Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

DÍVÁT Kis fekete ruhák Nálunk ugyanúgy, mint Pán.zsban és világszerte, a legújabb divatban is, fontos jzerepet kapnak öltözködé­sünkben az úgynevezett kis fekete ruhák. Ezek alapanya­ga lehet szövet, jersey, jacquard-brokát és zsorzsett gyapjúból, vagy selyemből. Lényeges jellemzője lett, hogy nem fénylik, legfeljebb a díszítő: kisebb gyöngyö- zés. vagy divatókszer csillog rajta. Az ilyen típusú ruha nagyon jól kihasználható, mert délutántól szinte bár­milyen alkalomra, színházba, koncertre is megfelel-, ter­mészetesen a hozzá jól illő kiegészí tőkkel. Az antilop- vagy lakkci­pő és a fekete harisnya az idén a midi hosszúságú fe-. kete ruháknak a fő kiegészí­tője, de egyes vékony, telje­sen lábhoz simuló csizmák is megengedhetők hozzá. Érde­kessége még a kis fekete ruhának, hogy egyszerűbb formában, nappalra is visel­hető, például a fekete-fehér tweed-, vagy kockás kabát­hoz, ez esetben bőrövvel és angolos divatékszerekkel hordhatjuk. A kis fekete szövetruha ma divatosan midi hosszú, amely pontosan a tértől a lábikra közepéig olyan hosz- szúsággal készülhet, amely a legjobban áll viselőjének. Rajzainkon olyan megol­dásokat is bemutatunk, ame­lyek alakíthatók régi mini ruhákból, hiszen a nemzet­közi divat is, ma már min­denki részére a midi hosszú­ságot ajánlja. Nádor Vera Rajzaláírások 1. Fekete jacquard-selyem- ből készült, asszimetrikusan gombolódó ruha, a derékré­szen széles, övszerű betéttel, a felső rész féloldalasán re­dőzött. Szoknyarésze átme­nő«, de nyitott. Hozzá színes muszlinstólát vagy kendőt viselhetünk, alkalomszerűen. 2. Fekete szövetből készült ruha, amely nappalra is megfelelő. Nyakán és derék­részén a beállított övvonaloo tűzés díszítés van. Ez a ru­ha alkalmas alakításra, csi­nos, ha a kézelőjét fehér vagy fekete selyemből ké­szítjük. 3- as modellünk élöl deré­kig fűzött. A fűzőpánt lehet bőrből, vagy fémszálas jer- seyből. A ruha szoknyairésze sréből szabott, úgy, hogy csí­pőig testhez simuló. Az ujján is megismételhetjük a fűzés­díszt. Hosszú nyakú nőknek ajánljuk divatékszenként a fém nyakörvet ehhez a ruhá­hoz. 4- es modellünk régi fekete ruhából alakítható, oly mó­don, hogy készítünk egy bé­lelt fekete jacquardselyem mellényt, amely a ruha hosz- száig ér és ugyanezen anyag­ból a derékon széles betét­részt toldurak „be a ruhába. Az öv lehet a ruha saját anyagából, ékszercsattal. A mellény nemcsak nappalra, hanem estére is divatos a rajzunkon ábrázolt formá­ban. Ehhez a megoldáshoz jól illik a toliból készült tokká lap. Szakmunkástanuló a családban M agyarországon az álta­lános iskola elvégzése után évente csaknem 50 szá­zalékkal többen mennek szakmunkástanulónak, mint középiskolásnak. S mégis: egész pedagógiánk, nevelési propagandánk keveset foglal­kozik a fizikai munkát vá­lasztó fiatalok nevelési prob­lémáival. Oka ennek elsősor­ban a szakmunkásképzés tu­dományosan megalapozott is­kolai és otthoni pedagógiá­jának viszonylagos kidolgo­zatlansága. S még egy: élet­korban hiába azonosak ezek a fiatalok a középiskolások­kal, olyannyira eltér munka- és életrendjük, valamint ne­velési hagyományuk a gim­nazistákétól és a szakközép- iskolásokétól, hogy a közép- iskolások körében szerzett pedagógiai tapasztal: tokát csak óvatosan lehet itt hasznosítani. Lényeges kü­lönbség például, hogy amíg a középiskolások a hét hat napján ugyanabba az iskolá­ba járnak, a szakmunkásta­nulók idejük egy részét az iskolában, más részét pedig a munkapad mellett töltik, — tehát különböző nevelési ha­tás éri őket. S ráadásul a Re 3Ca rá es ű n ij iq elkészül Hcrgo't sapka és sál Vastagabb szálú, három kü- lünböző színű (a minta fe­hér, szürke és fekete) Acril fonálból 4—5-ös tűvel, rövid­pálcával és szoros szemmel horgoljuk. A sapkát a fehér fonállal kezdjük 18—20 cm fejmagasságot számítva a megfelelő számú láncszem­mel. Munkánlcat a fejtetös résznél a szűkítésre, a sor­kezdésnél és -végzésnél, mint­egy 6—8 szemet szoros szem­mel és i*t pmi lseivel . láncszemmel fordulunk. A többi szemeket egjráhajtásos pálcával horgoljuk és 3 lánc­szemmel fordulunk. 3—3 sort horgolunk az egyes színekből és kétszer ismételünk. Ha kész vagyunk, a bal oldalon szoros szemmel összehorgol­juk. A homlokhoz eső részt, 2 soron, sötét színű fonállal, rövidpálcával horgoljuk kö­rül. A fejtetős részt össze- vnrrt.,j. összehúzzuk és pom- ponnal díszít­jük. A sálat 120 cm hosszúra horgoljuk. Kél végén 32—32 cm-es darabot mindig egyrá- hajtásos pálcá­val horgolunk, míg a középső 56 cm-es részt rövidpálcával vagy szoros szemmel hor­goljuk. A minta szerint a két szélén 3—3 sor fehér, azután 3 sor szürke és 3 sor fekete fo­nállal horgolt. A sál két vé­gét rojttal dí­szíthetjük. (Szegedynéi Horgolt női pulóver Á ragián szabású pulóvert vastag szálú fonálból, két­lábas rövidpálcákkal horgol­juk. Az első sor a kezdő láncszemekre horgolt rövid­pálcákból áll. A minta leírása: A horgolótűt beszúrjuk az első láncszembe, áthúzzuk a szálat, beszúrunk a második szembe, áthúzzuk a szálat és a tűn keletkezett 3 hurkon egyszerre áthúzzuk, majd 1 láncszem. Ezt ismételjük a sor végéig azzal, hogy a rö­vidpálcák kezdő lábát min­dig ugyanabba a szembe öltjük, amelyben az előzőt végeztük. A további sorokban a pál­cák lábait mindig a két pálca közötti egy láncszembe ölt­jük. A kész pulóver alját, ujját és nyakát egy sor szoros ízemmel fejezzük be. F. I? LAKTATÓ EGYTÁLÉTELEK Ősszel és télen valamivel több kalóriára van szüksége a szervezetnek. Laktató egy­tálételekkel is, ha kevés édességgel és egy-egy tá­nyérka befőttel megtoldjuk, teljes értékű étrendet tálal­hatunk. HÚSOS BURGONYAGOMBÓC PÖRKÖLTLÉBEN 60 deka sertéscombot meg­mosunk, megdarálunk, egy beáztatott, kinyomott zsem­lével, egy egész sojással, kés­hegynyi törött borssal, kevés sóval gyúrjuk össze. Közben a kuktában egy kiló burgo­nyát hajában megfőzünk (a forrástól számított 20 per­cen keresztül), majd leszűr­jük, meghámozzuk és burgo- nyanyomón áttörjük. Egy to­jással, sóval és annyi liszt­tel, amennyit felvesz (egy kiló burgonyához kb. 20 de­ka liszt szükséges) gyúrjuk össze, hogy közepes kemény­ségű masszát kapjunk. Majd sózzuk, kigyúrjuk és körül­belül 7 cm átmérőjű kockák­ra vágjuk. A kockákat hús­sal töltjük meg és gombócot formálunk belőle. Lobogó, forró vízben kifőzzük. A ma­radék húsból is gombócokat készítünk, ezt forró zsírban apróra vágott és megpirított vöröshagymás, pirospapri­kás, kevés vízzel feleresztett lébe rakjuk. Jó, ha hozzá­adunk egy kávéskanál lecsót is. Amikor a burgonyagom­bócok megfőttek, szűrőka­nállal kiszedjük és ezeket is a lébe rakjuk. Mintegy 10— 15 percen keresztül a papri­kás lében pároljuk. Tálalás előtt 2 deci tejföllel kever­jük el. IIÜSOS DERELYE Fél kiló lisztből három egész tojással és sóval ke­mény tésztát gyúrunk. Haj­szálvékonyra nyújtjuk és kb. 6 cm átmérőjű kockákra vágjuk. 