Népújság, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-17 / 295. szám
•oki A TANÍTÓNŐ Bródy Sándor színműve az egri Gárdonyi Géza Színházban r Nem lenne bölcs dolog most, az egri bemutató ürügyén a részletező kritika módszerével boncolni Bródy Sándor 1908-ban írt színművét. Nem lenne az, mert a színmű születése óta nemcsak több mint hat évtized telt él, de megváltozott közben a világ, maga a társadalom is. Az élet színpadáról letűntek azok a hatalmasságok, akik ellen Bródy hadakozik, s akik éllen szuggesz- tív erejű drámájával harcba hívta a közönséget is. Bölcsen és pontosan fogalmaz Bródy, amikor azt írja: „Még nincs itt az új erkölcs, még a régi szerint vergődünk...” S közben A tanítónőben felmutatja az új erkölcs képviselőjét, Flórát, aki egyformán jól vizsgázik tisztességből, hivatástudatból és bátorságból is. Éppen ezért Flóra alakja íveli át az időt, ő köti össze Bródy korát napjainkkal. A bátor tanítónő igazsága a mi igazságunk is. Ez az egy körülmény is elegendő lenne a dráma felújítására, de tegyük még hozzá: Bródy Sándor kiválóan érzi és érti is a. színpadot, A tanítónő remekül szerkesztett dráma, amely jobbnál jobb szerepe- kiét kínál. S ha. mindezekhez még azt is hozzávesszük, hogy a szerző Eger szülötte, nagyon is indokolt a dráma felújítása. A bemutatóra tehát számos magyarázatot találunk. Más kérdés azt vizsgálni: mit ad a ma közönségének A tanítónő? Ezekkel a gondolatokkal viaskodott a rendező, Jutka László is, aki elismerésre méltó szándékkal kerülte a kialakult sablonokat, b kereste a dráma öröle, emberi igazságait. A forró sikerből ítélve meg is találta. A tanítónő figyelemre méltó, újszerű élőadás. S mint ilyen, helyenként vitatható is. Elsősorban Flóra és ifj. Nagy alakjára gondolok. A rendező láthatóan a ma közönségéhez alkalmazkodó, mondhatnám, modern előadást akart produkálni. Valóban friss, sőt fiatalos ez a produkció. Csakhogy a rendezői szándék kissé felborította a színpadi egyensúlyt. Ném azt kifogásolom, hogy a megszokott nagy darab ifj. «Nagy, a téUvér falu „bikája” helyett most egy fiús termetű művész, a tehetséges Harkányi János . jelent meg az „ifj.” pairasztnüllio- mos képében, de azt igen, hogy ez a fiatal színész intellektuális játékával, megjelenésével nem. tudta elhitetni Bródy szövegét. Nevezetesen azt, hogy retteg tőle az egész falu, hogy kézben tartja a szölgabirót, apját, ■ anyját, s egész környezetét. Márpedig, ha ez az erő és akarat nem meggyőző, akkor Flórának sincs komoly ellenfele a színpadon. Más .oldalról közelítve ezt a rendezői elképzelést, viszont meg kell jegyezni, való igaz. hogy ez a finomabb, romantikusabb ifj. Nagy már sokkal hihetőbben per- zselődik meg Flóra szépségének és tisztességének kereszttüzében, A címszereplő rendezői értelmezése is vitára késztet Tudom, Bródyt gyakran illették a „bátor”, a .álarcos” jelzővel. Amit A tanítónőben megfogalmaz, azt bizonyos naivitással, de nagyon komolyan gondolta. Flórája becsületes, tisztességes ember, aki ösztönösen megérez bizonyos társadalmi igazságtalanságokat és azt ki is mondja, de nem tudatos forradalmár. Dehogyis az! legfeljebb — s <3z sem kévé®! — progresszív polgár és abban. is nő! Az egri előadás Flórája nagyon tehetséges játékkal bár, de valamiféle konzekvens forradalmár típushoz közeledett. A rendezésről szólva meg kell még jegyezni azt is, hogy számos egységbe fogott jó alakítást láthattunk és azt is, hogy különösen tetszett a második felvonás. Flórát, a tanítónőt Balogh Zsuzsa alakította nagyon tehetségese». Játéka erkölcsi magaslatra emelte a Isis tanítónő alakját, bár szembeállása a világgal, a hatalmasságokkal túlságosan erőssé, mint fentebb mái- említettem, tudatossá sikerült. Az iskolajelenetben emlékezetes pillanatai voltak, de egyszerű eszközökkel, jól oldotta meg a lánykérés nagy jelenetét is. Harkányi Jánosról, ?fj. Nagy alakítójáról mór szóltam, Itt még azt teszem hozzá, hogy helyenként meggyőző volt, a szerelmes fiatalembert jól eljátszotta, a szerelmi zsarnok figurája azonban már nem fedi az ő egyéniségét. Üreg Nagyról mindent <4- hfttem, amit a drámában mondanak róla. Somló Ferenc ismékbe szabott alakulásában együtt jelent meg a kegyúr gőgje, a kupec fondorlata és az apa aggódása, Somló most is és ismét remeikül játszott Hamvay Lucy nagyasszonyának nem sok szöveg: jutott inkább megjelenésével, gesztusaival hozta a félelmetes figurát Füzessy Ottó jó fellépésű, uram-bátyámos szolgabírója telitalálat. Tetszett Csiszár András rideg számító ikáp- lánja és Csapó János bölcs, emberséges főura is. A kánr torűdsasszony szerepében fiatal színésznő mutatkozott be— Antal Anetta, aid sók színnél formálta meg szerepét, felvillantva benne a falusi kisasszony ragaszkodó szerelmét, barátságát és butaságát is. Különös örömmel írok Varga Gyuláról, aki annyi hosszú év után most ismét prózában bizonyította színészi tehetségét Félszeg tanítójában együtt' volt a szerelem, a lázadás, egy jó adag keserűség és a röpke hit az eljövendő jobb világban. A népes szereplőgárdából Gyarmat hy Ferenc ízies postását kell még kiemelni. A sűlyosriak tetsző díszleteket Gergely István tervez te. Színpadképei szinte ránehezedtek az emberekre, a szereplőkre, ezzel is jelezve valamit a kor nyomasztó atmoszférájából. A ruhákat Hruby Mária tervezte. A premieren forró sikert aratott A tanítónő. Ez isigazolja, Bródyt játszani kell. Játszani még akkor is, ha érezzük, tudjuk, bizony — és szerencsére! — elhaladt az idő... / Márkusz László Űt a bizalomig Négyszemközt egy türelmetlennel Kálban született Csak tanulni ment el, — felsőfokú mezőgazdasági technikumot végzett — s haza- 1 jött a szűkebb pátriába. Az üzemgazdász társadalmi funkcióit felsorolni nem egyszerű: munkásőr, titkára a KlSZ-csúcsvezetőség- nek, AFÉSZ-igazgátósági tag, volt az Ifjúsági Magazin társadalmi szerkesztő bizottságának tagja. A közelmúltban választották, huszonhat évesen, a párt- szervezet csúcsvezetőségének tagjává. Különös ismertetőjele a közéleti aktivitás. Türelmetlen ember: mindig a jobb útjait kutatja... — Honnan falsad ez az agilitás? látom tekintetén, hogy meglepte kérdésem. — Nem tudok más lenni. Még az iskolapadban rögződött belém, hogy keressem a . szavak mögött a valódi tartalmat. Bármivel bíztak meg, így értelmeztem. Falun nehezebb. — Épp azért kell az aktivitás. Magától nem mozdul a világ: nem kell túlzóknak lennünk, a kevésnél kell kezdeni. A semmiből, ha csak lsét centit léptünk előre, az is valami. Csakhogy ehhez nemcsak beszélni, h anem tenni is kell. ★ — Hogyan lett KlSZ-tit- kár? — Még a szervezeti élet sem ment: a taggyűlések elmaradtak, a tagdíjfizetés is probléma volt. Megválasztottak, remélve, hogy sikerül majd rendbehoznom mindent. Tudtam, hogy nem lesz könnyű, mégis vállaltam, mert bíztak bennem. — A módszerek? — Életszerű vitákat szerveztem, ! vezettem. A fiatalság mindennapi gondjairól beszéltünk, nem csak úgy általában, hanem káli vonatkozásban. Lassan-lassan, de egyre többen jöttek. — Vidékiként lett az . IM szerkesztő bizottsági tagja? — Egy ankétot rendeztünk, ahol jelen volt a lap egyik rovatvezetője. Parázs vitába keveredtünk. Egy hét múltán levelet kaptam a szerkesztőségből, értesítettek, hogy a társadalmi szerkesztő bizottság tagjává választottak. 'A vidéket ketten képviseltük ai országból.-- ötletei, javaslatai? — Havonta egyszer jártam Pestre, kedveltem a vitát nem tartózkodtam a bírálatiól. Nagyobb teret kértem . vidéki fiatalság problémái, nak, bizonygattam a Pest- centrikusságot. Akkor már ÁFÉSZ-igaz- gatósági tag volt. Ott sen ülte szótlanul végig az üléseket. Sürgette, hogy legyen ÁBC-áruház, vas-műszaki é: tejbolt. Hallgattak érveire. ★ Nemegyszer nógatták barátai. Hagyd, túl sok ez a megbízatás. Mi az a havi 2500? Szabad idődben többéi kereshetnél hozzá! Nem tudták meggyőzni, még akkor sem. ha olykor érezte, hogy agilitását nem mindig jutalmazzák elismeréssel. Munkahelyén sokallták az értekezleteket, továbbképzéseket. Nem habozott: évi tizenhat nap szabadságából áldozott, zsugorította a jogos pihenés' napjait. — Nem könnyű a falun pezsgő KISZ-életet teremteni. Bezzeg, ha a mezőgazdaságban is megoldható lenne « kétműszakos beosztás! ★ Noha tisztelik agilitását, mégsem az elismerésért dolgozik: szenvedélyből közéletit Ehhez még egy szimpatikus vonás tárul: a sokoldalúság. Érdekli az irodalom, a fotózás és a közgazdaságtudomány. A televíziós vetélkedő során — a társadalomtudományi szekcióban — az első huszonöt közé került. Bízik abban, hogy legközelebb jobban sikerül. Barátait, fiatal ismerőseit mindegyre hasznos időtöltésre agitálja. Nem is eredménytelenül, hiszen olyan ember, aki nem ismeri az unalmat, s precízen gazdálkodik szabad ide- ■ jével. Az életízű vitákat kedveli, borzong az elméleti csű- rús-csavarástól. Közéleti hangosságú fiatalságért kardoskodik, hiszen csak ez a gárda lehet stafétaváltó: — A gondolat falun is úgy szárnyal, mint városon. Csak kissé nagyobb kezdősebességet kell adni neki. A Gestapo bűnfetőexpedíciőjának kudarca Az íntriícus és törtető Mei- singer módot keresett arra ss, hogy kompromittálja magát Walter Sehellemberget, az SÍD vezetőjét, Himmler egyik legközelebbi munkatársát. Mielőtt azonban még sikerült volna vádat emelnie Schellenberg ellen, ez vastag dossziét juttatott el Himm- lerhez Meisinger viselt dolgairól. Himmler feldühödött, és parancsot adott, hogy Meisengert állítsák bíróság elé, az ügybe azonban beavatkozott Heidrich, szem előtt tartva azt a tényt, hogy Meisinger túl sokat tud. Bírósági tárgyalást nem tartottak de az sem lett volna jó, ha Meisingert Németországban hagyják. Ezért úgy döntöttek, hogy Japánba küldik a. Gestapo meghatalmazott képviselőjeként, Így lett Meisinger a német politikai rendőrség japán képviseletének főnöke. Azt hihetnénk talán, hogy egy ilyen ember nagy veQHmim, USOS, december IX. csütör tök szélyt jelentett a szovjet hírszerző szolgálatra. Songénak azonban sikerült eloszlatni Meisinger gyanakvását, és felhasználnia őt is hírszerző munkájában. Amikor a japánok tudomást szereztek az összes kellemetlen titkokról, a németek kénytelenek voltok sürgős intézkedéseket tenni, hogy visszanyerjék a távol-keleti szövetségesük bizalmát. A dolog nagyon sürgős volt, mert a keleti fronton a helyzet aggasztóra fordult, s most már világosan látszott, hogy a villámháború nem sikerült, tehát a Szovjetunió távol-keleti határain megnyitandó front megkönnyíthette volna a németek helyzetét Berlinben ezért úgy döntöttek, hogy a Gestapo embereinek egy csoportját sürgősen Japánba küldik, hogy példásan megbüntesse a vétkeseket a nagykövetségen. Ez azonban nehéz feladat volt, mert Németországot és Japánt ellenséges országok választották el egymástól, s abban az időben még nem voltak olyan repülőgépek, amelyek ezt a távolságot egyhuzamban, leszállás nélkül meg tudták volna tenni. Nem volt más hátra, mint mélyen bent, a szovjet területen egy kis repülőteret Fér tesíteni, amelyen a repülőgép üzemanyagot vehet fel. A Balhas-tó partján 1942. február 15-e a Bal- has-tó partján. A nyugati part alig látszik a sötétségben. Csak az északi irányból rohamozó hóvihar szüneteiben rajzolódnak M a körvonalak. A kis hajó a lapos uszállyal óvatosan kerüli meg a Kosz-Agacs félszigetet. Be kell jutnia a Tas- Aral nevű kis sziget mögötti öbölbe. Ott viszonylagos szélcsend van, a partra szállást tehát aránylag könnyen el lehet végezni. Embereket, anyagot és három szamarat kell partra tennie — a szamarakra azért van szükség, hogy a tartalék élelmiszert, a lőszert, a rádióleadókat és egyéb felszerelést szállítsák, Szerafim Markin őrnagy, a szovjet kémelhárító operatív csoportjának főnöke a hajóskapitány mellett áll a fedélzeten és szemét erőltetve fürkészi a partot. Fárasztó volt három napon át hajóznia a homoksivatagok és kopár hegyek között húzódó 600 kilométer hosszú tavon. Most már végre ennek is vége. ' ’ Néhány ember gumicsónakba ül és a partra evez. Mindjárt ki is húzzák az uszályt:. Még egy teljes órájuk van hátra a pirkadatig. Addigra be is fejezték az uszály kirakását, a hajó pedig az üres uszállyal együtt beleveszett az áthatolhatatlan sötétségbe. Az emberek rhagukra maradtok a jeges széltől korbácsolt barátságtalan parton. A beavatotton szemlélő azt hinné, hogy mindezek az emberek — tizenegy válogatott, kipróbált legény — egyszerű halászok, akik halászatra készülődnek. S a csoportban valóban volt is egy kazahsztáni halász, aki úgy ismerte a partot, mint a saját tenyerét. A hajnal pír lassan tört át a hófelhők vastag gomolyain, amikor a csoport a fel- málházott szamarakkal megindult egy halászkunyhó felé. A térképről ítélve a kunyhó a partraszállás helyétől délre van. És valóban, kisvártatva meg is találták az agyagkunyhót, amelyben halászok laknak, amikor kijönnek a tóra. Miközben a kunyhóban a teafőzőt melegítették, Márkin a térképet tanulmányozta. A gyűrűszerűén vonuló part menti dombok mögött egy legelő terült el — a pásztorok nyárt tanyája. Távolabb, .néhány száz kilométerre feküdt az a terület, amelyről a szó szoros értelmében semmit sem tudtak. A térképrajzolók csak any- nyit tehettek, hogy a fehér foltokra itt-ott ráírták: felderítetlen terület. tFolytatjuk.) Varga Gyula nem vall« ja magát extra embernek, útja a bizalomig, törés- mentes pálya. Nem véletlen választották a pártszervezet csúcs- vezetőségének tagjává. Számítanak agilitására. A bizalomért nem akar adós maradni... Pécsi István Kis könyv — az ajándékozásról A román—magyar könyv- kiadási megállapodás keretében, a Natura .könyvkiadó a napokban jelentette meg magyar nyelven Sanda Faur As ajándékozás művészete című könyvét. A kis alakú könyvecske aligha jelenhetett volna meg jobb időpontban, hiszen karácson^ előtt mindenkinek gondot okoz, hogy kinek mit ajándékozzon, s kinek mit illik ajándékozni. Sanda Faur ehhez nyújt hasznos tanácsokat, bemutatja, hogy mit érdemes és hasznos ajándékozni a különböző korban lévő gyermekeknek, a család tagjainak, az ismerősöknek. .Mindezt rendkívül érdekes, olvasmányos stílusban, közben egy kis görbe tükröt tártva is elénk, amiről a fejezetcímek is árulkodnak. Megtalálható ugyanis a könyvben, hogy mit nyújtsunk át a jó háziasszonynak, a kicsit kacér nőnek, a kissé hanyag nőnek, a gyerekes, elkényeztetett * nőnek, vagy például az élhetetlen férfinak, a fösvénynek, vagy éppen az érzelmes családfőnek. Ahogy a szerző kifejti: az ajándékozás művészet s ehhez a művészethez nyújt segítséget e könyvecske. _
