk, s itt, a Csányi Állami Gazdaságban az idei paradicsom betakarításánál sikerrel üzembe helyeztük. — Milyen tárgyalásokat folyta ttoki sebb panasz nem merült M ellene... FICZERE MIKLÖS, A KTSZ ELNÖKE: Kétségtelen, hogy szövetkezetünk érdekeit maximálisan szem előtt tartja. Előfordult már olyan eset is, hogv a galvánkád kilyukad, és ő a kád alá feküdt és kézzel fedte el a nyílást, hogy szövetkezetünket ne érje kár. Ez évben több dolgozó is panaszt tett ellene. A panaszok kivizsgálásakor megállapítottuk, hoev összetűzései az emberekkel általában a feszített feladatok teliesités°vel függtek össze. írásbeli figyelmeztetést a-z eltelt időszak alatt nem kapott. magatartását azonban a panaszok óta fokozottan figyeljük, és körülbelül ez év júliusa óta, amikor elnöki figyelmeztetés b,e n részesült, semmiféle magatartásbeli problémát nem tapasztaltunk vele szemben. Ar. ilyen vezetés idegen fárscHa’műnktől Mindez történt 1970 ban, Ea'érbón. Alig néhány hónapnál azután, hogv pártunk Központi Bizottsága na- p'-endre tűzte a nődolgozók élet- és rmmkáköriUmé- nvett. S többek között ob'an határozatok születtek, hogv tovább kell javítani a nődolgozók szociális, élet- és munkakörülménveit, kapjanak helyet a vezetésben. szélesíteni kell anyagi és erkölcsi megbecsülésüket. Az irányelvek, a határozatok az Egri Vas- és Fém Ktsz galvanizáló részlegében a visszájára fordultak. Mégpedig úgy, ahogvan a galvanizáló üzem nődolgozói, s a ktsz vezetői az előzőekben elmondották. Most már csak az van hátra, hogy az illetékesek — a népi ellenőrök vizsgálatának eredményeit telhasználva — a galvanizáló üzem vezetői tudomására hozzák: az ilyen vezetés idegen társadalmunktól. Koós József * (A szövetkezet vezetőitől kapott legfrissebb információ szerint a ktsz-ben intézkedéseket tetíek a rend, a fegyelem megszilárdítására, az egyébként gazdaságilag jól dolgozó szövetkezei szociális, egészsécügyi helyzetének javítására. Egyben közölték lapunkkal, hogy Horváth Jánost leváltották részlegvezetői beosztásából.) — Bizonyos zöldségfélék — a paradicsom, zöldbab, borsó, spenót, valamint a csemegekukorica — hagyományosan hazai termesztésének megváltoztatására, önálló technológiát kiszolgáló ...gépsorok vásárlására folytattunk tárgyalásokat. Ezekkel a gépekkel és új technology ákkal távlatokban gazdasá gossá tehető a ma még ráfizetéses zöldségtermesztés Lényegesen növelik maiá egyes zöldségfélék területe ami maga után vonja a fel dolgozóipar, a szállítókapacitás, valamint a kereskedelmi hálózat korszerűsítését, b" vitásét. A tárgyalások ered menyeként a Lajta-hanság: Állami Gazdaságban meg kezdik a gépesített paradicsomtermesztést, a Csányi Állami Gazdaságban pedr. az eddigi biztató eredmények alapján a tavasszal újabb két amerikai paradicsombetakarító kombájnt vásárolunk. Később pedig más hazai gazdaságokban is bevezetik a már említett zöldségfélék új technológiáit. Távlatokban nézve azonban ezeknek a széles körű : ''Erjedése csak a feldob oar még nagyobb koopt. iával lehetséges. Mert az olcsó tömegtermelés és az igények minőségi kielégítése így oldható meg. Meutosz Kérői®; J 9 ITechnoSesgiai lemcok «* xö3ds®g§esmn«ssaf4€lsL; an 1 anulmányúion as Egyesült Államokban Asszony fehér bottal
