Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-18 / 296. szám

KOSSUTH S.ac Kési melódiák 9.00 Hol történt? 9.10 Zenekari muzsika 10.05 C rkori történet 10.10 Édes anyanyelvűnk '0.45 Füvószeme '1.00 Tanulmányúton am M>B­ban ft.10 OperaréazL 12.20 Ki nyer nM9 12.30 Tánczerae 13.15 Népi zene 13.45 Észt költők wbW 14.00 Szomszédolás 14.35 Életatam 15.10 Kóruspéditnn 15.19 Operettrészi. 15.35 Keleti népdalok: 1605 így éltünk... 11.30 A kórus irodaiét» remekei­ből 11.55 MZkroférmn / 18.10 Bajtársak. Hl. réiMJtIBt 18.50 Népi muzsika 19.35 Bádiészinbáz 30.06 Zenés városmflso» 20.40 Láttuk, ttaUOtWft 21.00 Házimuzsüta 22.20 Közel-keleti Üti jegyzet 22.30 Beszélgessünk zenéről 22.50 Meditáció 2300 Egy éj vefcneähess 0.10 ÉJI zene PETŐFI 01)6 Nicolai: A’ windsoti «Ign6k Részi. ■ 990 Ezeregy ÚClféOO 11.45 Versek 12.00 Mexikói dalok 1320 Haydn-vonésnögyesek 13.03 Mozart: B-dur divtuttmeoja Mindenki kedvére kettő tel m hatig... 38.10 Beethoven-hangveeseB» 19.37 Amerika... Amerika 20.28 Irodalmi összeállitds 21.21 Népdalomkor 22.00 Zenei mozaikok dOpänbA 22.30 Könnyűzene 23.15 A XX. század zenéöébffi MAGYAR 025 ITV 83.03 Hírek «1.10 Tízein Tűfia»: TOrsasÉÉSa 48.00 A szocialista mezőgazdaság hatása a falusi életviszo­nyok alakulására #8.30 Kiportműsor a Paifckttaab» bői as.is Esti mese *9.30 Tv-híradó 00.00 Hallói Itt felsőfok! Caj.0 J. Zawieysfci — Kiált®* a világűrbe o. öowe&ájé'D'aií tv-változaita #2.25 TV-híradó POZSONYI »20 A tizedik lépés (szovjet film) 46.35 Dickens-elbeszélések <8.35 Csehszlovákia—SzovjefcunfS visszavágó Jégkorong-mérk. 20.15 és 23.80 Tv-híradó 20.40 Körök (szórakaztaté műR.) 21.30 Az UNICEF gálakpncggtje EGRI VÖRÖS CSILLAG» (Telefon: 22-33.) Csak fél 6 órakor Szép lányok, ne sí*}átok Zenés magyar film.. Este 8 órakor Hogyan fogtam eS az őrnagyomat Színes NDK háborús kcdanúfKm. EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07.) Fél 6 és fél 8 órakor: , Az Abwehr ügynöke Magyarul beszélő szovjet film, GYÖNGYÖS! PUSKIN: Halálos tévedés. GYÖNGYÖSI SZABADSAGA Az Angyal vérbosszúja. HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A kardforgatónő, FÜZESABONY; F,gy kínai viszontagságai Kínában, HEVES: Dr. Syn kettős élete PETERVaSARA: A sárga tengeralattjáró. Egerben, este 7 órakor: NYUGALOM, A HELYZET VÁLTOZATLAN (Shakespeare-bérlet) •ED ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: jí-10.) Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 19 órától szom­bat reggel 7 óráig, a Jókai utca 4L szám alatti rendelőben. (Te­ltess»»; 17-37,} P. János, Gyöngyös: Nyugdíjigény léssel kapcsolatos kérésével közvetlenöl a Társa­dalombiztosítási Főigazgatóság gyöngyösi igazgatóságához kell fordulnia. (SZTK). A bemutatott igazolások alapján ott adhatnak felvilágosítást lilább nyugdíj ösz- szeg megállapítására. Hubai bála, Eger: Köszönjük az elismerést, la­punk munkatársai valóban igye­keznek a közérdekű bejelenté­sekre reagálni. Reméljük, út- ügyükben sem hiába íródtak a cikkek. S. V. D.f Eger: Mindenesetre köszönjük, hogy cilckét közlésre felajánlotta, de névtelen cikkeket nem fogadunk el. Ügy védjük, legalább a szer­kesztőséggel illett volna közöl­nie nevét és közelebbi címét. Árvái András, Gyöngyöshalász: Önhöz hasonlóan többen is fordultak már szerkesztőségünk­höz azzal a kéréssel, hogy va­lamelyik folytatásos regényünk­höz borítólapot kémek. Borító­lap, csak néhány —■ általános iskolában kötelező ok/ar.mány- ként számon tartott — képrer génynek készült, amelyre a gye­rekek külön számonként is elő­fizettek. Más regényünkhöz nem készül borítólap és nem is sze­repel terveinkben ezek rendsze­resítése. G. Ferenc: Kedves hangú levele végén, ✓ sajnos, elfelejtette feltüntetni a közelebbi címet. Feltétlen íele- dékenységre gondolunk, miután határozottan választ kért, — le­velében. Kérjük, pótlólag közölje címét, hogy a kért bírálatot le­vélben közölhessük. Bortnyák Dezső, Eger: Valóban felháborító, amikor vandál pusztítás nyomait találja az ember egy-egy frissen rend­be hozott parkban, vagy a Nép- kertben, s azzal is egyet ér­tünk, hogy példásan meg kell büntetni a tetteseket. A gyer­mekek viselkedésére felhívtuk a két körzeti iskola pedagógusai­nak figyelmét. A pedagógusok azonban nem állhatnak állandó­an a gyermekek mellett, s sze­rintük a szülőknek is sokkal jobban kellene ellenőrizniük gyermekeik viselkedését. A csa­ládi felelősségre vonás ez esetben sokkal többet érne a járókelők figyel mertetésénél. t. Ilona, Eger: Tévesen tájékoztatták:. A vál­lalat csakugyan nem volt köte­les megindokolni felmondását tekintettel arra, hogy még nem rendelkezik egyéves munkavi­szonnyal. Kérésére azonban meg fogják indokolni. A munka­könyvébe történt bejegyzés a szabályoknak megfelelő volt. "i w rrl ■ f Jégről jég re Sokat szádjukba jeget, ami­kor síkossá teszi az útfelüle­tet, elveri a termést, torla­szokat emel a folyókon, vagy ha jéghegyként „orvtá- madást” intéz a tengeri ha­béria, Észak-Kanada, Alasz­ka, Grönland, Izland és az Antarktisz erre alkalmas he­lyein létesítsenek ún. jégerő­műveket. A víz akkor fog­ható munkavégzésre, amikor míg a tengervízé 0,92. Való­jában a jég egyhatoda-egy- hetede látható a vízfelszín fölött, ami a jégtömbben le­vő levegőzármányoknak tu­lajdonítható. Ha tehát a jég­El,jegesedet! parabolaantennák az Alpokban A fotópapír fizikai jellemzői Alapszín, fényesség, feKHefc éü búpszínezet tartozik ide. A papír alapszíne lehet fehér, elefántcsont, krém, rózsaszín, de zöldes, vagy kékes árnyalatú is. Felülete sima, aprószemcsés, középszemcsés, durvaszemcsés, bársonyos (rostos) kiképzési: kaphat. Léteznek ezen. felül vá­szon- és selyemfelületű papírok is. Ha pedig a felület szemeséi egyenlőtlenül vannak elszórva, akkor pasztell papírrá állunk szemben. Felületük közismert: fényes, félfényes vagy matt lehet, ami rendkívül fontos a kép brillar- ciája szempontjábóL A világosságkülönbségefe ará­nya, az ún. tágasság, ami 1:40 körül van, mindig magasabb a fényes papíroknál, mint a nem fényeseknéL A fénytelen, érdes papírok azért adnak mindig szürkébb képet, mert róluk min­den Irányban szóródnak szét a fénysugarak. Még a feketéről is jut fény a szemünkbe, mert az is visszaveri a ráeső fény 5—5 százalékát. A fénytelen papíroknál hiány­zik a védőréteg, mert itt kemé­nyítőt kevernek az emulzióba, hogy annak kiálló szemcséi vé­dőhatást fejtsenek ki. De ugyanakkor fényt szétszóró ha­tásuk is igen nagy. A fényes papírok tükrözik a fénysugarakat, de egy irányba. És ez a lényeg, mert ha egy ki­csit is eltérő irányból nézünk reá, a kép feketéjéről nem jut fény a szemünkbe, s Így azt méflyfeketének látjuk. Ennek tud­ható be, hogy ezen a papíron sokkal nagyobb a különbség a világos és sötét tónusok között. Általában megállapíthatjuk, hogy minél simább és minél fé­nyesebb a fotópapír, annál job­bak az ámyalatvisszaadási tu­lajdonságai. Nyilvánvaló, hogy sok esetben, mint pl. arcképnél, nincs szük­ség az ámyalatsor teljes széthú­zására. Nincs szükség a fehér­től a mélyfeketéig minden kép­részen, minden árnyalatra. Az arcképnek tompítania kell az arcbőr esetleges hibáit, min* pl. pórusok, foltok, szeplők stb., s éppen ezért Itt a félfényes, fi­nomszemcsés papír jobban meg­felel. Erős nagyításoknál sok esetben matt papír kerül alkal­mazásra. Tompa osillogású, pu­ha, bársonyos felületű tárgyak fényképei is matt papíron mu­tálnák a legszebben. KörmendS Káráig jók edlen. Nem árt azonban arra ts gondolni, hogy a jégképződ«? legalább annyi­ra hasznos is, mint amennyi gondot okos. Nem csupán arra a „jóté­teményre” gondolunk, amit a. téli sportok kedvelőinek jelent a jég, vagy arra a te­temes haszonra, amelyhez a jógyermekben elkárhozott „ingyen hideg” juttathatja a teli begyűjtőket. Ezeknél sok­kal jelentősebb előnyöket « köszönhetünk a jégnek. A folyók és tavak élővilága például valószínűleg kipusz­tulásra lenne ítélve, ha a „jótékony” felszíni jégtaka­ró nem őrizné meg cseppfo­lyós állapotban a mélyebben fekvő vízrétegeket Energia — jégből Mivel a jég jő hőszigetelő, mínusz 39—40 C fokos kör­nyezeti hőmérséklet mellett sem száll 2—3 C fok alá a jégréteg alatti víz hőmérsék­lete. E tetemes hőfokkülönb­ségben a fizikusok jelentős energiaforrást látnak, és azt javasolják, hogy Észak-Szi­Egyik határszéli Iris fok»“ ban egy öregasszony lakoM nyolcéves kis unokájával Mindenki elhalt a családból, rokonságból, csak ketten ma­radtak. Az öregasszony mos­ni, takarítani járt, ebből fu­totta a nagyon sovány élet­re. Jancsi már harmadikos, csendes, szófogadó gyerek volt. A nagy szegénység meg­tanította a tűrésre. November havában jártak» Egyik este az öregasszony a nagy darab zsíros kényéi mellé egy bögre tejet adott vacsorára a kisfiúnak. Bit­kán futotta tejre,'de aznap a tanítóékmái mosott, és ilyen­kor mindig adtak valamit, mert a Jancsit szerették, jól tanult, soha nem volt vele semmi baj. Nagyanyja ilyen­kor mindig mesélgetett. — Az én legnagyobb örö­möm — szövögette a múltat az öregasszony —, amikor olyan kicsi voltam, mint te, a reggeli jó édes malátakávé volt. Talán azért örültem olyan igazán, mert hát egy szép barna bögréből ittam. Ez a barna bögre szinte hoz­zámnőtt. Nagyon szerettem. Mindig szomorú vagyok, ha arra gondolok, hogy a malá­takávé is elmaradt, meg a bögre sines többé. A petróleumlámpa már gyengén világított. A faiak­ra rajzolódó karikák egyre kisebbek lettek, majd a szo­bára lassan ráborult az éj­szaka. Másnap reggel Jancsi az iskola után a boltos fiához szegődött. — Nagyanyámnak kará­csonyra szeretnék venni egy szép barna bögrét. Szegény vagyok, de meglátod, meg­adom majd az árát, ha kap­hatnék egyet hitelbe. A boltos fiú először dur­ván leszólta a társát, de egyszere csak tágra nyílt a szeme, lmján ötlete támadt. — Ide hallgass, nem bá­nom, megkapod karácsonyra a barna bögrét, de azért meg kell, hogy dolgozzál. — Megdolgozni? De hát hol és mit dolgozhatnék? A karácsonyi szünidőig minden reggel eljössz a há­zunk sarkához és a táskáimat elviszed az iskoláig. Ha meg­teszed, megkapod a bögrét hitelbe. Jancsi lesütötte a szemét, nagyon is jól megértette, mi­ről van szó, de nem habo­zott egy pillanatig sem, vál­lalta a feladatot. Nagyanyu­nak meglesz a barna bögré­je. Napról napra cipelte a boltosfiú táskáját, meg a sa­játját. Kétszer annyi útat kellett megtennie, mint eze­lőtt, mert ellenkező irányban laktak. Egy hét múlva szokatlanul nehéznek találta a táskát, a rákövetkező héten még sú­lyosabbnak. Érezte, tudta, hogy a másjk ki akar vele babrálni, de meg sem muk­kant. Biztos, hogy tégla van a könyvek között. Szerencsére eljött a kará­csonyi szünidő, letelt a sú­lyos penitencia. Jancsi pe­dig megkapta a barna bög­rét. Szép ünnepi estjük volt. Nagyanyu boldogan forgatta a barna bögrét, és kortyol­gatta az ízes malátakávét, ★ Csípős, hideg karácsonyi éjszaka volt. A körúti taxi­cös ,olyan hatvanas féle fér­fi­— Jól megfizetek, aki ha­zavisz Érdre. — Hazaviszem ás, paran­csoljon. S már indult is a taxi. Az utasból áradt a szó: — Kis házam, gyümölcsö­söm van Érden. Naponta busszal járok be a műhe­lyembe. Maszek vagyok, Ipa­rom van... A sofőr csak hallgatott, nem volt kenyere a sok be­széd. Közben, régi sofőrszo­kás szerint jól megnézte uta­sát a visszapillantó tükörben. Nem tudta hová termi ezt az arcot. Valami motoszkált az agyában. Hol is látta ezt az embert? De áz istennek sem tudott rájönni. — Tudja, — dőlt a szó a !másikból — Szatmár megyé­ből jöttem fel Pestre, ott születtem Kocsordon... A sofőr szeméről egyszer­re lehullott a hályog. Ez a kocsordi boltos gyereke! Ke­serű történet pergett le az agyában. Lázas izgalom for- rósította a homlokát. Lóm, a Varga boltos vásott kölyke most itt ül mellette. Bövid percek alatt formát öltött benne az elhatározás. Már jó Ideje futott a ko­csi az országúton. —- Mennyire van még ide az érdi tátit oömoc’a/ «ionos,­em* Boa Re állomásnál megállt egy köp­cseppfoly ősből gőz halmaz­állapotba megy át (amint ez a gőzgépnél is tapasztalható). Vannak anyagok (pl. a bu­tán, freon stb.), amelyek olyan alacsony hőfokon vál­toztatnak halmazállapotot, hogy már a—3 C folios víz­hőmérséklettel mód nyílik az újbóli cseppfolyósításra. En­nek felhasználásával áramot termelő hatalmas turbiná­kat lehet működtetni — jó­formán ingyen. Kiszámítot­ták, hogy így minden köb­méter vízből annyi energiát lehet nyerni, mintha ugyan­az a vízmennyiség 1200 mé­ter magasságból zuhanna alá. Ebből adódóan egy jégerő­mű nyolcszor gazdaságosabb az azonos teljesítményű ví­zi erőműnél! S mindez a víz­felületet borító jégrétegnek köszönhető. Jéghegyből ivóvíz A jéghegyek a sarkvidéki jégmezők levált darabjai, amelyeket a tengeri áramla­tok magukkal sodornak. Az úszó tengeri jégnek csak egykilenced részben kellene kiállnia a vízből, mivel a tengeri jég fajsúlya 1,028, ^0040000000000000004 — Van az még jő 7—8 ki­lométer — felelte az utas. A sofőr, mintha csúszna a kocsi, kifutott az országút szélére. Egészen balra fordí­totta a volánt, úgy, hogy a taxi majdnem keresztbe állt meg az úton. A sofőr kiká­szálódott a kocsiból. — Valami baj van. Leállt a motor... Szálljon le ön is, együtt jobban boldogulunk. — Fontoskodva vizsgálhatta a motort, majd odaszóit az utasának: — Álljon, egy kissé hát­rább, két három méterre. Én visszaülök, megindítom a motort, figyelje majd, hogy forog-e a hátsó kerék? Beült a volán mellé, és csak úgy félvállról kiszólt az ablakon: — Tudja-e, hogy ki va­gyok én? Az utas meglepődött. — Nem én! — Hát én is kocsordi va­gyok. A Balázs gyéréit. Ba­lázs János — és tréfásan hunyorított á szemével. — Maga a Balázs, a Jan­csi? — vidult fel a másik. — Hát ez nagyszerű, hogy így összetalálkoztunk. Micso­da szerencse...! — Lehet, hogy magának szerencse. Nekünk azonban van egy kis elszámolni va­lónk. Sejti, ügye, hogy mi? Egy barna bögrét vettem egyszer magától hitelbe. Varga Imre elvigyorogta magát. — Nahát, ez igaz, milyen jó az emlékezete. — Jó bizony. Idehallgas- son, Varga úr. A barna' bög­re ára pontosan annyi, mint amennyit idáig az óra mutat, így hát kvittek volnánk. De ami hátra van az útból, azt a hat-hét kilométert, most már a saját lábán fogja megtenni. Jó éjszakát! . Beindította a motort, s ms*í tuSote ywasajaki a taxi. hegy látható magassága 80 méter, a víz alatti része 300 —360 méter! A jéghegyek még ma is sok zavart okoznak a hajó­forgalomban, annak ellené­re, hogy rádiólokátorokkal már ki lehet mutatni köze­li jelenlétüket. Állandó meg­figyelés alatt kell tartani mozgásukat, a velük törté­nő végleges „leszámolást” azonban máig sem sikerült megoldani. Kísérleteztek már bombázásukkal, tüzér­ségi lövedékekkel való „fel­aprításukkal”, felolvasztá­suk meggyorsításával stb. —* eredménytelenül. Egy fran­cia tudós javaslata alapján most azt kísérlik meg, hogy repülőgépről különleges, a jégtestbe befúródó, időzítve felrobbantható torpedókat juttassanak minden egyes veszélyes jéghegybe. Nem kevésbé érdekes az a javaslat, amely azt ajánlja, hogy a hatalmas jéghegye­ket, amelyek csaknem telje­sen sómentes vízből állnak, vontatóhajók közelítsék meg, „fogják pórázra” és szállítsák olyan part menti vidékekre, ahol gondot okoz az ivóvíz­ellátás, az édesvíz biztosítá­sa. Alkalmas módon elhatá­rolva a jéghegyet a tenger­víztől, olvadáskor így vi­szonylag tiszta ivóvizet le­hetne nyerni, nagy mennyi­ségben. A természetes folya­mat — az ún. kifagyás — révén sótalanodott tengervíz tehát nagy hasznára lehetne az emberiségnek. Közlekedés a „jég hátán” A második világháborúban Leningrad hős védői sokat köszönhettek a jégnek, ami­kor a Ladoga-tó vastag jég­páncélján utánpótlási vona­lat létesíthettek. Finnország tavakkal sűrűn borított vi­dékein az országúinak szer­ves részei azok az átkelőha­jók (kompok), amelyek a hidakat pótolják (ki győzne annyi hidat építeni!). Az év hat hónapjában nincs szük­ség a vízi járművekre; a gépjárművek a tavak vas-* tag jégtakaróján folytatják útjukat egyik partról a má­sikra. A modern technika nem mindig örül a jégnek. Az elektromos légvezetékek, te­lefondrótok gyakran lesza­kadnak a ^'ájuk rakódott „jéghurkák” súlya alatt. Az antennákat, parabolaemyő- ket beborító jégréteg is sok gondot okoz a szakemberek­nek. Ugyanakkor mások a víz megfagyasztásának sza­bályozott, irányított meneté­vel hatalmas sziklákat re- pesztenek szét, vízbetörése­ket akadályoznak meg az alagútépítéseknél, vagy ép­pen élelmiszereket mentenek meg a romlástól. Így alakult ki idők folyamán az „ezer­arcú” jég sokfajta haszna és kártétele. 1078, docembar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents