Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-27 / 278. szám

KOSSUTH 8.30, Zenekari muzsika. 9.00 Hói történt? 9.10 Könnyűzene. 9.50 Fúvószene. 10.05 Nyitnikék. 10.40 Édes anyanyelvűnk. 10.45 Kórusműveit. 11.00 Fiatalok stúdiója. 11.30 Áriák. 11.50 Munkásmozgalmi dalok. 13.00 Tudósítás az MSZMP X. kongresszusáról. 12.30 Népdalok. 12.50 Atlasz. 13.05 Tánczene. 13.50 Ki nyer ma? 14.00 Tudod-e? 14.25 Iskolarádiő. 15.00 Hírek. Tudósítás az MSZMP X. kongresszusáról. 15.10 Falusi délután. 18.05 Dalok. 16.18 Kóruspódium. 16.28 Dok.-műsor Engelsröl. 17.20 Operarészletek. 17.34 Kantáta. 17.40 Közvetítés az MSZMP X. kongresszusáról. 19.15 Hírek. 19.30 Népi muzsika. 20.15 Elbeszélés. 20.30 Áriák. ói n*? Vprttplk 21.24 Csajkovszkij: Hegedű­verseny. 22.00 Hírek, összefoglaló a párt­kongresszus tamácskozásá- ról. ' 22.20 Zongoraművek. 23.07 Nyerni tudni kell! 0.10 Operarészletek. PETŐFI 8.05 Verbunkosok. 9.00 Ezeregy délelőtt. 11.45 Regényrészlet. 12.00 Az élő népdal. 12.10 Két szvit. 13.03 Versek. 13.23 Barokk muzsika. Mindenki kedvére kettőtől — hatig ... 18.10 Bach: C-dúr versenymű. 18.30 Szerkeszti: Szirmai Márta. 19.00 Táncdalok. 19.15 Bartók-est. 20.55 összefoglaló az MSZMP X. kongresszusának, eseményeiről. 21.10 Sporthírek. 21.18 Babavásár. Részletek. 22.34 Üj fogalmak a filozófiában. 22.49 Filmzene. 23.15 Liszt: Dante, szimfónia. MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 17.38 Hírek. 17.45 Az MSZMP X. kongresszu­sáról jelentjük. 13.55 Tábortűz. 19.15 Esti mese. 19.30 'Tv-híradó. 19.50 Az MSZMP X. kongresszu- sáról jelentjük. 30.30 A titkos jelszó: Csupagia... 3. rész. 21.45 Bende Zsolt éneke!. 22.20 Tv-híradó. \£li EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Délután fél 4 és este 7 órakor Felszabadítás I—II. Színes, szovjet film. (Dupla helyárak) EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor 12+1 Színes, szinkronizált, irancia vígjáték. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Erotissimo GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Befejezetlenül (Délután háromnegyed 6 órakor) Egy az ezerhez (Este 8 órakor) HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Egy kínai viszontagságai Kínában HEVES: Érik a fény FÜZESABONY: Csak egy telefon PÉTERVÁSÁRA: Őfelsége, herceg elvtárs Egerben, este 7 órakor: CSARDASKIRALYNÖ (Bérletszünet) GYELET Egerben: 19 órától- szombat reg­gel 7 óráig, a Bajesy-Zslltnszlty utcai rendelőben. (Telefon: 11­10), Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­den: 17-27). Vigyázat: köd és síkossá® Szomorú látvány: egyszerre három személygépkocsi karam­bolozott a ködben, Lőrincinél. Az ok: a követési távolság helytelen megválasztása. Sípos Imre, Hevesaranyos: A rendeletek értelmében annak a termelőszövetkezeti tagnak, aki nyugdíjban, vagy öregségi járadékban része­sül, biztosítani kell a háztá­ji területet is. Kérésével a termelőszövetkezet vezetősé­géhez kell fordulnia, s amennyiben a szövetkezet a háztáji terület kiadását meg­tagadná, panaszával a járá­si tanács élelmezési és me­zőgazdasági osztályához kell fordulnia. Más munkahelye­ken munkát vállalnia ter­melőszövetkezeti tagnak, csak a termelőszövetkezet hozzájárulásával lehet. Abasári olvasó jeligére: Tudomásunk van most már arról, hogy Abasáron megoldatlan a lap kézbesíté­se, s erre fel is hívtuk az illetékes miskolci postaigaz­gatóság figyelmét. Amennyi­ben ön vállalná a kézbesí­tési munkát, ezzel a helybe­li postahivatal vezetőjéhez kell fordulnia. Mi örömmel köszöntenénk a végleges megoldást. Kapcsát Jánosné, Szajla: Abban az