Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-19 / 297. szám
Csehszlovák műszaki | hét } Január Í8. és 22. körött Budapesten — a Teclinika Házában — és Győrött, Miskolcon, Salgótarjánban, Szegeden, Székesfehérvárott, valamint Szombathelyen rendezik meg a második csehszlovák műszaki hetet. Amint pénteken délelőtt a csehszlovák nagykövetség kereskedelmi osztályának sajtótájékoztatóján közölték, bogy a műszaki hét védnökségét a gazdasági — és műszaki — tudományos együttműködési vegyes bizottság, személy szerint dr, Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és M. Hruskovic, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának ■titkára vállalta. A műszaki héten 19 előadást tartanak csehszlovák ipari vállalatok és kutató intézetek kiváló szakemberei, a téma szerint illetékes magyar tudományos egyesületek patronálásával. Január 19-én pedig Budapesten egésznapos műszaki filmnapot tartanak, ugyancsak a «Technika Házában, Szép lányok, ne sírjatok! Elöljáróban el kell mondanunk, hogy a fiatalok táblás házakkal nézik végig ezt a filmet. Oka talán elsősorban az, hogy az egészen mai beat-et kapják és egy szegén yecske mesét önmagukról, vagy legalábbis húsz év körüli kortársaikról és példaképeikről. Nekünk — jóval túl a húszon már — nem a beat iránti rajongás túlfűtöttsége a tulajdonunk, így kénytelenek vagyunk megkérdőjelezni ezt a sok irányból megközelíthető filmet. Ha úgy vesszük, hogy ez a film a gomba módra növekvő beat- együttesek sztáralt parádéja. ásóiké, akiknek a hírnév skáláján már* a nagylemez sem elég. akkor dokumentum- és pémamódssKTét nem tartjuk sem eredetinek, sem különösebben szórakoztatónak. Ha a másik oldalról, a játék és történés, azaz a mese oldaláról figyeljük meg, tízperces filmnovellára is álig telik a forgatókönyv eleven szálaiból. Ha az érzetnek, a társadalmi alakzat VIOLA Szerda. 29.0tti Magyarul beszélő NSZK «tan. Szabályos háromszögtörténet a francia Andre Boussin drámájából. A nő~ csábász play-boy épp akkor kerül kellemetlen helyzetbe, amikor elhatározza, hogy •felszámolja nőügyeit. Egyik kiemelt kedvencének, Violának is ki akarja adni az útját, amikor megjelenik a nő iférje, s pisztollyal a kezében akarja rendezni az ügyet. Ezt megelőzően, beszélget a fiúval, s végül, — nos, végül természetesen Vkáa győz — hui; MvétefcfcrGI, a labdarúgó-világbajnokság legfeszültebb pillanatait idézik fel a szerkesztők: Vitray Tamás és Mahrer Emil; így a többi között sor kerül a felejthetetlen Olaszország— NSZK középdöntő 30 perces hosszabbításának sugárzású - sára és a VB-döntő legizgalmasabb réssei levetítésé- re is. Költészet — Babits Mihályt Jónás könyve Szombat 23.35. Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára Csütörtök 21.35. Az eredeti mű kerül képernyőre; s ez egymagában is jelentős. Balázs Béla 1021- ben óta, s csak később lett belőle operaszövegkönyv. A közönség természetesen elsősorban a Bartók-művet ismeri. A maga korában a bemutató nagy port vert fel és szép «kére volt, mert szemben az akkor divatos naturaliszti- kus színjátszással a belső világot ábrázolta megragadóan. A televíziós felvétel Dobat Vümos rendezte, a kékszakállú herceget Gábor Miklós, őuditot Piros Ildikó alakítja. Ritka, hogy a Költészet című műsor egy-egy darabja olyan sikert arasson, mint a februárban bemutatott Jónás könyve, amit a közönség kívánságára tűz ismét műsorára a televízió. Gáti József évtizedekig készült a vers elmondására, s bizton állíthatjuk, hogy a mű kedvelőinek rendkívüli élményben lesz részük. Magyar film szemszögéből vdasgálgat- náirik, a film annyira felszínesen, vagy annyira csak a beavatottaknak, azaz a fiataloknak: érthetően jelez, hogy kérdőjeleinket ropogtatjuk a film pergése közben. Zimre Péter megírta, Mészáros Márta megrendezte ezt a filmet. Van itt minden, ami a fiatalok száméra szem-, szájingere. Kószálás, ivás. társaság, szerelem, zene — beat. Gyógyítóim sok zene — beat. Képéit sorolnak egymás utón, képeit, amelyek bármilyen sorrendben követhetnék egymást. Érzelmi vagy egyéb logikát a sorrendiségben nem kell keresnünk, kivéve azt a szerelmi háromszöget, amelynek szűk kereteiben Savanyú a legjhe- gyesébb szög. Ö a legtisztább és mégis őt teszi érzelmei bohócává az élet. Az élet, amit egyszerűen osszjáték- nak ® nevezhetnénk, a filmben uralkodó és eluralkodó közösségi szellem miatt. A film kapcsán merül fiel an a komoly gyanúnk, hogy a szerelem, két embernek egymáshoz vonzódása, társasági döntés tárgya is lehet. Sót! A leglkiülömböBRjb bkok és szempontok szerint egy egész brancs jogot formálhat ahhoz, hogy érzelmek felett döntsenek és az érzelmeik, a szenvedélyek tapasztalt vagy tapasztalatlan gazdáit arra kényszeríthetik: tegyenek olyat, aminek sem rövidét*, sem hosszabb távon nem lehet boldogság a vége. Savanyú házasságot ltot Julival, s ezen az egybekelésen természetesen új szeretőjével ott tüntet Géza is, ez a rokonszenves csábító és mö- sorköeílő, akinek csak ezekben a dobolós, beat-es hangulatokban lehet valamilyen felfokozott, féüiojjtott és túlméretezett varázsa, a pódium fényében játszhat ellenállhatatlan félistent. Es ezt a meghatározást nem téve* désből használjál; ez alkalommal. Hosszú ez a fiira, pedig álig tart másfél órácskáig. Néhány valóban, üdítő jelenet — a külső felvételék a ieknővájó cigányoknál, a Juli és Géza egymásra találását bemutató képsor tánc közben — meggyőzi a nézőt arról, hogy Mészáros Mérte érzékenyen ée pontosan fogalmaz, elemében van, amikor érzelmeket kell vlsz- szaadni képekben. De valamilyen megmagyarázhatatlan dramaturgiai szabálynak a rabjaként azt hiszi, hogy a képek önmagukban mindent elmondanak és megindokolnak, illetve azt hiszi, hogy azok a képek már rosszak és fölöslegesek, ami két hangokkal, szavakkal, gondolati tartalmaikat közve títő mondatokkal kell kiegészíteni. Pedig a filmen is a teljes / embernek keli megjelennie ahhoz, hogy hihetővé váljék mindaz, ami vele és körülötte történik. Lehet, hogy ezek a mai fiatalok nem tudnák vágj’ nem akarnák megvallani önmagukat? Képtelenség! Ez valami mai filmes tabu. A néző azt szereti, ha megért minden mozzanatot, ha nem hiszi azt, hogy kívül rekeszük valamin, amihez tolvajnyelv vagy tolvajkulcs szükséges. Egy kicsit rébusz a nézőnek a lebonyolításra itat ház elfoglalása, az, ahogyan a fiatalok a hatalom megszemélyesítője előtt viselkednek — itt elsősorban arra gondolunk, ahogy az egyik fiú az ablakokba célba 16 almával —, de az is érdekes, ahogyan a körön belüliek so«mWvu!iség)et élveznek és kivételezett helyen, például az If júsági Parkban. A formáknak és a tartalomnak ez tisztázatlan együttese nyugtalanít ebben a filmben Ss. Mint ahogy az sem megnyugtató, hogy József Attila egyik legszebb remekét pódiumon, ilyen magatartással, ilyen hangon és ilyen hevenyén szólaltatják meg prózában és zenékísérettel egyaránt. Mindent azért nem lehet a különcködés és ha- táskéttés számlájára írni. Kendo János operatőri munkájából értékesebb mese és jobb film is keletkezhetett volna. A zenéről nincs mit írnunk, az évék óta rangos és ser, ebben a kategóriában futó együttesek megkapják a maguk szereplési lehetőségét. Cfarkas) doétyoú?. etttfaheQ A pincér Jönnek, mennek a vendégek. Az asztalokon étlapok, söröskancsók és tortái abroszok. — Mit ajánl, főúr? — Van, kérem, kitűnő pacalpörköltünk, pirított máj és friss birkagulyás. — Puha a pacal, vagy kemény? Diszkréten a vendég füléhez hajol. — Kéremalássan, a mi pacalunk sem nem kemény, sem nem puha, pontosan olyan, mint amilyet a kedves vendég szeret. Es a kedves vendég, tulajdonképpen át sem gondolva a szavak igazi értelmét, megadóan mosolyog. — Hozzon akkor egy szép adagot, céklával... Nézem a pincért. Cingár, hajlott hátú. a szemében furcsa fény vibrál A nadrág, a frakk lötyög rajta, de az ing a nyakán patyolatfehér. Cigarettát veszek elő és mire rágyújtanék. égő gyufával elém toppan. — Tessék parancsolni. Hozhatok még valamit? A kisvendéglők képe gyakran változik. Egyszer tömve vendéggel, máskor csak iít-ott ülnek. Kihasználom a néhány perces rohamszüvetet. — Nem terhes már a szolgálat? Kedvesen mosolyog, udvariasan tárja szét a karját. — Terhes bizony. Minek is tagadnám. De abbahagyni nem bírom.. Tetszik tudni, vendégúr, én már nyugdíjas vagyok. Harmincnyolc ével húztam le a szakmában és amint látni tetszik, még most is itt vagyok. Igaz, ami igaz, nem lennék rászorulva. Szép kis nyugdíjam van, meg azután a gyerekek sem feledkeznek meg rólam. A múltkor meg is kérdezte a nagyobbik fiam: — Mondja, apai Meddig akar még frakkban járni? Néhány hónapja, amikor előfogott a reumám, elszántam magam arra, hogy végleg itthon maradok. Három hónapig bírtam. Majd kiugrott a szivem a boldogságtól, amikor beüzentek hozzám: — Jöjjön, Béla bácsi, segítsen. Sok a dolog... — Es én mentem. Mentem? Rohantam a fájós lábammal. Cipeltem, hordtam egész nap a tele tányérokat, a sö- röskorsokat és közben teljesen elfeledkeztem a fájós lábamról. Üjabb vendéghuttám érkezik. — Pincér! Az öreg szolgálatkészen meghajol és mondja az ismerős szöveget: — Van, kérem, kitűnő pacal... Amikor néhány perc eltelik, újra mellettem áll. — Szép szakma ez, kérem. Csak szívvel kell csinálni. Tetszik látni, ott azt a fiút? Sohasem lesz belőle igazi pincér, pedig magasabb iskolát is végzett és idegen nyelveli beszél. — Miért gondolja? — Azért, mert fából van az arca. Nem tud mosolyogni. Ügy cipeli a tányérokat, mintha malomkövek lennének. Már most útija a szakmát, pedig alig múlt huszonnégy éves. Valaki kilöttyenti o kávét, udvariasan odaugrik a vizes szalvétával. — Említettem az előbb, hogy szép szakma a miénk. Persze, nehéz is. Mert itt érteni kell, kéremalássan, a vendégek nyelvén. En, teszem ezt, akkor is jóllakatom a vendéget, hogyha azzal a szándékkal jön be, hogy egy falatot sem eszik. Egyszer fogadásból egymás után öt vendéget beszéltem rá a rendelésre, pedig előtte már a duplát is megitták. .. — Es a borravaló? Elneveti magát. — Nem panaszkodom. Azt tartom, hogy a borravalóért is meg kell dolgozni. Kedvesség, udvariasság, figyelem, jó szó, és a legtöbb vendég nem sajnálja azt az cgy-két forintot.. Elbúcsúzunk. Már a kilincset fogom, amikor utánam szól — Tessék csak, kérem, máskor is bátran jönni. A mi pacalunknak sehol sincs párja a világon -. Szalay István Legénylakás Péntek 20.10. Amerikai film. Billy Wilder írta a forgatókönyvet és rendezte a filmvígjátékot. Hazánkban csaknem 10 éve, 1961-ben mutatták be. Egy {amerikai kistisztviselő érvényesüléséről szól a mulatságos és fordulatos történet. Calvin C Baxterről, aki egy biztosítóintézetnél dogozik. A fiatalember egyedülálló, legénvlakósát gyakran kénytelen főnökei rendelkezésére bocsátani, oly célból, amely célból egy legénylakást rendelkezésre bocsátani szoktak... Baxtert Jack Lemmon, a női főszerepet az ezért a szerepéért Oscar-dí- jat kapott ßhi/.-y McLains játssza. Mexikó ’70 <1-11-111) Péntek 15.10; szombat 16.20; vasárnap 17.10. Emlékek a labdarúgó VB- ről. A háromrészes műsor*WWJWW>WWW*****> A Gestapo büntetőexpedíciójának kudarca —• Kezdetben a körülmények rosszak voltak... Lehet, attól tartott, hogy a családján torolják meg. de lehet, hogy más okokból maradt itt... Egyszer megkérdeztem tőle, hogy miért. Azt mondta, hogy korábban kellett volna szökni. — Kapcsolatban áll-e az illegális harcosokkal, gondolom, az amerikai vagy a brit hírszerző szolgálattal? — Erről nem tudok semmit ... Lebet, hogy van ösz- szeköttetése... Habár azt hiszem, hogy az angolokkal nem ... gyűlöli őket... — Miért? És milyen a viszonya az amerikaiak iránt? Klára egy darabig gondolkozott, aztán megszólalt: — Azt hiszem az amerikaiakat sem szereti túlságosan. Az a véleménye, hogy Anglia és az USA a háború uíán csatlósává teszi hazánkat. — Hát ennek megvan az '.lapja — diVnnyögte mintegy maga elé Andrej. — De, mondd csak, mit mondott Rik élvtárs, mit kell tudatnod velem az őrnagyról? — Azt javasolja, hogy használja ki az őrnagy kitűnő lehetőségeit. Bemutathatom magának. — Biztos vagy benne, hogy nem utasítja vissza az ismerkedési? Hisz még ha nem is mondod meg neki, hogy ki vagyok én, ezt mindenképpen meg akarja majd tudni. — Azt hiszem, neki elmondhatunk mindent. Alfred becsületes ember, nemegyszer mondta már, hogy egyedül a Szovjetunió képes szétverni a német hadsereget és elpusztítani a nácizmust — Hát, gondolkodom majd a javaslaton és válaszolok, mondjuk három nap múlva. — Rendben van — bólintott Klára. — Három nap múlva ugyanitt várj, ugyanebben az időben — vett búcsút Andrej a nemzeti, ellenállási mozgalom összekötőjétől. t* Üzenet Moszkvába A híd mellett, a parton, Carlos egy kis tehergépikoö kis tehergépkocsiban volt elhelyezve. A rádióösszeköttetést Moszkvával különféle pontokon vették fel, amelyek néhány tucat kilométerre voltak egymástól, a leadót tehát nehéz lett volna betájolná ttt Moszkvában érdeklődéssel fogadták azt az üzenetet, hogy Alfred útján megbízható adatokat lehetne szerezni a német csapatoknak a keleti front felé való vonulásáról. Három nap múlva Andrej a megbeszélt időpontban megjelent a találka helyén, Klára már várt rá. — El tudnál-e ma utazni abba a városba, ahol Alfred dolgozik? — kérdezte Andrej. csiban ülve várta Andrejf. Egy közeli kis étteremben megebédeltek, aztán elindultak a városba. A rádiőleació — Természetesen. — Akkor menj az éjszakai vonattal. Ka hr>l na.p délben jövők lüe. Egy órakor acaüj vele a parkban, a folyó partján. Ne mondj neki semmit, nem lesz semmilyen veszély, jelt adsz, s én hozzátok lépek... Ha valami közbejön, ismét itt találkozunk. Ismerkedés az őrnaggyal A kis nyaralóváros, amely gyógyforrásairól vált ismertté, ideiglenesen a megszállt ország fővárosa lett. A sok- sok szállóban helyezték el a kormányintézményeket Köz-; zöttük volt a biztonsági saol-i gálát igazgatósága is, amely szoros kapcsolatban állt 4 német politikai rendőrségi gél. Ez az igazgatóság val&j jában a Gestapo egyfajta Wj •rendeltsége volt t A városban rendkívül «Öj gorú rend uralkodott. NyiV* vánvalóan nem lett volna helyes, ha Andrej ebben a városban tartózkodik, még kevésbé, hogy ott töltse az éjszakát így hát, amíg Carlos élénken alkudozott a piacon, Andrej elindult a parkba. Az őrnaggyal ceremónia és bemutatkozás nélkül ismerkedtek meg Mindketten eléggé tapasztaltak voltak, így hát nem sokat törődtek a formaságokkal. . (EoiutattmJ
