Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-22 / 299. szám

Kiemelt beruházásaink év végi helyzete VTSONTÄN — olvashat­tuk a héten lapunkban — lényégében a Gazdasági Bi­zottság által kiszabott határ­időre üzembe helyezték a JIl. számú energiatermelő blokkot is, az országos háló­zatra kapcsolták hazánk je­lenlegi legnagyobb teljesít­ményű turbináját, a 200 megawattos berendezést.^ Ez­zel megyénk épülő hőerő­művének kapacitása elérte már a 400 megawattot — Visonta újabb árammennyi­séget adott a népgazdaság­nak. Heves megye legismertebb nagy beruházásán ezt emle­getik mostanában, s arról beszélnek, hogy <*2 ugyan­csak visontai Thorez Külfej- téses Bányaüzem terven fe­lül több mint 600 ezer va­gon szenet küld a felhasz­nálóknak az év végéig. Ez a helyzet Visontán. Ám ugyanokkor — december utolján nem hagyhatjuk ér­deklődés nélkül ezt sem — mi történt mindeddig másutt, mi újság Kiskörén és Sely­pen, a GB által szintén ki­emelten kezelt beruházása­inkon ?.. ■ KISKÖRÉN, ahol a nagy öntözőmű központi létesít­ményeit és a tiszai vízierő­művet építik, L osonczi Im­rétől. a VIZÉP helyi föépí- tésvezetöjétől kértünk tájé­koztatást a NÉPÚJSÁG sza­mára. Mint a főépítésvezetőtől megtudtuk, a VIZÉP dolgo­zói az idén 215 millió forin­tos programmal kezdtek, de a tavaszi árvíz, belvíz, a ké­sőbbi gyakori esőzéseik oly­annyira áthúzták az eredeti számításokat, hogy a terve­zett értéket módosítani kel­lett. így az év végéig előre­láthatóan csupán 185 milliós teljesítésre számítanak. A duzzasztó, a hajózsilip és az erőmű készítésénél, az ütem­tervhez viszonyítva négyhe­tes lemaradás- .. várható. A sajnálatos késés behozására azonban minden erőfeszítést megtesznek Kiskörén- Az idén először téliesítettek ko­molyabban a munkahelye­ket, így a hátralevő hetek­ben, hónapokban Is zavar­talanul haladhatnak az erő­mű belső munkáival és a hajózsilipnél, valamint a pilléreknél adódó különböző feladatok végzésével. Kisköre dolgozói egyéb­ként éppen az utóbbi idők­ben hallatlanul nagy akarat­erejüknek adták számos szép példáját. Jellemző erre pél­dául, hogy amíg korábban, 3,6—4 ezer köbméter betont készítettek és építettek a lé­tesítményekbe, addig októ­berben, novemberben elérte ez a mennyiség az ötezret is. összesen 45 ezer köbmé­ter beton beépítésére töre­kedtek az év végéig, ám ezt az összeget már a hónap közepére teljesítették —nem is szólva arról, hogy más felhasználóknak ugyaned­dig további 4600 köbmétert küldtek. December 14-én „mara- thoni” műszak vette kezde­tét: egészen december 23-ig tart, megszakítás nélkül. Éj­jel-nappal megy a munka — csupán ezután következik egy kisebb pihenő, január 4-ig. Hosszabb „fagyszabad­ságra’’ csak azok mennek, akik maguk kérik ezt. vagy éppenséggel ■ fegyelmezetlen viselkedésükkel szolgáltak rá a téli keresetkiesésre. A finisben, persze már a következő évre is gondol­nak. A közelmúltb"m 120 millió forint értékű föld- és kőmunkához szükséges gép­parkot igényeltek az OVH- tól. Ha megkapják — ígé­rik — ügy dolgoznak a to­vábbiakban. hogy 1973-ban már megtörténhessen a ti­szai víz duzzasztása, előké­szítése az öntözéshez. SELYPEN, ahol a mostani cementgyár telepén új, kor­szerű azbesztcement-csőgyár készül, Török András igaz­gatótól kértünk információt. — Ahogyan a NÉPÚJSÁG már korábban is megírta — mondta — az építészettel volt némi gondunk, a har­mincszor száznegyvenhét méteres nagy üzemcsarnok határideje egy kissé meg­csúszott. Most már azonban valamennyire rendben va­gyunk. Miután megtörtént a műszaki átadás, s jelenleg már csak néhány hiánypót­lási munkát végeznek a csar­nokon, hozzáfoghattak a bel­ső technológiai gépsor ala­pozásához is. Ugyanekkor — ha két teljes hónappal ké­sőbb szállított is a Ganz- MÁVAG — megkezdődhe­tett néhány hete a két futó­daru szerelése is. Az egyiket január első, hetében már sze­retnénk a helyére emelni! December végére befejezi a fűtésszerelést a 26. számú Állami Építőipari Vállalat, így a továbbiakban már ké­nyelmesebb körülmények kö­zött haladhatnak a belső munkákkal. Január 4-én ér­kezik az ÉVM Felvonó- és Gépszerelő Vállalat, segít a VÍV is, 8-án pedig az olasz szerelésvezető irányításával hozzáláthatnak az import- berendezés elhelyezéséhez is, a tulajdonképpeni tech­nológiai vonal kialakításá­hoz. — Mi a távolabbi elkép­zelés? — Azt szeretnénk, ha az új gyár — amely egyébként évente 332 ezer tonnányi súlyban összesen 1200 kilo­méter különböző átmérőjű nyomócsövet készíthet majd — eredetileg 1971. július 1-i üzembe helyezési program­ját időközben úgy sikerülne módosítanunk, hogy már jú­nius végéig legalább ötezer méternyi jó minőségű csövet adhassunk a népgazdaság­nak. Ez hozzávetőlegesen 100 ezer dolláros import megta­karítását jelenthetné... Gyónt Gyula Papp Árpád országos parancsnok nyilatkozata a munkásdrök idei tevékenységéről, az új év feladatairól Tájékoztatást kért Papp Árpádtól, a munkásőrség or­szágos parancsnokától az MTI munkatársa airról, ho­gyan teljesítették feladatai­kat a munkásőrök a most záruló esztendőben. A munkásőrség tagjai ön­ként vállalt társadalmi meg­bízatásuknak legjobb tudásuk szerint igyekeztek eleget tenni az idén is. Kiképzési és szolgálati kötelezettségeiket országos viszonylatban be­csülettel teljesítették. Ezen­kívül egyéb társadalmi mun­kájukban - is helytálltak. A szakmai tudást — test­véri fegyveres erők segítsé­gével — magasabb színvonal­ra igyekszünk emelni. A fel­készülés fokának emelése céljából nagy figyelmet és energiát fordítunk alegysé- parancsnoki gárdánk fej­lesztésére. — Tényék, adatok bizo­nyítják, hogy testületünk tagjai a termelőmunkában is helytállnak: a munkásőrök többsége szocialista brigád­ban dolgozik és soraikban igen sok a többszörösen ki­váló dolgozó. Amikor hazánk keleti ré­szére természeti csapás zú­dult, a Szabolcs, a Szolnok, a Csongrád, a Békés és a Haj- dú-Bihar megyei munkásorök ezrei is szép példáját adták a szolidaritásnak, a köteles- ségtudásnak. A helyreállítás időszaká­ban több száz olyan munkás­őr. akinek gépkocsivezetői jogosítványa van, — de más területen dolgozik, az Autó- közlekedési Tröszt különböző vállalatainál, heteken át gépkocsivezetést vállalt. — Ami a jövő feladatain­kat illeti: jobban és eredmé­nyesebben akarjuk betölteni hivatásunkat, a szocializmus védelmét Tovább korszerű­sítjük kiképzésünket, fegy­verzetünket és felszerelésün­ket. A pártszervezetek segít­ségével, a lehetőségek jobb kihasználásával még inkább igyekszünk alkalmassá tenni testületünket a rábízott fel­adatok végrehajtására. — Mint minden év hasonló időszakában, most is ünne­pélyes egységülésekrak ké­szülnek munkásőreink. Itt számot vetnek a végzett munkával, s vázolják a kö­vetkező év teendőit is. A ja­nuári egységgyűléseken is­mét több ezer új munkásőr tesz majd ünneoéives esküt, s kezdi meg szolgálatát a le­szerel. illetőleg tartalékál­lományba kerii'ő munkásőrök posztján — fejezte be nyi­latkozatát Papp Árpád. és ma, midőn közelebb ál­lunk a dolgozó osztályok jó­létéhez, a jólét fogalmát hajlamosak vagyunk a pol­gári léttel azonosítani. A szocialita társadalom célja minél több, egyre több, vé­gül is minden ember számá­ra egyre fokozódó jólét biz­tosítása, aminek természetes előfeltétele a gazdasági fej­lődés (s tegyük hozzá, a gaz­dasági fejlődésnek előfelté­tele a dologzók életszintjének emelkedése, életmódjának további kulturálódása — anyagi értelemben is stb.) Az ellenvetés azonban ké­szen áll: a gazdasági fejlő­dést követő életszint emel­kedés differenciálóan hat a társadalomban, tehát egyes rétegek életszintje ma­gasabbá válik, másoké ke­vésbé növekszik vagy éppen stagnál, ílymódon a társa­dalomban meglévő különc­ségek fokoz,ódnak sőt. bizo­nyos értelemben újraterme­lődhetnek. A probléma kétségtelenül valóságos. Egyrészt azonban a szocialista társadalom — s ez a klasszikusok írásából is általánosan isméit, anüyet a bekövetkezett fejlődés csak megerősít — még nem az egyenlők társadalma. A munkavégzés igenis - diffe­renciál. és ha azt kívánjuk, hogy az egész társadalom jóléte emelkedjen, akkor a differmciálódásnak valószí­nűleg még nammbb lehető­séget' kell adni. Természete­sen a munka alapján való differenciálódásnak. Ez két­irányú tudatos politikát kö­vetel meg. Egyrészt a mai viszonyaink között meglévő lehetőségek nem egyszer „monopoljellegű” kihaszná­lásából fakadó nagyfokú jö­vedelememelkedés ésszerű korlátozását, pl. adópoliti­kával, másrészt a munka­végzéstől független, de jö­vedelemcsökkenést eredmé­nyező tényezők közömbösí­tését hatásos szociálpolitiká­val. Az MSZMP X. kong­resszusának vitái és határo­zata alapján — úgy tűnik — ezek a törekvések határozot­takká is válnak. C zzel együtt sem sza­“ bad azonban elfelej­teni, hogy társadalmunk gaz­dasági, történelmi, regioná­lis stb. sajátosságai és adott­ságai folytán a gazdasági fejlődés következményekép­pen kibontakozó fejlettebb életszint társadalmunk kü­lönböző rétegei számára még mást és mást jelent Az imént említett (itt azonban nem részletezhető) sajátos­ságok különbözőképpen be­folyásolják az elérhető élet­szintet, az életszint életmód­ban való megjelenését, más­részt pedig azokat az em­beri törekvéseket is, ame­lyekben a fejlettebb életszint mint követendő, vagy el­érendő minta jelentkezik. Hangsúlyozzuk, az ilyen kü­lönbségek csak részben gyö­kereznek anyagi adottságok­ban (mág kevésbé csak a jö- vede’m-k. diff->—ociáiban). Olyan tör+A-<v'ü-g konzervá­lódott életmódi sajátossá­gokkal, életmintákkal is ta­lálkozhatunk, amelyek hosz- szas tudatformáló, nevelő munkát, és persze időnkint a gazdaságosság elvének átme­neti felfüggesztést is megkö­vetelhetnek. Ha pL valami­lyen szolgáltatás igénybevé­teléhez egyszerűen még nem szoktak hozzá az emberek, jóllehet életszintük emelke­désével, életmódjuk kedve­zőbb alakulásával járnak, ak­kor ilyen szolgáltatást eset­leg a gazdaságosság sérel­mével is fenn kell tartani, ahogyan — természetesen igen nagy körültekintéssel — átmenetileg kedvezmény­ben részesíthetünk bizonyos fogyasztást éppen az életmód alakítása, begyökeresedett szokások megváltoztatása ér­dekében. Az elmondottakkal szoro­san összefügg a „fogyasztói társadalom” már említett problémája is. Azon túl, hogy a kifejezés fogalom ele­ve helytelennek tűnik, mert a termelés és a fogyasztás még a polgári társadalmak­ban sem választható el egy­mástól, és a szokásos érv a „fogyasztásra orientáltság” a termelésre orientáltsággal szemben még ott sem állja meg a helyét, a túlságosan is felszínes elemzések sok­szor itt is tévútra vezetnek. A szocialista társadalom fogyasztási jelenségeinek egészem más tényezői van­nak. M int ismeretes, a saocia­* * lista társadalmaik — kevés kivétellel 7- elmaradott gazdasági viszonyokkal jelle­mezhető országokban fejlődtek ki. Itt éppen a sokszor igen nagy áldozatokkal megterem­tett —- és hangsúlyozzuk, még nem is optimális — gazdasági fejlődés, ha használni kíván­juk a fogalmat, az igen erős termelésre orientáltság veze­tett oda, hogy az elemi élet- szükségletek általános fogyasz­tásáról egyáltalán beszélhes­sünk. A „fogyasztói társada­lom” lidérc jelenségei vei ér­velni pl. a gazdaságirányítási rendszer ellen, egyenesen azt jelenti, hogy a széles rétegek emberibb, jobb élete ellen, a humánum sokrétű kiteljesedé­se ellen érvelnénk. Közvetle­nül is, de közvetve is, hiszen az igénvak növekedése és dif­ferenciálódása a termelés nö­vekedésének és differenciáló­dásának is egyik tényezője. Ma még csalt a kezdetén va­gyunk annak a gazdasági fej­lődésnek, amely lehetővé te­szi, hogy valamennyi társadal­mi réteg számára, a sajátos tényezők miatt sajátos helyzet­ben levők számára is biztosít­ható legyen differenciált igé- nyeknék megfelelő fogyasztás. S az út ide nem erőszakolt nivéllálással, hanem éppen a gazdasági fejlődést is elősegí­tő jövedelmi, így fogyasztási differenciálódáson keresztül vezet, úgy azonban, hogy az egész társadalom együttes fo­gyasztási szintje emelkedjék. A laoszi nép állandó harckészültségben áll. Még a földe­ken dolgozók sem kivételek, mint ez a fiatal lány. akit pus­kával a vállán örökített meg a fotóriporter. (MTI Külföldi Képszolgálat) 9 szövetkezeti tagság hasznára — a népgazdaság javára A IV. öléve§ tervben megduplázódik a termelési érték meavénk iouyaszlási szövetkezeiéiben A gazdasági reform beve­zetése óta szerteágazóbbá vált, dinamikusabban fejlő­dik a fogyasztási szövetkezetek ipari tevékenysége. Így ez év végére mintegy ötszörösére növekszik ebben az üzemág­ban a termelési érték, és an­nak nagysága eléri a két­milliárd forintot. A korábbi időszakban a a fogyasztási szövetkezetek főleg szeszfőzéssel, tartósí­tással és üdítőital-készítéssel foglalkoztak. Az utóbbi há­rom évben sütőüzemek, hús- feldolgozók, tésztaüzemek, építőanyag-üzemek, ruházati, fa- és műanyagfeldolgozó, valamint sok más egyéb hasznos helyiipari üzemet létesítettek az ÁFÉSZ-ek. A fogyasztási szövetkezetek ki­egészítő jellegű ipari tevé­kenysége kettős célt szolgál. Az egyik a helyileg haszno­sítható nyersanyagok, mun­kaerő, épületek, gépek, szak­emberek munkába állítása, azért, hogy bővüljön a szö­vetkezeti kereskedelem áru­alapja, javuljon a lakosság ellátása. A másik cél, hogy megoldják a falvakban még fellelhető foglalkoztatási gondokat. E célok teljesülése a szövetkezeti tagság hasznát és a népgazdaság javát egy­aránt szolgálja. Heves me­gyében jelnleg 164 ,ipari és szolgáltató üzemet működ­tetnek a fogyasztási szövet­kezetek, ahol közel négy­száz főt foglalkoztatnak. Ezeknek az üzemeknek idei termelési értéke eléri az 52 millió forintot. Ismeretes, hogy a IV. öt­éves terv során a kis- és a középüzemek fejlesztése több segítséget kap. A gazdasági verseny fellendítése érdeké­ben nagyobb lesz a jelentő­sége a lakosság igényeire gyorsan és rugalmasan rea­gáló kis- és középüzemek­nek. Különösen fontos szerep vár a szövetkezeti építő- anyagipari üzemekre az or­szágos lakásprogram végre­hajtásában. Az ÁFÉSZ-üze- mak alkalmasak arra, hogy a munkaerő gyors átcsopor­tosításával és néhány kiegé­szítő géppel termelési szer­kezetüket rugalmasan vál­toztassák. és a keletkező új szükségletek kielégítése ér­dekében termeljenek. Lendületes fejlődés várha­tó a fogyasztási szövetkeze­tek élelmiszeripari tevékeny­ségében is. A tartósító, a szeszfőzdéi, a sütőipari és a húsipari üzemek mellé, eset­leg itt-ott felsorakozhatnak, kisebb sörgyárak is. Jelentős erőfeszítéseket kell tenni a szövetkezeteknek a sütőipar fejlesztésére. Várható, hogy a tagság sürgetésére a fo­gyasztási szövetkezetek a IV. ötéves tervben a sütőüzemek egész láncolatát hozzák majd létre. Megyénkben a Feldeb- rőn működő egyedüli szövet­kezeti sütőüzem mellett újabb nyolc sütőüzemet épí­tenek, s ehhez kérik a helyi tanácsok támogatását. Ter­vezik a szövetkezetek a kü­lönböző háztartási kisgépek javítására szolgáltató üze­mek, valamint mosodák lét­rehozását például Hevesen és Füzesabonyban. Összességében az általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek ipari tevékeny­ségének értéke a következő ötéves tervben várhatóan megduplázódik Heves me­gyében is s ez a tevékeny­ség hozzájárul majd a lakos­ság igényeinek még jobb ki­elégítéséhez. autópálya Az Út- Vasúttervező Vál­lalat idei munkájáról nyilat­kozott dr. Kozári István, a vállalat műszaki igazgatója. Elmondta: az Uvaterv mér­nökeinek feladata volt —> egyebek között —, az árvíz következtében Szabalcs-Szat- már megyében megrongáló­dott utak helyreállítási ter­vének elkészítése, s az új al­győi Tisza-híd megtervezése. A jelentősebb munkák közé tartozik az M—7-es balatoni autópálya további két for­galmi sávjának tervezése. Az első, csaknem 30 kilo méteres szakasz tervét má átadták az építőknek, a to­vábbi, Székesfehérvárig ter­jedő szakass átütési tervei most készülnek. A autópá­lyát 1973 végére bővíti a Be­tonútépítő Vállalat mindkét irányban két forgalmi sávú ra. A gépkocsik számának rohamos növekedése szüksé­gessé teszi a szerviz-javító­hálózat fejlesztését, amely az Uvaterv megbízásai között kiemelt jelentőségű. Az Uva­terv munkája a Margit-híd budai hídfőjénél a közleke­dési csomópont áttervezése, illetve átépítése. 19211, deceuteor

Next

/
Thumbnails
Contents