esetben, ha az anya gyermekgondozási se­gélyen van, s közben a gyer­mekgondozási segély lejárta előtt újabb gyermeknek ad életet, jogosult a szülési és terhességi segélyre. Ez alatt a húsz hét alatt természete- n szüneteltetni kell a gyer­ekgondozási segélyt. A szülési szabadság lejárta után ismét jogosult a gyer­mekgondozási segélyre, egy­részt az előző gyermek jogán havi 600 forintra, amíg az be nem tölti a harminc hó­napot, másrészt az újszülött jogán újabb 600 forintra, az újabb három éves időtar­tamra. Ügyében szerkesztő­ségünk is felkeresi az illeté­keseket. Kiss János, Aldebrö:' Panaszán sajnos közvetle­nül nem tudunk segíteni, mert a könyökcső Egerben is hiánycikk. Annyit azon­ban ígérhetünk, szóvá tesz- szük ezt a hibát, amely sok bosszúságot okoz az embe­reknek. Idős tsz-tag jeligére, Szű­csi: A termelőszövetkezeti nyugdíjazás feltétele a 10 esztendős tsz-tagság és a nyugdíjhoz előírt munkana­pok teljesítése. A levélből ítélve mind a kettővel ren­delkezik, kérje tehát nyug­díja megállapítását a terme­lőszövetkezet vezetőségén keresztül. Amennyiben va­lami probléma merül fel, keresse fel szerkesztőségün­ket levelével. Tejfehér, sűrű köd; nyir­kos csúszós út — novem­ber. Minden esztendőben sok kellemetlenséget okoz a jár­művezetőknek ez a zord idő­szak, amelyről még az el­múlt napokban is úgy véle­kedtünk, talán most elma­rad. A köd azonban ismét vendégünk és bemutatkozá­sából ítélve, tartósnak ígér­kezik. A sűrű ködben lelassult a közlekedés, a rossz látási vi­szonyok mellett azért is, mert a földekről felhordott sár csúszóssá változtatta az utakat. Legforgalmasabb utunkon a 3-as fő közlekedé­si útvonal építés alatt levő szakaszán, a gépjárműveze­tők tájékozódását az is ne­hezítette, hogy nem látszott az útszegély és nincs fel­festve a felezővonal. Már korábban — a ködben csak fokozódott a bizonytalanság, a veszély — több gépjármű- vezető kifogásolta azt a meg­oldást, amelyet az egri út és a 3-as út kerecsenül ta­lálkozásánál alkalmaztak. Az ötvenezer lakosú megyeszék­hely felé és onnan — a KRESZ szabályainak meg­felelően — csak az előny- szabály alkalmazása után, körülményesen lehet letérni, vagy csatlakozni a főútvo­nalhoz. Már most, néha tu­catjával ácsorognak itt az au­tósok és motorosok, de az ide­genforgalmi főidényben vé­geláthatatlan sorokra lehet számítani és csak türelmes Ez a baleset is igazolja a közlekedési szakembereket, akik az óvatosságot a KRESZ-nek arra a fontos szabályára is értik, hogy a körülményeknek megfele­lően válassza meg a köve­tési távolságot a vezető. Ügy haladjon az úton, hogy bár­mikor meg tudjon állni, ha előtte felgyullad a féklám­pa. Megfigyelték azt, hogy különösen a gyakorlatlan. kezdő gépjárművezetők kö­vetik el azt a súlyos hibát, hogy túl közel mennek az előttük haladó járműhöz. Nemcsak saját, hanem má­sok épségét, vagyonát is ve­szélyeztetik ezzel. A figyelmeztetés talán nem késő: vigyázat köd és síkosság veszélyezteti az or­szágúti közlekedést! (pilisy) Kevesebb moziban, keve­sebb előadást láthat majd a magyar közönség 1975 végé­re, mint korábban —állapí­tották meg az illetékesek a mozihálózat műszaki fejlesz­tésének irányelvei meghatá­rozásakor. Világszerte bebi­zonyosodott ugyanis, hogy a televízió elterjedésében, kü­lönösen pedig a szines adá­sok megkezdésével csökkent az érdeklődés a mozik iránt. Magyarországon éppen ezért a következő ötéves tervben feltehetőleg 250-nel kevesebb kis filmszínház fog üzemelni és 60 ezerrel kevesebb elő­adást tartanak. így, amíg 1970-ben 3960 mozi tevé­A feladó, talán szórako­zottságból, megadta nevét és pontos címét. A rendőrség így hamarosan kézre kerítet­te, s az illető éppolyan ha­marosan vallott is. A „vál­lalkozást” ketten készítették elő. Mindkettő a repülőgépen volt. Az egyik az utasok között, a másik — egy volt postai tisztviselő — a ládá­ban. Ez tudta, hogy a lepe­csételt postazsákban szállí­tott drágakövek csomagján lila címke van. Ütközően ki­mászott a ládából — ehhez csupán két csavart kellett kilazítania —, megkereste a lilacímkés csomagot, kiszed­te belőle a gyémántokat és berakta társának bőröndjé­be, aki nyugodtan ült a re­pülőgép utasai között. Mar- seille-ben aztán észrevetlenül kibújt a ládából, társa pedig bőröndjével együtt ugyan­csak kiszállt. Ha a ládán nem szerveit volna a fela­kenykedett az országban, az ötéves terv végére már csak 3710 marad, s ezekben az öt évvel korábbi átlag 700 ezer előadással szemben már csak 640 ezret tartanak. Bár a kü­lönbség szembeötlő, állapí­tották meg az illetékesek — ez éppen a minőség, az igé­nyesség érdekében történik, s a változás kizárólag az el­avult, korszerűtlen 16 milli­méteres egységekre vonatko­zik. 1975-re 2400 falusi mozi kö­zönsége rendszeresen láthat szélesvásznú filmeket, újabb 800 olyan helységben is, ahol erre eddig nem adódott mód. dó neve és címe, valószínű­leg sohasem bukkannak a gyémántok nyomára. Képtolvajok és képhauiisítók Ebben a fejezetben vissza­térünk egy már előbb tár­gyalt kérdésre: a csempé­szetre. Igaz, most más a ne­ve, mert a csempészet e vál­faja „a- kulturális javakkal folytatott törvénytelen keres­kedelem” elnevezést viseli. Mivel e fogalom rendkívül tág, a kulturális javak cso­portjába tartozó tárgyak megítélésénél fogadjuk el mérvadónak az UNESCO adta definíciót: Ezek „... olyan ingó és ingatlan javak, amelyeknek nagy jelentőségük van vala­mely ország kulturális va­gyona szempontjából: műal­kotások, építészeti remekmű­vek, kéziratok, könyvek és más jelentős művészi, törté­nelmi vagy régészeti javak, várakozással lehet „kierősza­kolni” a továbbhaladást. A köd miatt megyénk or­szágútjain több baleset is volt. A legtöbb a követési távolság és a sebesség rossz megválasztása miatt történt. Az elmúlt másfél nap alatt öt alkalommal kellett kivo­nulniuk a közlekedési rend­őröknek. A legsúlyosabb — képünkön látható — baleset a hatvan—salgótarjáni úton, Lőrinci határában volt, ahol három gépkocsi összeütkö­zött és három személy is megsérült. • Egy teherautó fékezett, az utána haladó Volga sze­mélygépkocsi időben meg tudott állni, az azt követő Fiat gépkocsi már nem... A Fiat után érkező Wartburg ugyancsak későn fékezett és még összébb préselte a Fia- tot. A közrefogott autó há­rom utasát könnyebb sérü­lésekkel a hatvani kórházba szállították, ahonnan orvosi kezelés után eltávozhattak. néprajzi dokumentumok, sa­játos növény- és állattípusok példányai, fontos tudomá­nyos gyűjtemények”. Az Interpol kérésére az UNESCO tanulmányozta, hogyan lehet megóvni a kü­lönböző országok nemzeti­kulturális javait, „amelyeket túlságosan hosszú ideig a nemzetközi piacon szabadon értékesíthető, egyszerű ke­reskedelmi értékeknek tekin­tettek”. E megállapításból kiindulva, az UNESCO, 19G4- es párizsi értekezletén, egész sor intézkedést -javasolt a kulturális javaknak számító tárgyak kivitelének és beho­zatalának megtiltására, illet­ve megakadályozására olyan értelemben, hogy az import csak azoknak az országok­nak a beleegyezésével enged­hető meg, ahonnan az illető javak származnak. E hozzá­járulás nélkül a kulturális Filmek utókezelése Erősítés és gyengítés tarto­zik ide. Egyik sem olyan alapvető feladat, ami egy ilyen alapfokú cikksorozatba szorosan beleillenek. Éppen ezért csak olyan szinten fog­lalkozom vele, ami egyrészt kezdő amatőr látókörének bővítéséhez szükséges, más­részt, hogy könnyen eltávo­lítható hibáknál mégis hasz­nát vehessük. Erősítésre szorulnak a bá­gyadt, fedetlen, áttetsző ne­gatívok. Ha kellően, vagy kissé szűkösen voltak meg­világítva, de az előhívásnál valamiféle hibát követtünk javak mindennemű export- ja-importja vagy átruházása tiltott műveletnek számít. Az államok között létrejött két­vagy több oldalú egyezmé­nyek elő kell hogy irányoz­zák azokat a nemzetközi együttműködési intézkedé­seket is, amelyek elősegíteni hivatottak a tiltott ügyletek felderítését, a törvénytelen úton exportált kulturális és nfűalkotások visszaszármaz­tatását. Az említett értekez­leten az Interpol javasolta, hogy minősítsék a műalkotá­sok külföldre töfténő kicsem­pészését közjogi vétségnek és mint Ilyent foglalják be az egyes országok törvényho­zásába. Híres lopások Említésre méltó, hogy „amint azt az Interpol vizs­gálatai kimutatták, a műtár­gyak, főleg pedig a festmé­nyek eltulajdonítása nem annyira szervezett csoportok, mint inkább egyének mű­ve .. Felmerül a kérdés: hogyan értékesítik a tolvajok a vi­lághírű festményeket? íme, a válasz: ha a szóban forgó festményt magángyűjte­ményből lopták el, a tulajdo­nos többnyire szívesen fizet „váltságdíjat”, csakhogy a képet ismét gyűjteményébe láthassa. (Folytatjuk) el. Az igen erősen alulexpo­nált filmek erősítésére nincs remény, mert Ott az árnyé­kok, sőt félárnyékok látens­elemei hiányoznak a filmről. Ami pedig nincs, azt felerő­síteni nem lehet. Az az erősítési eljárás len­ne jól használható, amelyik­kel az árnyékos, félárnyékos részeket anélkül tudnák fel­erősíteni, hogy a fények erő­södnének. Az alulexponált filmeknek éppen az a hibája, hogy csak annyit exponál­tunk, amennyi elegendő volt a fények részére, de kevés­nek bizonyult a fényszegé- nyebb részek számára. Vagy ha szűkösen elég is lett vol­na, a film előhívásánál nem vettük tekintetbe az alulex- ponálást, s így ezek a film­részletek igen gyengén fedet­tek. Szinte egyetlen erősítési eljárást, az ún. krómos erő­sítést ismerjük. Abból ' áll, hogy a filmet először káli- umbikromát, tömény sósav és víz oldat-elegyével elhal­ványítjuk, majd valamilyen felületi hívóval újrahívjuk. Hibája, hogy a fények job­ban erősödnek, mint az ár­nyékok és félárnyékok, s így az eredetileg is kemény ne­gativ még keményebbé vá­lik. Sőt a szemcsézete is erősen tovább durvul. Éppen ezért kezdő amatőrnek egy­általában nem ajánlható. Nem is ismertetem részlete­sebben. Iparkodjunk inkább többet exponálni, mint kevesebbet, mert abból soha nem szár­mazik olyan nagy hiba. Ha pedig tudatában vagyunk az alulexponálásnak, hívjuk filmjeinket az alulexponált filmek. hívására ajánlott hí­vóban. Vagy legalább hosz- szabb ideig — ellenőrzött hí­vás mellett. A gyengítésnek háromféle eljárása ismeretes: vörösvér- lúgsós, perszulfátos és bikro- mátos eljárás. A vörösvérlúgsós gyengítő a filmen kialakult fémezüs­töt egyenletesen támadja meg. Az lesz ennek a követ­kezménye, hogy az árnyékok és félárnyékok szinte eltűn­nek, mire a fények észreve­hetően gyengülnek. A film tehát keményebbé válik. Jól használható ez az eljárás abban az esetben, ha tónus­szűkítéssel akarunk élni. vagyis ha fehér-feketével akarjuk kifejezni mondani­valónkat. Mai gyakorlatban elterjedt kifejezési mód. Körmendi Károly 1970. uavember 27., peni4fc A mozihálózat fejlesztése /iszódy- János: XXII.

Next

/
Thumbnails
Contents