Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-13 / 266. szám

KOSSUTH 8.20 Síimf. zene. 10.03 Nyitnikék. 10.1') Édes anyanyelvűnk. * lu.45 Nóták. 11.00 Hangos levél. 11.10 Operarészielck. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene. 13.13 Népi zene. 13.50 Termőre fordulóban. 14.00 Róka Móka Bábszínháza. 14.25 Iskolarádió. 15.10 Beethoven-szonáták. 15.45 Reng már a löld, =8 kantáta. 16.05 Falusi délután. 17.20 Gigli énekel. 17.55 Mikrofórum. 18.10 Fúvósművek. 18.17 Láttuk, hallottuk. 18.37 Népi zene. 19.25 16 megye vetélkedője. 21.40 Szórakoztató zene. 22.20 Kubai útijegyzet. 22.30 Szirnf. hangverseny. 23.36 Könnyűzene. PETŐFI 8.05 Operettrészletek. 9.10 Ezeregy délelőtt. 11.45 Elbeszélés. 12.00 Brahms-művek. 13.03 Szimfonikus táncok. Mindenki kedvére kettőtől — halig... 18.10 A népdalról. 18.30 LcmczgyűjtőK húszperce. 18 50 Jegyzet. 19.00 Táncdalok. 19.15 Bartók-est. v, 20.53 Nóták. {? 21.30 Latin-Amerikáról. 21.45 Áriák. 22.30 Esztrádzene. 23.15 ZenésjátékrészMefe. fi 23.36 Kamarazene. MAGYAR lm\ 8.*5 Isfeoäa-t*. JPftaif 17.28 Hírek. 17.36 A mai faltrről rtl 11 !l 1 18.10 Költők egymás közt. 16.20 Közv. a Hódmezővásárhelyi Divatkötöttáru Gyárból. 16.43 Európa biztonsága. Előadás. 1945 Esti mese, 19.30 Tv-híradó. 00,00 Hogy érzi magát, «irtára? 2. Apa éa fia... ».IS A fekete zsyfl.... 7. rész. SL29 Ella Fitzgerald. (Svéd tv-fUm.) Sa.« Vita a MTA-n a lcongreoí- szusi irányelvekről. 92 20 Tv-híradó. 22.30 Anyavédeiam, POZSONYI 18.40 Kincses sziget S. rész. 19.00 és 22.10 Tv-híradű. 21.10 Kis hitparádé. I ßfnt I EGRI VÖRÖS CSILLAGs (Telefon: 22-33) Féi 4, fél 6 és este 8 órakor Halálos tévedés Színes, szinkronizált* NDK indiántörténet EGRI BRÓDV: (Telefon: 14-07) Fel 6 és fél 8 órakor Onibaba Japán film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Mairózszerelem GYÖNGYÖSI SZABADSAGz San Gannaró kincse HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Neretvai csata I—II. (Dupla hely árak) HEVES: Szerelmi álmok I—IL (Dupla helyárak) FÜZESABONY: Csak a halott válaszolhat PÜTERVASARA: A bűntény majdnem sikerült beerben: 19 órától szombat reg­• ó»-ál£». a Ba«r«*v ” ' ínszVy rendelőben i . ’. :-,i' . *■ v.y, ziiH ;,:i. ií. ;n®y'jsön: 13 őrá sz .mbat reuííeJ 7 óráig, a Jókai u ra 4’. szám alatti rendelőben. iTcleíon: 1,1-21). Amikor a királyi szó mentesítette a nagykunokat, hogy megigyák az egri bort v Kiállították a „Yantar” nevű automata ionoszféra úrlabora­tóriumot a nemzetgazdaság fejlődését bemutató kiállítás „Kozmosz”-csarnokában. AZ EGRI ÖREG PINCÉK mélyén, ahol a faragott bol­tozatokat dúsan borítja a ko­romszínű nemes penészgom­bák gyapja, millió, tűhegynél finomabb harmatcseppel éke­sítve (ezek a boltozatok, ap­ró csillagaikkal a régi jó borivók égboltozatai) — las­san már forrni kezd az új egri bor. Helyesebben Egri Bor. Így, nagy kezdőbetűk­kel, mert neve van, rangja, becsülete. Szinte megütközik az em­ber, ha arra kell gondolnia, hogy ennek a nemes italnak — jogászi nyelven szólva — priusza van. Hogy rossz hír­be keveredett, folt van a múltján, amint erről megvé- nült írások tanúskodnak. Igaz-e, hogy csakugyan olyan rossz volt, hogy nem lehett meginni? Ez a kérdés egy másik kérdésbe torkolllik: Miből élt az egri vár? A püspöké volt, hát a püspökből. És a püspök? A jobbágyokból. A legősibb adózási módok a földesúri kilenced, meg a papi tized voltak. Ezeket ga­bona, bárány, méz, köles, ár­pa és zab menyiségéből szedték és nem kis mérték­ben — borból. Később to­vább „fejlődött” az adózás szarvasmarha és sertés utáni beadással, s ha még az is eszünkben jut, hogy később a kéményeit után füstpénzt, a XVIII. században pipaadót is szedtek, elképzelhetjük, hány bőrt húztak le a job­bágyról a történelem folya­mán és bámulnunk kell a találékonyságot, amtly min­dig újabb és újabb lenyúzha­tó bőrt fedezett fel a nem­zetfenntartó népen. HOZZÁTARTOZIK RÖVID megjegyzésben a kor törté­netéhez, hogy ezeken a jö­vedelmeken a földesúrak a sző szoros értelmében mara­kodtak, egymás jövedelmeit hajtották, sokszor erőhata­lommal, fegyveresekkel. Amikor Dobó 1548-ban Egerbe került és meglátta a vár siralmas, pártharcokban feldúlt állapotát és látta a jövőt is, hogy neki ebben a puszta, istenverte fészekben helyt kell állnia, rendet csi­nálnia. Pénzt teremtett, hogy megerősítse, rendbe hozza a várat Behajtotta a földes­uraktól az elrablóit jövedel­meket Lett is ebből annyi ellensége, hogy nem fogyott ki belőlük élete végéig. De maradjunk a bornál. A tizedbor jelentékeny része, több, mint egyharmada volt a vár jövedelmének. Forgács Ferenc egykorú író írja, FOGFÁJÁS A skóciai Melrose-ban fo­gat húztak Gordon Brown rugbyjátékosnak. A fogat azonban nem a játékos szá­jából, hanem a lábából tá­volították el. Az operáció után keresték a magyaráza­tot hogyan ke­rülhetett a fog a lábba. Brown úgy vélekedett, hogy egy má­sik játékostól származik, aki­vel az öt nap­pal ezelőtti mér­kőzésen különö­sen hevesen üt­között össze. A fogat rönt­genfelvétellel fedezték fel. JÓSLAT Az 590 oldalas könyvében P. Luigi turini lelkész a túl- világi életet írja le. A para­dicsomban — véli Luigi — az emberek nem szenvednek majd semmiféle betegségben, vagy testi hiányosságban. Éppen ezért nem sok értel­me van pénzt kiadni a be­tegségek kezeltetésére ezen a „bűnös világon ’. A lelkész mindenkit biztosít arról, hogy az Édenkértben a na­pokat sportversenyek és egyéb vetélkedők töltik ki. Az „utolso ítélet” napjára vonatkozóan a páter nem nyilatkozott. EGYENJOGÚSÁG Kellemes meglepetésben hogy az egri püspökségnek „véghetetlen mennyiségű” bora volt. Az 1548-i száma­dások szerint a tizedbor 14 538 köböl, ami 1973 hek­toliter mai mérték szerint. Mostanában ez igen „gyen­ge” termésnek számítana, de hát több mint négyszáz esz­tendőnek előtte „véghetet­len” volt. A borból pénzt kellett csi­nálni. Igenám, de a bornak nem volt piaca, vevője. A népesség csekély, a jobbágy szegény, a külföldi, jobbái'a lengyel kereskedők, a hábo­rús viszonyok között nem kockáztatták se az árut, se a pénzt, se az életüket. Ezért Ferdinánd király el­rendelte — lévén neki az egész országban „szabad korcsmáltatási joga”, — hogy a bort meg kell inni (micso­da boldog idők). Adóban. (Az már más.) A községek a népességük­höz képest rájuk kivetett bormenyiséget kötelesek vol­tak kimérni, megszabott áron s a pénzt a várhoz beszolgál­tatni. A kimérési időszakokat is megszabta a legfelsőbb rendelkezés; farsang, liúsvét, pünkösd, Margit, Jakab és Demeter napja. Meg „kará­cson”. A községek a bort az egri vár pincéjében tartoztak átvenni és elfuvarozni. EGYSZER, IM A KÖZSÉ­GEK panaszkodni kezdtek, hogy a nekik átadott borok fele víz volt, emiatt elrom­lott, ihatatlanná vált, nyil­ván rosszul kezelték a bort a vár 325 hordójában. (Ez a szám is fennmaradt az egy­korú írásokban.) A királyi kamara el is rendelte, hogy a rossz hírbe keveredett kul­csárt büntessék meg. Különösen a nagykunokkal volt baj, akiket népiesen kolbásszéki kunoknak nevez­tek. A kunoknak, jászoknak kiváltságaik voltak, nem is lehetett volna őket kimérés­re kötelezni, de már 1552 márciusában feljajdultak, hogy a püspök erővel kény­szerítette őket erre és a leg­rosszabb borokat adta nekik. „Az egy évvel ezelőtti borok még most is megvannak, mert úgy megromlottak, hogy azokat meginni nem le­het, hacsak méreg helyett nem — nisi 1000 veneni — hangzott az ékes latin nyel­vű jajdulás. Mire Ferdinánd király el­rendelte, hogy „a nagykuno­kat ihatatlan borok megivá- sára kényszeríteni nem le­hetvén”, nekik jobb bort ad­janak. Szegény kulcsár védeke­zett, hogy ő tiszta bort töl­tött a hordókba. És alighanem igaz volt. Mert messze az út, te­szem Szolnokig, vagy éppen Kecskemétig, szomjas a ko­csis, meleg is van, hideg is van, mikor mi, egy-két falun is keresztül kell zötyögni a korszerűen rossz utakon, ott mindenütt várják a kocsit, mert a kocsis fele áron is ad bort a saját zsebe javára. Végül a fuvaros is megpró­bálta azt a bibliai csodate­vést, hogy a vizet borrá vál­toztassa. mivelhogy ami bor hiányzott, 1 azt nem lehetett egyébbel feltölteni csak víz­zel. De csodák csak a bibliá­ban vannak s így, mire ha­zaérkezett a szállítmány, fe­le-fele arányban lötyögött benne a bennevaló. Ilyesmi ma már senkinek se jutna sszébs A PÉNZ AZONBAN, HIÁ­BA, nagyon kellett. A kirá­lyi kamara tehát salamoni bölcs ítéletet hozott, annál is inkább, mivel a panaszok okát nem lehetett pontosan kideríteni. Elrendelte, hogy a községek lakóinak akkor is meg kell fizetniük a bor árát, ha nem itták meg. Így lett a boromissza adóból bornemissza adó. De lett vár is. Olyan, hogy harmincnyolc napig állta „az török sulykolását”. Dr, Kapor Elemér Kismama”, Szilvásvárad: Igényét a gyermekgondozási se­gélyre a vállalatnál keli beje­lentenie, s ehhez a kérelemhez csatolnia kell az SZTK igazolását arról, meddig volt szülési sza­badságon. A rendelet értelmében az az anya jogosult segélyre, aki: a szülést megelőző 12 hónapon át munkaviszonyban állt, vagy a szülést megelőző 18 hónapon belül rendelkezik 12 havi mun­kaviszonnyal, munkakörében legalább napi hatórás munkaidőben dolgozott: s a gyermekgondozás idejére fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. A rendelet további módosítása a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot kiterjesztette azokra a nőkre is, akik szerző­déses munkaviszonyban állnak, ha a szerződéses munkaviszo­nyuk a terhességi és a szülési szabadság ideje alatt szűnik meg, s azokra, akik iskoláik be­Alulexponált filmek hívása A lágyra hívott filmek tárgyalásánál kifejezetten hangsúlyoztuk, hogy az alui­fejezése után. meghatározott időn belül munkaviszonyt létesí­tettek, még akkor Is, ha a munkaviszony kezdete és a szü­lés ideje közölt- nem remdelkez- nek még a 12 hónapos munka- viszonnyal. A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a vállalat igazolja. Amennyiben a vállalat nem javasolja, a döntés ellen a vállalati munkaügyi döntőbi­zottsághoz fellebbezhet. „Indokolatlan büntetés’*: A vállalat egyáltalán nem járt el törvénysértő módon, amikor munkakönyvét. ..Kilépett” be­jegyzéssel adták ki. A Munka Törvénykönyvének a felmondási időről szóló szabályai nem csak a vállalatok részére kötelezőek, hanem a dolgozókra is. Ameny- nyiben a munkaviszonyt a dol­gozó kérésére szüntetik meg, a vállalat nem köteles a felmon­dási idő egy részére a munka végzése alól felmentést adni. A dolgozó köteles a kollektív szer­ződésben megszabott felmondási időt letölteni. exponálás esetét kivéve min­den esetben célravezető ez az eljárás. Az alulexponált filmek hí­vásával külön kell foglal­koznunk. mert az amatőrök gyakorlatában gyakran elő­fordul, hogy filmjeiket gyen­gébben exponálják a kelleté­nél. Akár azért, mert gyenge fényviszonyok mellett köze­pes érzékenységű filmre fényképeznek. akár azért, mert gyors mozgások meg­örökítéséhez nem rendelkez­nek kellő fényerősségű ob- jektívvel, vagy nagyon érzé­keny filmmel. De véletlenül is maradhat leszűkítve a lencse, amit csak utólag ve­szünk észre. Akkor, amikor értékes felvételeinket megis­mételni már nem áll mó­dunkban. Legegyszerűbb módja a hi­ba helyrehozásának az előhí- vási idő meghosszabbítása. Mindenképpen ellenőrzött hívást kell alkalmazunk. Emelhetjük a hívó hőmér­sékletét is, sőt használhatunk papírhívót az ilyen filmek hívására. Azzai persze szá­molnunk kell, hogy szemcse- durvulás következik be, de mégis mentettük, ami ment­hető. Igen hatásos előhívó ilyen filmekhez a metol-pyro hívó. összetétele a kővetkező. A) oldat: fél liter víz, 2 g iné­tól, 6 g káUummetabiszulfit, 6 g pyrogallus sav. B) oldat: fél liter víz. 100 g kristályos szóda. A két oldatot közvet­lenül használat előtt 1:1 arányban kell keverni. Elő­hívás! hőfok 18 fok. Jó eredményt adnak a gyári öszeállítású különleges hívók, mint a Nypronal, Izo- nal, Neofin, amelyek igen jól kihasználják a film érzé­kenységét, s amellett lágyan, finomszemcsésen dolgoznak. Különösen alacsonyabb érzé­kenységű filmekhez ajánlha­tók. Magas érzékenységű fil­meknél nem veszélyes az alulexponálás, mert ezeket a gyár eleve úgy ajánlja expo­nálni, mintha még magasabb érzékenységgel rendelkeznek. Függetlenül a filmhíváshoz használt előhívótól. Hatásos módszer az alul­exponált filmek megmentésé­re az ún. gőzölési eljárás. Ez abból áll. hogy a megvilágí­tott kész negatívot légmente­sen záró dobozba helyezzük, aminek aljára kevés hangya­savat, vagy ecetsavat helyez­tünk valami kis edénykébe. Jó erre a célra egy mű­anyagdoboz, amit a film és a sav elhelyezése után fedelé­vel lezárunk és szigetelősza­laggal körül ragasztunk, majd szobahőmérsékleten 24 óráig állni hagyunk. A dobozból kivett filmet 6 órán belül elő kell hívni, mert különben a gőzölés ha­tását veszti. Exponálás előtt higanygő­zös kezeléssel emelhetjük a film érzékenységét. Ugyan­úgy járunk el, mint előbb, de sav helyett higányt hasz­nálunk. Körmendi Károly 1070. november 13., féaétk Sokszínű világ volt részük egy dániai hajó­gyár munkásnőinek. Egy bérfizetéskor, anélkül, hogy erről bármiféle értesítést kaptak volna, ugyanannyi pénzt találtak a borítékban, mint amennyit a férfi szak­társaiknak számfejtettek. De az örömük rövid ideig tar­tott, mert a legközelebbi al­kalomkor ismét a régi — igazságtalan — bért kapták. A rejtély magyarázata: a vál­lalat a bérszámfejtésre elekt­romos számítógépet állított be. Ez pedig pontos számoló­nak mutatkozott és nem vett tudomást a nőkre vonatkozó hátrányos megkülönbözte­tésről. KICSI A BORS, DE ERŐS Egy „Big Smoke” (Nagy Füst) nevű 87 éves indiánnal interjút készített az amerikai televízió abból az alkalomból, hogy harminc- hetedszer lett atya. „Big Smoke” kije­lentette: rend­kívüli férfias­ságát ő annak tulajdonítja, hogy egész életében és na­ponta igen sok borsot fo­gyasztott. Az Egyesült Álla­mok Delaware államában egy héten belül megnégysze­reződött a borsfogyasztűs. KÁBÍTÓSZER Nagy izgalom uralkodott nemrég a svédországi Hel- singborg vámhivatalában. Megbetegedett „Bamse”, a híres rendőrkutya. Az egyéb­ként oly buzgó állat látható­an nyomorultul érezte ma­gát: szédült, a járása inga­dozott, majd hirtelen néhány staniol csomagocskát hányt ki. Az azcmnali állatorvosi vizsgálat megállapította, hogy a kutya hasist élvezett. Bamse, „akit” kábítószerek kiszimatolására idomítottak be, egy vámellenőrzés alkal­mával az édességnek álcá­zott kábítószert elfogyasztot­ta. A rendőrkutya tehát el­indult a kábítószerélvezés útján. Még nem lehet tud­ni, hogy a kiszimatolt anya­got nem fogja-e ezentúl in­kább a saját céljaira felhasz­nálni. ALIBI A hollandiai Leduwarden rendőrsége letartóztatott há­rom betörőt. Azzal vádolták őket, hogy kiraboltak egy bankot. A három betörő megdönthetetlennek látszó alibivel igyekezett félreve­zetni a bírót: azt állították, hogy a kérdéses estén elejé­től a végéig a televízió mű­sorát nézték, s ha a bíró kí­vánja, a teljes műsorról rész­letesen beszá­molnak. A bíró má/-már hajlott arra, hogy elejtse ellenük a vádat, amikor az egyik tanú elmondta, a szóban forgó es­tén egy televízió képernyőjé­nek a fényét látta kiszűrődni a bankheíyiségből. Az agya­fúrt rablók a betöréshez hor­dozható tv-készüléket vittek magukkal. SZERELMI BÁNAT Kereken 1000 kilométert taxizott, egyetlen fillér nél­kül a zsebében egy 19 éves gráci felszolgálónő. Mün­chenbe autózott, mert azt remélte, hogy ebben a vá­rosban megtalálja és vissza­hódítja hűtlen i jegyesét. Hiá- 1 ba kereste. Két­ségbeesetten utazott vissza a taxival Grác- f ba. Ott már türelmetle­nül várta az időközben bűn­bánóan visszatért vőlegény Ez idő szerint közös erőve törlesztik a magas taxiszám lát. IS. R )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents