Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-05 / 285. szám
4 U Pravda a berlini tanácskozásról A kongresszus a magyar külpolitikáról MOSZKVA; A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének december 2-i berlini tanácskozása újabb demonstrációja volt a szocialista országok testvéri kapcsolatai és sokoldalú együttműködése további erősítésének'’ — írja a Prayda, az SZKP Központi Bizottságának sajtóorgánuma. A barátság, a testvéri együttműködés és a • teljem egyöntetűség légkörében lefolyt értekezlet részvevői sokoldalúan és részletesen .megvitatták a föld békeszerető- erőit mélységesen nyugtalanító problémák sötét. Az értekezlet’ részvevői nagy figyelmet szenteltek az európai helyzetnek —, mutat rá a Pravda. — Megelégedéssel állapították meg, hogv a szocialista országok erőfeszítései hatékonyan hozzájárulnak az európai helyzet javulásához és a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése elvének gyakorlati megvalósításához. A tanácskozás részvevői (egyöntetűen kifejezték szolidaritásukat a Német Demokratikus Köztársaság békeszerető politikájával, hangsúlyozva, hogy az NDK részvétele nélkül nem építhető fel Európában a béke szilárd bázisa. A részvevők támogatták a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak azt az igazságos követelését, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ismerje el: elejétől végig érvénytelen a müncheni egyezmény. Az európai enyhülés érdekeinek, valamint a nyugat-berlini lakosság szűkr PÁRIZS* Egy 27 éves párizsi taxisofőr csütörtökön bevallotta: nyolc hónap alatt két gyermeket rabolt el, hogy a kapott váltságdíjból házat építhessen. A tuniszi származású Mohamed Liefrenni vallomása fényt derít a hétfőn eltűnt és szerdán sértetlenül megia iáit hatéves Alain Lébc-vd esetére. A kisfiú szülei 50 ezer frankot helyeztek el a gyér mekrabló által megjelölt helyen, de ehhez az összegh*.- Liefrenni már nein jutható! hozzá, mert egy véletlenül Nixon dühösen távozott... WASHINGTON: Dühösen távozott Nixon elnök csütörlő .ön a Fehér Ház egyik különterméből, ahoi Személyesen akarta üdvözölni Debra Jean Siveet 19 éves diáklányt aki három társával együtt a köz javára végzett szolgálataiért kapott kitüntetését vette át. Mint a diáklány elmondta, közölte az elnökkel, hogy aligha tud hinni Nixon kitüntetés-osztogatásának őszinteségében, amíg ki nem vezeti az amerikai népet a vietnami háborúból. E szavakra az elnök ösz- szeráncolt szemöldökkel c ;ak annyit vetett oda, hogy „legjobb belátásunk szerint’ cselekszünk”, majd elhagyta a nyilvános ünnepség színhelyét. Sweet kisasszony egyike volt annak a négy kitüntetettnek, akikkel kapcsolatban az elnök korábban megjegyezte: „mostanában s< hallunk a fiataloknak arr jelentéktelen kisebbsée amely elvesztette az Egyesült Államokba vetett hitek de ez a négy fiatal az amerikai fiatalság legjobbr képviseü”. M>70. december 5., szómba. ségleteinek és az NDK törvényes érdekeinek és szuve- ,rén jogainak megfelelne, ha kölcsönösen elfogadható megállapodás .jönne létre a Nyugat-Berlinről most folyó tárgyalásokon. A szocialista <frszágok kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az összeurópai biztonsági és együttműködési értekezlet megtartásához létrejöttek a szükséges feltételek és nincs semmi alapja annak, hogy halogassák az értekezlet összehívását, valamifajta előzetes feltételeket támasszanak. A politikai tanácskozó testület megvitatta továbbá az "indokínai helyzetet, ahol az amerikai agressaorok az utóbbi időben újabb arcátlan akciókat hajtottak végre a VDK ellen, nagyarányú támadásokat követtek el területe ellen. Ezek az agresszív cselekmények megmutatják az Egyesült Államok elnöke által széles körben reklámozott „vietnami békés rendezési program” képmutató voltát és hamisságát — mutat rá a Pravda. ,,A szocialista országok — a jövőben is minden támogatást megadnak az indokínai népnek abban a harcban, amelyet az intervenció- sok ellen vívnak, a mielőbbi politikai rendezésért. Az értekezlet részvevői kifejezték azt a készségüket, hogy továbbra is határozottan támogatják az arab népek, köztük a palesztinai arab nép igazságos harcát a közel-keleti imperialista útonállás ellen, az izraeli hódítók által megszállt arab területek felszabadításáért, a arra haladó teherautó vezetője a pénzt megtalálta és átadta a rendőrségnek. Liefrenrri bevallotta, hogy áprilisban ő rabolta el Carole Benainous hatéves kislányt is, akit szülei 30 ezer frank ellenében sértetlenül visszakaptak. (MTI) szabadságért és a társadalmi haladásért. A Guineái Köztársaság ellen végrehajtott gyarmatosító agresszióval kapcsolatban a szocialista országok követélték, hogy vessenek véget az imperialista provokációknak a független afrikai államok, ellen — írja a Pravda. (MTI) 80 ezer munkás tüntetett Spanyolországban MADRID: Franco tábornok, az agg spanyol diktátor péntekre összehívta kormányát, hogy megpróbáljon. szembenézni azokkal a problémákkal, amelyek a nyugatnémet főkonzul elrablásával és a 16 baszk hazafi bíróság elé állítása nyomán kirobbant tiltakozási mozgalom terjedésével egyre nagyobb súllyal nehezednek a kormányra. Franco 78. születésnapján a baszkok lakta északi tartományokban mintegy 80 ezer munkás tiltakozó sztrájkokkal tüntetett a katonai bíráskodás ellen. A rendőrség körülbelül 100 személyt letartóztatott. Burgosban, ahöl az 5—6 napra tervezett terror- per folyik, a rendőrség minden főutat ellenőrzése alatt tart és nagy erőkkel őrzi a katonai törvényszék épületét. A sztrájkok, valamint a politikai szervezetek és az egyházak növekvő tiltakozása miatt, a madridi kormány fontolóra veszi a rendkívüli állapot bevezetését. Közben tovább folytatódik a hajsza Beihl, nyugatnémet főkonzul elrablói után. Mint ismeretes, a baszk nacionalisták Beihl sorsát a burgosi per kimenetelétől tették függővé. Csütörtökön este Beihl felesége nyilatkozatban kérte férje fogvatartóit, jelezzék, hogy a főkoznul él és egészséges. A San Sebastian-i hatóságok tudtul adták, hogy a rendőrség ,új adatok” birtokába jutott a bonni diplomata elrablásával kapcsolatban”, de ezek részleteiről semmit sem közöltek. AZ MSZMP X. komgresz- szusa nemcsak arra nyújtott új, alkotó útmutatást, hogy a magyar nép miképpen munkálkodjék magasabb szipten a szocializmus teljes felépítésén, hanem mélyrehatóan elemezte a nemzetközi helyzetet, hazánk külpolitikáját is. Az MSZMP politikájának szerves alkotóeleme, hogy biztosítsa népünknek a szocialista építés nemzetközi feltételeit és becsülettel kivegye részét a haladásért világméretekben folyó küzdelemben. Ennek az internacionalista alkotó munkának jellemzője, hogy a párt nemzetközi tevékenysége és a magyar kormány külpolitikája szoros egységbe fonódik. Ezt az egységet méltatta Brezsnyev, az SZKP főtitkára, amikor arról beszélt, hogy az SZKP „igen nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság aktív külpolitikáját és az MSZMP igazi internacionalista tevékenységét”. A szovjet testvérpárt vezetője külön kiemelte, hogy „sok ország kommunistái elismeréssel méltatják magyar barátaik aktív szerepét” a kommunista és munkáspártok 1969-es moszkvai nemzetközi tanácskozásának előkészítésében. Ennek az egységes politikának kibontakoztatására az adott és ad elvi lehetőséget, hogy az MSZMP internacionalista politikája — mint Kádár János kifejtette a Központi Bizottság beszámolójában — a Szovjetunióhoz való viszonyt az internacionalizmus fokmérőjének tekinti. „A Szovjetunióhoz való viszonyunk — mondotta —- nyílt és megingathatatlan, szilárd elvi, internacionalista alapokon nyugszik és teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel”. Épnek megfelelően az alapvető nemzeti kérdésekben élfoglalt magyar állásfoglalást mindig teljes egyértelműen meghatározza, hogy szocialista ország, »a Szovjetunió szövetségét A Szovjetunióval, ződés tagországa vagyunk. A kongresszus határozatának a magyar külpolitika fő ' irányaival foglalkozó fejezete ennek megfelelően kifejti; „Ezután is következetesen fejleszteni kell országunk szövteségét a Szovjetunióval, a világ haladó erőinek fő támaszával; e szövetség volt és marad a Magyar Népköz- társaság külpolitikájának rendíthetetlen pillére”. AL.IG NÉHÁNY nappal a kongresszus befejezése után ezt az egységet demonstrálja a Varsói Szerződés tagországai vezetőinek Berlinben közös megállapodás alapján összehívott találkozója. Magyarország Európa közepén fekszik, s ennek megfelelően különleges szerepet kapott a kongresszusi beszámolóban az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséért vívott küzdelem. A Varsói Szerződés tagországai által kiadott felhívás, amely a szocialista országok külpolitikájának egyik fő célkitűzésének szabta meg az európai biztonsági értekezlet ösz- szehívását — összefonódott fővárosunk nevével. A budapesti felhívás szívós diplomáciai harc kezdetét jelentette. A magyar álláspont — Kádár János szavai szerint — az, hogy „Mi már a közeljövőben összehívhatónak tartjuk ezt az értekezletet és kormányunk kész mindent megtenni a maga részéről ennek létrejötte és sikere érdekében!” Az európai biztonságért folytatott küzdelem elválaszthatatlan a Német Demokratikus Köztársasággal folytatott internacionalista együttműködés további megszilárdításától. A kongresz- szus határozata is félreérthetetlenül leszögezi: „Folytatni kell a küzdelmet az NDK teljes jogú nemzetközi elismeréséért”. Ami az NSZK-t, a másik német államot illeti, a Központi Bizottság beszámolója itt megemlítette, hogy „a realitásokhoz való közeledést tapasztalhatjuk a Német Szövetségi Köztársaság kormányának politikájában, amely hozzájárulhat az európai viszonyok normalizálásához”. A Magyar Nép- köztársaság, mint minden országgal, az NSZK-Val is a kapcsolatok teljes értékű rendezésének elvi álláspontján áll. ROMA (MŰT): November 18. és december 3 között Olaszországban tartózkodott az SZKP küldöttsége Arvid Pelsének. a politikai bizottság tagjának vezetésével. A delegáció megbeszélést folytatott az Olasz Kommunista Párt küldöttségével, amelyet Luigi Longo, a párt főtitkára vezetett. A tárgyalásokról közleményt adtak ki, amely többek között megállapítja: Mindkét párt hangsúlyoztál, hogy továbbra is határozottan küzdeni fog azoknak a céloknak az eléréséért, amelyeket az J969-es moszkvai nemzetközi tanácskozás jelölt ki. Ez különösen halaszthatatlan most, amikor az Egyesült Állomok újabb bű nös agressziós cselekedete két követ el a vietnami nép ellen. Mindkét párt harcolni f fog a nemzetközi kommu- a nista mozgalomban meglévő üf ellentétek leküzdéséért, a A MAGYAR külpolitika — éppen, mert szorosan összefonódik a testvéri szocialista országok nemzetközi aktivitásával — magától értetődően nem „zárkózik be” az európai földrész határai kö-( zé. Fontos törekvése, hogv fej-*' lessze kapcsolatait Ázsia, Afrika és Latin-Amerik; független országaival, tájr gassa az imperializmus es neokolonializmus ellen ha coió népek küzdelmét. küzdelem legelső harci vonalában áll ma a vietnami nép. A Központi Bizottság beszámolója határozott szavakkal fogalmazta meg népünk szolidaritását Vietnam hősi népével, s azt a szilárd álláspontját, hogy az igazságos indokínai béke érdekében az amerikai kormánynak ki kell vonnia interven ciós csapatait és csatlósad Vietnamból, Laosz ból és Kambodzsából. Hasonló határozottsággal tárgyalta a beszámoló a közel-keleti eseményeket . í». Kiemelte: a magyar külpoli tilsa támogatja a Biztonsági Tanács 1967-es határozatát; a politikai rendezést tartja szükségesnek és, törvényesnek. „A közel-keleti helyzet normalizálása csak akkor következhet be, ha a csapatokat kivonják az összes megszállt arab területről és megállapodás születik olyan béke megteremtésére, amelyben tiszteletben tartják és elismerik valamennyi közel-keleti állam területi épségét és függetlenségét...” MIND A BESZÁMOLÓ, mind a vitában elhangzott külpolitikai állásfoglalások, mind pedig a határozat félreérthetetlenül mutatják: a X. pártkongresszus mély felelősséggel és realitással munkálta ki a magyar külpolitika irányvonalát és feli adatait. A világfolyamatok objektív törvényszerűsége, hogy a szocialista világrend- szer a haladás, a nemzeti függetlenség és a béke erőinek támaszává, az imperialista világ pedig a reakció, az elnyomás, az ellenforradalmi erők támaszává és központjává lett — szögezte le a kongresszus határozata. E megállapításból következik, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikája a jövőben is eddigi fő vonalait követi: a béke és biztonság erősítésének eszköze volt és marad pártunk és kormányunk kezében. mozgalom egységéért a marxizmus—leninizmus és a proletárinternacionalizmus alapján. A két párt küldöttsége véleménycserét folytatott a nemzetközi helyzet kérdéseiről, többek között a délkelet-ázsiai helyzetről a közel- keleti helyzettel kapcsolatos kérdésekről a Földközitenger körzetének helyzetéről és azokról az új feltételekről, amelyek az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséhez kialakultak. Mindezekben a kérdésekben, valamint a többi megvitatásra került kérdésben nézetazonosság alakult ki. Az SZKP küldöttsége méltatta az OKP tevékeny szolidaritását az imperializmus eüen küzdő népekkel. A hét párt kük ' ' - ek tárgyaTisait a testi . • ;.-átság, a szívélyesség és az őszinteség légköre jellemezbe (TA3ZS3) Gyermekrablás Közleményt adtak ki az olasz—szovjet párttárgyalásokról
