Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-23 / 300. szám

Hogyan ünnep allék az asztal mellett? Határtalan hiszékenység Csodaleső indonézek & Etelek - italok — szokások Nálunk magyaroknál va- , iamilyen formában minden ünnepnek kísérő, vagy tő motívuma volt az ünnepi epéd és vacsora szertartásos el fogyasztása. Az ünnep mindig jó alkalom volt arra, hogy az ínycsiklandozó éte­lekből a lehető legnagyobb mennyiséget fogyasszuk el, igy megy ez már a legrégibb Idők óta. Ilyen alkalmakkor még azok a családok is igye­keztek jó ételekkel emelni az ünnep hangulatát, akik­nek egész évben szűkösen jutott még a mindennapi ke­nyérből is. A múlt század végén, az akkori Magyaror­szág életét feldolgozó nép­rajzkutatók Heves megye népéről például így írtak: „Sertést a legszegényebbje Is öl, s legtöbben annyit, hogy a zsír és szalonna egy nagycsaládos háznál is ki­tartson. Pedig ezekből ugyan­csak sok kell. A Heves me­gyei nép mindent sok szír­ről főz, nem szereti a sze­gényes ételt”. Böjt... Megyénk legnagyobb ré- _ szében a falvak lakói még most is sokat, őriznek palóc -hagyományaikból. A kará­csonyhoz, mint vallási ün­nephez kapcsolódva sajátos szokásrendszer alakult ki, amelyet mindig pontosan be­tartottak és amelynek né­hány eleme még ma is fel­lelhető. Legérdekesebb . december 24-én „karácsony szombat­ján” a szigorú böjt betartá­sa mellett fogyasztott ételek sora. A sok zsírral főző pa­lócok ezt következetesen be­tartották és csak zsír nélküli ételeiket készítettek. Hogyan telt el tehát a nap, amely­nek szakaszait természetesen ilyenkor is az étkezés hatá­rozta meg? (A szokások és az' étrend egy része Schwalm Edit muzeológus gyűjtése, akt jelenleg is folytat ilyen jellegű gyűjtést a megyé­ben.) A család egészen délig semmit nem evett, akkor is csak böjti apróságokat. A ház asszonyai ezen a napon csupán a vacsorához készí­tettek ételt, amely délután öt órakor, a harangszókor kezdődött. Körűiülték a fe­hér abrosszal leterített nagy asztalt, amelynek közepén egy szakajtó kosár állt. Eb­be:; mindegyik af. évi termé­nyükből raktak néhány ma­got, hogy a termés a követ­kező esztendőben még bősé­gesebb legyen. Az asztalfőre a család legidősebb tagja ült és a szokásos imádkozás után töltött az ünnepi pálin­kából — először magának, azután a többieknek. A pá­linkába — talán, hogy job­ba« iható legyen a közis­merten torokkaparó kisüsti — sok helyütt mézet is ke­vertek. A lecept... , Ezután következett a va­csora, a „káposztalevi cepc- ■oel”, azaz savanyított ká­poszta levében főtt gomba­leves vagy „savanyúbab’', asír nélkül készített babfő­zelék. A böjti estén ették még a „sodrott csíkot”,! amelyet gyűrt tésztából ké­szítettek és sok mézet ön-1 jöttek rá. Ezt az ételt külö­nösen a gyerekek szerették ®S£ dtetsiMAbar 23«* szertL •»agy kedvteléssel halászhat­ták a mézben úszó tószrta- darabkákat. Ehhez hasonló volt még a mézes-mákos „guba” is: ezt kelt tésztából sodorták, ropogósra sütötték, majd utána apróra törve sós vízbe vetették. Cukor­sziruppal vagy mézzel össze­kevert mákkal tálalták. Na­gyon ízletes volt, a zsírt a méz pótolta benne — ettől lett csúszós a tészta. Ugyan­ennek másik változata a gőzön főtt bukta. Kenyér­tésztából készítették, amit szintén mézes-mákkal ke­vertek. A főzése igen érde­kes: nagyobb lábasba vizet tettek, ebbe helyeztek egy kizsírozott kisebb lábast, amelyben a bukta volt. Le­fedve