Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
A X. kongresszusról jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) pártdemokrácia fejlesztésének új lehetőségeit, és ennek eredményeit formáljuk konkrét döntésekké. így került sor arra, hogy több éves előkészítő munka után a Központi Bizottság 1969 novemberében átfogóan megtárgyalta a pártdemokrácia helyzetét. Ezt a kérdést elméletileg vizsgálva és a gyakorlati tapasztalatokkal egybevetve, mindenekelőtt abból indulunk ki, hogy a nép szolgálata, a szocialista építőmunka megköveteli a munkás- osztály, a párt vezető szerepének erősítését, a vezetés hatékonyságának javítását. A pártirányítás rendkívül fontos feladata, hogy gondoskodjék az elvi politika érvényesítéséről, a politika védelméről és továbbfejlesztéséről. Politikánkban szükség van állandóságra és megújulásra, elvi szilárdságra és rugalmasságra. Állandóságra a szocializmus céljaiban, a tömegekkel való kapcsolat fejlesztésében; az életkörülmények állandó kijavításában; megújulásra az új kérdésekre adott, új alkotó válaszokban ; szilárdságra alapelveinkben ; rugalmasságra, körültekintésre módszereinkben. E bonyolult folyamat céltudatos irányítása elképzelhetetlen, ha hiányosak azok a demokratikus formák és módszerek, amelyek erre biztosítékot nyújtanak.' A legfőbb garancia erre a pártdemokrácia rendszeres fejlesztése, amely a vezetés minden szintjén a párttagok legjobbjaiból hozza létre a kollektív vezető testületeket és erősíti azokat a kapcsolatokat, amelyek segítségével állandó érintkezés alakulhat ki a vezetés és a tagság, a párt és a párton kívüli dolgozók között. A pártban olyan szervezett állandó belső mozgásnak kell lennie, amely egyrészt a vezetés különféle elképzeléseit gyorsan és pontosan közvetíti a párttagságnak és a pártonkívü- lieknek, másrészt a kommunisták és a párton kívüli dolgozók többségének véleményét, észrevételeit gyorsan és pontosan eljuttatja a vezetéshez. Ennek az állandó, kétirányú mozgásnak, mondhatnám, a párt politikai vérkeringésének, sohasem szabad lelassulnia vagy szünetelnie. A párt vezető szerepének erősítésével, a pártdemokrácia kiszélesítésével kapcsolatban nagyon fontos a vezetők kiválasztása, képzése és nevelése. A lenini útmutatások szellemében az utóbbi másfél évtizedben hasznosítani törekedtünk fontos történelmi tapasztalatokat a vezetők kiválasztásában és nevelésében. Fontos vonása ennek a nyíltság a tömegekkel szemben, még akkor is, ha pillanatnyilag népszerűtlen feladatokról van szó, mert minden kérdésben az igazi érdekeiket kell képviselnünk. Számoljunk tehát véleményükkel, legyünk türelmesek, mert a hatalom nem személyeké, hanem az osztályé, a népé. Kern lehet jó vezető az. aki a közérdeket nem tudja, emberséges módon, munkatársai megbecsülésével együtt képviselni. Az elmúlt másfél évtizedben kiváló vezetők ezrei nevelkedtek ki és dolgoznak eredményesen az élet különböző területem. A tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy az a jól dolgozó vezető, aid mellett hasonló képességű. alkalmasság dolgában eg: ' rangú vezetők nevelődnek. Talán első hallásra furcsa, mégis igaz, hogy azok a vezetők dolgoznak igazán eredményesen, akik megteremtik önmaguk jUm. november 26., csütörtök pótolhatóságának feltételeit. Nem véletlenül beszéltem vezetőkről. Ez fontos politikai kérdés. A vezetés feladatai annyira bonyolulttá váltak, hogy már nem elegendő egyetlen helyettest kijelölni. Minden vezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy bármi történjék is vele, a munka zökkenő nélkül folyjék tovább, A szocialista építőmunka egyetlen területének sorsa sem függhet egyetlen ember előléptetésétől, felmentésétől. Erről azért is beszélni kell. mert még ma is találunk olyan vezetőket, akik nem szeretnek jó képességű, okos emberekkel dolgozni. Az pedig egyenesen aggasztja őket, ha egy munkatárs még vitatkozni is merészel velük vagy ellentmond nekik. Fontos tanulság, hogy a szocializmus teljes felépítéséhez olyan rátermett vezetőkre van szükség, akik jól képviselik a munkásosztály ügyét, akik felfelé is vitába mernek szállni, s egyben „oldalt” és „lefelé” maximális türelmet tanúsítanak. Az élet azt mutatja, hogy a káderek kiválasztásában is jobban kell igazodni a demokrácia követelményeihez. Ezen azt értjük, hogy valakinek a kinevezése vagy felmentése előtt figyelembe kell venni a közvetlen munkatársak. a beosztottak véleményét. Sajnos, gyakran tapasztaljuk, hogy a felsőbb szervek egy-egy vezetőről kialakult jellemzése nem mindig esik egybe a munka tényleges eredményeivel és a közvetlen munkatársak véleményével. Van egy közmondás: „Lakva ismerni meg egymást”. Ez így is helyes: „Munka közben ismerni meg egymást”. Ezzel összefüggésben még egy kérdésről kívánok beszélni: a vezetői posztra állított embereknek a rájuk bízott hatalomhoz való viszonyáról. Vannak jól képzett emberek, akiknek semmiféle hatalmat« sem szabad a kezükbe adni, mert a legkisebb hatalomtól is megmámoro- sodnak, elvesztik a realitások iránti érzéküket, tönkreteszik a rájuk bíZott ügyet is és önmagukat is. A kádermunka demokratizmusa, amely szerves része a pártdemokráciának, elősegíti, hogy jobban megnézzük, milyen emberek kerülnek hatalmi posztokra. Egy vezetőnek úgy kell a munkásosztálytól. a néptől kapott hatalmára tekintenie, mint a gyógyszerre, ami túlzottan használva pusztító méregként hat. Az a jó vezető, aki inkább óvakodik tőle, minthogy szeretné, aki Immunis mindazokkal a mellékhatásokkal és veszélyekkel szemben, amelyek még a legkisebb hatalommal is együtt járnak. Szakmailag, politikailag jól felkészült, kulturált vezetőkre van szükség Tisztelt kongresszusi Gyakran esik szó arról, hogy még nem mindenütt és nem a párt által kívánatosnak tartott mértékben honosodtak meg a vezetés demokratikus módszered. Vajon nem akarásról, tudatos ellenkezésről van-e szó? Valószínűleg ilyen is akad. Mégsem ez a fő ok, hanem sokkal inkább az, hogy úgy véljük, demokratikus módszerekkel nehezebb vezetni, mint parancsolgatással Mi a legfontosabb a vezetés demokratikus módszerében? A vezető embereknek az a kötelességük, hogy álláspontjukat, döntéseik helyességét meg is tudják indokolni és meggyőző érveléssel, bizonyítással cl is tudják fogadtatni a munkatársaikkal. A meggyőző érveléshez, a bizonyításhoz természetesen tudásra, alapos felkészültségre, képzettségre van szükség. Minden tekintetben ismerni kell a munkaterületet és a feladatot. A szakszerűség, a hozzáértés és a demokratikus módszer tehát összefügg egymással. A kettő nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást, szerves egységet kell, hogy alkosson. Ahol nem érvényesül megfelelően a demokratikus vezetési módszer, ott a vezetők vagy politikailag vagy szakmailag vagy mindkét vonatkozásban nem eléggé felkészültek. A szakmailag és politikailag jól felkészült, kultúrált, rátermett vezetők viszont nemcsak megengedik a problémák demokratikus megvitatását, hanem egyenesen igényt tartanak rá, hogy hangot kapjanak az ellenvélemények is, és nem esnek kétségbe, ha nem mindenben az ő személyes javaslataikat fogadják el. Tisztelt kongresszus! Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése kedvezően hatott a szocialista demokrácia fejlődésére is. A gazdasági reform elveinek kidolgozásában a hozzáértő emberek tízezrei kaptak fontos szerepet, az elképzelések megvitatásában pedig százezrek vettek részt. Ilyenformán azok, akik ma a reform megvalósításáért dolgoznak, ott voltak annak bölcsőjénél is, közreadták tapasztalataikat, elgondolásaikat. Ennek a demokratikus előzménynek fontos szerepe van abban, hogy mai gazdaságirányítási rendszerünket a társadalom túlnyomó többsége helyesli és munkájával támogatja. A gazdasági reform számottevően megnövelte a helyi szervek, a gazdasági egységeik, a felelős vezetők önállóságát, kibővítette döntési hatáskörüket. Ez magában véve is előbbre viszi a szocialista demokrácia kibontakozását. Nem kevésbé fontos körülmény, hogy a felelős vezetők közül mind többen belátják: csak munkatársaikra, a kollektívára, a dolgozókra támaszkodva, rájuk figyelve, javaslataikat meghallgatva és mérlegelve hozhatnak helyes döntéseket. Ha bárhol passzivitást tapasztalunk, nem panaszkodni kell, hanem önmagunkban is keresni a hibát. A gazdasági irányításban növekszik a szakszerűség szerepe. A szocialista demokrácia lényege Tisztelt elvtársak! Amint már bevezetőben említettem, a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia között szerves az ösz- saefüggés, a kölcsönhatás. A szocialista demokrácia lényegéről az előadó többek között megállapította: — Teljesen félreértik a szocialista demokrácia lényegét és funkcióit azok, akik szembeállítják azt a proletárdiktatúrával, és úgy képzelik el, hogy a szocialista demokrácia a proletárdiktatúrától különálló tényező, a társadalmi fejlődés folyamatában „átveszi”, „helyettesíti” a proletárdiktatúra korábbi funkcióit. Vannak, akik jobboldali, revizionista nézeteket képviselve, ilyen szemléletnek engednek teret, s a szocialista demokrácia jegjréjaea a proletár dikta túra felszámolását szorgalmazzák. Vannak viszont álbaloldali nézetek is, amelyek a proletárdiktatúra védelme jegyében aggályoskodva tekintenek a szocialista demokrácia fejlesztésére, tehát a szocialista demokráciától féltik a proletárdiktatúrát, a proletárállam és az osztálypolitika védelmére hivatkozva, ellenzik a szocialista demokrácia kibontakozását. De a kérdés olyan felvetése, hogy „vagy proletárdiktatúra, vagy szocialista demokrácia”, akár jobboldali, akár „baloldali” nézőpontból történik, elméleti és politikai szempontból hibás. Pártunk tapasztalata is bizonyítja, hogy a szocialista demokrácia kiteljesedése a proletárdiktatúra erősítését, továbhfcjlesztését szolgálja. Amikor hazánkban az ötvenes évek elején csorbát szenvedett a szocialista demokrácia, legyengült, veszélybe került rendszerünk, hatalmunk, a proletariátus diktatúrája. Biszku elvtárs ezután az állami munkával Összefüggésben a következőket mondotta: — Pártunk már több éve a társadalomtudományok művelőinek, a tudományos intézeteknek, gyakorlati párt-, társadalmi és állami vezetőknek a bevonásával, behatóan és megfelelő körültekintéssel foglalkozik e kérdésekkel. Kutatjuk azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet minél több dolgozó embert- bevonni az állam ügyeinek intézésébe, ellenőrzésébe. Kutatjuk azt is, hogy milyen eszközökkel harcolhatunk eredményesebben a még jócskán létező és társadalmi fejlődésünket gátló bürokrácia ellen. A bürokrácia elleni harcot itt szélesebb értelemben kell felfognunk, mert a bürokrácia, sajnos, nemcsak állami, hanem társadalmi szerveknél is létezik, sőt, újratermelődik. A puszta fogadkozások és kijelentések nem bizonyultak és sohasem bizonyulnak elegendőnek megszüntetéséhez. Egyesek úgy vélik, hogy a bürokrácia felszámolásának vagy legalábbis jelentős csökkentésének, az államapparátus radikális csökkentése lenne a legfőbb eszköze. Az igazat megvallva, az államapparátus a jelenleginél lehetne kisebb, de ugyanakkor szakszerűbb és jobban megfizetett is. A gyakorlatban azonban jelentősebb létszámcsökkentés keresztülvitele nem egyszerű, és minden elhamarkodott, elsietett lépés zavarokat okozna. Sőt, ez a módszer jelenleg nem javítaná, hanem rontaná állami szerveink munkáját. Kidolgozás alatt áll az államigazgatási munka fejlesztése, a párt és az állam viszonyának további rendezése, valamint a pártellenős- zés megjavítása az állami munkában. 1 Mindezekkel a feladatokkal - körültekintéssel és gondossággal szükséges foglalkoznunk, mert fontos összetevői ezek a munkásosztály, a dolgozó nép ügyének. Tisztelt kongresszus! Ügy gondolom, az elmondottak megvilágítják, hogy milyen célt követ a párt, amikor elvi síkon és a gyakorlatban egyaránt nagy figyelműiéi foglalkozik a párt- demokrácia, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése - nek problémáival. . Pártunk a X. kongresszuson meghozandó döntések'? ! újabb, nagy feladatokra kötelezi el magát. Azt .is,;bizonyosra veszem, hogy dolgozó népünk nagytöbbsége a párttal együü *» vállalja ezeket a felad a tokai, amelyeket úgy jellemzőnk, hogy a szocialista társadalom, teljes felépítését szolgálni unka magasabb szinten való folytatása, Pártunk munkáját ezekhez a magasabb követelményekhez kell igazítanunk. Pártszervezeteinkben, társadalmunkban ú I energiákat kell feltárnunk. amelyek elősegítik, <• ho-* ezeknek az igényes és ös; szetett feladatoknak is j< megfeleljünk. Ennek az energiának bőséges forrása a Szociálist i demokrácia, amely a társa dalom friss erőit segíti bevonni harcunkba. Javaslom, hogy a Központi Bizottság és a KEB beszámolóját a Szervezeti Szabályzat tervezett módosítását a kongresszus fogadja el és hagyja jóvá azt a politikai vonalat, amelyet pártunk a következő esztendőkben kíván megvalósSani,--------------------«**.-----------K ülföldi lapok a X. kongresszusról MOSZKVA: „Egység és összeforrott- ság” — „A marxizmus—le- ■ninizmus zászlaja alatt” —r ezekkel a címekkel számolnak be a szerda reggel megjelent moszkvai lapok az MSZMP X. kongresszusáról. Behatóan ismertetik a szovjet lapok a beszámoló fölött megkezdődött vitát. Ennek kapcsán két fontos körülményre hívják fel a figyelmet: 1. A küldöttek nagyiokú felelősségérzetről tesznek tanúbizonyságot, amikor elmondják gondolataikat, megteszik javaslataikat arra vonatkozóan, miképpen lehetne gyorsabban és jobban megoldani a szocialista épí- tőmunka feladatait, 2. Valamennyi felszólaláson vörös fonalként húzódik végig a párt politikájának helyeslése, a készség e politika gyakorlati megvalósítására. PRAGA: , Az MSZMP kongresszusának második napjáról szóló jelentésükben a Rudé Právo tudósítói megállapítják, hogy Gustáv Húsúknak, a CSKP KB első titkárának felszólalása nagy visszhangot keltett a kükjöttek körében. Ez a visszhang — írják — ismét bizonyítja, hogy a magyar kommunistáit milyen nagy figyelemmel kísérik a csehszlovákiai politikai helyzet alakulását. A tudósítók ismertetik a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését, s igen fontosnak tartják, hógy — mint rámutatnák — az MSZMP fellép a párt eszmei, politikai és akcióegységét gyengítő frakciós tevékenység ellem. VARSÓ: Szerdán harmadik napja- szerepéit a lengyel sajtóban vezető helyen az MSZMP X. kongresszusa. Ai összes varsói lap első oldalán 3 és 4 hasábos szalagcímekkel jelentette, hogy a tanácskozás folytatja munkáját, s kedden, többek között Leonyid Brezsnvev és Wladyslaw Gomulka üdvözölte a küldötteket. A Trybuna Ludu egész harmadik oldalát a kongresszus anyagai foglalták el. . — A keddi vita —, írja a LEMP KB napilapja — a pártéletben, az állami és gazdasági szervek tevékenységében meglevő hibák, és hiányosságok építő jellegű, alkotó szellemű bírálata jellemezte. GONDON: A Financial Times keleteurópai ügyekkel foglalkozó munkatársa „Brezsnyev dicséri a magyar reformokat” című 50 soros cikkében idézi az SZKP KB főtitkárának megállapítását, hogy a magyarok „elvhű szemlélete a szovjet kommunisták teljes megértésével és értékelésével találkozik”. 1 A Times i úromlvsih - tudósítása elsősorban az NSZK-val kötött szerződésekkel «£ a szocialista oresagok ezzel. kapcsolatos politikai vonalával foglalkozik. NYUGAT-BERLIN: A szociáldemokrata párthoz közel álló nyugat-berlini Telegraf „Brandt keleti politikáját pozitívan értékelik” cim alatt a DPA budapesti különtudósítójának, Kurt Ga- bauemak az írását ismerteti, amely mellett a lap Kádár János fényképét közli. KAIRÓ: A szerdai kairói lapok az MSZMP X. kongresszusáról beszámolva ismertetik Leo- nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának keddi felszólalását. Áz A1 Ahram idézi azt a megállapítást, hogy a Közel- Kelet fontos szerepet tölt be a nemzetközi felszabadító harcban. A Journal d’Egypte Brezsnyev beszédét ismertetve kiemeli, hogy az SZKP főtitkára elismeréssel szelt a magyar gazdasági reform sikereiről. PÁRIZS: A Le Monde kedd esti számában részletes tudósítást közöl budapesti különtudósi- tójától Kádár János kongresszusi beszámolójáról. A tudósító szerint á beszámoló külpolitikai részében jelentős helyet foglaltak el 37. eu»-'ír'-" '-TiqV s Káéi ú- Ji>" - ’-úlycz' ' ogy az európai biztonsági értekezletre már a közeljövőbe«