60 deka sertés-, vagy borjúhúst megclarálunk, két kanál zsíron reszelt vörös­hagymát pirítunk, majd megpirítjuk benne — gyak­ran kevergetve — a darált húst is és megsózzuk. A húst kihűtjük, törött borssal, re­szelt szerecsendióval ízesít­jük és a tésztakockákat gaz­dagon megtöltjük vele. A tésztát ezután háromszög­ben derelyeíormájúra ösz- szehajtjuk és a széleit jól lenyomkodjuk, hogy a tölte­lék ki ne főhessen belőle. Utána lobogó forró, sós víz­ben kifőzzük. Amikor meg­puhult, szűrőkanállal kiszed­jük és még melegen 5 dgk vajjal keverjük össze, majd kivajazott tepsibe, vagy tűz­álló tálba lerakjuk, 2 deci tejföllel meglocsoljuk és meghintjük 2 dkg reszelt sajttal. A sütőben rózsaszí­nűre sütjük. Ha melegítjük, öntözzük meg egy kis friss tejföllel és úgy melegítsük fel a sütőben. Török Júlia családban is más a helyük, mint a középiskolásoknak. Ä szakmunkástanulóknak viszonylag nagy önál­lóságuk van otthon. Ók már félig a pénzkeresők közé szá­mítanak, márpedig a kereső- képesség a munkáscsaládok­ban hagyományosan a fel­nőttség jele. Tehát megkezd­hetik gyakorolni mindazokat a jogokat, amelyek a felnőt­teknek kijárnak. Vélemé­nyük lehet családi dolgok­ban, zsebpénzük van, nem kell elszámolniok minden percükkel, kevésbé szigorúak velük szemben a tanulásban, szabadabbak a barátok meg­választásában. Mindez más körülményeket, s más lehe­tőségeket jelent a nevelés­ben. Rendkívül nagy nevelő­erő rejlik például a szakmunkástanulók családon belüli nagyobb önállóságá­ban, hiszen ezzel olyan gya­korlóteret kaphatnak egyéni­ségük, kezdeményezőkészsé­gük kibontásához, amellyel az általában sokkal szigo­rúbb szülői irányítás alatt álló középiskolások nem na­gyon rendelkeznek. A szülői'' háztól való függésük lazulá-| sa azonban nem automatiku­san hoz többletet a nevelés­ben. • Csak akkor jelent pluszt, ha a szülőkből segí­tőtárs, jó értelemben vett partner válik. . Olyan, aki meggyőző igazságával, példá­jával irányítani tudja az ön­állósuló fiatalt is. Mert jó néhány vonatko­zásban változtatni is kellene a szakmunkástanulók köré­ben ma uralkodó felfogáson. Általános tapasztalat példá­ul. hogy könnyelműbben ve­szik a tanulást, viszonylag kevés szakmai és értékes szépirodalmi könyvet olvas­nak, nem nagyon járnak színházba, múzeumba, kiál­lításra. Ebben persze hibás az általános iskolai oktatás- nevelés is, mert nem kelti fel ezek iránt a tartós érdek­lődést. de hibás az a szülői felfogás is, miszerint az ál­talános iskola elvégzésével tulajdonképpen befejeződik a rendszeres tanulás, és a szakmunkásképzés ennek be­tetőzéseként csupán a szak­mára való felkészítést jelen­ti. A valóságban a szabad idő növekedésével és a tech­nika fejlődésével mindin­kább elavul ez a hagyomá­nyos szemlélet. Egyrészt ugyanis tudomásul kell ven­ni. hogy a termelés gyors változásaival az iskola nyúj­totta szakmai ismeretek nem lesznek elégségesek egy élet­re; másrészt pedig társadal­mi érdek a művelt, sokirá­nyú tájékozottságot mutató fiatal munkások kinevelése. Sőt, saját érdekük is, hiszen már ma is feltétele a terme­lésben való helytállásnak, s mindenféle előlépésnek az általános műveltség és a szakmai tudás. Ezért okos dolog, ha olyan hangulat alakul ki a családban, amely a tanulás és a művelődés fontosságát erősíti. Ä szakmunkástanulók speciális körülményeit okosan kell kihasználni, ne­velésük javára fordítani. S ez éppúgy vonatkozik a fize- tésükre-zsebpénzükie, mint a szórakozásukra,' kimaradá­sukra, batáti körük megvá­lasztására. Amennyire rossz lenne a szakmunkástanulókat továbbra is kisdiákként ke­zelni a családban, olyannyi­ra hiba volna mindent telje­sen rájuk hagyni A szakmát tanuló fiatalok éppúgy tag­jai a családnak, mint a test­vérek, vagy a szülők — tehát nekik sem csupán jogaik,, hanem kötelességeik is van­nak. Helyes például, ha na­gyobb szabadságot kapnak ösztöndíjuk-fizetésük fel- használásában, de mindenkor legyenek tekintettel az egész család anyagi helyzetére: természetesnek kell venni, hogy szélesedik az a kör, amelyből barátokat választa­nak, de ez nem jelenthet számukra felelőtlenséget; szórakozásuk is változik, ám törekedniök kell szabad ide­jük ízléses, tartalmas eltöl­tésébe. Ä szakmunkástanulók né­mileg előbb kerülnek közel a felnőttséghez, hiszen amikor a középiskolások még utolsó évesek, ők már felsza­badult szakmunkások. Ez a körülmény pedig nem ki­sebb. hanem nagvobb fele­lősséget ró a szülőkre. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy a munkáscsaládokban a szak­munkástanulók nevelésében kialakult hagyományokat nem ártana korszerűsíteni, hiszen a világ, s benne a termelés színvonala és a fia­talok helyzete, környezete jelentősen megváltozott afcó- ta, amikor a szülők még ma­guk is gyerekek voltak. Mind kevésbé lehet a szülőknek saját egykori tapasztalataik alapján nevelniük. Ezt ezer­szer elmondták a szakembe­rek a gyerekkorra és a kö­zépiskolásokra vonatkoztatva — itt az ideje, hogy a szak­munkástanulók- nevelésében is megszívleljék ezt az igaz­ságot. A módszereket tekint­ve azonban több segítséget kellene kapniuk a szülők­nek a neveléstudománvtól. Tóth László A családok többségénél a reggeli vajas vagy zsíros ke­nyér zsemlye, dzsem. Évről évre, minden reggel, egy­formán. Eltekintve attól, hogy nincs unalmasabb, egyhan­gúbb valami, mint ez a reg­geli, nem veszik figyelembe azt sem, hogy a reggeli — fontos energiaszolgáltatás a szervezetnek. Egyetlen autós sem kockáztatná meg, hogy a tankba reggel csak néhány liter benzint töltsön, amikor délig pár száz kilométeres utat szándékozik megtenni. A vezető maga viszont talán alig vesz magához annyi ka­lóriát, amennyi az első óra szükségletét kielégíti. Ami a felnőtteknél „csak” az egészségre ártalmas ha­nyagság, az a gyermekeknél sokszor nehezen jóvátehető kár okozója lehet. Különö­sen iskolás gyermekeknek van szükségük nemes tápér­tékű anyagokból álló ener- Siafoi-rásra. Nem elsősorban Az iskola — •V a reggelivel kezdődik a kalória mennyisége a fon­tos. De a szellemi koncent­ráció, amire az oktatás alatt nagy szükség van, megköve­tel egy tartalmas reggelit, amelyben sok vitamin, ás­ványi anyag és fehérje van. A hagyományos reggeli he­lyett az iskolás gyermekeket hozzá kell szoktatni a ke­nyérre tehető, más, sokkal értékesebb eledelre, amely főképpen állati fehérjéből all. (Ilyen a sajt, a kolbász, a sonka stb.). A gyermekek talán még a felnőtteknél is jobban élvezik az ilyen ko­moly reggelit. Az is elég gyakori, hogy a gyermek reggeli nélkül megy az iskolába. Az'anyák pénzt adnak nekik kalácsra vagy' csokoládéra. A felelősségtu­dat ilyen hiánya, vagy eset­leg kényelemszeretet, veszé­lyes a gyermek számára. Az iskolás gyermek teljes értékű táplálkozásához nem elég az otthoni, nyugodt lég­körben elfogyasztott, jó táp- érték-összeállítású reggeli, hanem szüksége van az isko­lában elfogvasztott tízóraira is. Egy felvágott.as szendvics, sajt, némi gyümölcs vagy zöldségféle újra feltölti az energiakészletet. Azonban ennél a második reggelinél is óvakodjunk az egyhangú­ságtól. Kísérletek bizonyít­ják, hogy a gyermekek álta­lában jobban szeretik a sö- tétebb kenyeret, s nem igen' kíván iák délelőtt az édessé­get. A kenőmájas az alma és a paradicsom, zöldpaprika rendkívül népszerű tízórai. E. E.

Next

/
Thumbnails
Contents