került a búboskemen­cébe, így főtt meg a forró gőzben. Ugyancsak a „szent es­tén” ették a krumplis kalá­csot, vagy lepényt is.' Ke­nyértésztát nyújtottak ki mintegy kétujjnyi vastagsá­gúra és tetejére tejjel össze­kevert főtt krumplit, túrót szórtak. Ezt szokás volt fok­hagymával enni, amelynek egészségmegőrző jelentősége volt. Étkezések utáni asztalbon- táskor mindig gondosan ösz- szeseperték a morzsákat és azt is a maggal teli szakaj­tókosárba tették, majd „ap­rószentek napián”, december 28-án kiszórták az aprójó- szágoknak. A négy napon át megterí­tett asztalról nem hiányoz­hatott a karácsonyi cipó sem. Ezt karácsony szom­batján sütötték, de csak 28-án szeletelték fel. Elekor minden négylábú jószágnak adtak belőle, a maradékot pedig a család fogyasztotta el, jóízűen. Vacsora után Vacsora után a család együtt ünnepelt az éjféli mi­se kezdetéig. Alikor vala­mennyien a templomba menték, csak a legidősebb ember maradt otthon, hogy pontosan éjfélkor felköltse és itatni a vályúhoz hajtsa az állatokat. Az itatóvályúba annyi piros almát tett, ahány jószág abból ivott, — hogy szaporodjanak és le­gyenek egészségesek. A templomból hazatérőket pe­dig, akik a szűkös napi ét­kezés miatt ugyancsak éhe­sek lehettek, sült hurkával, kolbásszal várta: végétért a böjt, lehetett enni zsírosat: a néhány napja kiszenvedett disznó folds maradxányaiból készült fűszeres-magyaros ételeket, az ,Angyalkolbászt”. Másnap, karácsony első nap­ján nem főztek, ilyenkor a maradék fogyott el. A kö­vetkező nap jellegzetes étele pedig a disznóhúsból főtt pecsenyeleves és a húsos ká­poszta. És ma? A régi szokásokat lassan elfelejtik. Ma már nem olyan szigorú a böjt, változatosabb és bőségesebb lett az ünnepi étrend. Ezt néha egy-egy ki­adós vacsora után másnap sajgó gyomrunk is bizonyít­ja — de mit tegyünk; az egyik legjobban túltáplált nemzet vagyunk és ezt időn­ként be is kell bizonyítani. Nézzünk tehát egy, a szak­mai körökben híres egri sza­kács, Bállá István egyéni karácsonyi ajánla! né­hányat, aki 30 éves gyakor­latában körülbelül kétezer féle ételt készített már. — Vadhúsból készült pás­tétom: előnye az, hogy hi­degen is bármikor található. A vadhúst jó fűszeresen pu­hára pároljuk, majd kicson­tozva többször átdaráljuk és pástétom fűszerrel, konyak­kal ízesítve, vajjal jól kike­verve formába tesszük és fagyasztjuk. Kom póttal tá­lalható. — A húsleves főzésénél maradt főtt hús magában száraz. Almás tormával vi­szont kitűnő ízt kap: a re­szelt almát és tormát cuk­ros, ecetes vízbe tesszük, ke­vés tejföllel és borral ke­verjük. — Tejfeles sülthús-szelet: a hússzeleteket hirtelen pi­rítás után másik lábasba tesszük, zsírjába reszelt vö­röshagymát pirítunk, papri­kát szórunk bele. majd az egészet ráöntve a húsra, azt fedő alatt pároljuk és tej­fölös habarást öntünk rá. Az asztalról nem hiá­nyozhatnak a borok sem étkezés előtt a desszert­borok, ürmösborok, medoc- félék a szokásosak; hideg ételekhez a debrői hársle­velű. édeskés leányka, ba­dacsonyi rizling, ezerjó. A sültekhez abasári rizling, egri rizling; vadhúsokhoz egri bikavér; halételekhez a rizling borok és a tokaji furmint illenek. Ezután nincs más hátra: jó étvágyat kívánunk! Az AP jelenti: Ismét el­fogták Tjut Zahara 22 éves indonéz asszonyt, aki meg­szökött a rendőri őrizetből. Zaharát október végén tar­tóztatták le csalásért, mivel több millió embert becsapott azt állítva, hogy 18 hónapos meg nem született gyermeke énekel a méhéből. Amikor az orvosok megállapították, hogy a nő nem is terhes, a csaló „csodagyermekével”, a miniatűr magnetofonnal, amire gyermekhanggal vol­tak felvéve Korán-idézetek és gyerek-sírás —, Djakartá- ból Dél-Borneóba menekült, it fogták el. ★ A terhes nő kerek hasából hangok hallatszottak. Melo­dikus gyermekszoprán idéz­te éneklő hangon a Korán verseit. Akik a szobában voltak, visszafojtották léleg­zetüket. Az emberek össze- préselődek a ‘terhes nő kö­rül. öregasszonyok karolták át, közben fényképezőgépek kattantak, villanólámpák gyúltak M minduntalan. Amikor a meg nem született gyermek hangosan sírni kez­dett, a szeánsz végétért. Anyának és gyermekének pi­henésre volt szüksége. A terhes nő a beszélő csoda­gyermekkel és a 21 éves Tjut Zahara Fonna indonéz asz- szony volt A csoda híre Indonéziában gyorsan elterjedt Ezrével vándoroltak a hívők Djakar- tába, ahol a mozlim csoda­anya férjével, Teuku Sjari- fuddinnal egy kis házacská­ban élt Az első zarándokok rendszerint már hajnali öt­kör megérkeztek, nehogy le­maradjanak a napi öt imád­ság-szeánsz valamelyikéről. Tisztelettudóan letérdeltek Tjut Zahara elé, hdgy fülü­ket kövér hasára -tapasz­szák és meghallják a szent hangocskát. Rádióriporterek törték magukat, hogy — ter­mészetesen megfelelő hono­ráriumért — szalagra ve­gyék az anyaméhből hallha­tó haneot. Egy djakartai na­pilap jólhonorált riportjai­nak köszönhetőért 15.000-rő! 60.000 -re növelhette példány­számát. Aztán mégis lábrakapoü a kétkedés. Lehetséges, hogy valami­féle „trükkről” van szó? Zahara és férje, a 23 éves kereskedő, sértődötten eluta­sította a gyanús;tásokat. Ho­va dughatták volna el a magnetofont a gyermekhang- gal, amiről a szkeptikusok beszéltek? És vajon ngm ál­lapította meg csaknem ötver orvos Zahara terhességét? Maga a gyermek sem tűr­te, hogy kételkedjenek lété­ben. Hangosan’ és nyomaté­kosan bejelentette, hogy utazni kíván. Először a szomszédos Malaysiába, az­tán Japánba, majd Pakisz­tánba. Kívánságát gyorsan teljesítették. Az indonéz külü',ym;nsztérii’m még hi­vatalos kapcsolatait is fel­használta rá, hogy > segítségé­re legyen a fiatal párnak. Az első állomás Kuala Lumpur volt, ahol a beszélő meg nem született gyerme­ket bemutatták a korábbi malaysiai miniszterelnöknek, Tungkul Abdul Rahmannak is. Japánban az eljövendő anya megmászta ’ a szent Fudzsijáma hegyet, Pakisz­tánban pedig a hívők ugyan­úgy tódultak hozzá, mint otthon, Indonéziában. Miután azonban hazatér­tek, az orvosok végre aktí­vabbak lettek. Az indonéz orvosszövetség egyik szakor­vos csoportja megvizsgálta Zaharát és keréken kijelen­tette, hogy semmiképpen sem állapotos. A hosszanterhes nő és fér­je azonban nem hagyták „félrevezetni” magukat emiatt a „hibás” diagnózis miatt. A hívők úgyszintén nem hittek az orvosoknak. A meg nem született gyer­mek hangia ugyanis megint- csak eloszlatott, minden két­séget, „1917. február 6-án (egy nagy mozlim ünnepen) fogok megszületni — hallat­szott az anyaméhből —. a Dzsabal Nur hegyen, Mek­ka közelében. Megelőzően édesanyám Európába, Ber­linbe utazik, hogy ott vizs­gálják meg az orvosok.” Erre azonban már nem került sor. November .. ele­jén a hosszanterhes nőt ki­fizetetlen szállodaszámlá­kért keresték. Tjut Zahara és férje behúzták a nyaku­kat, elutaztak Dél-Borneó­ba, ahol elbújtak egy kis fa­luban. De nem sokáig. A rendőrség fellelte őket, majd Tjut Zaharát néhány nappal később beszállították egy kórházba, ahol : Végre megröntgenezték. Az ered­mény egyértelmű volt.; A nő hasában nyoma sem volt semmiféle magzatnak. Zahara csalásainak végső leleplezéseként aztán bőrönd­jében megtalálták a minia­tűr ’ magnetofont egy szalag­gal; amelyen éneklő kisgyer- mekhang verseket idézett a Koránból. Mikor ez így mind kide­rült, jelentkezett yégre az asszony egyik nagynénikéje, aki , megoldotta a rejtélyt: „Bűvészkedés! Az unoka-hú­gom már kisgyermekként fel tudta fújni léggömbnyire a hasát. Egyedülálló készség. A magnetofont bizonyára a ruhájában rejtette' el.” rögtönöz Elkészült Hofi Géza önálló műsora a televízióban. Az igen népszerű nagy nevettető több mint egy óra hosszás műsorát íelerccordingra rög­zítették. A produkció érdekessége, hogy a művész a meghívott közön­ség előtt rögtönözve adta elő műso­rát. Hagy a közönség reagálását fel­mérhesse, olyan közismerten „na',r” nevetők” is helyet foglaltak a kö­zönség soraiban, mint Szcndrő József és Latinovits Zoltán. Rendező: Bán­ki Iván, vezető operatőr: Darvas Máté. Jobb oldali képünkön Hofi Géza, a bal oldalin Szendrii József és Latinovits Zoltán a közönség so­raiba*. (MTI V&to — Tormái Andor) h. Furcsaságok a paragrafusok világában Barátok A halál hirtelen ragadta el. Megállapodott, nős ember volt, gyermekei és unokái voltak. Árnyékában élt egy fiatal nő, akit csak kevesen is­mertek. A kegyetlen halál elhagyatottá, nincstelenné tet­te... Az elhunyt három barátja ,\gondoskodott” róla. Egy este a három barát felkereste az ügyvédet. Jelen­tős összeget nyújtottak át egy nagy borítékban. Az ügyvédet megbízták, hogy a pénzt adja át az ille­gális özvegynek... Az adakozók nevét örökre homály fedi. Az „özvegy” egész életében még .lesz győződve afelől, hogy akit szeretett, nem feledkezett meg róla. i Sürgős t ^ Az ügyvédet felkeresi egy anya, leánya és iŐy fndőbelí veje társaságában... A fiú Fi éves és az alig 15 eves lány állapotos. Csak a köztársasági elnök aláírásával ellátott külön­leges engedély birtokában köthetnek házasságot. Az ügyvéd elmagyarázza, hogy az engedély megérkezé­séig eltelhet néhány hét. Megígéri, hogy mindent latba vet az engedély mielőbbi beszerzése érdekében. 1 A konzultáció végén az ügyvéd kikíséri ügyfeleit. Az anya, aki mind ez ideig■ jóformán egyetlen szót nem szólt, most a következő szavakkal fordul hozzá: — Ügyvéd úr. tegyen meg minden lehetőt, hogy az en- i gedóly mielőbb megérkezzék. Ha sokat vérünk, a lányomra nem megy fel a fehér menyasszonyi ruhája Kacsók Az X-i törvényszéken történt. Egy jómódú paraszt. tv. szegy aki jelölési pere folyt. Az ügyvéd nein titkolja., hogy kliensének ügye . meglehetősen rosszul áll. — És ha egy pár kacsát kiPdenck a bíróság elnöké­nek? ... Ez talán 'elősegítené a dolgokat.:. — Eszébe ne jusson! — mondja. rémülten az ügyvéd, aki ismeri a bíróság elnökének merev és. szigorú elveit. Néhány héttel később ítélethirdetés van. Az ügyvéd megnyerte a pert. Amikor találkozik ügyfelével, így szól: — Ezer szerencse, hogy nem küldte el azokat a ka­csákat! A másik ravaszkás mosollyal így válaszol: — De még mennyire elküldtem ... — Lehetetlen! — mondja az ügyvéd, akiben teljesen megrendül az elnök várit érzett tisztelet... ■ — De a csomagra feladóként az ellenfelem nevét ír­tam — vágja ki büszkén az ügyfél.

Next

/
Thumbnails
Contents