Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-30 / 304. szám

R0& KOSSUTH 8.2» Ainurort Capriccio. 8.30 Áriái: láW Vadon nM* gyöngyvirág ív. >-» Könnyűzene 18.05 Mozart: Két nonattna 10.20 Gyermek kereszt«» lovagok CL ■0.80 venenymflvek 11.30 A Szabó család 18.20 KI nyer mat 12.30 Tánczen» 13.15 Népi zen» 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak 14.00 Salzburgi zenés képeslap 14.30 Nőkről — nőknek 15.10 Az élő népdal 15.20 Iskolarádió 16.05 Sáry: Catacoosttao 16.18 Operettdalok 16.34 Gazdasági sajtószemla 16.49 Mai témák — mai dalok 17.20 Bartók: Két arckép 17.34 Optimista önt 18.00 Hét pofon, a musical VI. része 16.44 Gulyást Elsó szerelem 19.25 Két szimfónia. Közben: 20.58 Visszhang KI).: 21.28 Nóták 22.20 Lemezek közt válogatva 22.50 vírus vagy mlkroplazma? 23.00 Könnyűzene 0.10 Kórusmüvek PETŐFI 8.06 Népdalok 8.50 Két évtized határán V, 9.10 Kíváncsiak Klubja H.55 Néhány perc tudomány 12.00 Operarész!. 12.40 Házunk tája 13.03 Liszt-zongoramflvek 13.40 Orvosok a mikrofonnál Kettőtől — ötig ... 17.00 Régi melódiák 18.10 Kis magyar népraja 18.15 Mozart: D-dúr vonósnégyes 18.40 Riport _ 19.00 Népdalok 19.24 Rádióegyetera 20.28 Zenés emlékezd» Harmati) Imrére 21.30 Riport 21.45 Egy téma, három 22.17 Táncritmusban 23.15 Szimfonikus zena MAGYAR 9.00 Téli üttörő-ollmpia. Helyszíni közvetítés. 10.30 Család nélkül. (Film.) 12.00 Szünidei matiné. 1. Mindent tudni akarok. (Szovjet film.) 2. Mese a vízilóról. (Szovjet rajzfilm.) 17.18 Hírek 17.25 Szünidőben ..; 18.10 Román kori művészet 18.30 A „Radar” pamfletje 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Fórum 21.30 Mindig az nyer, aki mer ... 22.10 Tv-híradó 2. POZSONYI 10,40 Az ón hazáin 16.55 Machulka professzor külö­nös kalandjai n.Sö Szórakoztató műsor 19.00 és 21.55: Tv-hiradó 20.00 Életszereket 20.50 Szvit a tátrai télről 22.10 Óh, Happy Day E. Hawkins műsora ■ m =run* i EGRI VÖRÖS CSILLAG) (Telefon: 22-33) Délután fél 6 Ó3 8 órakor Erotissimo színes francia—olasz film. EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Távol a Naptól Színes, magyarul beszélő jugoszláv film EGRI BÉKE: Dr. Syn kettős élete GYÖNGYÖSI PUSKIN: A könnyülovassóg támadása GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: 12+1 HATVANI KOSSUTH: Gramigna szeretője wiflLET Egerben: lé órától csütörtök ■eggel 7 óráig a Bajcsy-Zst- lnszky utcai rendelőben. Tele­lőn: 11-10. Rendelés gyermekek ■észére is. Gyöngyösön: 19 órától csütör- :ök reggel 7 óráig a Jókai utca u szám alatti rendelőben. Te­uft»; «-Ä mi P. István, Gyöngyös A termelőszövetkezeti tag­ként töltött idő beszámít a nyugdíjba, abban az eset­ben, ha a termelőszövetke­zeti nyugdíjnál is figyelembe vehető teljesítménnyel dol­gozott. A termelőszövetkeze­ti tag kilépéséhez a közgyű­lésnek is hozzá kell járulnia. Más a helyzet, ha alkalma­zottként dolgozott a szövet­kezetben. B. István, Mezöszemere A beküldött írások közlés­re sajnos nem használhatók fél, s hasonló tárgyú íráso­kat nem is tudunk közölni. Próbálkozzék valami máá témával. Knizner Adolf, Gyöngyös Köszönjük leveleit, me­lyekben a régi kommunisták harcaira emlékezteti a fia­talokat. Eredményekben gaz­dag új esztendőt kívánunk és egészséget a további évek­re is. Molnár Dániel, Andomaktá- lya Panaszukkal foglalkoztunk lapunk Postánk című rova­tában. Az illetékesek vála­szát szintén közöljük la­punkban. Kövér Franciska, Eger Véleményével teljes mér­tékben egyetértünk, — any- nyira, hogy levelét közöltük lapunkban is. Reméljük, az illetékesek megteszik a meg­felelő intézkedést, hogy vá­rosunk e rendkívül forgal­mas pontján is nagyobb rend és tisztaság fogadja az érkező vendégeket. Hány nap szabadság? — jeligére A Munkatörvénykönyv elő­írása szerint pótszabadság csak egy féle címen illeti meg a dolgozót, azonban a dolgozó joga, hogy a szá­mára kedvezőbbet válassza. Vannak azonban esetek, amikor a pótszabadság az évek alapján, vagy a beosz­tás szerint járó szabadságon túl is megilleti még a dol­gozót Ilyen például a több- gyermekes anyák pótszabad­sága, a jutalomszabadság stb. 'JCiiioe'tjk Jlffíítji Az Angol Állatvédő Társaság tulajdonában van a világ legkisebb — de legalábbis: egyik legkisebb — majma. Hü­velyk Matyi névre hallgat, nem hiába, mert jóllehet a szeme a legnagyobb, de ez sem nagyobb egy gombnak A tűz jelektől a Magyar Hírmondóig X műholdak segítségével korunk embere sok ezer ki­lométernyi távolságot képes pillanatok alatt áthidalni. Például a mexikói olimpia eseményeit a játékokkal egy- tdőben közvetíthették az európai televíziós állomások. A fejlődés még merészebb távlatokat, szánté korlátlan lehetőségeket ígér. Kicsit já­tékból is, a tanulság kedvé­ért is vessünk néhány pil- lanást a múltra, nézzük meg honnan, milyen ötletek ki­találásától és alkalmazásá­tól jutott eü a hírközlés a rövidhullámú mikrolánookig, a szovjet automatikus hold­járó televíziós^ közvetítéséig. AT EMBEREK közötti gondolat- és véleménycserét a munka tette nélkülözhetet­lenné. Éneikül a legelemibb együttműködés is elképzel­hetetlen. Nem is szólva a munka- ég élettapasztalatok továbbhagyományozásáról, a generációk közötti érintke­zésről. Hosszú fejlődés ered­ménye az emberi nyelv, az emberiség fejlődéséinek egyik legfontosabb eszköze, hajtó­ereje. A nyelv sem segíthet azonban, ha például a sötét­ben és nagyobb távolságból kell közölni valamit A pász­tortársadalmak embere ilyen­kor a tüzet hívta segítségül. Fáklyajeled áthatottak az éjszakán, és sok kilométer­nyi távolságon át is célhoz juttatták a törzs számára fontos információt Nappal pedig egyezményes füst jelek bizonyul talj alkal­masnak a hírtovábbításra. Használtak továbbá az em­beri hangnál nagyobb távol­ság áthidalására alkalmas eszközöket: dobot vagy kür­töt A tűz a társadalmi fejlő­dés magasabb szintjén is hasznos eszköz maradt En­nek már irodalmi emlékeit is idézhetjük; A legenda sze­rint Trója elestét a diadal­ittas görögök a hegycsúcso­kon gyújtott tüzek bői álló jelzőlánc segítségével üzen­ték meg az otthon maradot­taknak. Aiszkhülosz az Aga­memnon című tragédiájá­ban mondja el a tűzhíradás útját: „... Láng, láng után röpült s futá a pályatért: / Lam- nosz Hermész hegyére külde fényt Ida / S harmadszor a sziget hatalmas lángjelét / Zeusznak hegyfoka az Athosz veszi át. / Őrsége nyomban kész volt messze küldeni, j. És hírmondó tüzét égig lo­bogtató. / ... így érkezik meg a Kithairom ormaira. / S a váltakozva őrködőket kelti fel. / Újítva szítja messze lángoló tüzet / Az őr. A tiszta fény magasra fellobog, / Világosan sugár­zik át, amíg elér / Arach- naion ormáig városunk fe­lett...” (Csiky Gergely for­dítása). Aiszkhülosz arról is tudósít hogy a Trója mel­letti Ida hegycsúcsról nyolc óra alatt jutott el a nyolc- száz kilométerre fekvő Ar- goszba a győzelmi hír. így volt-e valóban? Nem tud­juk, de a legenda — irodal­mi formában — így maradt ránk. ★ MAGTAR IRODALMI pél­dát is említhetünk a korai hírtovábbításra. A keleti bi­rodalmakban szokásos ken­gyelfutólánc helyett a hu­nok, az avarok és a honfog­lalás előtti magyar törzsek is — ugyancsak a legenda szerirat — hang-láncot al­kalmaztak. Működését — — Attila hím birodalmába helyezve — Arany János verselte meg: „Harsog vala egy szó nyugattól keletig, / Etele nagy király, hogy már közeledik. / Széles birodalma országain átal, / Nyilallék a szózat emberi hang által, / Minden nyíllövésre más vi­téz fogadta; / Mint felhő a dörgést tovább-tovább adta. / Tudniillik egész nagy biro­dalmában, / Örállói voltak, széliében, hosszában. / Akik éjjel nappal egymást rendre váltsák, / Mi esik künn, vagy benn: egyszerre kiált­sák.” (Csaba királyfi). ★ VOLT KÖZPONTI hírszol­gálat Egyiptomban, Perzsiá­ban, Kínában, de egyik sem jutott el a fejlődésnek arra a magas fokára, amire a ró­mai birodalom a példa. Julius Caesar konzulságának idején már hivatásos levele­zők szövegezték a provin­ciák híradásait, amelyek el­sősorban az áru- és árviszo­nyokról tájékoztatták a ve­zért és barátait. A birodalmi fővárosban már újság is volt, vagy legalább is az újság őse: az Acta Diurna. ★ A KÖZÉPKORI Európában az úgynevezett levélújság terjed. Egy-egy fontos vá­rosból küldi az írástudó fér­fiú megbízóinak, akik kíván­csi természetűek vagy ér­dekből tudni kívánják mi történik az országban. Ang­liában már a XIII. század­ban ilyen levelek tájékoz­tatják a vidéken lakó fő­nemeseket a fővárosi élet eseményeiről. Németország­ban, Olaszországban is hódít a levélújság. A műfaj da­rabjai vásári árucikké is válnak. S mivel az olasz piacokon — itt kíváncsi a korán fejlődésnek induló városi polgárság is a világ dolgaira — gazette nevű ap­rópénzért árulják, rajta ma­rad, sőt a későbbi nyomta­tott újságokra is átmegy a név: gazetta. A XV.—XVI. században terjedő újságleve­lek és nyomtatott röplapok egyebek között a magyaror­szági háborúról, a török el­WMmssssssssssssss,s,ssss,ss,ss,ss,„ss,s,*t,s,,ss,s,s/,s„s,ss,,„„„,„ssmssww/sm„,s„s„m„,„„,„,„M,„„,^,„„,„,....------------------­----------­a míg Idézés hütsiSßijbcM maga Este, amikor hazatértem; szállásadónőm, özvegy Som- sáné azzal fogadott, hogy idézést kaptam bűnügyben. A vékony papírszelet arra fi­gyelmeztetett, hogy szerdán délelőtt kilenc órakor jelen­jek meg a Markó utca 25- ben, ahol tanúként' leszedi kihallgatva Drinajda Jenő autólopási ügyében. Rögtön tudtam, miről van szó, hi­szen szemtanúja voltam, amikor el akartak lopni egy vajszínű Skodát. Másnap reggel özvegy Somsáné elzárta előlem a szappant a fürdőszobában, a házmester nem köszönt visz- sxa, a szomszédom révete- gen elnézett a fejem felett, és Mladonácz a földszintről, aki köztudomásúan két évig le volt csukva, jóakarattal utánam szólt: — Szegedre kérje magát, ott sokkal jobb a koszt! Szerda reggel megmutat­tam az idézést a munkahe­lyemen. és elmentem a tár­gyalásra. A KIHALLG ATá- somra már sor sem került. Drinajda Jenő az én közre- müköáésem nélkül is meg­a családjának, odabent van. Trepcsányi, a szobatársam csak ennyit mondott, miköz­kapta a magáét. Még ebéd­idő előtt visszatértem a mun­kahelyemre. Klassai, a ket­tős könyvelő, álrészvéttel hozzám lépett, és szomorú­an megjegyezte: — Látom az ítélethozata­lig feltételesen szabadlábra helyezték. Majd intézkedünk, hogy többet túlórázhasson. Minden fillérre szüksége lesz ben mélyein a szemembe né­zett: — Hát érdemes volt? Ad­dig jár a korsó a kútra, amig eltörik. Előbb-utóbb minden visszaélést leleplez­nek. Korponai jóságosán meg­simogatta az orcám, és gyen­géden hátba veregetett: — Nézze, szépen leüli a büntetését. Ha kiszabadult, Ígérem, visszafogadjuk kö­zösségünkbe a mi megtévedt bárányunkat. Mindnyájan emberek vagyunk, mindnyá­jan tévedhetünk. A lónak négy lába van, mégis kivon­ták a forgalomból — jegyez­te meg tréfásan, hogy jobb kedvre derítsen. Ekkor dühösen felordítot­tam: — Értsék meg, nem vagyok bűnös! Ich bin und- schuldig! Csak tanúként idéztek be a rendőrségre. Tessék utánanézni. Tessék ellenőrizni. Én csak tanúval­lomást tettem egy autólopá­si ügyben! — Ez a mai autóőrület már sok embert juttatott a lejtőre. Maga is beérhette volna egyelőre a villamos­sal — közölte megvető te­kintettel Drubnói, és a töb­biekkel együtt eloldalgott mellőlem. Pillanatok alatt kiközösítés lett a sorsom. Azóta riadt tekintettel, görnyedten osonok az utcán. Tegnap keserűségemben, vé­gül is elhatároztam: nem tűröm tovább, hogy alap­talanul gyanúsítsanak. Jö­vő héten tízmillió forintot fogok sikkasztani. Nekem mindegy. Megbélyegzet r vagyok. Galambos Szilveszter leni harc fordulatairól is beszámolnak. ★ NÉMETORSZÁGBA, az akkor ismert világ legtávo­libb sarkából is befutottak a fontos információkat továb­bító levelek. Magyarországon viszont a XVI. században — a háborús viszonyok és az ország elmaradottsága miatt — sajátos műfaj, a krónikás ének vállalja magára a vég­vári vitézek, a mezővárosi parasztpolgárság és általá­ban a hírszomjas nép kielé­gítését. Ennek mestere, a török elleni harc propagan­distája, szervezője: Tinódi Lantos Sebestyén. Járja az országot, hírül viszi a győ­zelmeket és a vereségeket. A maga szerezte dallamra mindig úgv versel, hogy a csüggedőkte remény, a biza­kodókba nagy erő költözzön a honvédő harc folytatásá­hoz. A sajtótörténet nem ve­szi számba Sebestyén deák vitéz fáradozásait, s való­ban: a krónikás ének inkább az irodalom, mint a hírszol­gálat történetéhez tartozik. Mégis emlékezésre méltó, mert volt idő, amikor Ma­gyarországon csak a lant ­szóra irt vagy rögtönzött szövegből tudhatták meg a népek, mi történt Budán vagy Egerben. Az újságok tömegesei terjedésének kezdetei Euró­pában a XVIII. századra es­nek. A Spectator, amely né­hány éven át napilapként jelent meg, átlagosan tízezer, kivételes alkalmakkor hu- szontöt-harmincezer pél­dányban terjedt. Anglia leg­távolabbi sarkaiba is elju­tott, előfizetett rá Anna ki­rálynő, és sok neves politi­kus, egyházi méltóság. A Spectator nem politikai új­ság volt, hanem irodalmi. Si­kerét annak köszönhette, hogy a polgárság és a pol­gárosodó nemesség igényeit kielégítve, az új városi élet­forma szokásait, erkölcseit, kedvteléseit terjesztette. ★ MAGYARORSZÄGON a fejlődésbeli hátrány követ­keztében városok és polgár­ság híján más útra kénysze­rült a sajtó fejlődése. Az el­ső sajtószerű kiadvány, II. Rákóczi Ferenc Mercurius Hungaricus című hadílapja, a Habsburgok elleni háború eseményedről, a fejedelem hatalmának jogi alapjairól kívánta tájékoztatni az euró­pai udvarokat. De a Mercu­rius Hurrgaricus ritkán, s latin nyelven jelent meg. A XVIII. században utána is még jó ideig német és latin nyelvű a sajtó. Az első ma­gyar nyelvű újság kiadására csak az évszázad végén ke­rülhetett sor. Rát Mátyás Magyar Hírmondója 1780- ban, Pozsonyban indult. Nyolcadrét nagyságú, fél ív terjedelmű minden egyes száma; hetenként kétszer, szerdán és szombaton indul el postakocsin az előfizetők­höz Előfizetési ára helybeli­ek részére évi hat, távol lé­vők részére nyolc forint. A háromszázhúsz példányban nyomtatott lap rovatcímei: Hazánkbéli történetek, Hadi dolgok, Tudománybéli dol­gok, Hiteles hírek, Hihetet­len dolgok, stb. Előfizető­ként — többek között — ki­lencvenöt földbirtokost, negyvenöt katolikus papot, harmincnyolc mágnást, ti­zennyolc protestáns papot és tanítót, kilenc városi polgárt, tizennyolc ügyvédet és há­rom orvost tartottak nyilván. Rát egyedül végzett minden, munkát. Maga írta az egész lapot. 1781 májusában így panaszkodott: „Elég légyen azt mentségemre mondanom, hogy énmékem, távoly lako­zó tudósító jó-akaróimon kí­vül abban semmi segítő tár­som nem volt, s most sdnt- sen”. Ezek a tudósítók azon­ban a korszak legjelentősebb magyar írói. d. urnámra 1910. december 30.. saerdft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents